Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-20 / 220. szám

1990. december 20. NÉPÚJSÁG 5 Tolnai konyha Készülődés az ünnepekre A pszichológus válaszol Kiszolgáltatottság idős korban A karácsonyi készülődésbe vonjuk be a család minden tagját - átgondolva - ki mit szeret csinálni, azt vállalja. Ne rontsuk el az ünnepi készülődés örömét apró bosszú­ságokkal, inkább beszéljük meg előre, hogy ki mit vállal, de azt vé­gezze is el, ezzel járulva az ünnep szépségéhez. Ne ragaszkodjunk feltétlen a ha­gyományokhoz, hogy csak ilyen vagy olyan étel illik az ünnepi asz­talra és csak azt illik elkészíteni. In­kább próbáljunk meg olyan étren­det összeállítani, hogy az különle­ges legyen és látványa szemet gyönyörködtető az ünnepi aszta­lon. Két-három nappal előtte már süthetjük a süteményeket, tortát, megfőzhetjük a kocsonyát. A ko­csonyába főzhetünk csirkehúst, hogy a gyerekek is szívesen meg­egyék és a kényesebb gyomrú felnőtt is fogyaszthatja. A szokástól eltérően készítsük díszesebben a kocsonyát a tál aljára tegyünk to­jás-, petrezselyem-, sárgarépa­karikákat, zöldborsót, citromkari­kát. Egy kevés kocsonyalével leönt­jük, ha megdermedt, akkor tegyük hozzá a hússzeleteket, szépen el­rendezve és öntsük fel annyi lével, hogy jól ellepje. Hűtőszekrényben tároljuk a felhasználásig. Arra vigyázni kell, hogy meg ne fagyjon, mert akkor nem lesz jó a kocsonyánk. Ilyenkor általában a kedvenceket szoktuk sütni, de azért nem árt, ha egy új sütemény­nyel, valami különlegességgel, ér­dekességgel lepjük meg a csalá­dot. Az ünnepi étrendet érdemes előre megtervezni, lehetőleg ne le­gyenek túl nehéz ételek, de lehet sokféle könnyű zöldségköret, amely nem terheli túl a gyomrot és kellemes közérzetet biztosit. A karácsonyesti vacsora elfo­gyasztása mindig a gyertyagyújtás és egymás figyelmes megajándé­kozása után történjen. Néhány va­riáció az ünnepi étrendhez: Hideg sült csirke, csirkemáj- pástétom, gombasaláta, francia- saláta, vajban párolt zöldségek, borsó, sárgarépa, zöldbab, karfiol, egy tálra helyezve, de ne keverjük össze. Majonézt külön tálkába he­lyezzük az asztalra, édességnek: aprósütemény, gyümölcstorta, be­főtt, gyümölcs, félédes fehérbor, gyümölcslé. Rácponty, túrós-, almás-, diós­rétes (réteslapból könnyen elké­szíthető), gyümölcs, befőtt, fehér-, félédes, vagy félszáraz bor illik Gombás süllő vagy tengerihal, töltött hal, majonézes burgonya, fehérbormártás, kávés-diós szelet, gesztenyepüré vagy gesztenye­krém pohárban, vegyes gyü­mölcsbefőtt, félédes fehérbor. Fehérboros almaleves, göcsej ragu, hasábburgonya, túrótorta, apró sütemény, cseresznyebefőtt, könnyű vörösbor. Rántott gomba, gombás szelet ERYN-módra, currys rizs, párolt zöldségek, borsó, sárgarépa, zöld­bab, karfiol, majonéz, savanyúság: csemegeuborka, olajos paprika, csokoládétorta, sütemény, gyü­mölcs, befőtt, félédes vörösbor. Karácsony első napja mindig a családé, ilyenkor csak a családta­gokat szabad meghívni. Legyen az ünnep bennsőséges, szeretettel­jes, békés együttlét. Reggelire: finom kocsonya, vagy aszpikos sonkatekercs, de a disz­nótoros finom sültek, sajtok szé­pen tálalva - finom reggeli. Ebédre: csirke-, vagy pulykaap- rólék-leves, almával töltött kacsa­sült, vagy töltött pulykamell, töltött hústekercsek, vagy egybesült töl­tött hús, franciasaláták, vajas pá­rolt zöldségek, burgonyasaláta, a kacsához almapüré, párolt alma, befőttek, gyümölcs, gyümölcske­nyér, sütemények, kávékrémtorta, italnak: félédes fehérbor, pezsgő, kávélikőr. A vacsorát a bőséges ebédjjtán érdemes takarékosan készíteni és ezért a maradékot ízlésesen elren­dezzük egy tálon és azt fogyaszt­Karácsony másnapja: a ven­déglátó és névnapozó ünnep ilyenkor a hagyományos töltött ká­poszta elfogyasztása, vagy vegyes disznótoros tál készítésére alkal­mas. De merem ajánlani a hagy­más-káposztát hússzeletekkel. Ha mégis valami különlegességet szeretnénk a családunknak, vagy a vendégeknek adni, akkor a finom göcseji ragut ajánlom, utána fris­sen sült túrópogácsát, édes és sós süteményeket. Bordi Imréné A kiszolgáltatottság, a tehetet­lenség érzése borzasztó élmény bárki részére; mindenképpen olyan, melytől megszabadulni, me­lyet elkerülni igyekszik minden­áron. Az idős embert elsősorban a testi változásai (nehézkesebb mozgása, fogyatkozó testi ereje, betegségei) teszik kiszolgáltatottá. Vagyis vele könnyebben elbánik egy támadó; mások segítségére szorul mindennapos ház körüli teendőiben; súlyosabb esetben ágyhoz kötötten a legalapvetőbb testi szükségletei kielégítésében is más személyek segítségére szo­rul. Ezek miatt eleve rossz szájízzel és félelmekkel él. Mindehhez járulhat lelki, erkölcsi kiszolgáltatottság is. Például gyen­gült érzékszervei, hiányos tájéko­zottsága vagy hiszékenysége miatt könnyebben becsaphatják az idős embert, az évek során elapadt bá­torsága miatt kevésbé mer saját védelmére kelni az idegenekkel való vitában. Saját családtagjaival szemben pedig az tarthatja vissza jogos észrevételeitől, hogy fél sze- retetük és támogatásuk elveszté­sétől. Bizonyos fokig mindig és min­denhol kiszolgáltatott az idősebb korosztály társadalmilag is. Pél­dául nyugállományba helyezhetik akkor is, ha ereje teljében érzi még magát, ami - mindenhol a világon - óhatatlanul életmódváltást, anyagi és presztízsveszteséget jelent. Nyugdíjasként - ennek előnyei el­lenére - el van zárva bizonyos le­hetőségektől (elsősorban a szak­máját tekintve), és hasznavehetet­len embernek érezheti meg. Szá­molnia kell a szintén mindenhol lé­tező nemzedéki ellentétekkel, a fiatalabbak lenézésével, bosszan­tásaival. Ha nem nyilvánítják ki, ak­kor is érzi, hogy a társadalom hie­rarchiájában ő már a leszálló ágba került. Napjainkban az időskori ki­szolgáltatottság amúgy is számta­lan kínzó forrása egy újabbal gya­rapodott. Ez az anyagi jellegű ki­szolgáltatottság. Nemcsak méltatlanul megalázó érzés a nyugdíjas számára, hogy több évtizedes munkája után most „éhbérrel” szúrja ki a szemét a tár­sadalom, hanem egyszerűen a legalapvetőbb létszükségletei ki­elégítése is kockán forog, hiszen lakásfenntartásra, fűtésre és meg­felelő táplálkozásra egy időben egyszerűen nem futja abból a pénzből. Súlyosbítja a helyzetét, ha ezeken felül még - testi bajai miatt - a segítségért is fizetnie kell. Nemcsak a nyugdíjasok vannak így, mondják sokan. Igen, a sok- gyermekes, illetve a kétgyermekes családok, sőt mondhatjuk, a kö­zépkorú dolgozó emberek is rosz- szul élnek. Az időseknél fokozza az anyagi gondokat, hogy életkoruk, gyengeségük, bajaik miatt nem, vagy csak korlátozottan tudnak különmunkát vállalni. A társadalom fontos erkölcsi kö­telessége lenne, hogy legalább az anyagi bizonytalanságot és ve­szélyérzést enyhítse. Annál is in­kább, mivel ez az egzisztenciális szorongás már nemcsak a 60. éle­tévvel kezdődik, hanem jóval előbb.Amamég aktív dolgozók tö­megei is előrevetítik maguk szá­mára ezt a majdani kiszolgáltatott­ságot. Az pedig pszichológiai tény, hogy a szorongás nemcsak a köz­érzetet, hanem magát a munkatel­jesítményt és a közösségi tevé­kenység hatásfokát is rontja. DR. IGNÁCZ PIROSKA Sál, sapka, kesztyű, cipő Például a fejfedőkről. Nem véletlen, hogy a kalap, a sapka eredeti rendeltetése az volt, hogy a napsütéstől, a hótól, a széltől, az esőtől védje a fejet. Hideg ellen csuklya, nap ellen széles karimájú szalmakalap. Ez volt régen a divat. És ma? Sokan nem is gondolják, hogy mennyire fontosak ezek a kiegészítők. Szeles, esős időben ma sem előnyös fedetlen fejjel járni, mert a korai hajhullás oka legtöbbször a fej bőrének átfázása. A diva­tos gyapjúsálak praktikusak és egészségesek. No és a kesztyű? Jó, ha hordjuk, kedveljük. De melyiket? Legjobb a puha szövésű, tág, mert különben romlik a vérkeringés, és ilyenkor érezzük azt, mintha apró tűkkel szurkálnák bőrünket. Melyik lábbeli az egészséges? A szakemberek szerint fontos a sarok állása. Mert, ha dől a boka, lúdtalp alakulhat ki. A magasság sem mindegy. Kisgyerekeknek az 5-20 millimé­ter az ideális, 12 éves korig a 35 millimétert ne haladja meg. Az állandó használatra szánt női cipők sarka ne legyen magasabb 50 milliméternél. Ellenkező esetben a láb elülső része túlterhelt lesz, ennek következménye az oly gyakori harántsüllyedés. Ilyenkor már fáj a derekunk, a lábunk, hamar kifáradunk. A molettek különösen figyeljenek a sarok magasságá­ra, mert a láb nagyobb súlyt hord, és ez már önmagában is megterhelő. Tehát egyáltalán ne hordjanak a nők magas sarkú cipőt? Nem erről van szó. Már őseink is hódoltak e szenvedélynek. Az első magas sarok a XVII. században Velencében tűnt fel. Most is nyugodtan vegyük fel a gyönyörű, a molett nők számára különösen előnyös magas sarkú cipellőt, de csak akkor, ha színházba vagy vendégségbe megyünk, tehát rövid időre. KATONA EDIT Kiegészítők Egészségvédelem - betegségmegelőzés A szívbetegségek öröklődése Szívbetegek gyakori kérdése, hogy betegségük átöröklődik-e utódaikra. A kérdésre nagyon nehéz szakmai igényességet is kielégítő választ adni. Talán ezért is hangzik el oly sokszor a sommás válasz, hogy a szívbetegség nem, de a hajlam örökölhető. Ma már a tudomány ennél konkrétabb és egyedibb válaszo­kat képes adni a felmerült kérdésekre. Célszerű ezért a témában különösen jártas szakemberhez fordulni, családtervezés, terhesség kihordásánál, szülők be­tegségeinek felfedezése esetén - mint ahogy ez a gyakorlatban gyakran meg is történik. Ma már ha­zánkban is kiépültek a genetikai szaktanácsadók, ahol az érdeklődő szülők és gyermekeik a tudomány állását naprakészen tükröző válaszokat kaphatnak. Közismert az a tény, hogy a koszorúér-betegségek és a veleszületett szivhibák egyes családokban hal­mozódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a család minden tagja megbetegszik. Ikerpárok infarktus ve­szélyeztetettsége sem egyforma. Ez nyilvánvalóvá te­szi, hogy itt multifaktoriális (sok kóroki tényezőre visz- szavezethetö) megbetegedésekről van szó. A kör­nyezeti tényezők legalább olyan fontosak - ha nem fontosabbak - mint a gének által közvetített belső haj­lam. Jó példa erre a magas vérnyomás betegség. Egyértelmű a családi halmozódása, de ha a család egy tagja ésszerűen korlátozza a sófogyasztást, test­súlyát optimális szinten tartja, rendszeres testmoz­gással tréningben tartja a testsúlyát és érrendszerét, kerüli a túlzott stresszhelyzetek kialakulásával járó életvitelt; rendszeres vérnyomásméréssel időben fel­fedezi a hypertoniahajlamot, a nő nem, vagy csak fo­kozott kontroll mellett szed antibébi-pirulát, feltétlenül kerüli a többi rizikófaktor hatását fokozó dohányzást, - a családi halmozódás ellenére nem jelentkezik megbetegedés, vagy csak évtizedekkel később és kezelhetőbb formában. Nagyon kevés az olyan szív- és érrendszeri beteg­ség, mely biztosan öröklődik (néhány súlyos és ritka zsíranyagcsere-zavar tartozik ide). A többi betegség a már említett kategóriába sorolható. Ezekre az jel­lemző, hogy minél fiatalabb korban mutatkoznak a szülő vagy szülők betegségének jelei, annál veszé­lyeztetettebbek a gyerekek. Ezért például fiatal infark­tusos szülők gyermekeiben már korán keresni kell az öröklés lehetőségét és az utódokat fel kell világosítani a megelőzés legcélszerűbb módozatairól, lehetősé­geiről. Ide tartoznak a már említett magas vérnyomás betegség; a korai érelmeszesedés, a pitvarok és szív­kamrák közötti sövény nyitott volta, a korai tüdőtágu­lás; a szívizombetegségek egyes formái; a ritkább ve­zetési és ingerképzési zavarok. Az apa és egy gyermeke magas vérnyomás beteg­sége nem kell jelentkezzék a többi testvérben, mert nem feltétlenül átörökített betegségformáról van szó. Korábban már hangsúlyoztuk a külső, környezeti té­nyezők szerepét is. Bizonyos szívizom-elváltozások­ban feltétlenül szerepe van az alkohol mértéktelen fo­gyasztásának. Szülő és gyermek hasonló megbete­gedésének oka az alkohol, vagy a szülőktől látott és korán „rögzült” dohányzási szokás lett. így a szülő nem génjével, hanem helytelen életvezetésével bete- gíti meg utódjait és ez természetesen növeli a felelős­ségét is. Helyes neveléssel, a már gyermekkorban megkezdett rendszeres magyarázatokkal, szűrővizs­gálatokkal még a valóban öröklési hajlamot mutató betegségek veszélyessége is csökkenthető. Dr. Gesztesi Tamás megyei belgyógyász szakfőorvos Meleg sapkák, sálak Gyümölcskenyér 6 tojás, 8 kanál cukor, 8 kanál rétesliszt, 10 dkg dió, 10 dkg ma­zsola, félmaréknyi magvait cse­resznye, vagy meggybefőtt, 5-10 dkg birssajt. A tojások fehérjét fel­verjük habnak és amikor már kezd keményedni, akkor tesszük bele a cukrot kanalanként és addig ver­jük, amíg a habverő szinte megáll benne. Ezután hozzáadjuk a tojá­sok sárgáját, jól elkeverjük, és hoz­záadunk 7 kanál lisztet. A gyümöl­csöket mindig készítsük előre el, mert a tojáshabos tészta összeesik és nem fog sikerülni. A mazsolát többször mossuk meg langyos víz­ben, csepegtessük le jól a vizet, egy tiszta törlőruhával kissé meg is száríthatjuk, a diót szeljük szálkás­ra, a birssajtot apró kockákra, a cseresznye-, vagy meggybefőttet magvaljuk ki és csepegtessük le. A gyümölcsöket összekeverjük a dióval, egy kanál liszttel és lassan hozzáadjuk a piskótatésztához. Jól kivajazott és lisztezett őzgerincfor- mába töltjük és előmelegített sütő­ben kisütjük. Lassabban sül minta piskóta, ezért tovább kell sütni. Ha kisült, azonnal borítsuk tálra, vagy tiszta konyharuhára és letakarva hagyjuk kihűlni. Bevonhatjuk csokoládémázzal, vagy meghinthetjük vaníliás por­cukorral. Hosszú süteményestálon kínáljuk. Ügyes kezek Hőkristályok az asztalon Karácsonyig még elkészíthe­tünk egy hangulatos asztalterítőt, amely még ünnepélyesebbé teheti lakásunkat ezen a szép napon. Alapja piros napszövet, a minták pedig fehér gyöngyfonallal, tetszés szerinti hímzéssel készülhetnek. A terítő szélét fehér csipkével díszít­jük. A motívumok Karácsonyfa­dísz Hangulatos, mutatós és nem utolsósorban olcsó karácsonyfa- díszt készíthetünk a virágárusok­nál is kapható szélesebb műanyag díszes kötözőszalagból, a mellé­kelt minta alapján. Díszítéshez fel­használhatunk még apró gyön­gyöket, picike fenyőtobozt.- déné ­Az elkészült díszek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents