Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-01 / 178. szám

4 NÉPÚJSÁG 1990. november 1. Faluház Apostagon Végveszélyben a néptáncmozgalom? Egy könyvesbolt- belülről Az állítólag többnyire kedves vásárló be­megy valamilyen üzletbe, boltba és ott - előfordul, hogy - kedvesen kiszolgálják. Vagy a keresett áru hiánya, netán bármely más okból kiutálják. Ezeket a részleteket most hagyjuk. Nincs azonban olyan vásár­ló, aki hosszú órákat töltene az üzletben, vagy boltban és bévülröl nézné mindazon sorstársait, akik kívülről jönnek. Változatos igényekkel, móddal és mo­dorral is. A véletlen nemrégiben úgy hozta, hogy könyvdedikálás ürügyén különböző helye­ken hosszú órákat tölthettem el - odabenn. Egyéni dologról lévén szó, kivételesen ta­lán megengedtetik némi személyes kitérő is. Az ember azért vetemedik írásra, mert bízik abban, hogy olvasója lesz. Újságíró és olvasó egyaránt. A véletlenek balszeren­csés összejátszása, hogy személyemben olykor mindkettő találkozik. Sosem hittem annak, aki ellenkezőjét vallotta az előbbiek­nek, bár - ez talán pszichológiai rejtély - ta­lálkoztam már olyan tollforgató társaimmal, akik mindennek az ellenkezőjét vallották. Lelkűk rajta. Az ember mindenesetre ott ül a saját könyvei halmaza mögött A könyvek hátol­dalán (ez is látható) ott a fényképe. Van, akire ez riasztóan, vannak mások akikre vonzóan hat. Az előbbi nem szívmelengető érzés, de mindenki úgy érzékenykedik, ahogy ez a természet kegyelméből osztály­részéül adatott. Azonközben, mig várja a meglehetősen rossz kézirású dedikációjá- ra aspirálókat, van módja némi szemlélő­désre. Az alábbiakban erről lesz szó. Kockáz­tatva azt, hogy a profik, vagyis a hivatásos könyvkereskedők az itt előadandókkal nem mindenben értenek majd egyet A könyv nem olcsó, unos-untalan olvas­hatunk a könyvek iránti igény válságáról. A szekszárdi Arany János utcában, október 24-én, egy közönséges hétköznapon, erről nem sok bizonyságot sikerült szerezni. A szűk, ilyen célra a tervezés pillanatában is rosszul elképzelt boltban, ugyanis már a nyitás pillanata óta valósággal egymást ta­posták a vásárlók. Nemcsak a behatárolt mozgási lehetőségek miatt Halk háttérze­ne szólt mindenkit meglepő udvariasság­gal köszöntöttek és fogadtak (ugyan mi a csodáért okoz ez meglepetést a szemlélő- dőnek?), emellett szemlátomást nem hara­gudtak rá, ha nem vásárolt semmit Közben persze figyelték. A bolt mindkét végéről, mert a kedves vevőknek a kultúra forrásánál is él az a kedves szokásuk, hogy annak vizéből téritésmentesen merítsenek. Vagyis lopjanak. Ki vásárol és milyen szándékkal? Se nem, se kor szerinti különbség nem észlelhető. Szándékbeli annál inkább. Van, aki bejön, fogja a kosarat és 20-25 perc hosszán bogarászik, szemlélődik, tallóz. Közben érthető módon nézi az árakat is. így van, amit visszatesz egy kötetet a másik, a pénztárcájához jobban illő kedvéért. Ők a böngészők, feltevésem szerint valószínű-. leg őszinte könyvszeretők. A másik fajta tu­datos. Jön, felteszi a kérdést, közli igényét Ha kielégíthető fizet ha nem, akkor távozik. Mellékesen szólva, köszönés nélkül egyet­len vevő se távozott. Ez nem jellemző se boltjainkra, se vásárlóinkra. Itt hajlamos va­gyok a környezet varázsának tulajdonítani. Meglepően sok a fiatal és egyáltalán nemcsak a videokazetták pultjánál. Sőt az emberben olyan érzés is lábra kél, hogy mintha - sokévi késéssel - idegen nyelvi analfabetizmusunk csökkentése irányába is törnénk. Méregdrága nyelv­könyvek, szótárak fogynak el. Sláger­számnak tűnt az angol. Senkinek a köve­telésére se tudnám megmondani, hogy az utolsó, több mint harminc évben hány könyvismertetést, kritikát írtam már. Le­het, hogy a pályatársaimmal együtt elkö­vetett hasonlóknak is van némi hatásuk, de jegyzetelésem óráiban ennek nyomát se láttam. A tv befolyásoló erejét annál in­kább. Egy estével korábban sugározták, a jóképű Omar Sharif közreműködésé­vel, Verne Gyula Rejtelmes szigetének egy merőben primitív, eltorzított és átfor­mált spanyol-francia-olasz változatát. Másnap már felbukkantak a Verne-köny­veket igénylők. Jól jártak a nem is olcsó kötetekkel, hiszen Verne Gyula nem 'amolyan mai sci-fi író volt, hanem bizo­nyítottan ihletett jövőjós. Ezek után a kedves olvasó, akit velem együtt már sokan elrontottunk írásainkat összegezni próbáló konklúziókkal, jog­gal megkérdezheti, hogy az eddig elolva- sottaknak mi volt az értelme. Semmi más, mint helyzetjelentés. ORDAS IVÁN Apostag a mi szűk lokálpatrióta szempont­jaink szerint ugyan a „túlsófélen” van, de Du- naföldvárhoz mégis közel, hisz a gimnázium­nak nem egy tanulója származott onnan. Lu­kácsi Pál, a Magyar László Gimnázium tanára hívta fel figyelmünket az ottani faluházra, me­lyet egy régi zsinagógából alakítottak. Ha­sonló szép átépítések példáival Paks és Szekszárd is büszkélkedhet Bonyhád ese­tében pedig nem túl régen írtunk arról, hogy büszkélkedhetne, ha műemlék jellegű zsina­gógája nem élné végnapjait Talán jó példáért nem árt a szomszédba menni. A 2 és fél ezer lelkes falu népe 4 és fél millió forint értékű kö­zös munkával egészítette ki a megye, az Or­szágos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Zsidó Világszövetség 17 és fél milliós támo­Zenehallgatásra és nyelvtanulásra egy­aránt jó fülkéket is készítettek gatását így jött létre az 1820-22-ben épített zsinagógából - Virt Péter tervei és Rexi Béla belsőépítész munkája nyomán - aza faluház, mely az amszterdami Óramúzeum és az athéni Akropolisz után a világon harmadik­ként nyerte el az Europa Nostra emlékplaket­tet és oklevelet Emeletén sajátos elrendezé­sű tárlókban 7 és fél ezer könyvet őriznek, van fonotéka is. Az egykori istentiszteleti terem ma koncertek, irodalmi estek rendezésére szolgál. A Duna menti község 142 lelkes zsidósá­gából a II. világháborút hatan élték túl. Közü­lük az új funkciót kapott zsinagógát egyetlen idős ember láthatta csak...-ORDAS IVAN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Az imateremböl lett koncertterem A rendszerváltásnak az élet minden te­rületén be kell következnie. A Magyar Táncművészek Szövetsége is régóta érik már erre. A tagjai véleménye szerint for­mális szervezet volt és a belépés is vala­milyen kiváltság alapján vált lehetséges­sé. Korábban a Művelődési Minisztérium állt mögötte, így utólag kérdésessé vált, hogy milyen mértékben. Kérdés továbbá az is, hogy balett-, társastánc-, néptánc-, különböző szabadtáncművészek tudtak- e egy hámot húzni? A választ kere­sők, erre nemet mondanak. Ez a szövetség tehát szétesett azzal a lépéssel, hogy mindenki megszervezi a saját szövetségét. Erről beszélgetünk Szabadi Mihály koreográfussal, a Babits Mihály művelődési központ szakreferen­sével.- Hol tart jelenleg a szerveződés, azt hallani, hogy ez év májusában megala­kult a Magyar néptáncszövetség?- Igen, ez a szövetség létezik. Két rész­szervezete van gyakorlatilag. A gyerme­keknek az Örökség egyesületé és a ha­gyományőrzőknek a Muharay Elemérről elnevezett szövetsége. Még nem tisztá­zott, hogy e két alaptagnak tekinthető egyesülés mi módon lesz a nagyobb Néptáncszövetség tagja.- Megyénket a hagyományőrzők miatt talán ez a Muharay szövetség érdekli jobban.- A szövetség hivatalosan bejegyzett, csekkszámlaszámmal ellátott szervezet. A támogatók között olyan neveket sorol­hatunk már, mint Jancsó Miklós, vagy Mádi Szabó Gábor és olyan művészek, akik valamikor kapcsolatban voltak a Muharay féle társasággal. Az tulajdoh­képpen a maga idejében roppant erjesz­tő közösség volt. A művészetek legkülön­bözőbb területeivel volt kapcsolata. Most emögött állnak az ország hagyományőr­ző népi együttesei és legstabilabbnak tűnnek ezek a falvakban. Az első közgyű­lésünk januárban lesz, amikor nyilvános­ságra hozzuk a programunkat. Ezt meg­előzően novemberben találkozunk Kalo­csán, ahol meghatározzuk a jövő első lé­péseit.- A jövőt mindenképpen a gyermekek jelentik. Az Örökség Gyerínekegyesület milyen erőt képvisel?- A nagy, vagy mondjam inkább a fel­nőttegyüttesek utánpótlás csoportjairól van szó, akik az iskolákból nyerik tagjai­kat. Ez tehát egy biztosabb támasz. Kü­lönleges erőt lehet általuk mozgatni, ha szponzorok kerestetnek.- Megjelent egy felhívás, amiben az a mondat olvasható, hogy „Mozgalmunk végveszélybe került”.- Ez azt jelenti, hogy a kormány, a mi­nisztérium nem adja a szakszervezetnek azt a támogatást, amit eddig adott, így ezek a szakszervezeti fenntartású intéz­mények és együttesek kerültek veszély­be. Például a Bihari Együttes, a Bartók, az Építők, a Vasas, hogy csak néhány nagy fővárosi együttest említsek, de vidéken a Somogy, a Tatabánya, a Debrecen együtteseit is idesorolhatom.- Mi a helyzet a Bartina táncegyüttes­sel, hogy megyeszékhelyünkön marad­junk?- Ez a veszély a Bartina fölött is lebeg, hiszen legnagyobb fenntartója a megyei művelődési központ volt, amit viszont az állam finanszírozott...- Biztos vagyok benne, hogy az önkor­mányzatok előbb-utóbb fölfedezik, hogy egy hagyományőrző népi együttes mi­lyen progresszív erőt képviselhet egy fa­luban és ezáltal megteremtik a fenntar­táshoz szükséges anyagi feltételeket.- Ebben mi is bízunk. A kormánynak is be kell látnia, hogy a magyar kultúrának egy olyan értékteremtő része, ami a ma­gyarságtudat és a hazafiságra nevelés mellett valutatermelést is jelent. DECSI KISS JÁNOS Pályázati felhívás! Nagyszékely Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöl­tésére. Alkalmazási feltételek:- állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- államigazgatási főiskolai végzettség,- tanácsakadémiai végzettség. Jogtudományi egyetemi és államigazgatási főiskolai végzettség esetében 3 éves államigazgatási gyakorlat, míg a tanácsakadémiai végzettség esetében 5 éves államigazgatási gyakorlat szükséges. Bérezés megegyezés szerint Szolgálati lakást biztosítani nem tudunk. A pályázatot írásban, részletes önéletrajzzal és a szakmai végzettséget bizo­nyító okmányokkal 1990. november 15-ig lehet benyújtani. A pályázatot a Nagyszékely polgármesteri hivatal, Nagyszékely, Táncsics u. 11. sz. címre kérem. (4) Tolna Város Önkormányzati Testületé pályázatot hirdet a polgármesteri hivatal jegyzői állására. Pályázati feltételek:- jogtudományi egyetemi végzettség- 2 év államigazgatási gyakorlat Idegen nyelv tudásával rendelkező előnyben részesül. Bérezés és egyéb juttatások megegyezés szerint. A pályázatot a polgármesteri hivatal címére (7130 Tolna, Hősök tere 1.) 1990. november 20-ig kell benyújtani, részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzzal. | (38) Cikó Községi Önkormányzat Képviselő­testülete PÁLYÁZATOT HIRDET jegyzői állás betöltésére. Feltételek:- államigazgatási főiskolai vagy állam-, és jogtudományi egyetemi végzettség,- legalább 2 év államigazgatási gyakorlat. Bérezés a hatályos jogszabály szerint. A pályázatot a hirdetés , megjelenésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesternél. Cím: 7161 Cikó, Iskola tér 1. (64/18) Bonyhád város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Az alkalmazás határozatlan időre szól. Pályázati feltételek:- jogi egyetemi, vagy államigazgatási főiskolán szerzett igazgatásszervezői végzettség,- legalább kétéves államigazgatási gyakorlat,- német nyelvismerettel rendelkezők előnyben. A pályázat tartalmazza:- részletes szakmai önéletrajzot,- oklevél másolatát. Bérezés jogszabály szerint. A pályázatot Bonyhád város polgár- mesterénél, a hirdetés megjelenését követő 15 napon belül lehet benyújtani. (7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.) (35) Hőgyész Nagyközség Képviselő-testülete pályázatot hirdet körjegyzői munkakör betöltésére. A település az önkormányzati választásokig négy település székhelyközsége volt. Várhatóan ezek a települések alakítanak körjegyzőséget. 'A pályázati kiírás feltételei:- jogi egyetemi vagy államigazgatási főiskolán szerzett végzettség,- államigazgatási szervnél legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Pályázni részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajz és diplomamásolat benyújtásával lehet. Fizetés a képesítéstől és szolgálati időtől függően kerül megállapításra. A pályázatot a képviselő-testület bírálja el. A pályázatok kezelése bizalmas. A pályázat benyújtásának határideje: november 15. A pályázati cím: polgármesteri hivatal, 7191 Hőgyész, Kossuth Lajos u. 1. sz. . ~ • (312)

Next

/
Thumbnails
Contents