Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-08 / 184. szám
4 NÉPÚJSÁG 1990. november 8. Könyv: Axel Múnthe: San Michele regénye Munthe doktor csodálatos könyvét már ötven évvel ezelőttis olvastam, élveztem és akkor se tudtam megmondani, hogy miért leltem örömömet benne. Megszámlálhatatlan kiadásban jelent meg, szinte minden kultúráltam nyelvén. Az 1934-es Káldor-téle kiadás, mely egykor a kezemben volt, fényképekkel is ékes, így bizonyítva, hogy a szerző nem hazudott Csak álmodott és valóra váltotta álmait Egy fiatal, óriási testi erejű és nem akármilyen szellemi képességű svéd orvostanhallgató elvetődött Capri szigetére és fejébe vette, hogy merőben sajátos módon, a táj hangulatának és a saját nagyon finom ízlésének megfelelően,-újjáépíti Tiberius császár villáját A villa áll, ma az Axel Munthe Alapítvány kezeli, melynek igazgatója - ki más lehetne? - magyar. Munthe doktor korának egyik legnagyobb praxisu idegorvosa volt De ha valahol történt valami érdekes a világban, nyomban oda loholt hogy segítsen az embereken. Lettlégyena színhely és ok a nápolyi pestis, vagy a messinai földrengés. Kora legnagyobb szellemeivel került jó barátságba, rendszeresen hajózott Maupassant jachtján. Élete tele volt élményekkel és érzelmekkel. Érzelmeinek egy részét az emberekre fecsérelte, akik közül - kollégái legnagyobb bosszúságára - a szegényeket ingyen gyógyította. (A gazdagokat annál kevésbé.) Az állatok iránti rajongása azonban szinte határtalan lehetett és mentes minden sznob gügyögéstől, az egyenjogú istenteremtmények egymás megbecsülésére épült Könyve tele van szellemesnél, szellemesebb történetekkel, tulajdonképpen huszonöt nagyon szép stílusban megírt novella fűzére az egész. A mindennapok valóságát olykor szelíden átszövik a mesék és álmok, ami szerencsésebb természetű emberekkel napjainkig előfordul. Axel Munthe villája felépült Az alkotó és szerző láthatta. Aztán elvesztette a szeme világát Orvos volt, jó orvos, számolt vele. Hajlamosak vagyunk hinni, hogy nemcsak (a mégis általa írt) könyve végén halt meg békén és szelíden, hanem a valóságban is. San Michele regényét nem akárki, hanem Benedek Marcell érdemesítette lefordításra. A számomra teljességgel ismeretlen Fabula Könyvkiadó által piacra dobott kötetek borítója Boros Zoltán és Szikszai Gábor munkája. Nagyon szép, élvezet kézbe venni. ORDAS IVÁN Gondolatok „Ha nem hiszitek, hogy egy fémdoboz összezsugorodik a nedvesség hatására, próbáljatok meg .három egymást követő esős napon együtt élni egy lakókocsiban négy gyerekkel, feleséggel, meg egy kutyával." G. R. francia újságíró * „Számos asszony bizonyíthatja, hogy a kíváncsiság férfi tulajdonság. Szép számmal vannak ugyanis olyan férjek, akik ebéd után el nem múló kíváncsisággal tudakolják, hogy mit ettek." Annabella * „A férfiak két kategóriába sorolhatók. Vannak, akik a szerencséjüknek köszönhetik feleségüket, és vannak, akik a feleségük révén szerencsések. " lei Paris Egy elfeledett magyar gyűjtő hagyatéka londoni kiállításon kai nyelvet tanult meg valamint cserekereskedelem útján meg tudott szerezni. 1909-töl haláláig Torday Emil Londonban élt és több könyvet írtafriEgy hazájában kevéssé ismert magyar antropológus, Afrika-kutató és műgyűjtő, Tord^Emil gazdag hagyatékából nyílik kiállítás november végén Londonban, a Burlington Gardens-ben lévő Emberiség Múzeumában. Torday Emil (1875-1931) külföldi pályafutását 1895-ben Brüsszelben kezdte banktisztviselőként, ám az íróasztalnál jobban vonzották az afrikai kalandok: 1900-1909 között több utat tett a fekete földrészre és főleg a mai Zaire területén élő törzsek között forgolódott Utazásait és műgyűjtő tevékenységét a British Museum igen nagylelkűen támogatta, és Torday Emil az afrikai törzsi művészeteket reprezentáló mintegy 3000 műtárgyat küldött Londonba: szőtteseket szobrokat edényeket és sok egyebet amit lenyűgöző nyelvtudása révén - nyolc afrikai tapasztalatairól. Henry Moore, a hírneves angol szobrász, saját bevallása szerint a Torday-hagyatékból merített ihletet műveihez, miután egymás után húszszor megtekintette a British Museumban lévő, Tordaytól származó afrikai szobrokat A mostani kiállítás 500 műtárgyat mutat be a magyar kutató hagyatékából. Tordayt egy ízben megkereste ajánlatával a pécsi egyetem. E sikertelen próbálkozáson kívül semmilyen kísérlet sem történt arra, hogy bevonják a magyar tudományos életbe. Moravia, a kétes erkölcsű Alberto Moravia Nobel-dijas olasz író - akit a közelmúltban temettek el - lelki feketelistára került: egyházi szertartásban nem részesíthető, templomban tilos megemlékezni róla. És ha netán valaki mégis megtenné, súlyos következményekre számíthat. A La Repubblica szerint a döntést „egészen magas szinten” hozták. S minthogy név szerint is akadt egy főpap, Mario Canciani - lévén baráti viszonyban az elhunyttal -, aki az oltár előtt is el szeretett volna köszönni Olaszország legnagyobb mai írójától, telefonfigyelmeztetést kapott, hogy álljon el a szándékától. Az ok: az elhunyt kétes erkölcse. Canciani tisztelendő úr azon kevesek közé tartozott, akikkel a magát vallásosnak nem tekintő író a hit misztériumairól is beszélgetni szokott Különös rendezői utasítása a sorsnak, hogy Moravia utolsó nyilvános szereplése egy könyvpremierhez kapcsolódik, ö mutatta be Canciani könyvét - amely a túlvilágnál, a halálról íródott „Néhány nappal, a halála előtt felhívott telefonon, és számos egyéb kérdés mellett azt kérdezte, hogy az Egyház, a története során mikor fedezte fel a szexet? Holnapután. Válaszoltam neki.” Mozart halála - diagnózis utólag Mozat halálának körülményei hosszú ideje foglalkoztatják a kutatókat. Legutóbb egy angol orvosnő tette közzé a „végleges diagnózist” a Brit Királyi Orvostársaság lapjában. Mary Wheater szerint senki sem mérgezte meg, sem az irigyei, sem a felesége szeretője. A kórház jelentéséből arra következtetett, hogy a nagy zeneszerzőnek a veséje mondta fel a szolgálatot. Ha okolható valaki Mozart korai haláláért, az nem más, mint a kezelőorvosa. Closset doktor ugyanis olymódon kezelte az egyébként is legyengült betegét, hogy gyakorta vágott eret rajta. Wheater doktornő azonban felmenti a két évszázaddal korábban élt kollégáját, mondván: Mozart voltaképpen szerencsés volt, hogy megérte a 35. évét. A mostani diagnózis szerint ugyanis 10 éves korában tlfuszos láz gyötörte, 12 évesen himlőt kapott, 16 évesen sárgaság, a 28. évében pedig hasgörcs döntötte ágyba. Mit bizonyít e késői látlelet? Mi mást, ha nem azt, hogy Mozart energiáját a puszta lét megtartása kötötte le. Ezzel szemben mi a valóság? Háromszáz kompozíciót fejezett be 1780 és 1790 között. S e közben koncerteket és zeneórákat adott. Wheater doktornő szerint a betegség 1789-ben súlyosbodott el - és igy irta A varázsfuvolát „Betegségének tünetei nem utalnak mérgezésre; egyre sápad- tabb lett, mindinkább elhatalmasodott a vesebaja. Elvesztette az eszméletét, és órákig is ebben az állapotban maradt Akkor éppen a Requiemet írta.” Mindez feltételezés, még ha orvostól is származik. A bizonyosság: az életmű. Valamint a harmadosztályú temetés, mert a szegényeket megillető módon az ő testét is közös sírba dobták. Giza várja a látogatókat A hatóságok október végén új ösztönzést adtak a nehéz helyzetben levő. egyiptomi idegenforgalomnak azzal, hogy az állagmegóvási munkák befejeztével megnyitották Gizában - Kairó közelében - a harmadik - legkisebb - piramist, sőt a környéken feltárt 15 eddig ismeretlen ősi sirt is. A sírkamrák, amelyeket eddig nem kereshettek fel a turisták, az egyiptomi óbirodalomból, a negyedik, az ötödik és a hatodik dinasztia idejéből származnak. A piramisokat a negyedik dinasztia idején - 4600 évvel ezelőtt - emelték. „Valami rejtélyesség övezi a piramisokat és a fáraókat, akiknek készültek" - mondta újságíróknak Zahi Havasz, a gizai régiségek felügyelője - „Bárhol másutt nyitunk meg régi sirt, annak már nincs ugyanilyen vonzereje.” A most megnyitott piramis Mükerinosz fáraó sírhelye és a rajta elkészült restaurálási munkákhoz hasonlókat már korábban elvégezték két nagyobb - és híresebb - szomszédján, Keopsz és Kefren piramisán. Az évszázadok no meg a látogatók nem kímélték az ősi épületeket: falaikra só és portapadt, köveikre vandálok feliratokat véstek és a mészkő természetes elöregedéséhez hozzájárult még századunk egyre fokozódó környezetszeny- nyezése is. A piramisok mellett „hasaló” szfinx megmentésének módszereiről még mindig vitatkoznak, bár a rejtélyes szobor megmentése egyre sürgetőbb, hiszen már több kőtömb is levált a titokzatos ősi lény testéről. A Mükerinosz piramis és a környéken levő 15 sir megnyitása olyan pillanatban következett be, amikor az egyiptomi idegenforgalom egymil- liárd dolláros veszteségre számíthat, mert az iraki válság miatt a turisták egyszerűen félnek a Közel-Keletre utazni. Kuvait lerohanásáig naponta átlagosan háromezren keresték fel a gizai fennsíkot, hogy néhány órát töltsenek el a piramisoknál, illetve a szfinx „társaságában”. Az illetékesek most azt remélik, hogy az újabb látványosságok többnapos tartózkodásra ösztönzik majd az idegeneket Gizehben. A most megnyitott sírokat, amelyek a piramisok közelében találhatók, az óbirodalom nemeseinek, magas rangú hivatalnokainak, papjainak, hercegeinek vagy hercegnőinek emelték. A fennsíkon több mint négyezer sirkamra található, ezek közül azonban csak kevés képes kiállni a turisták rohamait. Az elmúlt húsz évben mindössze ötöt nyitottak meg a látogatóknak. Havasz szerint a most megnyitottl 5 sírt éppen azért választották ki, mert falaikat szépen díszítették és mert elég nagyok a turistacsoportok befogadására. A gizai sirkamrákat egyébként éppen olyan időpontban nyitják meg, amikor a délebbre fekvő Luxor közelében éppen az idegenforgalom pusztító rohamai miatt azt fontolgatják, hogy bezárják a világhírű Királyok Völgyének látogatható fáraósírjait. Sőt felmerült az is, hogy a Királyok Völgyét „áttelepítik” vagyis a sírok pontos mását megépítik egy másik közeli völgyben. Persze ehhez óriási összegek kellenének... Zahi Havasz még azt is elmondta, hogy a gizai sírokat részben biztonságuk szavatolása okából nyitották meg. „Az állandó őrizettel meg tudjuk védeni őket a tolvajoktól és a vandáloktól - mondta. - Ráadásul láthatjuk ha valami baj van, és azonnal cselekedni tudunk.” Az egyik sír, a negyedik dinasztia De- ben nevű hivatalnokának, a fáraó fürdőházi felügyelőjének nyughelye valami okból megszentelt helynek számított hajdanán és számit ma is a közeli falu lakóinak. „A helybeliek azt mondták, hogy valami szörnyűség fog történni, ha megnyitjuk a sírt - mesélte Havasz. - De én őszintén remélem, hogy tévednek.” m _. , . ^ (MTT-Panoráma) KAZETTA ARA 4000 A LEGJOBB ÉS A LEGOLCSÓBB! A VICO NÉLKÜL NINCS GE323 KÖLCSÖNZŐ! MINDEN YICO FILM SZINKRONIZÁLT 4 ÚJ FILM HETENKÉNT! Kölcsönzőtulajdonosok, vállalkozók! hívják bátran a a -t! Tel.: 117-0320; 118-7484. Segítünk: tanáccsal, hitellel, pénzzel! Adunk: prospektust, kazettaborítót, posztert, pólót, táskát, reklámányagokat. FILMJEI AZ ÖN KEDVENC FILMJEI! JEAN-CLAUDE VAN DAMME • BRIGITTE NIELSEN • DUSTIN HOFFMAN
