Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-27 / 224. szám

6 NÉPÚJSÁG 1990. december 27. Vészhelyzetben a lövészek A sport sem függetleníthető a társadalmi közegtől, ebből a szempontból néhány sportág helyzeténél fogva különösen érzé­keny. A lövészetet például alapjai­ban rengette meg az MHSZ meg­szűnése, a honvédelmi klubok el­sorvadása. Ennek ellenére idén a sportág az egyik legeredménye­sebb évét zárta, lövészeink a világ- versenyeken zsinórban gyűjtötték az aranyérmeket. A lőterek, sport- létesítmények tulajdonviszonyai­ban bekövetkezett változás ter­mészetesen a sportág szekszárdi műhelyét sem kímélte. ígéretes utánpótlás A Szekszárdi BHG Lövészklub­nak fennállása harmadik évében szembe kell nézni a kihívással: a tisztázatlan tulajdonviszonyok az ígéretesen fejlődő klub létét is megkérdőjelezhetik. Pedig az 1988 márciusában alakult egyesü­let az utánpótlás-nevelésben már letette névjegyét: Szeleczki Zita az ifjúsági országos bajnokságon 6. helyezést ért el, mig a serdülő or­szágos bajnokságon a légpuska kategóriában Jobbágy Dániel és Lelovics Gábor egyaránt 8. lett. A lövészklub sportolói a területi via­dalokon dobogós helyezések töm­kelegét szerezték, a serdülőkorú Tam Anita aranyjelvényes minősí­téssel büszkélkedhet, továbbá 5 ezüst- és 11 bronzjelvényes ver­senyzőjük van. Ezenkívül a szek­szárdiak a százhalombattai nem­zetközi versenyen 6. helyezést szereztek. A súlyemelés területéről három éve a lövészethez átnyergelt vezetőedző és egyben ügyvezető elnök Balogh László áldozatválla­lása, megszállottsága nélkül el­képzelhetetlen a szekszárdi lö­vészsport. Az egyesület díszelnöke dr. Pataki Gábor alpolgármester. A klub által a nyáron megrendezett serdülő legfegyveres országos bajnoksággal kiérdemelték a szakma elismerését. Fiókszakosz­tályuk a szekszárdi 3. sz. iskolában működik Farkas László vezetésé­vel, a standard és kisöbű verseny­számokat pedig Döme János fel­ügyeli. A tehetségtoborzások al­kalmával összejött 100-150 gyerek bizonyítja, hogy a fiatalok körében igen nagy a lövészet varázsereje.- Természetesen nálunk is van lemorzsolódás, így hozzávetőlege­sen 50 gyerekkel dolgozunk - mondja Balogh László. - A fiatalok egy része kívülről szépnek látja a sportágat, az első gyötrő edzések után azonban feladják. Rendkívül nagy szellemi és fizikai állóképes­séget igényel a sportág, el kell vi­selni a monotóniát. Csak a legnai­vabbak gondolják, hogy az edzés pusztán lövöldözésből áll. Fizikai alapok nélkül senki sem vehet fegyvert a kezébe, ezért igen nagy az erőnléti felkészítés jelentősége. (Ún. száraz edzések.) Nem vélet­len, hogy gyerekeink többsége az iskolában is megállja a helyét, hi­szen egy bizonyos intelligencia­szint nélkül elképzelhetetlen ez a sportág. Gúzsba kötve Az eredményességet bizonyára a technikai felszereltség is nagy­mértékben befolyásolja.- Egy ponton túl még a legtehet­ségesebb gyerek sem képes töb­bet produkálni, ha szűkösek az anyagi lehetőségeink. Talán a leg­szembetűnőbb Liszbauer Tamás és Tam Anita példája. A kor színvo­nalának megfelelő fegyverrel mindketten az országos csúcshoz közeli 370-380 köregységre len­nének képesek. Anyagilag ilyen bi­zonytalan helyzetben viszont nem is gondolhatunk fegyvervásárlás­ra. A klub létbizonytalansága még inkább érthető a báziscég, a BHG szekszárdi gyára gondjainak isme­retében. Korántsem biztos, hogy az évi közel 150 ezer forintot a gazdasági kényszerhelyzetben jö­vőre is megadják, annak ellenére, hogy a vállalatnál komoly hagyo­mányai vannak a honvédelmi spor­toknak. Ezenkívül még a Tolna Me­gyei Gabonaforgalmi Vállalat tá­mogatja a klubot. Az áldatlan helyzet fokozott kap­csolatkeresésre ösztönzi a szek­szárdiakat. Ezt példázza a fegyve­res szervekkel, testületekkel (ren­dőrség, polgári védelem, honvéd­Jobbágy Gábor, a BHG Lövész­klub társadalmi elnöke jutalmazza Tam Anitát ség) a szabadidő- és tömegsport területén létrejött megállapodás is. A Tolna Megyei Szabadidősport Szövetséggel karöltve pedig meg­hirdették a „nyitott lőtér” akciót. A szekszárdi lövészek azonban még nem lőtték el minden puska­porukat, vannak még tartalékaik, életképes ötleteik. Szívesen vállal­koznának, csak hát gúzsba kötve nem lehet táncolni. Csak néhány példa: a lisztesvölgyi lőtéren rak­tárbázis kialakítása, vadásztársa­ságok részére futócéllövés biztosí­tása, panzió egyaránt szerepel a terveik között. A lőtér tulajdonjogá­nak megszerzése nélkül azonban mindez hiú ábránd - sorsuk egye­lőre a Zárolt Állami Vagyonkezelő és Hasznosító Intézet kezében van.- km ­Czanka reménykedik Év végéhez közeledve a Húsipari SE Szekszárd súlyemelőinek ed­zőtermében pihennek a nehéz tár­csák, vagy legalábbis kevesebbet mozgatják a vasakat, hiszen a ver­senyzők szabadságukat töltik. Az egyesület az NB l-es csapat- és az utánpótlás-bajnokságban egya­ránt a második helyen végzett. A kemény munka január 2-án, tízna­pos debreceni edzőtáborozással kezdődik ismét. Az edzőteremben kisebb a moz­golódás, a sportdiplomáciában vi­szont nincs holtidény. Horváth Fe- renctől, a klub ügyvezető elnökétől megtudtuk, hogy az Erdélyből átte­lepült versenyzőik, Czanka Attila és Traian Ciharean ügyében telexet kaptak a román szövetségtől. Eb­ben jelezték, hogy nem járulnak hozzá a két sportoló magyar szí­nekben való szerepléséhez. Annak ellenére, hogy Baroga, a román szövetség főtitkára egyszer már írásban áldását adta az ügyre. Eb­ben az esetben Czankáéknak a jö­vő évi világversenyeken való sze­replése is veszélyben forog. Kér­dés, hogy melyik naptól számítják az IWF egyéves eltiltását. Egyelőre arra várnak, hogy a nemzetközi szövetség főtitkára, Aján Tamás nyilatkozzon az ügy­ben.- km ­Az utolsó szavazószelvény Kik lesznek a megye legjobb sportolói? A címben feltett kérdés megvála­szolására már igazán nem sokáig kell várni, hiszen négy nap múlva lezárul az 1990. év legjobb megyei sportolóinak megválasztása. Legalábbis annak első szaka­sza, amikor olvasóink a szavaza­taikkal segíthették a rangsor kiala­kítását. Lapunk mai számában utoljára közlünk szavazószelvényt, amelynek kitöltésével még eljuttat­hatják voksaikat szerkesztősé­günk (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. sz.) címére. Ezen a héten szombaton is nyit­va lesz sajtóházunk, ezért annak portáján december 29-én szemé­lyesen is leadhatók a szelvények. TOLNA MEGYE 1990. ÉVI LEGJOBB SPORTOLÓI Név NŐK Egyesület 2.______________________________________________________________________ 3.______________________________________________________________________ Név FÉRFIAK Egyesület L______________________________________________________________________ 2. 3. ___________________________________________________________________ E gyesület CSAPATBAN Sportág 1____________________________________________________________________ 2.___________________________________________________________________ 3 .___________________________________________________________________ B eküldő neve:_____________________________________________________ L akcíme:___________________________________________________________ B eküldési határidő: 1990. december 31. Marad (legalábbis egyelőre) a 75 fős hivatali állomány OTSH-mérleg Gailov Rezsőtől (Folytatás az 1. oldalról.)- A legkellemetlenebb, a legrosz- szabb ami történt a magyar sportban, az elszegényedés, a sportegyesületek megszűnése, a sportlétesítmények „pusztulása” - mondta Gailov Rezső. - Ám annyira nem lehetünk szegények, hogy tétlenül nézzük a sport, a testkul­túra, benne az iskolai testnevelés vál­ságát! Ezzel együtt akadt azért biztató is: a magyar sport ez évi eredményei, Így az utánpótlásé, nem jeleznek visz- szaesést. Aztán az önállósulás utáni bajok, a csődhelyzet közepette a sport­ági vezetők többnyire gyorsan elsajátí­tották a gazdálkodás tudományát, a szövetségek átvészelték az idei esz­tendőt. És a következő évet, éveket vajon si­kerül-e átvészelni?- Ez sok dolog függvénye, hiszen például még a költségvetési vita sem zárult le a törvényhozásban. Bízom benne, az állam a jövö évi költségvetés elfogadása révén megadja a sportnak a minimális támogatást, amely biztosí­ték lenne a továbbélésre. Úgy fest, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos törvény sorsa csak ja­nuárban dől el. Javaslatunk szerint a 19 megyében és a fővárosban centralizált alárendeltségű sportigazgatóságok irányítanák a sportot. Ez az egyedüli garanciája annak, hogy sportéletünk továbbra is szervezetten és tervezhe­tően, ellenőrizhető módon működjék. Hogy a szinten tartás, az értékek megőrzése sikerül-e, az attól is függ, hogy a tisztázatlan kérdések mikorra, milyen gyorsan jutnak nyugvópontra. Nyilvánvalóan az egyik ilyen kérdés az -is: mennyi pénz áll a sporthivatal rendelkezésére 1991-ben...- Az OTSH az idén 1 milliárd 300 mil­lió forintból gazdálkodott. Hogy jövőre a költségvetésünk mekkora lesz, az egyelőre szintén a bizonytalansági té­nyezők sorába tartozik. A sporthivatal­nak szánt összeg megítélésekor min­denesetre figyelembe kellene venni az inflációt, az eddig elszenvedett káro­kat, a megváltozott helyzetet, a sport- szövetségek, klubok jelentős részének „roggyant” állapotát. Egy biztos, az 1990-es költségvetési összegnél feltét­lenül több kell! Már csak azért is, mert különösen nagy figyelmet szentelünk az iskolai testnevelés és a diáksport tá­mogatásának, miközben természete­sen prioritása van az olimpiai felkészü­lésnek is. ígérhetem, körülményeink­hez képest minden tőlünk telhetőt elkö­vetünk azért, hogy 1992-es olimpiai szereplésünk a lehető legsikeresebb legyen. Mindezt mennyire szolid hivatalként kívánják tenni? Magyarán: az OTSH- ban nem kezdődik-e el olyanfajta fo­lyamat, amely mindenekelőtt a lét­számbővítésben, az „apparátus” fel- duzzasztásában nyilvánul meg.- Figyelembe véve gazdálkodási, pénzügyi nehézségeinket, az OTSH moratóriumot hirdetett. Vagyis - amíg csak lehetséges, s győzzük a teendő­ket, a jelenlegi felállásban - semmikép­pen sem növeljük a mostani, 75 fős sporthivatali állományt. S ha netán a jö­vőben valamikor is változtatásra kény­szerülünk, akkor is csak minimális lét­számnövekedést tartok megengedhe­tőnek. Lothar Matttiausé az Aranylabda Négy labdarúgó-világbajnok került a legjobb tíz közé (Folytatás az 1. oldalról.) A France Football szerkesztősége 1956-ban szavaztatta meg először az újságírókat, azóta minden évben az egyik legnagyobb esemény az Arany­labda átadása. Az idei szavazás vég­eredménye: 1. Lothar Matthäus (német, Interna- zionale) 137, 2. Salvatore Schillaci (olasz, Juven­tus) 84, 3. Andreas Brehme (német, Interna- zionale) 68, 4. Paul Gascoigne (angol, Totten­ham Hotspur) 48, 5. Franco Baresi (olasz, AC Milan) 37, 6. Jürgen Klinsmann (német, Inter- nazionale) és Enzo Scifo (belga, Auxer- re) 12-12, 8. Roberto Baggio (olasz, Juventus) 8, 9. Frank Rijkaard (holland, AC Milan) 7, 10. Guido Buchwald (német, VfB Stuttgart) 6 szavazattal. Lothar Matthäus 1990. júljus 8-án este ért el labdarugó-pályafutásának csúcspontjára. A római éjszakában ek­kor emelte magasba a FIFA Világkupát. Az idei aranylabdás tiz éve, 1980-ban mutatkozott be a Bundesligában, a Bo­russia Mönchengladbach játékosa­ként. Akkor 19 esztendős volt. 1984- ben költözött az Iszár partjára, ekkor lett a Bayern München játékosa. A ba­jorokkal nyert bajnokságot 1984-ben, 1985-ben és 1986-ban, közben 1986- ban a német kupát is elhódította együt­tesével. Később - a többi kiváló honfi­társ labdarúgóval együtt - az olasz baj­nokságban próbált szerencsét, az In- ternazionaléval 1989-ben bajnoki cí­met szerzett. Közben már régen meg­határozó egyénisége az NSZK váloga­tottjának, eddig 85-ször öltötte magára a nemzeti együttes mezét. Legutóbb góllal búcsúztatta az idei szezont a né­met-svájci mérkőzésen. Néhány érdekesség az idei szava­zásról: a legjobb tiz között három Inter- játékos is található, mindhárman - Matthäus, Brehme és Klinsmann - egy­ben a német világbajnok csapat tagjai. Heten játszanak az olasz bajnokság­ban a legjobb tíz közül, mindössze Gascoigne, Scifo és Buchwald nem itá­liai együttes játékosa. A 35 szavazás során most fordult elő először, hogy In- ter-játékos nyerte az Aranylabdát. Somodi András (középen) két évtizedes labdarúgó-pályafutása végén, 396 NB ll-es mérkőzéssel a háta mögött visszavonult Az országos bajnok Bognár László (jobbról) az ökölvívó NB l-es csb mérkőzésein, nem szenvedett vereséget Tamásiban két nap alatt húszezer néző tekintette meg a nemzetközi lo­vasversenyt A Spartak Subotica csapata nyerte a 28 egyesület 108 sakkozóját fel­vonultató XX. KSZ&kupát Emlékezetes pillanatok Csak a szépre emlékezünk fotóriportereink segítségével. Az 1990-es esztendő sportkrónikájának legemlékezetesebb megyei epizódjait ele­venítjük fel és nyújtjuk át olvasóinknak.

Next

/
Thumbnails
Contents