Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-15 / 190. szám

1990. november 15. 4ÍÍÉPÚJSAG Hangverseny Dobai Jenő orgonaestje Öröm számunkra, hogy ismét megbizonyosodhattunk, a szekszár­di Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai nemcsak az oktató-nevelő munká­ból veszik ki részüket, hanem jelen­tős szerepet vállalnak a közművelő­désben - jelesül a zenei műveltség terjesztésében, a művészi ízlésfor­málásban. Dobai Jenő Budapesten végezte a konzervatóriumot és 12 éve tanít Szekszárdon. Előadóművészként régi ismerősünk, hiszen gyakran közreműködik városi rendezvénye­ken, hangversenyeken. Ellátja a szekszárdi református egyház kán­tori teendőit is, ahol vasárnaponként gyönyörködhetnek játékában az is­tentiszteleteken résztvevők. Ez év ta­vaszán önálló zongoraesttel mutat­kozott be a zeneiskola nagytermé­ben, legutóbb pedig pályájának újabb állomásaként koncertet adott a Művészetek Házában. A hangver­senyen közreműködött Mártonka Tünde (cselló) és Kovács Zsolt (trombita). Jelen volt a zenei esemé­nyen Gergely Ferenc Liszt-díjas or­gonaművész a budapesti Zenemű­vészeti Főiskola professzora, Dobai Jenő mestere. A műsor J. S. Bach: a-moll fantázia és fúga c. darabjával indult. A több különböző tempójú és jellegű rész-, bői álló művet, amelynek alapeleme egy rövid jellegzetes téma, az orgo­nista míves kivitelben szólaltatta meg. Szívesen hallgattuk Bach: Herzlich thut mich verlangen című korái előjá­tékot. A mondanivaló megfogalma­zása légkörteremtő volt Purcell az angol barokk legkiemel­kedőbb mestere. A kor minden jelen­tős műfajában maradandót alkotott. Trombitára és vonószenekarra (utóbbit ezúttal az orgona helyettesí­tette) írott B-dúr szonátája 3 tételes, melynek első és harmadik tételét, majd Bach egyik koráldallamának (Jézus maradj az én örömöm...) át­iratát élvezhettük Kovács Zsolt (trombita) szép tónusú, bensőséges előadásában. Orgonán kísért Dobai Jenő. Szünet előtt Bach d-moll toccata és fúga című nagy népsze­rűségnek örvendő darabja csendült fel világos dallamvezetéssel, lendü­letesen interpretálva. A koncert második felében Men­delssohn: A-dúr orgonaszonátáját jelentette be a műsort ismertető Szily Lajos zeneiskolai igazgató. A szerző a barokk hagyományok felé fordul­va, de egyéniségének romantikus vonásait érvényesítve hat orgona­szonátát alkotott. Ezek közül hallgat­hattuk a kéttételes A-dúrban írottat. Az első tételben Mendelssohn a 129. zsoltár dallamát dolgozta fel. „A mélységből kiáltok hozzád Uram.” (A Károli Gáspár-féle fordítás szerint ez a 130. zsoltár.) Dobai Jenő értékes előadásban szólaltatta meg a gyö­nyörű imádságot. Antonio Caldara olasz zeneszerző D-dúr gordonkaszonátáját Mártonka Tünde játszotta. A négytételes mű lassú részeinek meleg hangvétele, a gyors tételek virtuóz megoldása él­ményt jelentett. Orgonán Dobai Jenő kisérte. Vigasztalások címszó alatt jelent meg az a hat költői gondolat, melye­ket francia költők hatására kompo­nált Liszt. Közülük a Desz-dúr Con- solation-t mutatta be az orgonista poetikusan, elegáns, finom előadás­ban. A hangverseny zárószámaként Boéllmann francia orgonista, zene­szerző Toccata-ja csendült fel. A jól megformált modern hangzások el­nyerték a közönség tetszését. A si­keres koncert végén a sok tapsot az előadó ráadásszámmal köszönte meg. LEMLE ZOLTÁN Az udvar felőli homlokzat Makóna-ház Dunaföldváron A Makóna fantázianév az olvasók többségének valószínűleg semmit se mond. Első két betűje mögött azonban a nagyhírű építész-tervező, Makovecz Imre neve rejlik - így talán már többet. (Társai Koppány és Nagy nevűek.) Aki Dunaföldvárott nem rest felmenni a várba, vagyis a Török-toronyhoz, az a bejárattól jobbra pélc/ás ízlésű, a tájba simuló,a történelmi hangulatot nem megbon­tó, hanem inkább kiegészítő ma­gánházra figyelhet fel. Lakóterülete 110 négyzetméter, belső térelosztá­sa szinte elképzelhetetlenül jó, tágas, levegős. A központi tartózkodóhoz (nevezzük halinak?) két hálószoba csatlakozik, köztük fürdőszobával. Jobbra az étkező, a konyha. Az egészre a Makoveczre olyany- nyira jellemző faszerkezetek nyílt és anyagukhoz hű bemutatása-jellem- ző. Magánház lévén, az épület ter­Szoba sarok mészetesen csak kívülről tekinthető meg. Mi a magukat megnevezni nem kívánó tulajdonosoknak, vendég­szeretetüknek és három cseppet se vendégszerető, de nagyon jó őrző­védő kutyájuknak köszönhettük, hogy képeinkkel részletekkel tudunk szolgálni az olvasónak. O. I. Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Renoválták a Brandenburgi Kaput Nyitott hintából gyönyörköd­nek a turisták a renovált Brandeníaurgi Kapuban, miután az építők több hóna­pos munkájukat befejezve el­távolították az állványokat Akadémiai reformkoncepció A kutatás - nem profitszerzés Francia humor Martine egyik este kiborulva tér ha­za:- Drágám... ez rettenetes.-De hát mi történt? - kérdi izgatot­tan a férj.- A parkolóban elém állt egy férfi késsel a kezében, és azt mondta: - Most vagy megerőszakollak, vagy kettéváglak. Válassz!- Ez borzasztó! És mit csináltál?- Hát... látod] hogy itt vagyok. * A feleség egy cédulát talál férje zsebében. Rajté egy női név: Gisele, s egy számsor.- Megcsalsz ezzel a nővel, megad­ta a telefonszámát is! - tör ki az asszony.- Dehogyis, drágám! - tiltakozik a meteorológus férj. - Gisele egy cik­lon, amely az Antillákban pusztít A szignók pedig a ciklon adatai. Mikor este a férj hazatér, megkér­dezi:- Semmi újság?- De. Telefonált a ciklon. Mindennapjaink Tejsegély Móra Ferenc Csaló Pétörje jutott eszembe a minap, aki az iskolában kapott tejjel háromszor csalta meg a tanító urat, mivel azt egy nagyken­dőbe öntötte, testvérének, Mariká­nak adta. A történet nem azért eleve­nedett fel bennem, mert ma is - az egyre inkább elszegényedő NÉP or­szágában - megesett ilyen. Nem. Ma ugyanis - egy hely kivételével - nem tudok olyan településről, ahol in­gyentejet adnának a gyerekeknek. Pálfáról van szó, arról a községről, ahol úgy határoztak: a szociális pén­zekből a legkevesebbet adják a szü­lőknek, helyette inkább étkezést tá­mogatnak, megveszik a ruhát, a tan­könyvet, a füzetet .azért, hogy a se­gélyt arra költsék el, amire a gyere­keknek szükségük van. Nos, ebben a támogatásban új lépcsőfokra áll­tak a pálfaiak. Miután tapasztalták, hogy a gyerekek nem reggeliznek otthon, ezért arra gondoltak, hogy fontos megetetni őket reggel, hiszen ekkor a nagyszünetig nem lesznek éhesek és képesek befogadni az in­formációkat. Az ötlet a téeszelnöktől és a pol­gármestertől származik: a téesz napi 50 liter tejet biztosit a nebulóknak, az önkormányzat pedig - ennyivel töb­bel finanszírozza az iskolát - 200 kif­lit vásárol a diákoknak. A közös költ­ség 1300 forint napc nta és 2 deci te­jet meg egy kiflit jelent egy-egy gye­reknek. E követendő jótékonyko­dásnak nem más a célja, mintáz ok­tatás eredményességének fokozá­sa. A pálfai példa kapcsán úgy gon­dolom, hogy ebben a községben nem kell csalnia sem Pétörnek, sem Marikának, de Pálfa csak egyetlen település Tolna megyében... (ékes) Profitorientált termelésnek elvileg nem lehet helye az akadémiai kutatóintézetek­ben. A tudományos közösségek többsé­gének ezt az álláspontját rögzítették az Akadémia és intézetei kapcsolati rendsze­rének fejlesztésére vonatkozó javaslatter­vezetben, amelyet az Akadémia átfogó re­formkoncepciójában a december 3-4-i rendkívüli közgyűlés elé terjesztenek - tá­jékoztatta az MTI munkatársát Berényi Dé­nes akadémikus, az MTA alelnöke, a terve­zetet készítő bizottság társelnöke. A bizott­ság megítélése szerint szükséges, hogy a kutatóintézetekből mielőbb szorítsák ki a termelő tevékenységet, amelyre az intéze­tek az utóbbi években nehéz anyagi hely­zetük miatt kényszerültek. Azt ajánlják: az intézetek csak akkor folytassanak szerző­déses munkát ha annak várható eredmé­nye megfelelő szintű publikáció vagy sza­badalom lehet bevétele pedig a kutatás fi­nanszírozására fordítható. Elképzelhető, hogy a kutatóintézetekkel és az egyete­mekkel szoros kapcsolatban, de azoktól függetlenül termelői és fejlesztési kisvállal­kozások jöjjenek létre. Az autonóm intéze­tek részt vehetnek a kutatással, fejlesztés­sel összefüggő szolgáltató vállalkozások­ban, mint amilyenek például a szerveződő műszerközpontok. Hangsúlyozni kívánják: az akadémiai in­tézetek fő feladata a kutatás, a tudomány művelése. Az intézetek és a kutatók mun­káját tudományos eredményeik alapján kell elbírálni, és nem aszerint, hogy mennyi pénzt szereztek az intézetnek. A bizottság javasolja azt is, hogy válasszák külön a ku­tatási intézmények és a kutatási témák fi­nanszírozását Célszerű lenne, hogy a ku­tatásokat az Országos Kutatási Alapból és más hasonló hazai és kül­földi pénzforrásokból tá­mogassák továbbra is, az intézetek fenntartásának költségeit viszont az állami költségvetésből fedezzék. Ezt a pénzforrást az Aka­démia saját vagyonának hozadékával egészítené ki. Jelenleg a kutatásokra szánt összegek kisebb- nagyobb részét az intéze­tek fenntartására kényte­lenek fordítani, emiatt a szükségesnél jóval keve­sebb pénz jut kutatásra. Fontos, hogy az intéze­tek maguk határozzák meg kutatási programjai­kat önállóan alakítsák ki szervezeteiket Felügyele­tüket a jövőben az Akadé­miai Intézetek Bizottsága látná el. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium PÁLYÁZATOT HIRDET az Autópálya Igazgatóság igazgatói munkakörének betöltésére. A kinevezés határozott időtartamra - legfeljebb öt évre - szól, alkalmasság esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: 1991. január 1. Az Autópálya Igazgatóság budapesti székhelyű költségvetési szerv, az ország területén ellátja az autópályák és autóutak kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI:- műszaki felsőfokú, közgazdaságtudományi, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- legalább tízéves, az útügyi igazgatásban, vagy az útüzemeltetésben, - fenntartásban, -építésben, -tervezésben eltöltött szakmai gyakorlat,- ötéves, legalább középvezetői gyakorlat,- legalább egy idegen nyelv tárgyalási szintű ismerete,- büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: a 21/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezésben foglaltak szerint. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: A) - a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását,- iskolai végzettségét, szakképzettségét tanúsító okiratok másolatát,- részletes szakmai önéletrajzát,- egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozatát. B) Az igazgatóság irányítására, az autópályák és autóutak korszerű színvonalú kezelésére és üzemeltetésére vonatkozó elképzeléseit. A pályázatot legkésőbb 1990. december 7-én, 16 óráig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium'személyzeti önálló osztályához (Budapest VII., Dob u. 75-81. Pf.: 87.1400) kell benyújtani. (135) Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében Farkas Győ­ző és Tóth Csaba fizikusok új jelenséget fedeztek fel a fo- toeffektusra, azaz a fény hatására fémekből történő elektronkilépésre vonatkozóan. A jelenségnek számos alkalmazása is várható, például a gyorsítóberendezések­nél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents