Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-12 / 213. szám
1990. december 12. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 A nagy lehetőségek megint csak lehetőségek maradnak? Egy asztalos panaszai Hitel lesz, de mire? Most jövedelemadót fizetnek a dolgozók. Januártól lehet, hogy munkanélküli-segélyért folyamodnak. Jogszabályfigyelő- A 97/1990. (XI. 27.) Korm. rendelete az Egzisztencia Alapról: Az alapot az országos kisvállalkozásfejlesztési iroda kezeli. Az alap terhére hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (továbbiakban vagyonrész) értékesítése esetén - kivéve az értékpapírt - vehető igénybe. Az alap terhére folyósított hitel több alkalommal is igénybe vehető. Az igénybe vett hitelek együttes összege az 50 millió forintot nem haladhatja meg. Az alap terhére folyósított hitel iránti kérelem előterjesztésekor az igénylőnek igazolnia kell, hogy a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással rendelkezik. Az alap terhére folyósítható hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamatláb 75 százaléka, amelynél a pénzintézetek által felszámított kamat 4 százalék- ponttal lehet magasabb.- 1 /1990. (IX. 29.) KHVM sz. rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről rendelkezik. Kiterjed az egyéni vállalkozókra, például kisiparosokra. (Magyar Közlöny 96. száma.)- 6/1990. (XI. 17.) KHVM sz. rendelet a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítésről. A rendelet 1. §. (3) bekezdése szerint az üzemanyag fajtáját és minőségét a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM rendelet melléklete szerint kell megállapítani.-18/1990. (Vili. 1.) AB határozat a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 2. §. a) pontjának alkotmányellenességéről. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az IM rendelkezését, mely szerint a cégbejegyzési kérelmen a személyi számot fel kell tüntetni. (Magyar Közlöny 74. sz.) A szekszárdi szőlőhegyen, az Óvoda utcában találjuk a Szigma Építőipari Kisszövetkezet asztalosműhelyét. Ennek vezetője Pál Antal, aki ettől függetlenül vállalkozónak tartja magát. Nemcsak azért, mert ez a műhely önelszámoló egységként teljesen önálló adózási, munkavállalási és minden egyéb szempontból, hanem azért is, mert Pál Antal eddig másodállású iparengedély- lyel rendelkezett, januártól pedig valódi magánvállalkozóként akarja tovább üzemeltetni ezt az asztalosmühelyt.- Azért szánta el magát erre a lépésre, mert a gebines rendszer januártól megszűnik?- Ettől függetlenül egyébként is léptem volna, sőt, már korábban léptem is ilyen irányba, hiszen egy évvel ezelőtt vettem a város szélén egy telket azért, hogy saját műhelyt építsek. Pál Antal: „Ipari tanulók képzését is vállalnám”- A telek tehát megvan, műhely viszont nincs. Miért?- Hát ez az én nagy problémám. Azt a Bogyiszlói úti területet azért vettem meg, mert a tanácson azt mondták: kivonják az építési tilalom alól. Már tavasszal kértem rá elvi építési engedélyt, de azóta sem kaptam meg, azzal az indoklással, hogy a szomszédban honvédségi raktárbázis van.- Azóta már változott a helyzet, tanács helyett polgármesteri hivatal alakult. Próbálkozott már az új vezetésnél?- Természetesen. Személyesen a polgármester úrral beszéltem, elmondtam neki, hogy szerintem bűn ott hagyni kihasználatlanul azt a teljesen közművesített területet. Új munkahelyek létesülnének és az adóbevétele is nőne a városnak. Most 8 alkalmazottam van, az új műhelyben viszont 20-ra lenne szükség. A polgármester úrtól ígéretet kaptam, hogy utánanéz az ügynek, de még nem kaptam választ. Sajnos már több komoly üzleti lehetőségtől estem el amiatt, hogy nem tudtam felépíteni a műhelyt.- Hazai vagy külföldi piacban gondolkodik?- Mindkettőben. Jó a hazai piac is, eddig nem volt gond megrendelést szerezni. az IPOSZ-on belül megalakult a faipari tagozat, ezen keresztül mi, hazai iparosok találkozhattunk német, olasz, osztrák vállalkozókkal is, akik azonnal konkrét ajánlatokkal álltak elő. Sajnos, tárgyalni sem tudok velük addig, amíg legalább az elvi építési engedély nincs a kezemben. Pedig részükről igen nagy az érdeklődés, lenne lehetőség nyugati technológiával, gépekkel komoly üzem létrehozására.- Miből finanszírozná az új műhely építését?- A Bush-féle alapítványhoz adtam be pályázatot kedvezményes hitelre, amit nem utasítottak el. Most a Patrol Kft-t bíztam meg a részletesebb üzleti terv kidolgozásával. Könnyen lehet, hogy megkapom a kölcsönt, de nem lesz mire felhasználni, mert nem kapok az önkormányzattól építési engedélyt.- áa - Fotó: gk A bekerített ezeröles telek kiválóan alkalmas lenne egy korszerű üzem felépítésére Nem árt tudni! Fontos címek Önpusztító pénzügyi rendszer? Olcsó hitel ezután sem lesz több A napokban kisvállalkozóknak tartottam előadást. Mindenki abban reménykedett, tőlem megtudhatja, hol és hogyan lehet olcsó hitelhez jutni. Nagy csalódást okoztam. Ott és most írásban is kijelentem: ne számítson senki jelentős nagyságú és kedvező hitelekre. Tudjuk, a reális hiteligény óriási és sem a politikai pártok, sem a kormányzat nem fukarkodnak ígéretekben. A kisvállalkozók várakozása is érthető. A lehetőségek azonban ettől messze elmaradnak. Kevés a hitel, sok az igénylő. Mindenki tartozni akar A kormányzat képtelen a kiadásait a bevételeiből fedezni. Tehát az elkövetkező években egyre inkább a hitelpiacra szorul. Belátható ideig nem remélhető, hogy a költségvetés hitel nélkül megállna a lábán. A kereskedelmi bankok is forráshiányban szenvednek. Nyereségük lényegében a rossz hitelek kamataiból származik, nem pedig a lakossági megtakarításokból. A privatizálás után megmaradó nagyvállalatok fejlesztési igényéhez szinte alig áll rendelkezésre saját forrás, azaz nyereség. A talpra állásuk egyik elengedhetetlen feltétele a külső forrás, azaz a hitel. A kisvállalkozások fejlesztési igényei is remélhetőleg nagyobbak lesznek, mint saját forrásaik. Tehát többségük hitelekre számit. Lakásokat jelentős hitel nélkül nem építhetünk. Ahogy csökken az állami támogatás, úgy nő a lakásépítéshez szükséges hiteligény. Az igénylők elsősorban a lakosság pénzmegtakarítására számítanak, holott az egyre jobban apad. A lakosság megtakarítása ugyan jelentős, ám az nem belföldi betétekben vagy vállalati értékpapírokban jelenik meg. A manapság elképzelhető legrosszabb lakossági befektetések ugyanis: a belföldi bankbetét és a vállalati értékpapír. Még mindig az ingatlan a legjobb értékmegőrző. A lakások, nyaralók, telkek ára lépést tart az inflációval. A konvertibilis devizabetétek pedig itthon és külföldön egyaránt jelentős reálkamatot hoznak. Hozamuk 40 százalékos, vagy azt is meghaladó belföldi nominálkamattal egyenlő. Nem meglepő tehát, hogy a jobb jövedelműek lázasan gyűjtik a valutát. Akinek valutája van A hazai forintbetétek, „hála a kamatadónak”, igen jelentős negatív reálkamatot „hoznak". Aki manapság bankba teszi a megtakarított forintjait, azt évente mintegy 10 százalékos veszteség éri. A forintbetétek tehát lassan eltűnnek. Ezt a folyamatot csak a kamatadó megszüntetése és még ekkor is csak a lényegesen magasabb betéti kamatok fordíthatják meg. De tételezzük fel, hogy ez megtörténik. Ebben az esetben számolni kell azzal is, hogy a hitelek kamatai az inflációhoz viszonyítva tovább emelkednek. Harminc százalékos infláció mellett a világpiaci kamatoknak mintegy 40 százalékos betéti kamat felel meg. De csak akkor ennyi, ha a kamatadó megszűnik. A kamatadó még további 25 százalékkal növelné a kamatlábat, így az 50 százalékot is elérne. Ez viszont a hiteligénylők óriási többsége számára már elviselhetetlen. A jelenlegi negatív reálkamatokat a vállalkozói szektor túl magasnak tartja. Magas is, ha a kisvállalkozásoknak a bevallott, a nagyvállalatoknak pedig a tényleges hozadékához viszonyítjuk. Már a nulla reálkamat is elviselhetetlenül magas. Márpedig jelenleg a nemzetközi tőkepiacon 4-6 százalékos a reálkamat. Jönnek e csődök? Talán nem is olyan tragikus, hogy kevés a hitel. Iszonyú veszteségek származnának abból, ha a kezdő kisvállalkozók könnyen juthatnának kölcsönökhöz. Az olcsó hitelek támogatása egyrészt nagy terhet jelentene a költségvetésnek. Másrészt viszont nem mondhatunk le arról sem, hogy több százezer család fogjon vállalkozásba, még akkor sem, ha tudjuk, hogy ezek jelentős százaléka sikertelen lesz. Csak az olyan országban alakulhat ki hatékony kisvállalati szektor, ahol a kisvállalkozások 30-40 százaléka az első évben tönkremegy. így van ez az Egyesült Államokban is, ahol évszázados tradíciója van a kisvállalkozásoknak és ahol a kezdők jelentős hányada nem először próbálkozik. Persze bármennyi pénzem van, olcsó hitelt érdemes felvenni, ha az kevesebbe kerül, mint amennyit a saját megtakarításom hoz. A hiteligények tehát azért ilyen felfokozottak, mert olcsó hitelt az is akar, akinek bőven van saját forrása. De vajon meddig maradhat fenn ez az önpusztító pénzügyi rendszer? KOPÁTSY SÁNDOR- Vagyonügynökség Előprivatizációs Program. Programiroda. Budapest, Hársfa u. 21. Telefon: 142-7734.- Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vállalkozásfejlesztési Iroda. Budapest XI., Szakasits Árpád u. 68.1115. Telefon: 185-3111,185- 2711. Telefax: 166-9085. Telex: 22- 4498. Vezető: ifj. Marosán György.- Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda. Budapest V., Vigadó u. 6. elsődleges piac: emissziós piac, azaz új kibocsátású értékpapírok piaca. emisszió: (lat.: emittere = kibocsátani) értékpapírok forgalomba hozatala, amelyet többnyire bankok, illetve értékpapírkereskedők vagy a részvételükkel alakított konzorciumok vállalnak. (Lásd még: kibocsátás.) értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, pénzben kifejezhető értéket képviselő okirat. értékpapíradó: értékpapírok vásárlásakor egyes okmányokhoz felszámított illeték. értékpapírpiac: az értékpapír-kereskedelem összessége, beleértve a hivatalos kereskedelmet, a szabályozott forgalmat és a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelmet. értéktőzsde: értékpapírok kereskedelmével foglalkozó intézmény. eurodollár: az Egyesült Államok határain kívüli dollártartozások és követelések. Európai Monetáris Rendszer: az Európai Közösség országai között megkötött, 1979. március 13-án életbe lépett valutaegyezmény. 1051. Telefon: 118-5427. Vezető: Árva László.- SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány. Budapest XI., Andor u. 60.1119. Telefon: 181 -0590. Vezető: Tibor Ágnes.- Magyar Amerikai Vállalkozói Alap. Budapest V., Kecskeméti u. 10-12.1053. Telefon: 117-7598. Telefax: 118-3821. Vezető: Hübner Károly. éves zárlat: törvényes előírások szerint minden vállalatnak el kell készítenie elszámolása és könyvelése évi zárását. Ide tartozik a mérlegkészítés, a nyereség/ veszteség-elszámolás és a részvénytársaságoknál az üzleti jelentés. évi nyereség: másként mérlegnyereség vagy tiszta nyereség; egy vállalat pénzben kifejezett eredményei: a ráfordításokat meghaladó hozam az adók levonása után. fedezetlen eladás: olyan részvények határidős eladása, amelyek még nincsenek az eladó birtokában. Ilyenkor az eladó reménye az, hogy a szállítás időpontjára az árfolyam esik, így a részvényeket olcsóbban lehet megvásárolni. fekete péntek: 1929. október 25., amikor az Egyesült Államokban egy szokatlanul nagy arányú árfolyamemelkedés után az árfolyamok mélyre zuhantak; ez volt a gazdasági világválság „nyitánya". felértékelés: egy valuta értékének megnövelése átváltási árfolyamának megváltoztatásával. (Folytatjuk) Tőzsdeszótár Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás
