Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-15 / 216. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. december 15. A belügy- és a pénzügyminiszter megy Tájékoztatás a kormányátalakításról (Folytatás az 1. oldalról.) Horváth Balázst javasolja fel­menteni a belügyminiszteri tisztsé­ge alól, egyidejűleg tárca nélküli miniszterként megbízza a Határon Túli Magyaror Titkársága felügye­letével, valamint a kormány és a parlament közötti koordinációs te­vékenység ellátásával. Boross Pétert javasolja felmen­teni tárca nélküli miniszteri megbí­zásának ellátása alól, amely a Nemzetbiztonsági Hivatal és az In­formációs Hivatal felügyeletére terjedt ki, egyidejűleg javaslatot tesz belügyminiszterré történő ki­nevezésére. Gálszécsy András kormányfőta­nácsost, a tárca nélküli miniszteri iroda jelenlegi vezetőjét, tárca nél­küli miniszterré javasolja kinevez­ni, megbízva a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal felügyeletével. Rabár Ferencet - kérésére - ja­vasolja felmenteni pénzügyminisz­teri beosztása,alól. Kupa Mihályt, a DRT Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját pénz­ügyminiszterré javasolja kine­vezni. Pungor Ernő címzetes államtit­kárt, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, és az Országos Ato­menergia Bizottság elnökét, elnöki funkciójának és felügyeleti jogkö­rének megtartásával, tárca nélküli miniszterré javasolja kinevezni. Botos Katalin pénzügyminiszté­riumi politikai államtitkárt felmen­tésre javasolja azzal, hogy a költ­ségvetési tárgyalások befejezé­séig a jelenlegi feladatkörébe tar­tozó tevékenységet ellátja. Egyide­jűleg javaslatot tesz arra, hogy tár­ca nélküli miniszterként lássa el a pénzintézeti rendszerrel összefüg­gő kormányzati feladatokat, össz­hangban a készülő - jegybankra és pénzintézetekre - vonatkozó törvényjavaslatokkal. Matolcsy Györgyöt, a Miniszter- elnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának felügyeletét ellátó politikai államtitkárát, tisztségé­ből - erre vonatkozó kérésével egyetértésben - felmenteni java­solja. Auth Henriknek, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárának felmentését követően megüresedett tisztségre László Jenőt, a Gépipari Fejlesztő és Tervező Kft. ügyvezető igazga­tóját javasolja kinevezni ipari és kereskedelmi minisztériumi köz- igazgatási államtitkárnak. A kormányátalakítással egyide­jűleg minden miniszter mellett megerősítik, illetve megszervezik a tanácsadó testületként működő kabineteket, illetve szakmai kollé­giumokat. A kormányon belüli további áta­lakításokat - beleértve újabb ál­lamtitkári felmentéseket, illetve ki­nevezéseket, valamint a köztársa­sági megbízottak személyére vo­natkozó javaslatokat - a miniszter- elnök lehetőleg még a következő héten megteszi. A világgazdaság hírei Feketepiac Az Oroszországi Föderáció terü­letén az állami kiskereskedelmi árakat háromszorosan haladja meg a feketepiac árszintje. A hús és a kaviár „kéz alatt” az állami ár négyszeresébe, a felvágott három­szorosába, a csokoládé 2,7-szere- sébe kerül, míg a vodkáért 140 százalékkal kell többet fizetni. A te­rületi szóródás miatt a kép igen tarka, mert az északi vidékeken még magasabbak az árak, például egy üveg vodka az eredeti ár öt­szöröséért cserél gazdát. Két-há- rbmszor annyit fizet az állami bol­tokban csalódott vevő a ruha-, az alsó-és ágyneműért, a csizma és a cipő ára pedig a hivatalosnak csaknem háromszorosa. Hasonló a helyzet az arany ékszerekkel, a bútorokkal, a háztartási gépekkel. Egyes gyógyszerfajtákat a fekete­piac az állami ár 14-szeresére ér­tékel. (MTI) A csomagolóanyagok újrahasznosítása A német kormány a jövőben kö­telezi a vállalatokat a csomagolóa­nyagok begyűjtésére újrafelhasz­nálás céljából - közölte Klaus Töp­fer német környezetvédelmi mi­niszter. A tervek szerint takarékos- sági és környezetvédelmi megfon­tolásokból 3 év alatt 6-8 millió ton­nával csökkentik majd az ország­ban évente keletkező hulladék mennyiségét, illetve ennyit tesznek majd újra felhasználhatóvá. Az in­tézkedéseket három fázisban kí­vánják bevezetni, mégpedig úgy, hogy december 1 -jétöl valamennyi eladó számára kötelezővé teszik az áruszállításhoz felhasznált cso­magolóanyagok összegyűjtését; 1992 április 1 -jétöl a vevők lehető­séget kapnak arra, hogy a boltok­ban hagyják a propagandacélú, illetve a bolti lopások megakadá­lyozására szolgáló csomagoló­anyagokat: 1993 kezdetétől pedig minden kereskedelmi dolgozónak kötelessége lesz összegyűjteni va­lamennyi használt csomagoló­anyagot, a joghurtospohártól kezdve egészen a konzervdobo­zokig. A hulladékbegyűjtés módját magának az iparnak kell kitalálnia - tette hozzá Klaus Töpfer. A válla­latoknak ennélfogva éppúgy mód­jukban áll majd tanúságot tenni kreativitási készségükről a „sze­méttermelés” csökkentését, mint a termékfejlesztést illetően. (AFP) Az Ikarus is? A Szovjetunió és a Mercedes Benz AG a budapesti Ikarus gyárat is be akarja vonni a német-szovjet autóbuszgyártási együttműködés­be. Mint Werner Niefer, a Merce­des igazgatója közölte, a Merce­des évente 8-10 ezer motort szállí­tana az Ikarusnak hajtóművekkel együtt, hogy a pangó termelés is­mét fellendüljön, s az Ikarus to­vábbra is szállíthasson autóbuszo­kat a Szovjetunióba. (MTI) Felmentették a lengyel kormányt A lengyel parlament felmentette Tadeusz Mazowiecki kormányát. A szavazás során 224-en voksoltak a kormány felmentésére, 16-an el­lene és 122 képviselő tartózkodott a szavazástól. A Szejm ugyanak­kor határozatban kötelezte a mi­nisztertanácsot, hogy az új kor­mány létrehozásáig folytassa munkáját. A lengyel elnökválasztás első fordulójában elszenvedett veresé­ge után kérte a miniszterelnök ma­ga és kormánya felmentését, de a Szejm úgy határozott, hogy kéré­sét csak akkor veszi fontolóra, ha előbb elkészül a kormány beszá­molója eddigi tevékenységéről. A dokumentum nem egészen tíz nap alatt megszületett. A pénteki ülésen beszédet mon­dott Tadeusz Mazowiecki, a távozó kormányfő, s ebben rövid kivona­tát adta kormánya beszámolójá­nak. Elmondotta, hogy kormánya te­vékenységének 15 hónapja során mélyreható átalakítást hajtott vég­re Lengyelország politikai és gaz­dasági rendszerében, példát mu­tatva egész Közép- és Kelet-Euró- pának. Az összeomló tervutasításos, centralizált gazdaság helyére ra­cionális gazdasági rendszert si­került állítani, amelyben már meg­vannak a piaci konkurencia és egyensúly alapjai, és ez a kormány már nem üres kincstárat hagy ma­ga után, mint az előző. Megkezdődött az EK-csúcs Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: A közösség politikai és pénzügyi uniója, a Szovjetuniónak és Kelet- Európának nyújtandó gazdasági segély, az Öböl-válság és a GATT- tárgyalások - ezek a fő témái az Európai Közösségek pénteken megkezdődött, rendes év végi csúcsértekezletének. A tizenkét ál- lam-és kormányfő Giulio Andreotti olasz miniszterelnök elnökletével pénteken a római képviselőház (Montecitorio Palota) különtermé­ben kezdte meg a kétnaposra ter­vezett tanácskozást, amelynek vé­gén elindítják a politikai és pénz­ügyi unió alapító szerződéseit ki­dolgozó kormányközi értekezlete­ket. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, Helmut Kohl német kancellár, John Major brit, Felipe González spanyol, Ruud Lubbers holland, Wilfred Martens belga, Jacques Santer luxembur­gi, Anibal Cavaco Silva portugál, Poul Schlüter dán, Charles Haug- hey ír és Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök, valamint Jacques Delors, a brüsszeli bizott­ság elnöke előző este már a római operaházban találkozott egymás­sal. Az opera díszelőadásán Puc­cini „Tosca” című operáját hallgat­ták meg, Luciano Pavarotti és Rai- na Kabaivanska felléptével. A kormányfői tanácskozáson ezúttal először ott ül az Európai Parlament, a közösség parlamenti testületének elnöke, a spanyol En­rique Baron Crespo is, aki - első­nek szólva - méltatta ennek jelen­tőségét. A Giulio Andreotti által ösz- szeállított napirend első pontja a Szovjetuniónak és a kelet-európai országoknak nyújtandó segítség. Ezt hozta a hét a külpolitikában Péntek, december 7. Januárig elnapolták a Fü- löp-szigeteken lévő amerikai támaszpontok jövőjé­vel kapcsolatos tárgyalásokat - Dimitar Popov lett az új bolgár miniszterelnök. Szombat, december 8. - Az amerikai légierő gé­pein elszállítottak Csádból 650 líbiai hadifoglyot; Líbia az akció miatt az Egyesült Államok és Fran­ciaország kizárását követelte az ENSZ-ből - Le­mondott, majd újabb kormányalakítási megbízatást fogadott el Csaticsaj Csunhavan thaiföldi minisz­terelnök - Elutaztak Bagdadból az első nyugati tú­szok - A Grúz Kommunista Párt hivatalosan kivált az SZKP-ból. Vasárnap, december 9. - Lech Walesát válasz­tották Lengyelország elnökévé, a szavazatok 74,25 százalékával - Az MPLA-Munkapárt kongresszu­sán bejelentették az angolai egypártrendszer eltör­lését - A független Litván Kommunista Párt kong­resszusán a Litván Demokratikus Munkapárt nevet vette fel - Háromnapos hivatalos látogatásra érke­zett Párizsba Horváth Balázs belügyminiszter. Hétfő, december 10. - Szovjet-amerikai külügy­miniszteri megbeszélések kezdődtek Houstonban az újabb csúcstalálkozó előkészítéséről, a gazda­sági segítségről, az Öböl-válságról és az afgán ren­dezésről - Kétnapos SZKP KB ülés kezdődött a sú­lyosbodó válság kezeléséről - A Nyugat-Európai Unió külügy- és védelmi miniszterei az Öböl-vál­ságról tanácskoztak Párizsban - Bush amerikai el­nök fogadta Landsbergis litván államfőt. Kedd, december 11. - Újabb Korea-közi minisz­terelnöki találkozó kezdődött Szöulban - Varsóban megkezdődött a lengyel-szovjet csapatkivonási tárgyalások második fordulója - Franciaország és Indonézia, a párizsi nemzetközi Kambodzsa-kon- ferencia két társelnöke december 19-re Párizsba összehívta a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Ta­nács első ülését - Közel-keleti körútra indult Sadli Bendzsedid algériai elnök, hogy kísérletet tegyen az Öböl-válság arab közvetítés útján történő békés rendezésére; első állomása Jordánia - Magyar­francia belügyminisztériumi együttműködési meg­állapodást írtak alá Párizsban - Bush amerikai el­nök fogadta Samir izraeli kormányfőt - Az oroszor­szági Népi Küldöttek Kongresszusának határozata szerint az Oroszországi Föderáció teljes jogú tagja kíván lenni az új szövetségi szerződés alapján megújuló Szovjetuniónak - Albániában bejelentet­ték, hogy engedélyezik a független politikai pártok megalakulását. Szerda, december 12. - Bush amerikai elnök fo­gadta Sevardnadze szovjet külügyminisztert; az újabb csúcstalálkozót február 11-13-ra tűzték ki - Sevardnadze Washingtonban megbeszélést foly­tatott Samir izraeli miniszterelnökkel - Bagdadban tárgyalt az Öböl-válságról Sadli Bendzsedid algé­riai elnök - Lech Walesa elnökké választása miatt lemondott a Szolidaritás vezetőjének tisztjéről - Sevardnadze szovjet külügyminiszter írásos be­számolójában biztosította a Legfelsőbb Tanácsot: Moszkvának nem voltak és nincsenek olyan tervei, hogy bármilyen formában is belekeveredjen egy esetleges katonai konfliktusba az Öböl térségében - A csehszlovák parlament elfogadta az illetékes­ségi törvényt, amely meghatározza a szövetségi, il­letve a köztársasági szervek jogkörét és illetékes­ségét; a kisebbségek kérdése nem került a tagköz­társaságok illetékességébe - Albániában Demok­rata Párt néven megalakult az első engedélyezett ellenzéki szervezet. Csütörtök, december 13. - Első hivatalos láto­gatására Moszkvába érkezett Ro Te Vu dél-koreai elnök - Bécsben befejeződött az európai hagyo­mányos haderő korlátozásával foglalkozó tárgya­lások első szakasza, valamint a bizalom-és bizton- ságerösítö tárgyalások háromhetes fordulója - 30 évi száműzetés után hazatért Dél-Afrikába Oliver Tambo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke - A Grúz Legfelsőbb Tanács a nemzetiségi villongások miatt rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezetett be a területén lévő Dél-Oszétiában (Dél-Oszétia kedden nyilvánította ki szuverenitását; ezt Grúzia elutasította) - Bonnban tárgyalt Ivan Szilajev orosz miniszterelnök - Eredménytelenül ért véget Szöul­ban a Korea-közi miniszterelnöki találkozó - Az OSZSZSZK alkotmányának módosításával Orosz­országban érvénybe lépett a föld magántulajdo­nát is lehetővé tevő földtörvény - Teheránban tár­gyalt Sadli Bendzsedid algériai elnök. Péntek, december 14. - Rómában megkezdő­dött az Európai Közösségek kétnapos csúcstalál­kozója - Moszkvában tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet és Ro Te Vu dél-koreai elnök. A hét kérdése: békés lesz-e a rendszerváltás Albániában? A tiranai diákok sztrájkja éles fordulatot adott az albán vezetés színfalak mögött folytatott küzdelmé­nek. Ramiz Alia pártelnök és államfő először ugyan rohamrendőröket vezényelt az egyetemisták ellen, de amikor kiderült, hogy a fiatalok nem rettennek meg a hatalom fellépésétől, azonnal békülékeny hangra váltott és meglepő engedékenységgel elfo­gadta a szent tabu - az egypártrendszer - feláldo­zását. Ezzel egyidőben a PB-böl kitették az ortodox irányvonal öt neves képviselőjét, átalakították a kormányt - azaz Alia a diákok zendülését felhasz­nálva gyors palotaforradalmat hajtott végre. Tavaly novemberben Adil Carcani miniszterel­nök még arról beszélt, hogy a kelet-európai válto­zások csak erősíteni fogják az Albán Munkapárt pozícióit. Ramiz Alia újévi köszöntőjében azt hang­súlyozta: a külső események nem lesznek hatással a belpolitikára. Néhány héttel később viszont már szerény refor­mokat helyezett kilátásba, s májusra sikerült elér­nie, hogy feloldják a vallásgyakorlásra kimondott 23 éves tilalmat, valamint közölte: minden albán út­levelet kaphat. Az utca a maga módján reagált a nyitásra: na­gyon sokan azonnal távozni akartak, s hogy köve­telésüknek nyomatékot adjanak, ezrek szállták meg a Tiranában működő nagykövetségeket. A ha­talom engedett: a követségfoglalók szabadon tá­vozhattak, s Alia - néhány ellenlábasától megsza­badulva - megerősítette pozícióját a vezetésben. A kemény vonal hívei azonban még nem vesztették el minden befolyásukat, amit jól mutat, hogy szeptem­berben engedélyezték ugyan független jelöltek részvételét a jövőre kiirt választásokon, de azt hatá­rozottan leszögezték: az albán sajátosságok miatt az országban a kommunista párton kívül más szer­vezett politikai erő nem működhet. Az „albán sajátosságok” érvénye alig három hó­napig tartott. Alia bejelentése után azonnal megalakult a De­mokratikus Párt, melybe - állítólag - rögtön 50 ezer ember kérte felvételét. (Az Albán Munkapártnak mintegy 150 ezer tagja van.) A viharos váltás békés menetét veszélyes incidens zavarta meg: Shkodrá- ban mintegy 500 tüntető megtámadta a pártházat, a kormányzat több itteni épületét és a rádió helyi iro­dáját. A kivezényelt katonák és rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel - de lőfegyvert nem használtak, így nem fajultak el az események. Sőt, a tiranai televízió megszakította adását, hogy a Demokratikus Párt felszólíthassa híveit a nyuga­lom megőrzésére. A változás tehát megindult és az első veszélyeket sikerült elhárítani. Egyén és (vagy) közösség Politikai mozgalmak a pszichológus szemével Interjú Pléh Csabával Lélektan és liberalizmus. A két fogalom adott esetben nem is áll távol egymástól. Legalábbis így vélekedik Pléh Csaba, az ELTE általános pszichológiai tanszékének a vezetője, aki a szekszárdi liberális klub el­ső vendégeként tartott előadást erről a témakörről.- A pszichológusok általában azzal hitegetik magukat, hogy ér­tékmentés tudományt művelnek, akárcsak a fizikusok, kémikusok vagy matematikusok - mutatott rá Pléh Csaba a vele készült interjú­ban. - Holott ez illúzió. A nagy pszichológiai elméletek mindig tartalmaznak valamiféle állásfogla­lást az alapvető emberi értékekről. S természetesen léteznek olyan irányzatok, amelyek a liberális és demokratikus gondolatot hirdetik, de ugyanakkor az ettől eltérő elvek is fellelhetők...- Hallhatnánk erre példákat is?- Századunk pszichológusai szá­mára alapvető kérdés az emberek különbözősége, illetve az ebből adó­dótennivalók. Jól érzékelhető ezen a téren a pszichológiai iskolák szem­benállása: vannak, akik az emberi különbségeket értéknek tekintik, míg mások azt feltételezik, hogy az emberek egyetlen dimenzió mellett elrendezhetőek. Azaz vannak oko­sak és buták, amiből az következik, hogy nincs szükség a különböző­ségek elfogadására. Mert ugyebár azt senki sem szeretné hirdetni, hogy éljen a buták világa. A lényeg tehát az, hogy a liberális filozófu­sok feltételezik az emberek több di- menziójú különbözőségét, míg a konzervatív gondolkodásúak egyet­len mozzanat mentén próbálják sze­lektálni a jókat és a rosszakat.- Hazánkban - s nem is első­sorban a pszichológia, hanem a politika terén - nem kevés befo­lyással rendelkezik a konzervati­vizmus. Véleménye szerint várha­tó, hogy növekszik ez a befolyás, párhuzamosan a tekintélyelvűsé­get erősítő folyamatokkal?- Általában pesszimista vagyok, de ami a tekintélyelvűséget, annak felerősödését illeti, attól nem túl­zottan tartok. A tekintélyelvűségre apelláló mozgalmak állandóan azt panaszolják, hogy az emberek kö­zönyösek. S ez nem véletlen. A dolgok és személyek tekintélye a tömegek szemében - szerencsé­sen - lecsökkent. Ennek ma sok­kal kisebb a jelentősége, mint pél­dául két évvel ezelőtt.- Nincs is talaja hazánkban semmilyen tekintélyelvűségre alapozott fordulatnak?- A politikában mindent el lehet képzelni, de én mégis hiszem, hogy egy ilyen fordulatnak az em­berekben nincs talaja. Az elmúlt negyven év folymán sok mindent megéltünk már, de azt kizártnak tartom, hogy tömegbázisa legyen egy ilyen fordulatnak.- S vajon miként jellemezné, osztályozná a hazai politikai moz­galmakat a pszichológus szemé­vel?- Egyrészt vannak olyan moz­galmak, amelyek elsősorban az „akolba tartozás” érzelmi hatására szeretnének apellálni. S létezik olyan szerveződés is, amelyik az egyén szabadságára épít. Egy pszichológiai elmélet szerint az emberben egyszerre kétféle folya­mat zajlik le: szeretne valamilyen közösséghez tartozni, ugyanakkor saját maga kívánja meghatározni életét. Ez valahol a politikai moz­galmakban is lecsapódik.- Az ön által említett önállóság, illetve a közösséghez tartozás fel­tételez valamilyen - pozitív vagy negatív - előjelet?- Mind a kettő szükséges az em­ber számára, s az már az adott moz­galomtól függ, hogy melyikre helyezi a hangsúlyt. - szeri -i

Next

/
Thumbnails
Contents