Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-28 / 201. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. november 28. „Túltermelnek” a tehenek Sok a tej vagy drága? Csökkent a tejfogyasztás Magyar- országon. A jelenség bizonyára nem annak tulajdonítható, hogy az eddigi szlogent - a tej élet, erő, egészség - félredobva egyesek éppenséggel a rákkeltő hatásáról elmélkednek. A vásárlókat sokkal inkább visszatarja a fogyasztástól az egyre magasabb­ra szökőr ár. Ez is elhangzott azon a tanácsko­záson a Pannónia Mgtsz székházá­ban, ahol a tejtermelésről, a tejfeldol­gozásról és tejértékesítés időszerű problémáiról cseréltek eszmét a há­zigazdák szakemberei, a bonyhádi Áfész, a mőcsényi Völgység Népe Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének képviselői. A tanácskozáson részt vett dr. Bonyhádi Péter, a Figyelő című heti­lap mezőgazdasági rovatvezetője is. A szakemberek egyetértettek ab­ban: a tej iránti fizetőképes kereslet növekedése rövid távon nem várha­tó, ezért a válság azonnali kezelésé­re van szükség. A nyugat-európai országokban az állami költségvetés magára vállalja ezt a terhet, azzal, hogy felvásárolja a termelőktől a te­jet. Erre hazánkban nem lehet számí­tani. Megoldásként felmerült a nagy tej­hozamra kitenyésztett feketetarka állomány kettős hasznosítású (tej és hús) pirostarkával való felváltása. Ez azonban egy évtizednél is hosszabb időt venne igénybe, és gazdaságos­sága sem bizonyos. Szóba került a termelők és a ke­reskedők közötti kapcsolat ésszerű­sítésében rejlő lehetőségek kiakná­zása is. Célszerű lenne a tejet cso­magolás nélkül az előállítás helyén árusítani, ami olcsóbbá tehetné. Erre már történtek kezdeményezések, de az üzletek és a Köjál fenntartásokkal fogadja ezeket. A költségeket csökkentené és a gazdaságok hasznát növelné, ha a tejet helyben dolgoznák fel, amire példát szolgáltat a mőcsényi terme­lőszövetkezet. Ezek a kis üzemek azonban csak az alapvető terméke­ket tudnák előállítani, ezért a tejipari vállalatok továbbra is szükségesek volnának. Ezekhez a periférián létre­jövő feldolgozóüzemekhez azonban tőkére lenne szükség. A körülmények tehát arrafelé mu­tatnak, hogy az ország szarvasmar­ha-állományát 25-30 százalékkal csökkenteni kell. Ennek mikéntje sem közömbös. A résztvevők a kistermelés, és az esetleg létrejövő farmergazdaságok lehetőségeit is sorra vették. A kép fe­lemás. A tapasztalatok szerint, ah­hoz, hogy a jól működő gazdaságok tejhozamát a kistermelők elérjék, költséges beruházásokat kell végre­hajtaniuk. Erre csak néhányan haj­landók, és még kevesebben képe­sek rá. P. I. Fotó: KISPÁL Az Agram élén: Tóth Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazgatóválasztó vállalati tanács­ülésre tegnap délelőtt került sor, ahol részletesen ismertették a pályázónak Tóth Sándornak a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesének, megbízott igazgató­nak a jelenlegi helyzet elemzésén alapu­ló termelési, szervezési, és átalakítási el­képzeléseit. A vállalati tanács ezt köve­tően 12 érvényes, és 12 igen szavazattal egyhangúlag igazgatóvá választotta a 43 éves gépészmérnököt, aki az egyetem elvégzését követően 18 éve különböző beosztásokban ennél a cégnél dolgo­zik. Az igazgató elsőrendű feladatának a válságmenedzselést és a stabilizálást tartja, alapelve a jövedelmezőség mi­előbbi elérése, a kereskedelem kiépíté­se, a külkereskedelmi jog megszerzése. Szeretnék elérni, hogy önálló legyen minden gyáregység, de nem szeretnék széttépni a régi üzemeket összekötő szá­lakat. Sajnos itt is igaz az, ami a magyar ipar egészére jellemző: igen sok minden ismeretlen még, alapanyagban, ener­giaárakban, bérben, a kereskedelem­ben, s még sok más alapvető tényezőben egyelőre lehetetlen pontosan tervezni. Tóth Sándor végül azt kérte: a vállalat minden dolgozója ötleteivel, javaslataival segítse a vállalat munkáját, mert szeretné elérni, hogy ezentúl őszinte, nyílt légkör­ben dolgozzanak - együtt. dvm Mazowiecki látványos gyorsasággal döntött Lemondott- Úgy döntöttem,-hogy benyújtom kor­mányom lemondását - jelentette be Ta- deusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök hétfőn este a lengyel televízióban. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva alapvető fontosságú volt számára a társa­dalom megértése és támogatása.- A társadalom választott, s én e válasz­tásból levonva következtetésemet úgy döntöttem, hogy benyújtom kormányom lemondását. A drámai bejelentés után a miniszterel­nök közölte, hogy addig, amíg az új köztár­sasági elnök ki nem nevezi az új kormány­főt, kormánya teljesíti alkotmányos kötele­zettségét, vagyis tovább dolgozik, de nem vállal olyan kötelezettséget, amely megköt­né a jövendő miniszterelnök és kormánya kezét. Végezetül Tadeusz Mazowiecki köszö­netét mondott mindazoknak, akik e nehéz időszakban támogatták munkáját. A mi­niszterelnök lemondási szándékát már ko­rábban jelezte, arra azonban senki sem számított, hogy ilyen látványos gyorsaság­gal végrehajtja, rácáfolva bírálóira, akik döntésképtelenséggel és határozatlan­sággal vádolták. Tamás Gáspár Miklós a kormányátalakításról kérdezett Antall József elodázta a választ Foghíjas padsorok a parlament tegnapi ülésén Országgyűlési jegyzet Hol lakik az úristen A képviselőnő - Nagyné Maczó Ágnes - az Országgyűlés keddi ülésnapjának napirend előtti fölszólalójaként helyettünk tette föl a címbe foglalt kérdést, ha nem is egészen így fogalmazott. A lényege ez volt mindenesetre és szivünk szerint hangzott el, csakugyan lehetetlen állapot országos ügyekben nem tudni, hogy hol lakik az úristen és ha elibe akarunk járulni, hova kell mennünk, hol és milyen kapu­kat kell döngetni, kit, hol kell arra animálnunk, hogy szíveskedjék bennünket híveb­ben szolgálni?! Ama bizonyos benzinháború alkalmából ugye a blokádosoknak, a mellettük, majd az ellenük tüntetőknek nem a T. Házzal volt alapvetően problémája - amikor a Parlament elé tömörültek - hanem a drasztikusan intézkedő kormánnyal, „aki” a parlament épületét társbérlőként lakja úgy, hogy a főbérlőket kompromittálja folyta­tólagosan. Mi, választópolgárok igen-igen ragaszkodnánk ahhoz a tavaszi keltezésű bizal­munkhoz és hitünkhöz, hogy az ország házát a mi képviselőink lakják. Hittel és odaadással végzik törvényhozó munkájukat és nem szándékoltan keverik néha magukat olyan gyanúba, hogy nem annyira képviselnek, mint inkább legitimálják a kormány munkáját. Most még ez a helyzet. Nincsenek még helyükön a dolgok. S na­gyon időszerű volt nevén nevezni azt a hatásában veszélyes mulasztást, melynek eredményeként nem tudhatjuk, hogy hol lakik az úristen: mikor érheti szó jogosan a kormány, mikor a parlament és mikor a pártok háza elejét. Nem történt meg a mai napig sem a kormány, a parlament és a pártok munkájá­nak szétválasztása és ez az alaphelyzet messzemenően alkalmas arra, hogy a fele­lősség a rendszer ígéretesen új körülményei között a régihez hasonlóan válhassék elkenhetővé. Nem, csakugyan nem a parlament asztalára lesz majd tálalható, hogy ma sem teljes az önkormányzati törvény, hogy késve, lóversenyszerűen tárgyalhatja csak 1991. évi költségvetésünket a parlament, bár annak elfogadása után a törvényalko­tás minden felelőssége az övé lesz. Mindaddig övé, amíg csak a helyükre nem ke­rülnek a dolgok. Az már biztató, hogy a rendezést képviselő, mi több képviselők sür- getikl - la ­Támadás Irak ellen újév után? A szövetségesek egy Irak elleni kora ja­nuári támadás tervén dolgoznak, mondták keddi lapnyilatkozataikban az öbölben ál­lomásozó brit erők parancsnokai, Sir Pat­rick Hine légimarsall és Sir Peter de la Bil- liere vezérőrnagy. Megerősítették, hogy az öbölben lévő 17 ezer főnyi brit katonaság kiegészítésére ér­kező 14 ezer fős erősítés és a megszerve­zendő 1. brit páncélos hadosztály csak ja­nuárra lesz bevetésre kész. A szövetségesek azonban rövid hadmű­veletre és semmiképpen sem Irak meg­semmisítésére készülnek, közölték, hozzá­téve, hogy Kuvait függetlenségének hely­reállítása után „regionális békekonferen­cia” várható. Megfigyelők szerint a nyilatkozat arra vall, hogy a szövetségesek a katonai győ­zelem mellett politikai „döntetlent” tervez­nek. Korábban Szaddám Húszéin iraki el­nök követelte, hogy az öbölválságot átfogó békeértekezleten rendezzék, amelynek té­mái között az Izrael által megszállt területek ügye is szerepelne. A béketárgyalások emlegetése londoni sajtójelentések szerint arra is utal, hogy ér­vényesül az arab szövetségesek vélemé­nye. Ők nem helyeslik Irak eltiprását, mert az országot továbbra is fontos ellensúlynak tartják Iránnal és Izraellel szemben. Konferencia a hazai németekről Fennmaradásért küzd a hazai német­ség. Érdekvédelmi szervezete, a Magya­rországi Németek Szövetsége ezt elősegí­tendő nemzetközi történész-konferenciát rendez november 30-a és december 2-a között Budapesten, A magyarországi né­metek története címmel. A Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettudományi In­tézetének és az Európa Intézetnek a közre­működésével igyekeznek feltárni, miért küzd identitászavarral a hazai németség, sokan közülük miért nem ismerik anya­nyelvűket; milyen körülmények játszanak közre napjainkban is a németség asszimi­lációjában. A hazánkban végbemenő poli­tikai-társadalmi változások tették lehetővé, hogy tárgyilagosan vizsgálják helyzetüket, és felhívják gondjaikra a magyar társada­lom, anyaországaik és Európa figyelmét (MTI) (Folytatás az 1. oldalról:) A keddi ülésnap nyitányán egyébként meglehetősen foghíjas padsorok voltak láthatók: a képviselők 58 százaléka jelent csak meg a kezdésre. Napirend előtt be­jelentették, hogy megüresedett képvise­lői helyre a Szabad Demokraták Szövet­sége, a Heves megyei listáról Horváth Lászlót jelölte, aki el is foglalhatta helyét a parlamentben. Ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor szabaddemokrata kép­viselő, aki ezúttal köszönt le a mandátu­máról, mivel a közelmúltban megválasz­tották Budapest főpolgármesterévé. Be­szédében leszögezte: Budapest európai metropolissá válásához olyan törvényi és pénzügyi feltételeket kell teremteni, ame­lyek lehetővé teszik az elmaradott inf­rastruktúra, a leromlott állagú lakóházak, a felújításra váró lakótelepek, a környe­zetszennyező tömegközlekedés helyze­tének javítását. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) képvi­selő is napirend előtt kért szót. Javasolta, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottsá­ga reagáljon Petre Románnak, Románia miniszterelnökének arra a nyilatkozatá­ra, amely azzal vádolta Magyarországot, hogy a magyar kisebbségeknek különle­ges jogokat követel, s tevékenységével erős feszültségeket kelt, a kormánypárti képviselő nem éretett egyet Antall Jó­zsefnek egy németországi nyilatkozatá­val sem, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés ed­dig nem munkahelynek, hanem színi előadások helyszínének számított. Hoz­zátette azt is, hogy a kormány ügyeihez a parlamentnek semmi köze nincs, a tör­vényhozói és a végrehajtói hatalmat nem lenne szabad összemosni. A képviselők egyébként kedden foly­tatták az illetékekről szóló törvényjavas­lat hétfőn félbehagyott részletes vitáját, és elsősorban a váláskor fizetendő illeték összegén vitatkoztak. Volt aki sokallta az eredetileg javasolt 6 ezer forintot, sokak számára megfizethetetlennek tartotta. A törvényjavaslatról a jövő héten határoz a plénum. Ugyancsak későbbi időpontra halasz­tották a köztársasági megbízott jogállá­sáról szóló előterjesztés részletes vitáját. Az ellenzéki képviselők ellentmondásos­nak, kidolgozatlannak, s más törvények­kel ütközőnek ítélték a Horváth Balázs belügyminiszter által előterjesztett tör­vényjavaslatot. Az ülésszak déli szünetében az SZDSZ parlamenti frakciójának gazdasági szak­értői tartottak sajtótájékoztatót. Felhívták a figyelmet arra: az Országgyűlésnek fel kell készülni arra, hogy a költségvetéssel kapcsolatban átmeneti törvényt kell esetleg hoznia az év első hónapjaira, s a végleges törvény csak ezután születhet meg. Az adótörvény-javaslatokról szólva kifejtették: az SZDSZ javasolja majd a személyi jövedelemadó' adótáblájának korrigálását az alacsony és a közepes jö­vedelműek adójának csökkentésére. Ugyancsak indítványozzák a kisebb vál­lalkozások nyereségadójának csökken­tését. Rámutattak arra is: az SZDSZ vala­mennyi javaslatát úgy alakította ki, hogy az ne növelje a költségvetés egyébként is túlzott mértékű hiányát. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár néhány perccel este hét óra előtt fejezte be az adótörvények módosí­tását indokló előterjesztését. Az illetékes bizottságok vezetői - a kisebbségi és az ellenvéleményeket is ismertetve - úgy nyilatkoztak, hogy a törvényjavaslatok ál­talános vitára bocsáthatók. Erre várha­tóan a következő - hétfői - plenáris ülé­sen kerül sor. Jeszenszky Géza Új-Zélandon Hétfőn ázsiai és csendes-óceáni kő­rútjának első állomására, Új-Zélandra érkezett dr. Jeszenszky Géza külügymi­niszter. A magyar diplomácia vezetőjét fogadta Jim Bolger miniszterelnök. Jeszenszky Géza köszönetét fejezte ki azért a haté­kony és gyors támogatásért, amelyet Új- Zéland a 24-ek csoportjának keretében nyújtott Magyarországnak. Az eszme­csere során a két politikus a nemzetközi helyzet és a kétoldalú gazdasági együtt­működés kérdéseit érintette. Jeszenszky Géza megbeszélést foly­tatott Don McKinnon miniszterelnök-he­lyettessel is. Csütörtökön avatják EK-képviselet Budapesten Frans Andriessen, az Európai Közös­ség alelnöke csütörtökön hivatalos dele­gáció élén Budapestre érkezik, és ünne­pélyesen felavatja az Európai Közösség diplomáciai képviseletét. Magyarország és az Európai Közös­ség 1988 augusztusában vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot, ami új fejezetet nyi­tott a két fél kapcsolatában, lezárta a ko­rábbi évek elzárkózási politikáját és je­lentős fejlődést indított el a politikai és a gazdasági együttműködésben. A buda­pesti diplomáciai képviseletet az EK a közép- és kelet-európai országok köré­ben az elsők között nyitja meg és megha­tározó szerepet szán neki a kapcsolatok továbbfejlesztésében, magasabb szintre emelésében, különös tekintettel arra, hogy 1991-ben a magyar kormány tár­sult viszonyra kíván lépni a közösséggel. A társulási megállapodás tárgyalásai várhatóan még ez év decemberében megindulnak. Frans Andriessen alelnök budapesti látogatása során találkozik Antall József miniszterelnökkel és a kormány több tagjával. (MTI) A tanácskozás résztvevői sem találtak gyógyirt a „tejválságra” a lengyel kormány

Next

/
Thumbnails
Contents