Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-28 / 201. szám

1990. november 28. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Motel a laktanya mellett „Ha lesznek itt vállalkozók akkor azok utaznak is” Az emeleten négy szobában összesen 14 vendéget tudnak majd elszállásolni Tolna határában a 6-os út és a szovjet laktanya közötti területen nagyszabású építkezés tűnhetett fel minden arrajáró- nak. Korábban egy faházas autós büfé­falatozó működött ott Napraforgó néven. A tulajdonos - látva a kielégítetlen igényt - bővítésre szánta el magát.- Pontosabban családi vállalkozásról van szó - mondja Hikádi Attila magánke­reskedő betéti társaságot alapítottunk és a büfé mellett motelt építünk, ahol 60 személyes étterem, valamint ajándékbolt is lesz. Az ötletet az élet hozta, nap mint nap tapasztaltuk, hogy az utazók - első­sorban külföldiek - szállást keresnek, tő­lünk kérdezgették, hogy hol pihenhetnek meg. Tolnán pedig egyáltalán nincs szál­láshely, ezért gondoltuk, hogy lesz jövője egy ilyen vállalkozásnak. Annak külön örülök, hogy egy másik vállalkozó ben­zinkutat létesít a szomszédban, hiszen ez is megállásra készteti az autósokat.- Mikor nyit a motel és milyen árakkal számolnak?- A nyitást februárra tervezzük, az árakról viszont felelőtlenség lenne ma még konkrétumokat mondani. Az min­denképpen célunk, hogy a hasonló kate­góriájú szálláshelyeknél olcsóbbak le­gyünk. Meg kell nézni a jelenlegi étel­árainkat, még az önkiszolgáló éttermek­nél is olcsóbb itt egy ebéd.- A vállalkozóknak többnyire finanszí­rozási problémáik vannak. Önöknek ho­gyan sikerült előteremteni a fejlesztéshez szükséges pénzt?- Ez a kis büfé nem hozott annyit az in­dulás óta, hogy abból lehetett volna fi­nanszírozni az építkezést. A pénz egy ré­szét a család dobta össze, másik része hitel. Sajnos a legrosszabb feltételekkel igénybe vehető, normál vállalkozói hitel­hez jutottunk csak hozzá, kedvezményes vállalkozói hitelekre hiába pályáztunk.- Volt valami egyéb probléma, akadály, ami hátráltatta a megvalósítást?- Még az indulásnál, 1988-ban voltak problémáink. Tolna akkori vezetése vala­milyen - általam még ma sem ismert - ok miatt minden eszközt megragadott, hogy megakadályozza ennek a büfének a lét­rejöttét. Szóval a kezdet igen nehéz volt, de azért végül keresztülhajtottam, amit akartam. Ezzel a bővítéssel már nem vol­tak ilyen gondjaim.- Nem túl kockázatos a mai bizonytalan világban befektetni?- Ha az ember egyszer vállalkozni kezd, akkor már nincs visszaút, csak azon töri a fejét, hogyan lehetne előrébb lépni, fejleszteni, bővíteni a „birodalmat”. A forgalom miatt nem aggódom, ha lesz­nek Magyarországon vállalkozások a jö­vőben, akkor a vállalkozóknak utazniuk is kell. Ha pedig utaznak, akkor nekünk lesz forgalmunk. - áa ­A Porsche Magyarországon Félmilliárd schillinges osztrák beruházás- A Porsche ma nem csupán a világ egyik legismertebb autómárkája, a név maga is élő „automobiltörténelem”. Ausztria eme legsikeresebb kereskedő­háza Porsche Hungária néven nemrégi­ben kereskedelmi kft-t hozott létre. Mint a nagyvállalat egyik tulajdonosá­tól, dr. Wolfgang Porsche úrtól megtud­tuk, a Porsche Holding néven összefo­gott vállalatcsoport Spanyolországtól Franciaországig mintegy 7500 embert foglalkoztat. Tavalyi bevétele meghaladja a 29 milliárd schillinget, ennek az ösz- szegnek a kétharmada Ausztriára esik. A Porsche Holdingot a Volkswagen cég bízta meg azzal, hogy Magyarorszá­gon önálló - Audik, Seatok, Porschék és Volkswagenek eladására specializálódó- hálózatot építsen ki. A cél a lassan, de minden bizonnyal bővülő magyar piacot nyugati kocsikkal ellátni és országos szervizhálózatot kiépíteni. Ezeket az in­formációkat már dr. Georg Flandorfertöl, a Porsche Inter-Aut cég vezetőjétől kap­tuk. A Porsche magyarországi beruházá­saira félmilliárd schillinget fordít, és kere­si az együttműködés lehetőségeit a ma­gyar bankokkal. A Porsche Hungária Kft. jövőre 2500 gépkocsit kíván Magyaror­szágon értékesíteni, az évtized közepére pedig szeretnék elérni az évi tízezer gép­kocsi eladását és szervizelését. Szórád József ügyvezető igazgató szerint az osztrák vállalkozás nagyságá­ra jellemző, hogy a Porsche Hungária va­lamennyi üzeme komplett szolgáltatást nyújt majd, azaz elad, javít, hitelez, és ko­csit kölcsönöz. G. R. Győzik-e majd a keresletet ? Hogyan segíthet az önkormányzat? A vállalkozó város Interjú Dunaföktvár polgármesterévet Rendkívül érdekes és legalább annyi­ra fontos téma manapság az önkor­mányzatok és a vállalkozások kapcsola­ta, egymásra hatása. A települések anyagi helyzetét, mozgásterét, tulajdon- viszonyait meghatározó kerettörvények még hiányoznak, ez nagyban hátráltatja a konkrét vállalkozásfejlesztési elkép­zelések kidolgozását. Ráadásul - az ed­digi ismeretek, számítások alapján - az önkormányzatok többsége nem lesz ab­ban a helyzetben jövőre, hogy érdem­ben segíteni tudja a helyi vállalkozókat. Hogy milyen lehetőségek állnak mégis előttük, erről beszélgettünk Kiss János­sal, Dunaföldvár polgármesterével.- Kezdjük ott, hogy mi motiválhatja az önkormányzatot a vállalkozások segíté­sére?- Sok ilyen ok létezik. A vállalkozók ja­vítják üzleteikkel, szolgáltatásaikkal a la­kosság ellátását, egyre fontosabb szem­pont lesz a munkahelyteremtés és nem utolsósorban növelik a helyi adóbevéte­leket. A városkép kialakításában is jelen­tős szerepet játszanak, segítenek a kül­földi tőke és technológia becsalogatásá­ban és fontos általában a vállalkozói szemlélet, kultúra terjesztése is. Az ön- kormányzatnak tehát minden oka meg­van arra, hogy támogassa a vállalkozó­kat.- Az indíték azonban önmagában ke­vés. Milyen eszközök állnak rendelkezés­re ehhez a segítséghez?- Ez településenként más és más le­het, függ az anyagi lehetőségektől és a képviselő-testület szándékaitól is. Én úgy gondolom, hogy a legcélravezetőbb, ha az önkormányzat is tőkével, apporttal beszáll a vállalkozások egy részébe és ahol szükséges, ott kedvezményes hite­Tőzsdeszótár Cégérfék: (ang.: good will) egy vállalat értékének azon része, amely meghaladja a vagyont. A nem anyagi jellegű cégérték egyebek között a vállalkozás tekintélyén, termékei ismertségén, jogain és szaba­dalmain alapul. Cégtársak: természetes vagy jogi sze­mélyek, akik egy tőkés társaság tulaj­donrészjogaival rendelkeznek. Családi társaság: olyan társaságok - főként részvénytársaságok -, amelyek tagjai egymással vér szerint vagy háza- sodás útján rokonságban lévő természe­tes személyek. Cserekötvény: olyan értékpapír, amely magán viseli mind az adóskötelez­vény, mind a részvény jegyeit. A csere­kötvény tulajdonosa jogosult arra, hogy fix kamatozású, visszafizetési garanciá­val ellátott kötvényét bizonyos időn belül, meghatározott viszonyok között részvé­nyekre cserélje. Csődeljárás: jogi eljárás egy fizetés- képtelenné vált adós hitelezői igényeinek kielégítésére. Deficit: (lat.) 1. hiány; 2. az állami költ­A közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Kisosz szerveze­te a megyében működö önálló ipartestü­letekkel. Céljuk, hogy közös képviseletet biztosítsanak az önkormányzatoknál és egyéb szerveknél. * A 89/1988. (XII. 20.) MT. rendelet 7. § 1. pontja értelmében közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy más közterületen nem tárolható. Felhívjuk a fenti szolgáltatást végző vál­lalkozók figyelmét, hogy a türelmi idő le­járt, a fentieket betartani szíveskedjenek. Amennyiben nehézségei adódnak a fen­tiek betartásával kapcsolatban, forduljon a Szekszárd és Környéke Általános Ipar­testülethez (Mikes u. 24.) lekkel, a kamat egy részének átvállalásá­val segít, mindezt persze az ellátási és üzleti szempontok szerinti alapos mérle­gelés után. Nyilvánvaló, hogy jobban kell támogatni egy a lakosság szempontjából fontos szolgáltatást végző iparost, mint egy újkabb butik nyitását. Az igazi prob­léma persze nem ez pillanatnyilag, ha­nem az, hogy erre a célra elkülönített pénz, mobilizálható tőke kellene, ami nincs. Any- nyi biztos, hogy külső segítséget nem vár­hatunk, minden településnek önmagának kell a kezdeti lépéseket megtenni, az ehhez szükséges pénzt előteremteni.- Például ingatlanok eladásával?- Én nagyon fontosnak tartom a ránk bízott vagyon megtartását, tehát a földte­rületeket, épületeket - néhány indokolt kivételtől eltekintve - nem szabad eladni. A bérbeadás, vagy apportként történő hasznosítás jöhet szóba. Lényeges, hogy az önkormányzat ne passzív szereplője legyen a vállalkozásoknak, hanem ön­maga is kezdeményezőként, vállalkozói szemlélettel lépjen fel, a település érde­keinek megfelelően ötletekkel, ajánlatok­kal, csábítsa a hazai és külföldi vállalko­zókat. Én azt szeretném, ha lenne itt egy jó menedzser, aki ezt az egészet kézben tartja, segíti az új vállalkozások szervező­dését, kezdeti lépéseit a hitelfelvételtől kezdve a hatósági engedélyek megszer­zéséig.- Dunaföldváron milyen területeken lát nagy lehetőségeket a vállalkozásban?- Legelső helyen kell említeni az ide­genforgalom fejlesztését. Ennek a város­nak minden adottsága megvan ehhez, amit eddig sajnos nem használtak ki. Szinte az ország középpontjában fek­szik, nemzetközi tranzitutak metszik itt egymást és a Duna-híd miatt is nagy az ségvetésben a kiadásoknak bevételek­kel nem fedezett része. Defláció: az általános árszínvonal csökkenése; a pénz csereértékének emelkedése. Depresszió: súlyosabb, elhúzódó vál­ság, amely nagyarányú munkanélküli­séggel, vállalatok összeomlásával, a pénz elértéktelenedésével és a gazdasá­gi növekedés lelassulásával jár. Devalváció: leértékelés, a hazai valuta hivatalos árfolyamának csökkentése a külföldi valutákéhoz képest. Deviza: külföldi fizetőeszközre szóló és külföldi hitelintézeteknél kint levő kö­vetelés. Devizatőzsde: tőzsde a külföldi fize­tőeszközök számára. Diszázsió: levonás; egy kötvény név­értéke és a névértékénél alacsonyabb árfolyama közti különbözet. Diszkont: kamatlevonás egy később esedékes követelés megvételekor. Diszkontláb: diszkont vagy bankráta, leszámítolási kamatláb, a diszkontálástól az esedékesség napjáig számított ka­mat. (Folytatjuk) 1990 őszén a szakképesítés pótlására az élelmiszer és vegyesiparcikk szakmá­ban, valamint a vendéglátás területén bolti eladói, illetve üzletvezetői tanfolya­mot szervezett a Kisosz. A tanfolyam hall­gatói vizsgáikat december 7-tel kezdik meg, hogy utána mint vállalkozók mű­ködhessenek. A következő tanfolyamok 1991 januárjában indulnak. * Megalakult a szekszárdi és környéki kézműves kisiparosok szakmai szer­vezete, a Kézműves Kör, amely még a héten kiállításon mutatja be termékeit az ipartestület Mikes utcai székházá­ban. átmenő forgalom. Turisztikai látványos­ság a vár és gyönyörű, kiaknázatlan du­nai partszakasszal rendelkezünk, ahol ráadásul értékes sótartalmú, valószínű­leg gyógyító hatású termálvíz is fakad. Van egyébként ezzel kapcsolatban már komoly kezdeményezés, egy dunaújvá­rosi vállalkozó csoport külföldi tőke be­vonásával Club-Duna néven üdülőfalut szándékozik létesíteni a város mellett. Ez az elképzelés már tervzsűri előtt van és ha megvalósul, sokat profitálhat belő­le a város mind anyagi vonatkozásban, mind a munkahelyteremtés szempontjá­ból. Egyébként Dunaföldváron eddig is jelentős számban vállalkozott a lakos­ság, ennek jó hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésben, az ipari, szolgáltatási és kereskedelmi tevékeny­ségben egyaránt.- Kínál-e vállalkozási lehetőségeket a szovjet laktanya?- Ez rendkívül bonyolult probléma, akár még egy évet is várni kell szerintem, amíg véglegesen rendeződik. Rengeteg részletkérdést kell tisztázni, ám a tárgya­lások az Állami Vagyont Kezelő és Hasz­nosító Intézettel még nagyon általános síkon folynak. A bennünket megkereső sok hazai és külföldi befektető viszont konkrétumokat vár tőlünk. Egyelőre át­meneti hasznosításról lehet szó a fenti in­tézet engedélyével, 60 napos felmondási idővel. Erre is van igény, jöttek vállalko­zók, akik üdítő- és sörlerakatot, csirke­farmot akarnak létesíteni, vagy kamiono­kat tárolni a rakétahangárokban. Vállal­kozó kedv tehát van mind a helyi lakos­ság, mind a külföldi befektetők körében és természetesen az önkormányzat ré­széről is, csak fönt haladnak egy kicsit lassan a dolgok. - árki ­Jogszabály­figyelő Az 1990. évi XLIX. törvény a vállal­kozásról úgy változott, hogy az élel­miszer-kereskedőket a jövőben 35 helyett csak 20 százalékos adóked­vezmény illeti meg ha vállalkozói adórendszer szabályai szerint adóz­nak. Az adókedvezményben része­sülő tevékenységi körök számát lé­nyegesen csökkentették. 18/1990. (IX. 29.) PM-NGKM. ren­delet az alábbi rendelkezést is tar­talmazza: a pénznyerőautomata vámkezeléséhez be kell mutatni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium üzemeltetésre és behozatalra vo­natkozó engedélyét. Az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rende­let (MK. 96. szám) szabályai szerint a használaton kívüli gépjárművek és azok fődarabjainak bontása so­rán kinyert, közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos alkat­részek minőségellenőrzésére jogo­sultak a mestervizsgával rendelkező autószerelők, karosszérialakatosok, autóvillamossági szerelők, illetve technikusok vagy ennél magasabb képesítésű személyek. Az 57/1990. (IX. 20.) kormányren­delet a korábbi bírósági vizsgálattal kapcsolatos korlátozásokat feloldja és kimondja, hogy az adó és illeték­kötelezettséget, illetve az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot megállapító határozatot a bíróság felülvizsgálhatja. A múlt heti kisvállalkozói oldalon félreérthetően szerepelt az adóha­tóság által feltárt, eltitkolt jövedel­mekre vonatkozó szabály. Az ott megfogalmazottak csak az 1988-89. évekre vonatkoznak, 1990-től pedig már mindig a vizsgált évben beval­lott és az az évben eltitkolt, feltárt jö­vedelmet vonja össze az APEH. Kiskereskedők és iparosok figyelmébe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents