Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-18 / 218. szám

1990. december 18. 'iíÉPÚJSAG 5 Tv-napló I Svédek A svédekről természetesen mindenkinek Ndbel jut eszébe, pontosabban Nobel Alfréd, mert tiszteletet érdemlő neve megmagyarosodott az idők fo­lyamán. így érthető, hogy az egész hétig tartó svédasztal is vele kezdődött, a Nobel-díj átadásának ünnepélyes perceivel, amire legföljebb az bontott né­mi árnyat, hogy á riporter, már csak szokásból is, szemrehányásttettabizott- ságnak, amiért többen kimaradtak a világraszóló díj dicsőségéből. Azt nem tudom, hogy Tolsztojt miért mellőzték, arra viszont könnyű a válasz, hogy miért mellőzték Dosztojevszkijt Nobel 1896-ban halt meg, az első dijakat 1901-ben adták ki, Dosztojevszkij pedig ekkor már pontosan húsz éve halott volt Ezért felesleges hibáztatni az akkori Nobel-bizottságot Mit tudunk még a svédekről? XII. Károly király nevét öldöklő csatái tették emlékezetessé és Voltaire, aki hadakozásban töltött rövid életét megírta s korai halála után volt okuk bőven a svédeknek, hogy igyekezzenek elkerülni a háborút Az irodalomból Esaias Tegnér nevét hasznos ismerni, ő írta a Fri- thiof-mondáf ami magyaml is olvasható, azután ott van a ma is népszerű Strindberg és Selma Lageriöf, aki sok egyéb mellett a Gösta Bedinget irta s méltán kapott Nobel-dijat Nem tudom, manapság a svédek mennyit forgatják klasszikusaikat vagy csak a gazdaság érdekli őket, amivel csodát műveltek s amit állandóan javít­gatni kell, hogy ne akadjon el a gépezet Megteremtették az irigylésre méltó jóléti társadalmat s most panaszkodnak. Nem tetszik nekik a saját tévéjük, ebben az egyben hasonlítunk, s úgy vélik, a mindenki által csodált gazdaság sem tökéletes. Elképzelhető, de kötve hiszem, hogy éppen tőlünk kémének tanácsot A panaszáradatot azonban némi derűvel hallgattuk. Elhisszük, hogy nagy az adó, de nem az a kérdés, hogy mennyit kell fizetni, hanem az, hogy meny­nyi marad. Ahogy elnéztük új házában a szegény munkanélkülit, arra gon­doltunk, hogy majd csak kibírja valahogy, adóhátralékba se kerül. A mi körülményeink között némileg frivolnak tűnt az egész, persze a gaz­dag embernek is megvannak a maga gondjai s a jóléti társadalmakban sem fenékig tejföl az élet Az egyszerű ember, aki azt számolgatja, hogy kijön-e a következő nyugdíjig, nem is tud mit kezdeni az egésszel. Az irigység buta dolog, itt nem használ, ott nem árt a tények tanulsággal nem szolgálnak. Rossz a betegellátás Svédországban ? Nekik legyen mondva. Nálunk egyre több alapgyógyszer hiányzik, hogy a többit ne is említsük. Hozzánk a század két klasszikusa hozta közel a svédeket ők jutnak eszünkbe, ha az északi országra gondolunk Karinthyt agyműtétje vitte Stockholmba, a híres Olivecrona professzorhoz, s pazar könyvet írta műtét­ről, amely két évvel meghosszabbította életét Kosztolányi is gyógyulást ke­resett Stockholmban, s közben verseket írt megénekelte a kedves svéd né­nikéket is, akik nyájasan enyhe kék szemükkel nézték a beteg költőt A többit mondja el Kosztolányi: Hallgatnak ők is, én is hallgatok, de csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyaml hallgatok, s ők svédül. Cs. L. Nagy sikerű író-olvasó talál­kozót tartottak a megyei könyv­tár olvasótermében, melynek vendégei Beke György és Bodor Pál Írók, újságírók vol­tak. Mindkettőjük jelentős terje­delmű és értékű munkásságá­nak túlnyomó része Erdélyben született, de számos könyvük, melyek közül a legújabbakat a találkozó végén dedikálták, Magyarországon jelent meg. A fáradhatatlan, országbarango­ló, tűrhetetlenül optimista ripor­tert adódott alkalma megismer­ni a szekszárdi közönségnek Beke Györgyben, az anyanyel­vi műveltség nemzetközi diplo­matáját Bodor Pálban hallgatva azt a beszélgetést, amelyet Zöl­di László szerkesztő, újságíró vezetett, de amelyben a haliga­Erdély-est a Könyvtárban tóságnak is nyílt beleszólása. Fájdalmasan szép, néha derűs epizódokat meséltek írói múlt­jukból azok az írók, akik Magyarországon élve is a ro­mániai magyarság sorsproblé­máiról szólnak. Szó esett olyan nehéz fajsúlyú fogalmakról is, mint a haza, vagy az emigráció - mindez a múlt és a jövő hát­teréből: drámai háttérből emelkedett ki. Mindketten többször jártak már Szekszár- don, Tolna megyében. Az Er­dély-est után kettős interjúban mondták el lapunk munkatár­sának, miért. d. e. - gk Bodor Pál és Beke György A Szekszárdi Jazz Quartet új nagylemezéről A Szekszárdi Jazz Quartet - karácsonyi ajándékként - Team Work címmel új, immár második nagylemezével lepte meg a jazzrajon- gókat. A lemezen az együttes saját kompozí­cióit, illetve hangszereléseit hallhatjuk. A nyitószám Hulin-Soponyai Wawes című darabja - pergő ritmusú osztinatóval indul, majd mintegy ellenpontként nyugodt tempójú, barokkos szerkesztésű vibrafon-zongora dal­lam következik. Az improvizációkra ismét pergő szvingre vált a tempó. Elsőként zongora-, majd vibrafonszólót hallhatunk. Az „A” oldal második száma Kelemen-Hu- lin-Lőrinczy: In memóriám R. T. Az eltávozott jó barát emlékére gyönyörű balladát komponált az együttes. Szépen harmonizált, törékeny, egyszerű koráldallam idézi fel Radnai Tibor emlékét, majd az improvizációkban sorra szó­lalnak meg a muzsikusbarátok. Először a zon­gora kérdez - finom dallami improvizációtól a tízujjas akkordokig nyit - ezzel hatalmas fe­szültséget támasztva, majd a vibrafon szól, kris­tálytiszta hangzásával megnyugvásra int, a nagybőgő szép tónusával summáz: nagy baj, hogy ennek így kellett történnie... - és vezet vissza a balladatémához. Az első oldal befejező száma Mozart: Gyer­mekdalának - a Hull a pelyhes fehér hónak a SZJQ általi feldolgozása. Merész, újszerű har­monizálásban hallhatjuk a témát, majd szép zongora-, illetve vibrafonimprovizációkban gyönyörködhetünk. A „B” oldalt Kelemen-Hu- lin: Twilight-ja nyitja. A téma szépivü vibrafon- dallam, visszafogott seprüs dob - és ritka zongorakisérettel. A zongora- illetve vibrofon- szóló alatt a ritmus bossa-novára vált, de a té­ma újra nyugodt slowban tér vissza. A befejező szám a nagylemez cimadó darabja - a Team Work - Hulin és Kelemen Endre szerzeménye, rövid dobszólóval indul, majd egy - a vibrafon által bemutatott - blues-téma következik. Vib­rafon- majd zongoraszólót hallhatunk és e számban a ritmusszekció a bőgő és a dob is megvillan egy-egy szóló erejéig. A nagylemezen szereplő kompozíciók kivétel nélkül jól hangszereltek, maguk a darabok kitű­nőek, és az előadásuk is rendkívül magas mű­vészi színvonalú. Azonban még így is kiemelke­dik a darabok közül az In memóriám R. T, amelyből kihallható plusz a quartet a zenével történő teljes azonosulása. A zongorista Hulin István briliáns játékával mindvégig nagy élményt nyújt a hallgatónak, különösképpen a Gyermekdalban, amely szin­te teljesen az ő játékára épül. A zenekarvezető, vibrafonos, Kelemen Endre átgondolt, finom ugyanakkor sokszínű vibrafonjátéka sokáig cseng a hallgató fülében. Külön ki kell emel­nünk az In memórián R. T-ben nyújtott teljesít­ményét. Mindvégig kitűnik szilárd alapot adó szép tónusú bőgőjátékával Lőrinczy Gyula. Az In memóriám R. T-ben és a Team Workban játszott szólói kiemelkedőek. A dobos, Sopo- nyai József kiváló produkciójával egyértelművé teszi számunkra, hogy Radnai Tibor méltó örö­köse. Mindvégig stabil tempójú fegyelmezett muzsikus, aki hangszerével alázattal szolgálja a zenét, ugyanakkor előtörni is képes, remek breakekkel és beütésekkel színesíti, és a Team Work-beli szólója is kitűnő. Mindenkinek - aki szereti a szép zenét - tisz­ta szívvel ajánlja a lemezt: PECZE ISTVÁN Királynők számára is dolgozott... * Harminc éve foglalkozik csipkeveréssel Dósa Fe- rencné. Munkái - különböző méretű térítők, gallérok - az európai országokon kívül Ausztráliába és Ame­rikába is eljutottak. A faorsókon tárolt vékony len­cérnát 12 féle csipkeverési technikával dolgozza fel, legszebb munkái a dán trónörökösnő és a holland királynő számára készültek. A több száz éves múltra visszatekintő eljárással készített csipketerítők, ru­házati kiegészítők igazi értéket képviselnek, kár hogy a sablonos vásári holmik mellett nem kapnak igazi elismerést idehaza - vallja a csongrádi csipke­verő asszony. Koncert 35 éves a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola Ünnepi hangverseny a Művészetek Házában A teremben feldíszített fenyőfa, rajta apró égő gyertyák jelezték, közeleg a karácsony. Ebben az adventi hangulatban gyülekeztek barátok, ismerősök, tanítványok, tanárok, szülők, a muzsika kedve­lői, hogy együtt tisztelegjenek és örüljenek az immár három és fél évtizede eredményesen működő és folyamatosan fejlődő szekszár­di zeneiskola létének, bízva a to­vábbi megújulás készségében, le­hetőségében. Generációkat taní­tottak, neveltek itt a zene ismereté­re, megbecsülésére. Pallérozták az ifjú szíveket, nemesítették lelkű­ket, vállalva a feladat, abban az időben missziós küldetését. Szily Lajos igazgató köszöntötte a szépszámú közönséget. Rövid, frappáns bevezetőjében elmond­ta, hogy 35 évvel ezelőtt jött létre az intézmény Husek Rezső vezetésé­vel. Akkor 5 tanára és 200 növen­déke volt az iskolának. Ma 34-en tanítanak több mint 700 tanulót a zene művelésére, szeretetére az Augusz-ház patinás épületében. Megemlékezett az alapítókról, az iskoláért sok áldozatot vállalókról. Közülük a jelenlévőknek virággal kedveskedett. „A zenészek dolga, hogy keveset beszéljenek, és so­kat muzsikáljanak" - mondta és átadta a pódiumot a művész taná­roknak. Händel: C-dúr triószonátájával indult a műsor. Előadók: Körtés József (fuvola), Mártonka Tünde (cselló) és Lányi Péter (csembaló). Őszinte örömünkre szolgált, hogy ismét a dobogón láthattuk, hallhat­tuk Körtés Józsefet, aki hosszú be­tegségéből felépülve nagyszerű játékkal örvendeztette meg a kö­zönséget. Reger: Kis románc és Caprice darabjait Mártonka Tünde (cselló) és Lozsányi Tamás (zon­gora) mutatták be. Megragadott bennünket a mű­vek Regerre jellemző harmonizá­lás módja és a csellistát bravúrok­ra késztető technikai megoldásai. Gauber: Románcát Béres Kor­néliától (fuvola) és Lányi Pétertől (zongora) hallgathattuk. A fiatal te­hetséges tanárjelölt érzelemgaz­dag, dinamikailag jól felépített játé­ka szép reményekre jogosít. Fuvo­lahangja gyönyörű. Egy kevésbé mozgékony, visszafogottabb elő­adásmód azonban a közönség fi­gyelmét még inkább a zenére kon­centrálná. A vokális muzsikát Kovács Jó­zsef képviselte: Bach: Ária a Kará­csonyi Oratóriumból és Verdi: Bé­ke dal a Simon Boccanegra c. operából hallhattuk tőle. Kidolgo­zott melizmák, ívelő dallamvezetés, kellemes hangi diszpozíció jelle­mezték énekét. Zongorán Lányi Péter kísérte. Mozart: C-dúr andante Körtés József (fuvola) és Lányi Péter (zon­gora) interpretálásában nagy si­kert aratott. Az est egyik kiemelke­dő produkciója volt. Hasonlóan kellemes meglepe­tést okozott Bánné Szűcs Katalin Mozart: G-dúr hegedűversenyé­nek bemutatásával. Tiszta intoná­ció, biztos technikai tudás, muzi­kális előadás, elegáns vonóveze­tés tette maradandó élménnyé fel­lépését. Őszinte tisztelettel köszöntöttük a dobogón Husek Rezső zongora- művészt, a zeneiskola nyugalma­zott igazgatóját. Liszt: XI. magyar rapszódiája minden bizonnyal úgy szólt, ahogyan azt a komponista megálmodta. Előadásának magas színvonala a régi megyeházi kon­certek emlékét idézte. Megérde­melten kapott „vastapsot”. Szünet után Hammel: E-dúr trombitaversenyének I. tétele hangzott el Kovács Zsolt (trombita) és Lányi Péter (zongora) interpre­tálásában. Szép tónus, kellemes hangvétel - így összegezhetjük a hallottakat. A tartalmas szórakozást nyújtó koncert külön is említést érdemlő teljesítménye volt Lozsányi Tamás nagyszerű orgonajátéka. Widor: Toccata-ját mutatta be. A darab műsorválasztási telitalálatának bi­zonyult. Lozsányi fölényesen ural­ta hangszerét és kiváló produkció­val örvendeztette meg a közönsé­get. Végezetül Mozart: Esz-dúr trió csendült fel. Falussy Mária (klari­nét), Pálma Ilona (brácsa) és Lányi Péter (zongora) előadásában. Kul­turált együttmuzsikálásukat hall­gatva óhatatlanul is eszünkbe ju­tottak az évekkel ezelőtti Augusz- házi koncertek, ahol az azóta eltá­vozott Pálma Ilona is oly sok felejt­hetetlen zenés vasárnap délután­nak volt aktív közreműködője. Le­het, hogy érdemes volna ezeket az alkalmakat ismét felújítani? - Pro­dukciójuk azonban itt és most mél­tó befejezése volt az ünnepi kon­certnek. LEMLE ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents