Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-05 / 181. szám

Megállapodás a hatos csoport tagállamainak fegyverzetszintjéről Szombaton Budapesten aláírták azt a megállapodást, amely a bécsi hagyomá­nyos fegyveres erőkről és fegyverzetek­ről folyó tárgyalásokon részt vevő álla­mok hatos csoportjának nemzeti fegy­verzeti szintjeit rögzíti. Az egyezmény részes államai - Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyarország Ro­mánia és a Szovjetunió - a nemzeti fegy­veres erők, az egyes fegyverzetfajták kvótáinak körülhatárolásával újabb je­lentős lépést tettek annak érdekében, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államok párizsi csúcstalálkozóján meg­alkothassák az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló megállapodást. (Folytatás a 2. oldalon.) Tájékoztató a kormányülésről A kormány mégsem változtatja meg jövőre a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó mértékeit Szombaton - a múlt héten másodszor - ülést tartott a kormány. A miniszterek tanácsa áttekintette a jövő évi adópoliti­kai koncepciót és úgy döntött, nem java­solja az általános forgalmi adó, valamint a személyi jövedelemadó mértékeinek változtatását 1991-re - tájékoztatta az MTI-t Botos Katalin, a Pénzügyminiszté­rium politikai államtitkára. Korábban a kormány még úgy foglalt állást, hogy jövőre a költségvetési hiány várható nagymértékű emelkedése miatt elkerülhetetlen az adóterhek növelése. Az elképzelés az volt, hogy az áfánál az eddig nulla kulcsos termékek adója 10 százalékra emelkedik. így jelentős mér­tékben növekedtek volna jövőre az alap­vető élelmiszerek, gyógyszerek, tüzelő­anyagok árai. A jelenlegi számítások sze­rint az áfa tervezett változtatása pótlóla­gosan mintegy 6 százalékkal emelte vol­na a fogyasztási árszínvonalat. Ezek az intézkedések különösen az alacsonyabb jöyedelmű rétegeket sújtották volna. (Folytatás a 2. oldalon.) Műszaki átadás alatt az MO-ás autóút Az MO-ás autóút első szakaszán tart a műszaki átadás, és várhatóan még e hónap­ban megindulhat rajta a közúti forgalom. Amint Balogh Attila, az Autópálya Igazgatóság osztályvezetője az MTI-nek elmondta, a világbanki hitelből, mintegy 4,5 milliárd forint­ból megvalósult 14,9 kilométeres Budapest körüli útszakaszhoz két közúti Duna-híd is tartozik, amelyek, Csepel-szigetet érintve, a Dunántúlt és az Alföldet kötik össze. A Hárosi-híd 804 méter, a Soroksári-hid pedig 476 méter hosszan ível át a Dunán. Az esős, borongós hét végén Györ- könyben, Medinán, Madocsán és Tolna- némediben állítottak emléket azoknak a háborúban ottmaradt katonáknak, akikre fájdalommal gondolnak még ma is a szü­lők, testvérek, feleségek, s gyermekeik, akik közül sokan nem is ismerték, mert nem ismerhették már édesapjukat. Értük, nekik szóltak a falusi templomok ha­rangjai, értük ejtették könnyet az ottla- kók. Messzi vidékre elszármazott ismerő­sök és rokonok zarándokoltak a háborús emlékmű avatására Tolnanémedibe is. Az emlékművet a község fő útján állítot­ták fel közadakozásból, s aki csak tehet­te, segített a munkákban, a tervezésben és a kivitelezésben. A márványtáblára az első és a második világháború Tolna- némedi áldozatainak a nevét vésték föl, s pontban délelőtt tíz órakor - az ökumeni­kus gyászszertartást követően - katonai tiszteletadással, a történelemi zászlók felvonultatásával, zuhogó esőben az ün­nepség megkezdődött. Erdős László ezredes emlékezett az áldozatokra A kegyelet virágai Erdős László ezredes, a Tolna megye halottaiért kuratórium elnöke beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy az életünk­ben akkor ér véget a háború, ha halot- tainkat tisztességgel eltemettük, s emlék­helyük legyen a közösség összetartozá­sának oltára. Ezt követően Pál József ka­tolikus Dlébános. Takaró Andris refor­mátus lelkész és Lakner Aladár evangéli­kus esperes megáldotta az emlékművet. Pongrácz Nándor a háborúból visszatért katonák nevében emlékezett a halott bajtársakra. Szakmári András állatorvos, az emlékműbizottság elnöke köszönetét mondott mindazoknak, akik az emlékmű készítésében közreműködtek. Gyertyát gyújtottak az első és második világhábo­rú halottainak, az elhurcoltak, és a polgá­ri áldozatok emlékére, koszorút helyez­tek el az emlékmű talapzatánál a vallási felekezetek fiatal és legidősebb tagjai, majd a falu lakói tették koszorúikat, virá­gaikat, a kegyelet jelképeit a fehér már­ványtábla éjé. Az elmúlt hét végén Tolna megye négy községében végleg „hazatértek” a kato­nák. d­Fotó: ó. r. Késői gyászolók Amíg az államiból magán lesz Vállalkozásélénkítés pénz nélkül? Az elmúlt hetekben jelentős intézkedé­seket jelentett be a kormány a gazdaság privatizációja érédekében. Nyilvánoságra hozták az első privatizációs programban szereplő, eladásra kijelölt vállalatok listáját meghirdették a kereskedelem és a ven­déglátóipar magánkézbe adását szolgáló tervezetet, és megismerhette a közvéle­mény az Egzisztencia Alap nevű hitelkonst­rukciót amely a privatizáláshoz nyújt pénz­ügyi hátteret bizonyos feltételek esetén. (Folytatás a 3. oldalon.) Emlékhelyük a közösség összetartozásának oltára legyen Moldvai helyzet A parlament gyászszünettel emlékezett az összecsapások áldozataira.- A belügyminiszter szerint a rendőrök csak egy figyelmeztető lövést adtak le Főiskolai asztalitenisz-vb Szekszárdon A Dnyeszter menti köztársaságban - amelynek főként orosz ajkú lakossága a közelmúltban deklarálta függetlensé­gét Moldvától - szombaton általános gyászt rendeltek el. A 700 ezer lakosú te­rületen félárbocra engedték a lobogókat, hogy megemlékezzenek a pénteki ösz- szecsapások áldozatairól, sebesültjei­ről. Belügyi adatok szerint a Dubosszari városánál lezajlott csatában hatan vesz­tették életüket, s harmincán megsebe­sültek. A kisinyovi önkéntesek a déli terü­letekről - itt a gagauzok kiáltottak ki füg­getlen köztársaságot - visszatérve indul­tak a Dnyeszter túlpartjára, a szakadáro- kat megrendszabályozni, s a kisinyovi kormány parancsot adott a moldvai rendőrség bevetésére is. E területeken ugyanis október 25-ről november 4-re halasztották a független választásokat, s ezt akarta megakadályozni a köztársa­ság vezetése. (Folytatás a 2. oldalon.) A péntek esti telt házas, impozáns megnyitót követően szombaton és va­sárnap felgyorsultak az események a 20 ország 127 sportolóját felvonultató Vili. főiskolai asztalintenisz-világbajnoksá- gon. Már, amennyire a 16 női és a 18 férfi együttes négy-négy csoportban folyó körmérkőzéses küzdelme felgyorsulhat. Annál is inkább, hiszen szombaton este 11 órakor még pattogtak a labdák a szekszárdi sportcsarnok küzdőterén fel­állított 9 asztalon. Akadt csapatmérkő­zés, amelyik pontosán 4 órás maratoni küzdelmet hozott. A csoportok 1 -2. he­lyezettjei számára adatott meg a tovább­jutás a legjobb nyolc közé, ahol már egyenes kiesési rendszerben folytatód­tak a mérkőzések. Nos, az „A” csoportos magyar női vá­logatott teljes sikerrel teljesítette a vele szemben támasztott első követelményt. A Hegedűs, Böhm, Nagy, Bolvári K. ösz- szetételű gárda magabiztos játékkal egyaránt 3-0 arányú győzelemmel jutott túl a Kanada, a Spanyolország, és a Bul­gária elleni csoportmérkőzésén. Hege­dűsök meggyőző teljesítményét bizonyít­ja, hogy csupán egyetlen játszmát „en­gedélyeztek” ellenfelüknek a három ta­lálkozón. Az egyik szemünk nevetett, a másik... Szóval, ami sikerült a hölgyeknek, azt nem tudták megismételni fiaink. A Pig- niczky, Tihanyi, Imre, Pavlik összetételű magyar férfiegyüttes a Törökország elle­ni első akadályt még simán, 5-1-es győ­zelemmel vette. Ezután rendkívül hosz- szúra nyúlt csata következett a franciák­kal, akik nem kis meglepetésre 5-2 arányban legyőzték Japánt. Fájdalom, a gallok ellenünk is ismételtek: 2-2-es ál­lást követően szinte állva hagyták válo­gatottunkat és 5-2-re nyertek. A lecke fel volt adva Vocskó György edző legénysé­gének, hiszen a Japán elleni találkozón csak a győzelem biztosított volna zöld utat a további küzdelemhez. Ez azonban nem sikerült, hiszen az ázsiaiak 5-0 arányban bizonyultak jobbnak, így Pig- niczkyék elbúcsúztak a csapatverseny­től. (Folytatás lapunk 5. oldalán.) Újra működnek a Katolikus Legényegyletek Az 1945-ig Magyarországon is virágzó Katolikus Legényegyleteket újjáélesztve, szombaton a József Attila Gimnázium dísztermében megalakult a Magyar Kolping Szövetség. A német Adolph Kolping által 150 éve elinditottmozgalom lényege, hogy közösségi keretet ad a hívő embereknek, életkortól, társadalmi rangtól, iskolai végzettségtől füg­getlenül. A tagok mintaszerű családi környezetben óvják és segítik egymást, s a Csalá­dot a keresztény hit, a cselekvés tartja össze. Kilencasztalos pingpong „nagyüzem” a sportcsarnokban

Next

/
Thumbnails
Contents