Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-16 / 191. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. november 16. Antall József vasárnap Párizsba utazik Antall József miniszterelnök vezetésével vasárnap kormányküldöttség utazik Párizsba az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamatán részt vevő 32 európai és két észak-amerikai ország csúcsértekezletére. A két és fél napos csúcsértekezleten több nagyjelentőségű politikai és leszerelési megállapodást Írnak alá, az állam- és kormányfők kétoldalú megbeszéléseket tartanak. A miniszterelnököt elkíséri Párizsba dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, AnDecember 10-től 15 százalékkal drágulnak a hazánkból kiinduló légijáratok tarifái. A nemzetközi légitarifa-egyez- mény keretében az IATA taglégitársaságok november elején Genfben megtartott tanácskozásán határozatot hoztak a repülőjegyárak emeléséről. A világban végrehajtott tarifaemelés átlagosan 5-8 százalék körül mozog. A genfi konferencia a fent említett áremeléstől eltérő méretű tarifaemelést hagyott jóvá a Magyarországról kiinduló összes, tehát nemcsak a MALÉV George Bush amerikai elnök hamarosan bizottságot nevez ki, amelynek feladata kialakítani a Szabad Európa és a Szovjetunió számára sugárzó Szabadság Adó új szerepét. A U. S. News and World Report hírmagazin szerint felmerült az a kérdés: szükség van-e arra, hogy az Egyesült Államok A legutóbbi benzináremelést követő országos blokád idején Tolna megyében az azonos profilú vállalatokkal ellentétben a Gemenc Volán elindította a távolságijáratait. A vállalat vezetői és dolgozói is egyetértettek a széles körű tiltakozással, de mint államigazgatás-irányítási vállalat, úgy döntöttek, hogy alapfeladatukat nem tagadják meg. Ezzel együtt járatkiesésekkel is számolniuk kellett az útlezárások miatt, ami közel 800 ezer forint bevételkiesést eredményezett. Mint azt Szöllősi Ferenc, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, az eddigi bevételkiesést biztos, hogy senki nem kompenzálja, sőt, a november-decemberben várható többletköltség a 12 millió forintot is elérheti. Ez az októberig teljesített 20 millió forintos nyereség nagy részét felemésztené. A magasabb költségvonzatú téli üzemelés és az új gázolajár tovább szűkíti a lehetőségeket, az útalap-befizetés elengedése hozhatna némi könnyítést a vállalat számára. Ugyanakkor ahhoz, hogy az eddigi bérintézkedéseket, a végrehajtott beruházások áfáját fedezni tudják, minimálisan 14 millió forintos nyereségre van szükség. A Gemenc Volán jövőbeni helyzetét előrevetíti, hogy a vállalat vagyona csökken -, jelenleg 547 millió forint - és hasonló tendenciát mutat a dolgozói létszám is. Miután leszálló ágban van a Volán-szakma, a fizikai létszám csökkenénus Antal altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnöki tanácsadó testület vezetője, dr. Forrai István, a Miniszterelnöki Hivatal titkárságának vezetője, Meiszter. Dávid külügymi- nisztériumi helyettes államtitkár, dr. Gyarmati István nagykövet és László Balázs kormányszóvivő. Dr. Szávai János Magyarország párizsi nagykövete a francia fővárosban csatlakozik a kísérethez. járatait érintő légitársasági áru- és utastarifára vonatkozóan. Az átlagostól eltérő magyar áremelést három tényezővel indokolták. Egyrészt az Öböl-válság okozta olajáremelés Magyarországot súlyosabban érinti, mint a többi európai országot, másrészt a magyarországi infláció mértéke jóval magasabb, minta fejlett európai gazdaságokban. Harmadrészt a Magyarországról kiinduló légiszállítási dijak eddig 40-60 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az ellenirányú tarifák. évi félmilliárd dollárt költsön három, külföldre sugárzó, különböző rádióállomásra. A harmadik az Amerika Hangja, amelyet esetleg kivonnak a külügyminisztérium irányítása alól. - Egy törvényhozási javaslat szerint a három adót össze kellene vonni - jelentette a lap. se mellett, az év folyamán 55 fő adminisztratív létszámleépítésre került sor. Ha enyhülnek a kívülről jövő adminisztratív elvárások, akkor további leépítés várható. Idén az eddigi 23,5 százalékos bérfejlesztés eredményeként az első kilenc hónap átlagbére 95 ezer forint volt, s az autóbuszvezetők bruttó átlagbére sem éri el a 100 ezer forintot. A tárca elméleti lehetőséget teremtett ugyan a további bérfejlesztéshez, de külső forrást ehhez nem adott. Önerőből pedig az inflációnövekedéssel arányosan a béreket nem tudják emelni. Mig 1989-ben a Volánszakmának 1 milliárd forint volt a nyeresége, addig az idei első félévben ez 95 millió forintot tett ki. Érthetetlennek tartják, mondta Szöllősi Ferenc, hogy a MÁV mind ez idáig nemcsak veszteségfinanszírozott volt, hanem konkrét preferenciát is kapott a bérfejlesztésre. A Tolna megyei vállalatnál a háromnegyed évet figyelembe véve a teherforgalom 16 millió forint veszteséget „termelt”, az idegenforgalmi szolgáltatás nullszaldós volt, nyereséget a szakmai átlagtól eltérően a személyszállítás és az ipari szolgáltató tevékenység hozott. A fő profilt jelentő személyszállításra vonatkozóan a gazdsági igazgatóhelyettes pesz- szimistán ítélte meg a helyzetet: jövő év elejétől, amikor a tarifa árat emelni kell, várható igazán nagy forgalomvisszaesés. - kapfinger Hogy szebb és jobb újságok legyenek Tanácskozás a Springer-lapok elektronizálásáról Hét megye napilapját - köztük a Tolnai Népújságot is - a jövő év közepéig számítógépes szerkesztői rendszerrel szereli fel az Axel Springer-Budapest Kft. Az első elektronizált szerkesztőséget Kaposvárott hozták létre: a Somogyi Hírlap munkatársai - hamburgi és kölni előtanulmányok után - most készülnek a tizenkét munkahelyes rendszer üzemszerű használatára. Ez nyújtott alkalmat arra, hogy szerdán és csütörtökön Kaposvárott tanácskozzanak az újságkészítés korszerűsítéséről az AS-B vidéki lapjainak főszerkesztői és kiadói irodavezetői. Bayer József ügyvezető igazgató az MTI munkatársának elmondta: a több tízmillió márka értékű technológiai fejlesztés alapvető célja, hogy az olvasók küllemükben is európai színvonalú újságokat kapjanak. Emellett bizonyos, hogy a lapok tartalmát is kedvezően befolyásolja, hogy a szerkesztőségek munkatársai lényegesen kedvezőbb munkafeltételek közt, közvetlenebb módon vehetnek részt az „újságcsiná- lásban”. A nem túl távoli célok közé tartozik, hogy a hét megyei szerkesztőséget az azonos elektronikai rendszer révén adat- átviteli vonalakkal is összekapcsolják, majd a fővárosban létrehoznak egy központi adatbankot. Mindez lehetővé teszi, hogy az újságok egymás közt írásokat cseréljenek, s kiépüljön az AS-B saját belső hírügynökségi rendszere. A fejlesztés további fontos lépéseként említett Bayer József a nyomdai infrastruktúra bővítését, saját újságnyomó üzemek telepítését is. Ezerdináros bankjegy Jugoszláviában Ezerdináros bankjegyet bocsát ki a Jugoszláv Nemzeti Bank. Az új ezres megjelenése az ismét magasba szökő infláció egyik megnyilvánulása: a Jugoszláv Nemzeti Bank ugyanis a számolás megkönnyítése érdekében a közelmúltban névleges devalvációt hajtott végre, s egyszerűen levágott négy nullát a névértékekből. Ekkor a korábbi százezres bankóból tiz dinár értékű pénz lett, az ötszázezres és az egymilliós pedig ötven és száz dinárként szerepelt. A régi ezres és ötezres pénzeket nemrég vonták ki a forgalomból, helyükre egy- és ötdináros fémpénzek kerültek. Jelentősen bonyolítja a számolást az, hogy a csökkent névértékű és az eredeti bankjegyek még egyidejűleg léteznek. Aki repülni akar - fizet Új politika a SZER-nél? Borús Volán-kilátások Az útalap elengedése segíthet? Valutaárfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1990. november 13-tól 19-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 11536,15 12249,73 ausztrál dollár 4568,08 4850,64 belga frank 192,19 204,07 dán korona 1034,21 1098,19 finn márka 1655,65 1758,07 francia frank 1178,90 1251,82 görög drachma a/b 38,67 41,07 holland forint 3511,63 3728,85 ír font 10613,09 11269,57 japán yen (1000) 455,81 484,01 kanadai dollár 5031,47 5342,69 kuvaiti dinár árf. jegyzés szünetel német márka 3959,39 4204,31 norvég korona 1015,18 1077,98 olasz lira (1000) 52,61 55,87 osztrák schilling 562,91 597,73 portugál escudo 44,95 47,73 spanyol peseta 62,69 66,57 svájci frank 4705,19 4996,23 svéd korona 1058,24 1123,70 USA dollár 5862,67 6225,31 ECU (közös piac) 8170,97 8676,39 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,83 39,91 TOLNA MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT LXXIV/1990. számú előprivatizációs törvény alapján megvételre felajánlja az alábbi üzlethelyiségeit: GARAY BOROZÓ Szekszárd, Garay tér üzlethelyiség alapterülete: 283,05 m2 kikiáltási ár: 4 500000 Ft + áfa NÉPMŰVÉSZETI BOLT Szekszárd, Széchenyi utca 29/31. üzlethelyiség alapterülete: 184,35 m2 kikiáltási ár: 15 000 000 Ft + áfa Pályázatokat a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat központja címére, Szekszárd, Széchenyi utca 29/31. szám alá kell benyújtani 1990. december 20-ig. NYILVÁNOS ÁRVERÉS: Szekszárd, Tanácsklub, Garay tér 8.1990. december 21-én 9 órakor. Érdeklődni lehet: 12-177-es telefonszámon vagy személyesen Nagy János műszaki osztályvezetőnél. (168) FELHÍVÁS! Tisztelt képviselők, polgármesterek! Kedves barátaink! A helyi önkormányzatokról szóló törvény megteremtette az önállóság jogi feltételeit, ám megfelelő érdekérvényesítési politika kialakítása és gyakorlása nélkül ezek továbbra is kihasználatlanok maradnak. Hatékony országos önkormányzati képviseleti rendszert kell kiépítenünk, hogy megfeleljünk vállalt feladatainknak. E képviselet feladata, hogy lehetővé tegye:- megfelelő érdekegyesítési rendszer működését az önkormányzatok és a központi hatalom viszonyában;- az önkormányzatok állandó kapcsolattartását, munkájuk háttérbázisának, állásfoglalásuk nyilvánosságának biztosítását;- a helyi, térségi és országos gazdasági és szociális problémák komplex, vállalkozásorientált kezelését;- a települési, nemzeti és nemzetközi politika szerves egységet alkotó, egyidejű művelését;- tevékeny részvételt a jogszabályelőkészítő és törvényalkotó munkában, a közigazgatási gyakorlatban. Sorainkba várjuk az ország valamennyi településének, falujának, városainak polgármestereit és képviselőit. Várjuk pártállástól függetlenül mindazokat, akik törekvéseinket támogatják, munkánkból részt vállalnak, céljainkkal egyetértenek. Anka Balázs polgármester, Lakitelek Magyar Önkormányzatok Demokratikus Szövetsége A felhíváshoz csatlakoztak: Ádám Józsefné polgármester, Ágasegyháza; Bognár József polgár- mester, Hercegszántó; Éber András polgármester, Baja; Pelsó István polgármester, Érsekcsanád; Gúzsán László polgármester, Öregcsertő; Hegedűs Antal polgármester, Vásárosna- mény; Király Sándor polgármester, Nagybaracska; K. Szabó József polgármester, Izsák; Lógó András polgár- mester, Sükösd; Németh Vendel polgármester, Palotaszállás; Petróczki Ferenc polgármester, Nyírbátor; Túri Mihály polgármester, Kömpöc; Valter József polgármester, Rém; Greskovits János képviselő, Dunakeszi; Kozma Huba képviselő, Kiskunmajsa; Lengyel Szabolcs képviselő, Kisvárda; Tóth Imre képiviselő, Lövőpetri; Szabó Tibor képviselő, Mátészalka. Magyar Önkormányzatok Demokratikus Szövetségének MEGHÍVÓJA Alakuló ülésünk ideje: 1990. november 18., vasárnap de. 10 óra. Helye: Műszaki Egyetem, CH MAX. terem (Budapest XI., Szt. Gellért tér 4.) PROGRAM:- Bevezető;- Vállalkozó szellemű önkormányzatok lehetőségei (előadó: Árva László, az Országos Kisvállalkozási Iroda elnöke);- Önkormányzati és közigazgatás (előadó: dr. Kara Pál, belügyminisztériumi helyettes államtitkár); valamint a helyi nyilvánosság, az önkormányzati költségvetés, adó- és hitelpolitika meghívott szakMagyar Önkormányzatok Demokratikus Szövetsége (180) Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (4.) Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével. Számkivetésben halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyesült államokbeli, virginiai Hemdon- ban, 1979. június 11 -röl 12-re virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyvkiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít. Ebből közlünk részleteket. Megszületik a földreform A megoldandó magyar problémák központi helyén évtizedek óta a földreform kérdése állott. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás közjogilag és politikailag szabaddá tette a telkes jobbágyokat, de nem oldotta meg a föld nélküli mezőgazdasági munkásság kérdését. A mezőgazdasági munkásviszonyok Magyarországon nagyon rosszak voltak. A földmunkásember keresete jóformán a létminimumot sem biztosította... ...Mintegy félmillió mezőgazdasági munkáscsalád volt föld nélkül Magyarországon. Ezeknek a szociális helyzetén segíteni nem lehetett másként, mint egy- egy darab földnek a juttatásával. A földszerzésnek azonban útját állotta a nagybirtok. A nagybirtokok jelentékeny része még akkor sem aprózódhatott el, ha a tulajdonos el akart volna adni belőle. Egyes nagybirtokosok ugyanis hitbizománnyá nyilvánították birtokaikat. Ez azt jelentette, hogy még örökösödés útján sem osztódhatott meg a birtok, mert csak a család legidősebb férfi gyermeke örökölhette a birtokot. A többi testvérek nem válhattak a birtok egy-egy részének tulajdonosává. A nagybirtokok másik része a püspökségek kezén volt. Ezek a birtokok sem kerültek parcellázásra. Az egyházak vigyáztak rá, hogy a kezükbe került földek mindörökre megmaradjanak az egyház kezén. Egyházi nagybirtokok csak a római és görög katolikus egyházak kezén voltak. A földbirtokok harmadik kategóriája a szabad nagybirtok volt. Ez a birtokkategória megosztódott néha örökösödés vagy eladósodásból származó eladás útján, de ritkán került a mezőgazdasági munkások kezére, mert vagy valami nagybérlő vette meg őket, vagy olyan kisbirtokosok, akiknek volt már valami földjük, és hitelt tudtak szerezni újabb földszerzéshez. A földkérdést nem lehetett megoldani másként Magyarországon, csak földreformmal. A négymillió holdnyi nagy- és középbirtok másképpen nem kerülhetett a legszegényebb parasztság kezére. A földreformot a múltban mindig meg tudták akadályozni a vezető rétegek. Ha a földbirtok védelméről volt szó, rendszerint összefogott a nagybirtokos, a nagypapság, az ingótőke, sőt vele tartott a hivatalnokréteg jó része is. Mintha érezték
