Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-14 / 215. szám
1990. december 14. NÉPÚJSÁG 3 Jubileumi koncert A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola fennállásának 35. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek december 14- én - péntek - 19 órai kezdettel a Művészetek Házában. A szegényekért A Szent lst,ván Szeretet Szolgálat „Segítsd a rászorulókat" humanitáriusi akciója felkéri a szolidaritást vállaló honfitársainkat adományozásra. A ruhaneműséget Budapest 1076, Péterffy S£u. 42- be kérik. A pénzadomány az 512-026055-8 elkülönített csekkszámlára fizethető be. Fideszkarácsony Bátaszéken A nyár végi vakációzáró Fidesz- nap sikerén felbuzdulva a bátaszé- ki fiatal demokraták a karácsonyt is egész napos rendezvénnyel ünnepük. December 15-én, szombaton a tornacsarnokban már délelőtt 10 órától várják a sportolni vágyókat, és azokat, akik mások erőfeszítésében örömüket lelik. Az érdeklődőket kirakodóvásár, a gyerekeket bábműsor is várja. A program 16 órától roc-fesztivállal foglalkozik, ahol fellép a Deák Bili Blues Band is. Képviselőtestületi ülés Tamásiban Tamási város rendelőintézete gazdasági igazgatójának kinevezése, a költségvetési pótelőirányzatok felosztása, az előirányzat módosítása, lakótelkek vevőkijelölése, valamint a tamási költségvetési üzem nevének megváltoztatása szerepel Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete december 17-én, hétfőn, délután 5 órakor kezdődő rendkívüli ülésén. Amerikai üzleti befektetés A Kisosz Tolna Megyei Szervezete és a Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület közös listát állít össze azokról a vállalkozókról, valamint vállalkozásokról, akik már eredményesen működnek, de termelési és exportlehetőségeik bővítéséhez szívesen fogadnák amerikai üzleti befektetők ajánlatait (nem hitelt), társulás és tőkebefektetési lehetőségekkel. Jelentkezni lehet személyesen a Kisosz-székházban (Szekszárd, Kecskés F. u. 7.) vagy az ipartestületnél (Szekszárd, Mikes u. 24. alatt) 1990. december 22-ig. Mérlegen az IB-vizek Az Intescsa elnöke segítőkész Reményt keltő befektetési lehetőségek a megyében Interjú Bányai Henrikkel Elkészítette a MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága az IB-vi- zek előzetes halgazdálkodási mérlegét, ami érdekes adatokat tár fel. A szálkai víztározón a jegybevétel 1 380080 forint volt összesen. Ebbe beletartozik a felnőtt éves, ifjúsági éves területi engedély, a felnőtt és ifi, valamint a külföldi napijegy és a jogi tagság. Halasításra összesen 1 076622 forintot fordított az IB, ami annyit jelent, hogy 3236 kiló óévért, 1205 kiló balint, és három alkalommal 1050, 3798, illetve 5047 kiló pontyot, 531 kiló amurt telepítettek a tározóba. MOHOSZ-támogatás- ból 15 000 db előnevelt, illetve 700 db egynyaras süllőt tettek a vízbe. Itt mondjuk el, a halasitási és a rezsiköltségek megegyeznek a jegybevétel összegével, és a tervezett jegybevételt 26080 forinttal túlteljesítették. Tény, hogy az 1989. évi bevételtől 58 030 forinttal többet forgalmaztak, ám ennek ellenére pontyból 1331 kilóval kevesebbet tudtak telepíteni, mint edző évben. Egyéb halak telepítéséből is hányván a haláremelések miatt. A kötelezően előírt 70 százalékos halasitást 72 százalékra teljesítették, ám ez 3 százalékos csökkenést mutat 1989-hez viszonyítva. A fogás folyamatosságának biztosításához szükséges lesz mindenképpen egy jövő májusi haltelepítés. A másik IB-vizen, Fadd-Dom- boriban a jegybevétel 1 513360 forint volt összesen, ebből halasításra 1 319 526 forintot fordítottak. Öt alkalommal telepítettek pontyot - 2443, 3588, 2427, 4276 és 1635 kilót -, egyszer kárászt - 577 kilót -, és egyszer dévért, 2365 kilót. Márciusban, illetve áprilisban 70 db süllőfészket helyeztek ki. Az 1990. évi jegybevétel 70 százalékát fordították halasításra Dombodban. A rezsiköltséget az 1989. évi maradványból és az egyéb bevételekből tudta biztosítani az IB. A fentiekben leirt adatok, az előzetes gazdasági mérleg csak tájékoztató jellegű, hiszen december 31-ig még biztosítani kell a napijegy-forgalmat. Az eltérés mértéke azonban nem haladja meg a 10 ezer forintos értéket egyik vizterü- leten sem. (Folytatás az 1. oldalról.)- Megyénkben potenciális befektetési lehetőségeket lát a tőke- befektetés nemzetközi szakembere?- Feltétlenül, s hogy mindezt mi is komolyan vesszük, bizonyíthatja az is, hogy a megbeszélésre a Tech- noimpextől a város polgármesterén keresztül, a Mezőgazdasági Kombináton át egészen a KSZE-ig terjedt a meghívottak listája. A megye gazdaságának és idegenforgalmának áttekintése volt a célunk.- Konkrét eredményekről, megállapodásról is számot tud már netán adni?- Természetesen. Secaire úr és az általa képviselt befektető csoport két fő befektetési lehetőséget lát Tolna megyében. Ezek az idegenforgalom és a mezőgazdasági termékek forgalmazása, feldolgozása, agráripari termékek exportálása. Kis- és középvállalkozások valamint nagyvállalkozások is érdekeltek lehetnek ebben.- Egy ilyen megbeszélésen akár ajánlatok is elhangozhatnak. Netán el is hangzottak?- Csupa olyat kérdez, amire ismét pozitív a válaszom. Igen. A lehetőségek kiaknázására a befektető csoport felajánlotta vegyes vállalatok létrehozásának lehetőségét, melyhez az Intescsa tőkét biztosít. Fel kell mérni a megyében a konkrét lehetőségeket, a vállalkozói szándékot, a témákat, ötleteket. A decemberben jelzett témákra a befektető csoport már januárban elküldi szakértőit a megvalósítás kidolgozásának lehetőségei és formái érdekében.- Amennyiben nem titok, szabad-e konkrét területekre, termékekre is rákérdezni?- Szóba kerülhet biotermékek termeltetése, bor és biobor, libamáj és rostos ital, konzerv és méz, gyógy- és fűszernövények terén együttműködés, hogy csak néhányat említsek meg.- Ön arról is beszélt, hogy az Intescsa lehetőségeket lát a megye idegenforgalmának fellendítésére is.- Szükségesnek tartják egy átfogó elképzelés kidolgozását a befektetéshez, figyelembe véve Szekszárd város és körzetének kiváló adottságait, lásd például Váralja kérdése.- Mi a helyzet a Tehnoimpex részvételével a tárgyaláson?- A Technoimpex felajánlotta együttműködését gazdaságfejlesztési projektek kidolgozásához, a külkereskedelmi kapcsolatok valamint a tőkebefektetők megtalálásához.- Mindez szép reményekre jogosíthat...?- A Tolna Megyei Gazdaság- szervező Egyesület ismerteti a potenciálisan szóba jöhető megyei partnerekkel ezeket a valóban kecsegtetőnek tűnő lehetőségeket és előkészíti a további tárgyalások lehetőségeit. SZABÓ SÁNDOR Egy falu a dombok között Az újjáépített templom A Szekszárdról Bátaszék felé vezető út felénél, az emelkedőn túljutva, a völgyben bújik meg az ezerlelkes kis település, Alsónána. Egy-két család kivételével az egész sváb lakosságot kitelepítették 1945 után. Az ország minden tájáról jöttek ide és találtak új otthonra székelyek, csángók, felvidékiek A majd fél évszázad közösséggé kovácsolta őket, rokoni, jószomszédi kapcsolatok szövődtek, hisz együtt voltak jóban rosszban. Most újraéled a falu. Az iskola visszakerült és egyre több fiatal építkezik, keresi helyben a megélhetést, jövőjét. Az önkormányzat az őslakosság tanácsaival, segítségével messzemenőkig támogatja a falusi vendéglátás, turizmus felé tapogatózó elképzeléseket. A falu csodálatos fekvése, természeti adottsága csak arra vár, hogy a község lakói kihasználják önmaguk gazdagítására.- sas - Fotó: G. K. A pincehegy követésre méltóan karbantartott présházai Ha beindul a turizmus, még lovagolni is lehet „Házasságkötés” Tamásiban Massive-Ta-Lux Villamosipari Kft. alakult (Folytatás az 1. oldalról.) Számunkra nagyon csábitó volt a Ta-Lux optimális mérete, a kvalifikált munkaerő, a jó infrastruktúra és műszaki állapot. Szándékunk, hogy a jövő év második felében többségi részesedést szerzünk a most alapított kft-ben és ezután jelentős fejlesztésekre kerül sor. Négy-öt éven belül megduplázzuk a kapacitást és az itt készült fénycsőarmatúrák, lakásvilágítási berendezések 95 százalékát exportáljuk. Ezek a termékek a cég európai elosztóhálózatán keresztül Massive márkanéven kerülnek forgalomba, ehhez természetesen meg kell felelniük a magas minőségi követelményeknek. Kis József, a Massive-Ta-Lux Kft. ügyvezető igazgatója szerint a belföldi piacra is termelnek majd, sőt hazai forgalmazásra kerülnek olyan fénycsöves lámpatestek is, amelyeket a partner belgiumi gyára készít. Hozzátette, hogy azért gondjaink is akadnak, például szükségük lenne még egy kéthek- táros területre a fejlesztéshez. Sajnos mindeddig nem sikerült eredményre jutni ebben a kérdésben a város vezetésével, pedig Tamási továbbra is kritikus helyzetű térség foglalkoztatási szempontból.- áa A biomassza energetikai hasznosításának költsége Társtalanok A társtalanok szekszárdi egyesülete december 22-én, 19 órától tartja következő foglalkozását a volt tanácsi klubban. Jegyzőválasztás Dunaföldváron A dunaföldvári önkormányzati képviselő-testület december 12-i - szerdai - ülésén megválasztotta jegyzőjét Me- legné dr. Dudás Dóra személyében. A már említett dán technológiával egy 18 megawattos minierőmű költségvonzata 100 millió dán korona. Egy dán korona jelenleg 11 forint a hivatalos devizaszorzó szerint. így egy megawattra 61,11 millió forint beruházási költség esik, e technológia, illetve egy komplett üzem importja esetén. Azonban említettem már a forint leértékeltségéből származó torzítást. Ha ezt kiszűrjük - s ez úgy lehetséges, ha magunk gyártjuk akár licenc alapján a berendezést -, akkor 35-40 millió forintba kerül egy megawatt energiatermelő-kapacitás. Fölhívom a figyelmet arra, hogy a fenti 18 megawatt nagyobbik része nem villamos energia, hanem hő, azonban ez az arány változtatható. Az eredeti dán megoldásnál 5 MW a villamos energia, és 13 MW a hőenergia. Ha eltoljuk a villamos energia javára a megosztást, például duplájára emelve a villamos energia arányát, akkor természetesen kisebb hőfokú gázt, illetve meleg vizet kapunk. A makroerőműveknél a fajlagos beruházási igényt csak a villamosenergia-termelő kapacitásra számolják, holott tekintélyes mennyiségű hulladékhő is keletkezik. Azonban a makroerőművek esetében e hulladékhő hasznosítása igencsak korlátozott, mig egy mezőgazdasági mini, vagy mikrocent- rálé hulladékhöje szinte teljes egészében hasznosulhat. Két megawattos mikrocentrálék esetében természetesen valószínűleg romlani fog a fajlagos beruházási mutató, azonban ezt ellensúlyozhatja a hulladékhő magasabb fokú hasznosítása. Minél kisebb egy villamosenergia-termelő egység (természetesen egy határig), annál jobban kihasználható ugyanis a keletkező hulladékhő. Az 1300 mezőgazdasági nagyüzemben, üzemenként 2 MW-nyi átlagos kapacitással számolva, 35 millió forint/MW fajlagos költség- ráfordítás esetén 91 milliárd forintba, 40 millió forint/MW esetén 104 milliárd forintba, 50 millió forint/ MW esetén 130 milliárd forintba kerülne az országos program. Ehhez még jön üzemenként két-két bálázógép, aminek költségei persze több ágazat között oszlanak meg, hiszen a mezőgazdaság ezeket használja a szalma betakarítására az állattenyésztés számára, alom céljából, és a tömegtakarmányok betakarítására. Ha az energetikára terheljük a teljes beruházási költséget, akkor az 1300 üzemben, 5 millió forint/gépsor árral számolva, 13 milliárd forint jön ki országos szinten. Ha figyelembe vesszük a már beszerzett és jelenleg is üzemelő gépeket, akkor ez a szám kisebb lesz. A 2600 MW energiatermelő kapacitás létesítése tehát 104-143 milliárd forint között ingadozik. Sok ez vagy kevés? Ha a tengiz- jamburgi 200 milliárd forintot, vagy az 1400 MW kapacitásra tervezett költségét nézzük, akkor nem sok. Ha azt nézzük, hogy szén- és ligniterőműveink kénmentesítése az európai normák szerint 200 milliárd forintba kerülne, akkor megint nem sok. Természetesen a bioenergetikai komplexum nem csak meglétekor jelentene nagy fokban rugalmas rendszert, hanem létesítése közben is. Mindig az ország pillanatnyi gazdasági helyzetétől, energetikai ellátottságától függően lehetne ütemezni az az évben üzembe helyezendő kapacitást. Ne felejtsük el, hogy egy jól működő rendszer iránt megnőne a külföldi érdeklődés, és lehetővé válna a szisztéma exportja is. Ilyen lehetőség például a gázturbinás erőmű esetében valószínűleg nem adódna. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a mezőgazdasági tömegáru exportpiacai egyre inkább bedugulnak számunkra. A hazai mezőgazdaság rákényszerülhet a gabona és egyéb szántóföldi növénytermelés csökkentésére. Ilyen esetben célszerű lesz a felszabaduló területet energetikai célú növénytermelés számára hasznosítani. Végső soron tehát az ország energetikai fejlesztési stratégiájának kidolgozásakor rengeteg szempontot, tényezőt kell figyelembe venni. Ha ezt megtesszük, akkor unokáink elégedettek lesznek a nagyapák előrelátásával. Igyekezzünk ennek megfelelni. (Vége) Gazdag László
