Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-07 / 183. szám

1990. november 7. Előzmények Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), mint tárcaszintű innováció, a műszaki fejlesztés elő­mozdítására. Ehhez az állami költ­ségvetés terhére képzett Központi Műszaki Fejlesztési Alap áll anyagi forrásként rendelkezésére. Az elmúlt évek gyors társadalmi-gazdasági változásai nyomán e szervezet veze­tői úgy vélték: az OMFB-nek a vállal­kozói szférában is segítenie kell le­hetőségeihez mérten az innovációt. A gondolatot tett követte, 1988-ban pályázatot hirdettek, amelyre vállal­kozásszervező, tanácsadó, műszaki innovációval kapcsolatos tevékeny­séget folytató szervezetek jelentke­zését várták. Ajánlatuk csábító volt, azt ígérték, hogy a pályázat nyertesei 50 százalékos árkedvezménnyel vé­gezhetnek majd innovációs tevé­kenységekkel összefüggő szolgálta­tásokat - vállalkozásszervezés, sza­badalmi ügyintézés, iparjogvédelem, marketing stb. - a kisvállalkozások részére, mert a másik felét az OMFB fizeti e célra elkülönített keretéből. Rendkívül szigorú és hosszadalmas, három fordulós pályázati rendszer­ben a több száz jelentkezőből végül húsz szervezet maradt fenn a rostán. Ezzel létrejött a hálózat. Az OMFB innovációs menedzs­menthálózatának egyik tagja, a szekszárdi Alisca Patent Szellemi­termék Hasznosító Kft. „Innováció és vállalkozás” címmel tanácskozást hívott össze, amelyet október 31. és november 2. között tartottak a Tol­na Megyei Tanács Tengelici Oktatási Központjában. A háromnapos vitafó­rumon természetesen részt vettek a hálózat tagszervezetei és az OMFB munkatársai, de meghívást kapott több más, vállalkozásfejlesztéssel, vagy ezzel kapcsolatos tevékeny­séggel foglalkozó szervezet képvise­lője is. Vállalkozás­barátságtalanság Az első nap vitaindító előadását dr. Maka Sándor, az OMFB főosztályve­zetője tartotta. Mint elmondta, erede­tileg úgy gondolták, hogy a kisvállal­kozások segítése kormányzati esz­közökkel szerveződik majd, ám ami­kor látták, hogy ez nem így történik, maguk fogtak hozzá. Az OMFB, jelle­géből adódóan, persze nem támo­gathatja általában a vállalkozásokat, hanem közülük csak azokat, ame­lyek valamilyen módon kapcsolód­nak a műszaki fejlesztéshez. Az ed­digi tapasztalatok szerint a me­nedzsmenthálózat szolgáltatásaira jelentős és növekvő az igény az ala­kuló kisvállalkozások részéről. Sajnos, még ma sincs vállalkozás- barát közgazdasági feltételrendszer, a kisvállalkozások legégetőbb prob­lémája a tőkehiány, de sok gondot okoz a nem kellő hatékonyságú in­formációáramlás is. Dr. Maka Sán­dor véleménye szerint a tőkehiány csak látszólagos, hiszen sok kül­földi kormányzati és egyéb pénzalap áll rendelkezésre vállalkozásfejlesz­tési célzattal, csak ezekről nincs elég információ. Az OMFB most végez egy felmérést, hogy melyek ezek és hogyan válhatnak hozzáférhetővé. Eddig 25 ilyen forrást találtak, de még nem teljes a kép. További rossz hírekkel is szolgált az előadó. Jövőre csökkennek az adórendszerben az innovációt tá­mogató kedvezmények, mind a vál­lalkozói, mind a jövedelemadó terü­letén. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap összegét is csökkentették 2 milliárd forinttal, bár a megszünte­téstől egyelőre nem kell tartani. A gazdasági környezet romlása elle­nére továbbra is erőteljesen nő a vál­lalkozások száma, ez viszont azt je­lenti, hogy egyre nagyobb hányaduk sorsa lesz a bukás. Éppen ezért nagy a felelőssége a hálózat tagjai­nak, lehetőleg olyanokat kell támo­gatniuk, akik hosszú távon is a felszí­nen maradnak. Nagyon nagy szűk­Kisvállalkozók oldala ^KÉPÚJSÁG 5 Innováció a kisvállalkozásban | A hálózat munkatársai Vállalkozói vitafórum Tengelicen ség van arra, hogy ez az OMFB által támogatott, gyakorlott szakértői há­lózat közösen keresse a kapcsolatot más, a kisvállalkozásokat segítő szervezetekkel, alapokkal. Maga az OMFB is tárgyalt az együttműködés­ről a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVFA) és a kormány­zati szervként működő Országos Kisvállalkozásfejlesztő Irodával (állí­tólag ez a végleges neve). Pillanat­nyilag a legfontosabb a vállalkozá­sok finanszírozási feltételeinek javí­tása, a külföldi források feltárása, eb­ben kell minden érintettnek össze­fogni. Veszélyben az alkotó ember presztízse Dr. Maka Sándorral a tanácskozás egyik szünetében sikerült szót válta­nunk:- Ön szerint hogyan lehetne javítani a vállalkozások forráshiányán, bővíteni a hitelfelvételi lehetőségeket?- Sajnos, nem ismerik az érintettek - mi sem - a külföldi források beke­rülését és felhasználását. Teljes nyil­vánosságra lenne szüksége ebben a tekintetben. Járható út lesz a jövőben a bankprivatizáció a külföldi tőke közreműködésével, illetve a vállalko­zói bankok létrehozása. Van már ilyen kedvezményezés az Ipartestü­letek Országos Szövetsége részé­ről. Hosszú távon segíthet a lassan kialakuló befektetői üzletág is, bár egy-két évet még valószínűleg vár­nunk kell, hogy ez komoly tőkemoz­gást jelentsen.- Bankok képviselői nem jöttek el a tanácskozásra, pedig minden bizonnyal hasznos lett volna. Ön szerint miért al­kalmatlan a magyar bankrendszer a kis­vállalkozások finanszírozására?- Létrejött ugyan a kétszintű bank- rendszer, de nem fejlődtek ki az olyan já­rulékos szolgáltatások, mint a vállalko­zások elemzése, kockázatvizsgálat stb. A bankok nem készültek fel arra, hogy nagy tömegű, kis összegű hiteligénye­ket kezeljenek és nem is érdekeltek eb­ben, ma még nem kell versenyezniük az ügyfelekéit A bankok is üzleti vállalko­zások, legfőbb céljuk a minél nagyobb profit bezsebelése. így teljesen érthető, hogy nem rajonganak a kockázatos, bi­zonytalan jövőjű, biztosítékokkal nem rendelkező, induló kisvállalkozásoknak történő hitelkihelyezésekért- Előadásában egyszerűen, kommentár nélkül kijelentette, hogy az innovációt tá­mogató adókedvezmények csökkennek a jövő évtől. Mit tesz az OMFB, hogy ez ne így történjen?- Természetesen képviseljük az inno­vációs érdekeket mint ahogy a többi tár­ca is a saját érdekeit védi. A termelő vál­lalkozások eleve hátrányos helyzetben vannak a hosszabb megtérülési idő miatt és sokszorosan hátrányos ezen belül az innovatív vállalkozások helyzete, itt a legnagyobb a befektető kockázata, bár itt remélheti a legmagasabb profitot is. Az innováció a jövő építése és a kor­mánynak be kellene látnia, hogy a jelen­legi kedvezmény csak megelőlegezése egy későbbi, többszörös adóbevétel­nek. A kedvezmények megvonása to­vább rombolja a műszaki-technikai al­kotó ember presztízsét az eredmény az lesz, hogy elfordulnak ettől a területtől. Szerintem az lenne a helyes, ha például a butikos vagy a taxis csak a teljes piaci kamattal kapna hitelt a feltalálónak vi­szont járjon kiemelt kedvezmény, hiszen abból később az egész ország profitál­hat Gyermekcipőben a kockázati tőke A tanácskozás első napjának hát­ralevő részében az OMFB innová­ciós menedzsmenthálózatának tag- szervezetei elemezték eddigi tevé­kenységüket, összegezték az ország különböző részein a gyakorlatban szerzett tapasztalataikat, megvitatták a felmerült problémákat. Egyetértet­tek abban, hogy a hivatalosan oly sokszor hangoztatott vállalkozás- ösztönzés hatása a gyakorlatban nem érzékelhető, sőt romlottak a vál­lalkozási feltételek. A tanácskozáson elhangzottak alapján a szervezetek jelenlevő munkatársai úgy ítélték meg, hogy a vállalkozások létreho­zásával, támogatásával kapcsolatos tevékenységüket összehangoltan, hálózatba szerveződve hatékonyab­bá tudják tenni. Ugyanakkor felme­rült a függetlenség, az önálló arculat megtartásának igénye is. Dr. Maka Sándor erre hangsúlyozta, hogy az OMFB csak az anyagi támogatást és igény szerint információt ad a háló­zat cégeinek, egyébként nem kíván semmilyen módon a munkájukba beleszólni, a támogatásért nem kért ellenszolgáltatást. Fontos vendége volt a vitafórum­nak Tibor Ágnes, a nemrég alakult Seed Alapítvány ügyvezető igazga­tója. E szervezet célja szintén a vál­lalkozások segítése, de nem pénz­eszközökkel, hiszen mindössze 20,9 millió forintos alaptőkével jött létre. Tibor Ágnes elmondta, hogy az in­duláskor még közvetlenül a vállalko­zásoknak akartak tanácsadással szolgálni, de gyorsan rájöttek, haté­konyabb, ha a vállalkozásokat szer­vező, segítő cégeket támogatják. El­sősorban koordináló szerepre vál­lalkoznak, de külföldi tanulmányuta- kat, tanfolyamokat, konzultációkat is szerveznek, segítenek a kapcsolat- teremtésben külföldi partnerekkel, információs anyagokat készítenek, foglalkoznak kezdő vállalkozók kép­zésével, inkubátorházak létrehozá­sával. A még gyerekcipőben járó befek­tetési üzletág egy képviselője is jelen volt a tanácskozáson Keresztes Ist­ván, a Multinova Befektetési-Vállal­kozási Kft. ügyvezető igazgatója sze­mélyében. A kft-t ez év elején hozta létre az OMPB, az Állami Fejlesztési Intézet és az Invest Bank Rt. 230 mil­liós tőkével. Induló innovatív vállalko­zásokba tulajdonostársként szállnak be, természetesen a piaci siker re­ményében. így nemcsak pénzt, ha­nem menedzsment segítséget is ad­nak. Az ilyen vállalkozásoknál termé­szetesen az átlagosnál nagyobb a kockázat és hosszabb a megtérülési idő, éppen ezért nagyon alapos elemzésnek kell alávetni egy-egy vállalkozó üzleti elképzeléseit, mi­előtt pénzt fektetnek abba. A kocká­zati tőke az üzlet jellegéből adódóan „türelmes”, az egyes befektetések esetleges elvesztését más befekte­tések kiugró nyeresége ellensúlyoz­hatja. Mindez persze egyelőre csak elmélet a Multinova számára, hiszen az alapítás óta eltelt rövid idő alatt alig néhány vállalkozásba szálltak be kisebb tőkével, így komolyabb ta­pasztalatokról, eredményekről még nem beszélhetünk. A kép teljessé­géhez az is hozzátartozik, hogy a kockázati tőkével működő befekte­tési társaságok ma törvényi szabá­lyozás nélkül tevékenykednek, sőt, még ezzel összefüggő jogszabály- tervezet sem készült. Még nem történt rendszerváltás Igen élvezetes előadást tartott Szirmai Péter, a VOSZ társelnöke, közgazdász-filozófus, a Közgazda­ságtudományi Egyetem kisvállalko­zói tanszékének vezetője. Mondan­dója a kritikai észrevételektől sem volt mentes, nem értett egyet azzal, hogy e kivételezett OMFB-hálózat tá­mogatást élvezzen és ezért keressék őket a vállalkozók, még akkor sem, ha a célok jók és tiszteletreméltóak. Az OMFB mindig komoly pénzek fe­lett rendelkezett, ennek ellenére Ma­gyarország az utóbbi évtizedekben nem jeleskedett a műszaki fejlesz­tésben és ennek az akciónak a ha­tékonysága is kérdéses. A hálózat tagjainak jobbára semmi közük az innovációhoz, de nem is kell, hogy legyen. Foglalkozzanak vállalkozás­menedzseléssel általában. Egyéb­ként e cégek lényegében egy pályá­zatíró verseny győztesei, az elbírá­lást végző zsűri ugyanis hevesen el­lenállt annak, hogy közelebbről is megismerje a jelentkezőket.- Negyven évig éltünk egy foszto­gatva osztogató rendszerben - tért át később Szirmai Péter az általáno­sabb gazdasági kérdésekre - és eb­ben a tekintetben még nem történt rendszerváltás. A jelenlegi kormány is ezen az úton jár, vagyis igyekszik a jövedelmek lehető legnagyobb há­nyadát központosítani, majd újra elosztani. Jó lenne, ha a kormány most már a radikális utat választaná, leépítené a nagyvállalati támogatá­sokat. Véleményem szerint ezzel 50-80 százalékos infláció és 7-800 ezres munkanélküliség köszöntene ránk, mégis ez a kívánatos, mert el­lenkező esetben a válság még sú­lyosabb és elhúzódóbb lesz. Persze nem valószínű, hogy a kormány vál­lalja az igazán radikális lépéseket, még akkor sem, ha mindenki tudja, hogy ezek elkerülhetetlenek. Az igazi társadalmi gondokat a vál­lalatok ellehetetlenülése okozza majd, ezeket fenntartani viszont csak úgy lehet, ha a költségvetés növeli az elvonásokat, adókat, amint azt 1991- ben meg is fogjuk tapasztalni. A pri­vatizáció, a vállalkozásélénkítés sem úgy megy, ahogy kellene, például az Egzisztencia Alap is áldozatul esett a választási kampánynak. Menet köz­ben többször megszellőztették, ám konkrét döntések még mindig hiá­nyoznak. Attól tartok, a vállalkozók nem sok jót várhatnak ettől a konst­rukciótól, az Állami Vagyonügynök­ség ugyanis gondosan ügyelni fog arra, hogy az állami vagyon ne sérül­jön, vagyis csak értéktelen vagyont fog a vállalkozóknak megvételre ajánlani, drágán. Az egész Nemzeti Megújhodás Programja olyan, mint amikor egy fri­gid nő elmegy prostituáltnak. Min­denkinek szeretne a kedvében járni, de senkit sem fog kielégíteni. Olyan a szerkezete, hogy nem épülhet rá jól működő intézményrendszer. „A tapasztalatainkat szeretnénk átadni önöknek” A tanácskozás második napjának délutánján érkezett Tengelicre az egyik legérdekesebb vendég, a wa­lesi herceg megbízásából Magyar- országon tartózkodó Liz Rhodes. Ez év májusában hazánkban tett látoga­tása során Charles herceg kezde­ményezte a Magyar Vállalkozási Iro­da létrehozását, amelynek célja a privatizáció és vállalkozásösztönzés angliai tapasztalatainak átadása. Ezen iroda vezetésével és a program elindításával Liz Rhodes menedzsert bízták meg, aki Tengelicen részlete­sen ismertette elképzeléseiket a je­lenlevő vállalkozókkal. Előadását kö­vetően válaszolt néhány kérdésünk­re Rhodes kisasszony:- Egy évtizeddel ezelőtt Nagy-Britan- niában komoly gazdasági válság, majd privatizációs hullám zajlott le. Milyen párhuzamok, illetve különbségek van­nak az akkori brit és a jelenlegi magyar helyzet között?- Alapvető különbség, hogy Ma­gyarországon negyven évig más rendszer uralkodott, emiatt a pénz­centrikus, kapitalista szemlélet kihalt az emberekből, míg Angliában azért volt egy széles körű vállalkozói réteg. Az emberek többsége persze ott is nagyvállalatoknál dolgozott, így ko­moly sokkot okozott a munkanél­küliség. Fel kellett ismertetni az emberek­kel, hogy önmaguk is tehetnek vala­mit a saját sorsuk alakításáért, hitet és persze sok segítséget kellett adni nekik ahhoz, hogy tömegesen vállal­kozásba kezdjenek. A kormány a válság idején felismerte, hogy a kis­vállalkozások ösztönzésével teremt­hetők új munkahelyek és ehhez se­gítséget, kedvezményeket, támoga­tásokat nyújtott. Ezt kell tennie a magyar kormánynak is, pozitív klímát kell teremtenie a vállalkozások szá­mára. A mi irodánk elsődleges célja az információátadás, a vállalkozói kul­túra terjesztése, szeretnénk átad­ni a tapasztalatainkat az Angliában bevált vállalkozói központok és inku­bátorházak létrehozásáról, működ­tetéséről. Egy ilyen inkubátorház megvalósíthatósági tanulmánya egyébként épp most készül Kecske­méten, ebben mi is részt veszünk.- Angliában mennyi időre volt szük­ség az első pozitív eredmények elérés­hez?- Három-négy év kellett ahhoz, hogy jól kimutatható legyen a sikeres vállalkozások szaporodása. Hosz- szabb távon viszont óriási volt a vál­tozás. Tavaly végeztünk egy felmé­rést, hogy megtudjuk, hogyan viszo­nyulnak a fiatalok a vállalkozáshoz. Majdnem negyven százalékuk mondta, hogy komolyan foglalkoz­tatja valamilyen vállalkozás indítása, húsz százalékuk pedig már a meg­valósítás útjára is lépett. Korábban sokan azért vállalkoz­tak, mert nem volt más lehetőségük, ma viszont már kényszer nélkül is szívesen választják ezt az életformát. Ehhez persze az is kellett, hogy a fiatalok oktatásába beépüljenek a vállalkozási, üzleti ismeretek, könyvelés, marketing, üzleti tervezés stb.- Nálunk a bankok nem szívesen vég­zik kisvállalkozások finanszírozását, ez az egyik alapvető gondunk. Erre van valamilyen hasznosítható tapasztala­tuk?- Az angol bankok magatartása is hasonló volt annak idején. Én akkor egy alapítványnak dolgoztam, amelynek épp az volt a célja, hogy olyanokat támogasson, akik a ban­koktól nem tudtak pénzt szerezni. Ez az alapítvány - persze komoly üzleti elemzés után - kamatátválla­lást és garanciát nyújtott a fiatalok­nak. Az így létrejött vállalkozások egyre nagyobb számban váltak sike­ressé, ezzel együtt nőtt a bankok bi­zalma is. Persze ott nem állami bank- rendszer működik, így vannak alap­vető különbségek. Jó lenne, ha a bankok itt is megtanulnák, hogyan segíthetnek a kisvállalkozásoknak úgy, hogy a saját kockázatuk is elvi­selhető legyen. Magyarországon ma elég nehéz vállalkozást kezdeni, több kockázattal kell számolni, mint például Angliában. Úgy tapasztaltam, hogy mindezek ellenére nagyon sok ember szeretne itt vállalkozni, a kormányon a sor, hogy ezt könnyebbé tegye. ÁRKI ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents