Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-22 / 196. szám

4 ^Képújság 1990. november 2. Mondd az igazat, amit gondolsz... Nevét mindenki ismeri e hazában, s a határainkon túl is. Tudományos munkás­ságát elismerik. Számos tudományos ki­tüntetése után nemrég a teológia dísz­doktorává is avatták, Jugoszláviában pe­dig a nyelvművelő tevékenységét elisme­rő Szarvas Gábor-díjjal tüntették ki. Be­szélgetésre mégis abból az alkalomból kértük, hogy november 24-én tölti be 75. évét a tanár úr, kinek hangját már négy évtizede hallhatjuk a rádióban. Ta­nít bennünket, fáradhatatlanul.- Zaklatott világunkban egyre ritkáb­ban lehet olyan derűs, mosolygós em­berrel találkozni, mint a tanár úr. Hogyan tudja így megőrizni fiatalosságát, frisses­ségét?- Ha egy-két kortársammal összeha­sonlítom magam, tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy viszonylag kevésbé vagyok megrokkanva. Ez egyrészt alkati dolog, azután talán lelki alkat kérdése is, mert azt tapasztaltam, hogy az optimis­tább, vagy a vidámságokra hajlamosabb emberek fiatalabbak maradnak. De az életformám is olyan, hogy segít megtar­tani egészségesen. Nem dohányzom, azt hiszem, részeg sem voltam soha életem­ben. Igyekszem pihenni? Azt azért nem mondanám. Tulajdonképpen sose pihe­nek, legfeljebb - mást csinálok pihené­sül. De a munkám sohasem munka is igazán, hanem öröm, szórakozás. Más­fél, két évvel ezelőtt viszont mégis akkora fáradtság, kimerülés jött rám, meg a szi­vemet is nagyon kezdtem érezni, hogy azt gondoltam, vissza kell vonulni... De az ember az életéből nem léphet ki, amíg él, s még annyi a munka, a feladat. Annyi kéziratom van, amit ki kellene adni, aztán meg új tennivalók is vannak a környék­beli államok magyarságának nyelvi és * 75 éves, november 24-én született Lő- rincze Lajos. Köszöntjük születésnap-' ján. kulturális gondjaival kapcsolatosan, te­hát nem lehet kiállni a munkából.- A Déli-Bakonyban, az Üsti-hegy alatt található a falu, Szentgál, ahol született. Milyen nyelvi-irodalmi élményeket kapott onnan?- Szentgálról való indulásomnak ren­geteg örömét tapasztaltam, igen sok hasznát láttam életemben. Szakdolgoza­tomként az egyetemen Szentgál helyne­veit, földrajzi elnevezéseit fejtegettem. Később, amikor a rádió révén ismertté vált a hangom, akkor ez az otthon kapott hangszín, dallam, a beszédem zenéje tűnt fel először az embereknek. De nem­csak a nyelv zenéjét, hanem azt a sok ízes, jó szólást, közmondást, nyelvi for­dulatot is, amelyet állandóan idézek, mind-mind onnan kaptam.- Harmincnyolc éve kezdte meg a Kos­suth Rádió az Édes anyanyelvűnk című műsorát Milyen előzményei vannak en­nek?- Kodály Zoltán biztatott, aki az Akadé­mia Nyelvművelő Bizottságának volt akkor az elnöke, hogy újítsuk fel azt a rádiómű­sort, amelyet a 30-as években Halász,Gyu­la Édes anyanyelvűnk címen sikerrel mű­velt 1952-ben indítottam el. Bevallom, azt hittem, hogy ez egy kis kirándulás lesz. Ér­dekes erőpróba, vajon tudom-e csinálni. És életem leglényegesebb része lett, sok minden kisarjadt kinőtt belőle.- A rádión keresztül történő tanítás nyújt- e valamiféle sikerélményt?- Egy biztos, annyit legalább elértem, sok nyelvésztársammal együtt elértünk, hogy a nyelv értéke, a nyelvhasználat fon­tossága már benne van a levegőben. Ezt látom a levelekből, vagy akár a humoros la­pokban megjelent, és erre vonatkozó meg­jegyzésekből. De abból is, hogy megyek az utcán és megállít valaki: „Tanár úr, engedje meg, hogy megszorítsam a kezét Köszö­nöm azt amit csinál.” Ez az én legfőbb jutal­mam, és ez állandó erőforrás nekem. Soha életemben nem volt izzasztó, fáradságos munka egy-egy nyelvi tényt kibogarászni, múltját felderíteni, irodalmi vonatkozásait feltárni. Ez mind-mind olyan öröm, amit kí­vánnék mindenkinek: úgy éljen, hogy a munkájában mindig ennyi öröme legyen. Én azt mondanám ilyen szempontból, hogy boldog ember voltam és vagyok.- Ön úttörő módon foglalkozott a hatá­rainkon túl élő magyarság anyanyelvápo- lásával is. Milyen megfontolásból kezdte ezt a munkát?- Húsz évvel ezelőtt kezdtük el az Anya­nyelvi Konferenciát, és akkor főleg a nyu­gati, illetőleg a tengerentúli magyarság gondjaival foglalkoztunk. De már akkor is arra törekedtünk, hogy a szomszéd álla­mok magyarságának a képviselői is jelen legyenek tanácskozásainkon, elmondhas­sák tapasztalataikat arról, hogy egy másik nyelvvel együttélésben milyen nyelvi gond­jai vannak a magyarságnak. Arra töreked­tünk, hogy Erdélyből, Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Burgenlandból és a Szovjetunióból is itt legyenek. Eztöbbé-ke- vésbé sikerült, mondjuk Románia eseté­ben kevésbé, Jugoszlávia esetében többé.- Milyennek látja nyelvünk mostani álla­potát? Föllelhető-e az igényesség a szép beszéd iránt?- Az igény, az igényesség - tapasztala­tom szerinf - még elég széles körben él. Sokan és sokszor tiltakoznak a semmit­mondó, üres „hivatali” nyelvhasználat, az idegenszerűségek majmolása ellen. De - ez is tény - benne van napjaink nyelvhasz­nálatában korunk átmenetisége, eszmei zavara, tükröződik benne az értékek elbi­zonytalanodása is. Jellemző a mai nyelv- használatra az elszürkülés, az elszíntele­nedés, a variációk visszaszorulása, ami pedig ellene mond a szavakban, kinyilat­koztatásokban annyit hangoztatott társa­dalmi szemléletünknek... Terjed az ízléstelenség is. No meg azzal is találkozunk már, hogy a nyelvi igényességre vonatkozó figyelmeztetésünkre az a válás; ki törődik manapság - egyéb, nagyobi gondjaink mellett - azzal, hogy ezt vagy azt < szót használjuk vagy ne használjuk...- Tanár úr szerint a szülők odafigyelnek e kellőképpen a gyerekek beszédére? A iskolában megtanítják-e a diákokat az igé nyes, szép beszéd használatára?- Nincs ma az a nyugodt, kiegyensúlyo zott családi élet, amely megadhatná az em béri magatartásnak és a nyelvi magatartás nak is a kötelező és kívánatos normáit Tudniillik alig van családi élet, felbomlott nincs idő rá, a gyerek ül a tévé, a video előtt és észre sem veszi, hogy az ízléstelenségre lelkileg, izlésbelileg és nyelvileg is ráhan­golódik. Az iskola szintén alig-alig neve még. Nem tanít meg arra, hogy próbáld mi­nél formásabban, minél színesebben, mi­nél differenciáltabban kifejezni magad Most az iskolai nevelés is forrongásban, változásban van. Az, hogy az ember formá­sán, világosan, érthetően, szépen fejezze ki magát, nem olyan egyszerű dolog. Ehhe 2 rengeteg gyakorlat kell, és ez a gyakorlal hiányzik az iskolából. Hiányzik valószínű­leg a tanterveiből, és talán az eszményéből, az igényéből is.- Mi á mai nyelvművelésnek, nyelvi is­meretterjesztésnek a legfőbb feladata?- Ismertesse meg a nyelvet, anyanyel­vűnket a maga teljességében, beleértve bi­zonyos fokig a múltját is. Mindezeket az is­mereteket a magunk nyelvhasználatában is hasznosítanunk kell, hogy ne színtelen, primitív, semmitmondó, száraz kifejezése­ket, mondatokat alkossunk, hanem válasz­tékosán, színesen tudjunk beszélni. A nyelv és a gondolkodás hat egymásra, közvetlen kapcsolatban van egymással; az egyik se­gíti - vagy gátolja - a másiknak az alakulá­sát, fejlődését. A legfontosabb, hogy a nyelv gazdagságának, szépségének, szí­nességének, igényes használatának le­gyen meg a presztízse, mert hiszen csak így tudja igazán betölteni, ellátni feladatát- A ma és a jövőben felnövő nemzedék­nek milyen útravalót adna a tanár úr?- Nem tudok tízparancsolatot adni, talán az eddigiekből kiderült a lényeg. Tudd, mit akarsz mondani, mondd az igazat, amit gondolsz, ami a meggyőződésed, és ahhoz keresd meg azt a legmegfelelőbb nyelvi formát, ami az igazságot legjobban kifejezi. Ez a szépnek és az igaznak az egysége. ALBERT MELINDA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet PÁLYÁZATOT HIRDET nyugdíjazás miatt 1991. január 1 -jétől megüresedő gazdaságvezetői (gazdasági igazgatóhelyettes), kollégiumvezetői állásokra, valamint 1 férfi kollégiumi nevelői állásra. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Gazdaságvezetői állásra: - felsőfokú közgazdasági, vagy számviteli főiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat. Kollégiumvezetői állásra: - egyetemi vagy főiskolai pedagógiai végzettség, legalább 5 éves nevelői gyakorlat. Előnyben részesülnek a vezetői gyakorlattal rendelkezők. Kollégiumi nevelői állásra: - főiskolai vagy egyetemi pedagógiai végzettség. A pályázatokhoz mellékelni kell: - részletes önéletrajzot - végzettséget tanúsító oklevél másolatát. Bérezés: a hatályos jogszabály figyelembevételével megegyezés szerint. A gazdaságvezetői és kollégiumvezetői állásokra szolgálati lakás megoldható. Kollégiumi nevelő részére szolgálati férőhelyet biztosít az intézet. Étkezési lehetőség biztosított. A pályázatokat az intézet igazgatójának címezve kell benyújtani a megjelenéstől számított 15 napon belül. Címe: Dr. Tóth György 7184 Lengyel, Petőfi S. u. 5. , (179) A ROMHÁNYI ÉPÍTÉSI KERÁMIAGYÁR a következő termékcsaládokkal várja kedves vásárlóit:- falicsempék 15x15 cm, 15x20 cm, 20x25 cm- padlólapok 15x15 cm, 20x30 cm méretben. Az év slágere jelenleg is a falra, padlóra, külső-belső tér burkolására egyaránt alkalmas FAGYÁLLÓ MOZAIK BURKOLÓLAP, 10x10 cm és 5x5 cm méretben, a falicsempékkel harmonizáló színekben. Egyes termékek 40 százalék kedvezménnyel kaphatók a gyár mintaboltjában, melynek november 15-től az új címe: Romhány, Felszabadulás u. 4. PÁLYAVÁLASZTÓ LÁNYOK, FIÚK! Sok mindent megtudhattok a továbbtanulási lehetőségeitekről a „ROZSA” NYÍLT NARJÁN! Gyertek el SZAKKÖZÉPISKOLÁNKBA, és az 1991/92-es tanévre választhattok az alábbi szakok közül: - általános gépszerelő - általános mechanikai műszerész - elektronikai műszerész - épületgépész. A korszerű technikai ismeretek mellett tanulhattok még:- idegen nyelveket (német, angol, orosz),- számítástechnikát (TVC és IBM gépeken). Hogy milyen végzettséggel rendelkezel a 4. illetve 5. év után? szakmunkás-bizonyítvány - érettségi oklevél - technikusi oklevél UGYE ÉRDEKEL?! RÉSZLETESEN TÁJÉKOZÓDHATTOK, MEGNÉZHETITEK működés közben gép-, és műszerparkunkat, ha eljöttök nyílt napunkra. 1990. NOVEMBER 24-én (szombat) 10-12 óráig. Címünk: „Rózsa Ferenc” MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA Szekszárd, Kadarka u. _____________ (137) B eszélgetés Lórin eze Lajossal*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents