Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-07 / 183. szám

1990. november 7.

Előzmények

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), mint tárcaszintű innováció, a műszaki fejlesztés előmozdítására. Ehhez az állami költségvetés terhére képzett Központi Műszaki Fejlesztési Alap áll anyagi forrásként rendelkezésére. Az elmúlt évek gyors társadalmi-gazdasági változásai nyomán e szervezet vezetői úgy vélték: az OMFB-nek a vállalkozói szférában is segítenie kell lehetőségeihez mérten az innovációt.

A gondolatot tett követte, 1988-ban pályázatot hirdettek, amelyre vállalkozásszervező, tanácsadó, műszaki innovációval kapcsolatos tevékenységet folytató szervezetek jelentkezését várták. Ajánlatuk csábító volt, azt ígérték, hogy a pályázat nyertesei 50 százalékos árkedvezménnyel végezhetnek majd innovációs tevékenységekkel összefüggő szolgáltatásokat - vállalkozásszervezés, szabadalmi ügyintézés, iparjogvédelem, marketing stb. - a kisvállalkozások részére, mert a másik felét az OMFB fizeti e célra elkülönített keretéből. Rendkívül szigorú és hosszadalmas, három fordulós pályázati rendszerben a több száz jelentkezőből végül húsz szervezet maradt fenn a rostán. Ezzel létrejött a hálózat.

Az OMFB innovációs menedzsmenthálózatának egyik tagja, a szekszárdi Alisca Patent Szellemitermék Hasznosító Kft. „Innováció és vállalkozás” címmel tanácskozást hívott össze, amelyet október 31. és november 2. között tartottak a Tolna Megyei Tanács Tengelici Oktatási Központjában. A háromnapos vitafórumon természetesen részt vettek a hálózat tagszervezetei és az OMFB munkatársai, de meghívást kapott több más, vállalkozásfejlesztéssel, vagy ezzel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó szervezet képviselője is.

Vállalkozásbarátságtalanság

Az első nap vitaindító előadását dr. Maka Sándor, az OMFB főosztályvezetője tartotta. Mint elmondta, eredetileg úgy gondolták, hogy a kisvállalkozások segítése kormányzati eszközökkel szerveződik majd, ám amikor látták, hogy ez nem így történik, maguk fogtak hozzá. Az OMFB, jellegéből adódóan, persze nem támogathatja általában a vállalkozásokat, hanem közülük csak azokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a műszaki fejlesztéshez. Az eddigi tapasztalatok szerint a menedzsmenthálózat szolgáltatásaira jelentős és növekvő az igény az alakuló kisvállalkozások részéről.

Sajnos, még ma sincs vállalkozás- barát közgazdasági feltételrendszer, a kisvállalkozások legégetőbb problémája a tőkehiány, de sok gondot okoz a nem kellő hatékonyságú információáramlás is. Dr. Maka Sándor véleménye szerint a tőkehiány csak látszólagos, hiszen sok külföldi kormányzati és egyéb pénzalap áll rendelkezésre vállalkozásfejlesztési célzattal, csak ezekről nincs elég információ. Az OMFB most végez egy felmérést, hogy melyek ezek és hogyan válhatnak hozzáférhetővé. Eddig 25 ilyen forrást találtak, de még nem teljes a kép.

További rossz hírekkel is szolgált az előadó. Jövőre csökkennek az adórendszerben az innovációt támogató kedvezmények, mind a vállalkozói, mind a jövedelemadó területén. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap összegét is csökkentették 2 milliárd forinttal, bár a megszüntetéstől egyelőre nem kell tartani. A gazdasági környezet romlása ellenére továbbra is erőteljesen nő a vállalkozások száma, ez viszont azt jelenti, hogy egyre nagyobb hányaduk sorsa lesz a bukás. Éppen ezért nagy a felelőssége a hálózat tagjainak, lehetőleg olyanokat kell támogatniuk, akik hosszú távon is a felszínen maradnak. Nagyon nagy szűkKisvállalkozók oldala

^KÉPÚJSÁG 5

Innováció a kisvállalkozásban |

A hálózat munkatársai

Vállalkozói vitafórum Tengelicen

ség van arra, hogy ez az OMFB által támogatott, gyakorlott szakértői hálózat közösen keresse a kapcsolatot más, a kisvállalkozásokat segítő szervezetekkel, alapokkal. Maga az OMFB is tárgyalt az együttműködésről a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVFA) és a kormányzati szervként működő Országos Kisvállalkozásfejlesztő Irodával (állítólag ez a végleges neve). Pillanatnyilag a legfontosabb a vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása, a külföldi források feltárása, ebben kell minden érintettnek összefogni.

Veszélyben az alkotó ember presztízse

Dr. Maka Sándorral a tanácskozás egyik szünetében sikerült szót váltanunk:- Ön szerint hogyan lehetne javítani a vállalkozások forráshiányán, bővíteni a hitelfelvételi lehetőségeket?- Sajnos, nem ismerik az érintettek - mi sem - a külföldi források bekerülését és felhasználását. Teljes nyilvánosságra lenne szüksége ebben a tekintetben. Járható út lesz a jövőben a bankprivatizáció a külföldi tőke közreműködésével, illetve a vállalkozói bankok létrehozása. Van már ilyen kedvezményezés az Ipartestületek Országos Szövetsége részéről. Hosszú távon segíthet a lassan kialakuló befektetői üzletág is, bár egy-két évet még valószínűleg várnunk kell, hogy ez komoly tőkemozgást jelentsen.- Bankok képviselői nem jöttek el a tanácskozásra, pedig minden bizonnyal hasznos lett volna. Ön szerint miért alkalmatlan a magyar bankrendszer a kisvállalkozások finanszírozására?- Létrejött ugyan a kétszintű bank- rendszer, de nem fejlődtek ki az olyan járulékos szolgáltatások, mint a vállalkozások elemzése, kockázatvizsgálat stb. A bankok nem készültek fel arra, hogy nagy tömegű, kis összegű hiteligényeket kezeljenek és nem is érdekeltek ebben, ma még nem kell versenyezniük az ügyfelekéit A bankok is üzleti vállalkozások, legfőbb céljuk a minél nagyobb profit bezsebelése. így teljesen érthető, hogy nem rajonganak a kockázatos, bizonytalan jövőjű, biztosítékokkal nem rendelkező, induló kisvállalkozásoknak történő hitelkihelyezésekért- Előadásában egyszerűen, kommentár nélkül kijelentette, hogy az innovációt támogató adókedvezmények csökkennek a jövő évtől. Mit tesz az OMFB, hogy ez ne így történjen?- Természetesen képviseljük az innovációs érdekeket mint ahogy a többi tárca is a saját érdekeit védi. A termelő vállalkozások eleve hátrányos helyzetben vannak a hosszabb megtérülési idő miatt és sokszorosan hátrányos ezen belül az innovatív vállalkozások helyzete, itt a legnagyobb a befektető kockázata, bár itt remélheti a legmagasabb profitot is. Az innováció a jövő építése és a kormánynak be kellene látnia, hogy a jelenlegi kedvezmény csak megelőlegezése egy későbbi, többszörös adóbevételnek. A kedvezmények megvonása tovább rombolja a műszaki-technikai alkotó ember presztízsét az eredmény az lesz, hogy elfordulnak ettől a területtől. Szerintem az lenne a helyes, ha például a butikos vagy a taxis csak a teljes piaci kamattal kapna hitelt a feltalálónak viszont járjon kiemelt kedvezmény, hiszen abból később az egész ország profitálhat

Gyermekcipőben a kockázati tőke

A tanácskozás első napjának hátralevő részében az OMFB innovációs menedzsmenthálózatának tag- szervezetei elemezték eddigi tevékenységüket, összegezték az ország különböző részein a gyakorlatban szerzett tapasztalataikat, megvitatták a felmerült problémákat. Egyetértettek abban, hogy a hivatalosan oly sokszor hangoztatott vállalkozás- ösztönzés hatása a gyakorlatban nem érzékelhető, sőt romlottak a vállalkozási feltételek. A tanácskozáson elhangzottak alapján a szervezetek jelenlevő munkatársai úgy ítélték meg, hogy a vállalkozások létrehozásával, támogatásával kapcsolatos tevékenységüket összehangoltan, hálózatba szerveződve hatékonyabbá tudják tenni. Ugyanakkor felmerült a függetlenség, az önálló arculat megtartásának igénye is. Dr. Maka Sándor erre hangsúlyozta, hogy az OMFB csak az anyagi támogatást és igény szerint információt ad a hálózat cégeinek, egyébként nem kíván semmilyen módon a munkájukba beleszólni, a támogatásért nem kért ellenszolgáltatást.

Fontos vendége volt a vitafórumnak Tibor Ágnes, a nemrég alakult Seed Alapítvány ügyvezető igazgatója. E szervezet célja szintén a vállalkozások segítése, de nem pénzeszközökkel, hiszen mindössze 20,9 millió forintos alaptőkével jött létre. Tibor Ágnes elmondta, hogy az induláskor még közvetlenül a vállalkozásoknak akartak tanácsadással szolgálni, de gyorsan rájöttek, hatékonyabb, ha a vállalkozásokat szervező, segítő cégeket támogatják. Elsősorban koordináló szerepre vállalkoznak, de külföldi tanulmányuta- kat, tanfolyamokat, konzultációkat is szerveznek, segítenek a kapcsolat- teremtésben külföldi partnerekkel, információs anyagokat készítenek, foglalkoznak kezdő vállalkozók képzésével, inkubátorházak létrehozásával.

A még gyerekcipőben járó befektetési üzletág egy képviselője is jelen volt a tanácskozáson Keresztes István, a Multinova Befektetési-Vállalkozási Kft. ügyvezető igazgatója személyében. A kft-t ez év elején hozta létre az OMPB, az Állami Fejlesztési Intézet és az Invest Bank Rt. 230 milliós tőkével. Induló innovatív vállalkozásokba tulajdonostársként szállnak be, természetesen a piaci siker reményében. így nemcsak pénzt, hanem menedzsment segítséget is adnak. Az ilyen vállalkozásoknál természetesen az átlagosnál nagyobb a kockázat és hosszabb a megtérülési idő, éppen ezért nagyon alapos elemzésnek kell alávetni egy-egy vállalkozó üzleti elképzeléseit, mielőtt pénzt fektetnek abba. A kockázati tőke az üzlet jellegéből adódóan „türelmes”, az egyes befektetések esetleges elvesztését más befektetések kiugró nyeresége ellensúlyozhatja. Mindez persze egyelőre csak elmélet a Multinova számára, hiszen az alapítás óta eltelt rövid idő alatt alig néhány vállalkozásba szálltak be kisebb tőkével, így komolyabb tapasztalatokról, eredményekről még nem beszélhetünk. A kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy a kockázati tőkével működő befektetési társaságok ma törvényi szabályozás nélkül tevékenykednek, sőt, még ezzel összefüggő jogszabály- tervezet sem készült.

Még nem történt rendszerváltás

Igen élvezetes előadást tartott Szirmai Péter, a VOSZ társelnöke, közgazdász-filozófus, a Közgazdaságtudományi Egyetem kisvállalkozói tanszékének vezetője. Mondandója a kritikai észrevételektől sem volt mentes, nem értett egyet azzal, hogy e kivételezett OMFB-hálózat támogatást élvezzen és ezért keressék őket a vállalkozók, még akkor sem, ha a célok jók és tiszteletreméltóak. Az OMFB mindig komoly pénzek felett rendelkezett, ennek ellenére Magyarország az utóbbi évtizedekben nem jeleskedett a műszaki fejlesztésben és ennek az akciónak a hatékonysága is kérdéses. A hálózat tagjainak jobbára semmi közük az innovációhoz, de nem is kell, hogy legyen. Foglalkozzanak vállalkozásmenedzseléssel általában. Egyébként e cégek lényegében egy pályázatíró verseny győztesei, az elbírálást végző zsűri ugyanis hevesen ellenállt annak, hogy közelebbről is megismerje a jelentkezőket.- Negyven évig éltünk egy fosztogatva osztogató rendszerben - tért át később Szirmai Péter az általánosabb gazdasági kérdésekre - és ebben a tekintetben még nem történt rendszerváltás. A jelenlegi kormány is ezen az úton jár, vagyis igyekszik a jövedelmek lehető legnagyobb hányadát központosítani, majd újra elosztani. Jó lenne, ha a kormány most már a radikális utat választaná, leépítené a nagyvállalati támogatásokat. Véleményem szerint ezzel 50-80 százalékos infláció és 7-800 ezres munkanélküliség köszöntene ránk, mégis ez a kívánatos, mert ellenkező esetben a válság még súlyosabb és elhúzódóbb lesz. Persze nem valószínű, hogy a kormány vállalja az igazán radikális lépéseket, még akkor sem, ha mindenki tudja, hogy ezek elkerülhetetlenek.

Az igazi társadalmi gondokat a vállalatok ellehetetlenülése okozza majd, ezeket fenntartani viszont csak úgy lehet, ha a költségvetés növeli az elvonásokat, adókat, amint azt 1991- ben meg is fogjuk tapasztalni. A privatizáció, a vállalkozásélénkítés sem úgy megy, ahogy kellene, például az Egzisztencia Alap is áldozatul esett a választási kampánynak. Menet közben többször megszellőztették, ám konkrét döntések még mindig hiányoznak. Attól tartok, a vállalkozók nem sok jót várhatnak ettől a konstrukciótól, az Állami Vagyonügynökség ugyanis gondosan ügyelni fog arra, hogy az állami vagyon ne sérüljön, vagyis csak értéktelen vagyont fog a vállalkozóknak megvételre ajánlani, drágán.

Az egész Nemzeti Megújhodás Programja olyan, mint amikor egy frigid nő elmegy prostituáltnak. Mindenkinek szeretne a kedvében járni, de senkit sem fog kielégíteni. Olyan a szerkezete, hogy nem épülhet rá jól működő intézményrendszer.

„A tapasztalatainkat szeretnénk átadni önöknek”

A tanácskozás második napjának délutánján érkezett Tengelicre az egyik legérdekesebb vendég, a walesi herceg megbízásából Magyar- országon tartózkodó Liz Rhodes. Ez év májusában hazánkban tett látogatása során Charles herceg kezdeményezte a Magyar Vállalkozási Iroda létrehozását, amelynek célja a privatizáció és vállalkozásösztönzés angliai tapasztalatainak átadása. Ezen iroda vezetésével és a program elindításával Liz Rhodes menedzsert bízták meg, aki Tengelicen részletesen ismertette elképzeléseiket a jelenlevő vállalkozókkal. Előadását követően válaszolt néhány kérdésünkre Rhodes kisasszony:- Egy évtizeddel ezelőtt Nagy-Britan- niában komoly gazdasági válság, majd privatizációs hullám zajlott le. Milyen párhuzamok, illetve különbségek vannak az akkori brit és a jelenlegi magyar helyzet között?- Alapvető különbség, hogy Magyarországon negyven évig más rendszer uralkodott, emiatt a pénzcentrikus, kapitalista szemlélet kihalt az emberekből, míg Angliában azért volt egy széles körű vállalkozói réteg. Az emberek többsége persze ott is nagyvállalatoknál dolgozott, így komoly sokkot okozott a munkanélküliség.

Fel kellett ismertetni az emberekkel, hogy önmaguk is tehetnek valamit a saját sorsuk alakításáért, hitet és persze sok segítséget kellett adni nekik ahhoz, hogy tömegesen vállalkozásba kezdjenek. A kormány a válság idején felismerte, hogy a kisvállalkozások ösztönzésével teremthetők új munkahelyek és ehhez segítséget, kedvezményeket, támogatásokat nyújtott. Ezt kell tennie a magyar kormánynak is, pozitív klímát kell teremtenie a vállalkozások számára.

A mi irodánk elsődleges célja az információátadás, a vállalkozói kultúra terjesztése, szeretnénk átadni a tapasztalatainkat az Angliában bevált vállalkozói központok és inkubátorházak létrehozásáról, működtetéséről. Egy ilyen inkubátorház megvalósíthatósági tanulmánya egyébként épp most készül Kecskeméten, ebben mi is részt veszünk.- Angliában mennyi időre volt szükség az első pozitív eredmények eléréshez?- Három-négy év kellett ahhoz, hogy jól kimutatható legyen a sikeres vállalkozások szaporodása. Hosz- szabb távon viszont óriási volt a változás. Tavaly végeztünk egy felmérést, hogy megtudjuk, hogyan viszonyulnak a fiatalok a vállalkozáshoz. Majdnem negyven százalékuk mondta, hogy komolyan foglalkoztatja valamilyen vállalkozás indítása, húsz százalékuk pedig már a megvalósítás útjára is lépett.

Korábban sokan azért vállalkoztak, mert nem volt más lehetőségük, ma viszont már kényszer nélkül is szívesen választják ezt az életformát. Ehhez persze az is kellett, hogy a fiatalok oktatásába beépüljenek a vállalkozási, üzleti ismeretek, könyvelés, marketing, üzleti tervezés stb.- Nálunk a bankok nem szívesen végzik kisvállalkozások finanszírozását, ez az egyik alapvető gondunk. Erre van valamilyen hasznosítható tapasztalatuk?- Az angol bankok magatartása is hasonló volt annak idején. Én akkor egy alapítványnak dolgoztam, amelynek épp az volt a célja, hogy olyanokat támogasson, akik a bankoktól nem tudtak pénzt szerezni.

Ez az alapítvány - persze komoly üzleti elemzés után - kamatátvállalást és garanciát nyújtott a fiataloknak. Az így létrejött vállalkozások egyre nagyobb számban váltak sikeressé, ezzel együtt nőtt a bankok bizalma is. Persze ott nem állami bank- rendszer működik, így vannak alapvető különbségek. Jó lenne, ha a bankok itt is megtanulnák, hogyan segíthetnek a kisvállalkozásoknak úgy, hogy a saját kockázatuk is elviselhető legyen. Magyarországon ma elég nehéz vállalkozást kezdeni, több kockázattal kell számolni, mint például Angliában.

Úgy tapasztaltam, hogy mindezek ellenére nagyon sok ember szeretne itt vállalkozni, a kormányon a sor, hogy ezt könnyebbé tegye.

ÁRKI ATTILA