Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-10 / 186. szám

1990. november 10. NÉPÚJSÁG 5 A versenybíróság végig feladata magaslatán állt Zárszóként mondták Atyavilág, mennyi szervezői munka igényeltetik napjaink egy-egy sikeres sportrendezvényéhez! Úgy általában is, hát még egy világbajnokság házigazdá­jaként. Aztán persze a rendezvény sikere mindenért kárpótol. Így voltak ezzek a Vili. főiskolai asztalitenisz-vb közremű­ködői is csütörtökön este, amikor fárad­tan, de a jól végzett munka tudatával búcsúztak egymástól. Kuhl Mihály, a megyei ifjúsági és sportosztály vezetője, a világbajnokság szervezőbizottságának tagja:- Remélem senki számára nem tűnik hazabeszélésnek, amikor azt mondom: örömünkre jó házigazdának bizonyult megyénk a megye sporttörténetének el­ső világbajnokságán. Mindezt a csapa­tok vezetőivel folytatott beszélgetések során kialakult vélemények is megerősí­tik. Azt sajnálom - a közönséggel egye­temben - hogy a magyar színeket képvi­selő versenyzők a vártnál gyengébben szerepeltek. Számomra a megnyitótól a zárásig nagy élményt jelentettek a világ- bajnokság történései. Zsigó Béla, a versenybíróság tagja, főbíró:- A kezdeti akreditálási nehézségek után - miután minden rendbejött - a Ázsiai specialitás: tollszárfogás verseny lebonyolításában a helyi szerve­zőbizottságtól a legnagyobb segítséget kaptuk. így már nem volt nehéz a vb-t zökkenőmentesen lebonyolítani. A csa­patversenyek némi meglepetéssel szol­gáltak számomra. A mezőny szoros volt, a játék kiegyensúlyozott. Az egyéb világ- bajnokságokon ritkaságszámba menő ötórás mérkőzések itt bizony mintegy 80 százalékban fordultak elő. Ez eredmé­nyezte, hogy a csapatbajnoki küzdelmek este 11-12 óráig elhúzódtak. Az egyéni küzdelmek már percnyi pontosak voltak. Meglepően sok olyan tehetséges játé­kossal találkozhattunk, akik a nemzetkö­zi küzdőtérre nemigen jutnak el. Pedig én ezeket egytől egyig szívesen elfogad­nám a magyar válogatottban. Keresztes János, a szekszárdi sport- csarnok igazgatója:- Sportcsarnokunk mésfél éves mű­ködése során kétségtelenül a legrango­sabb nemzetközi eseményét rendezhet­te. A rendezésben kaptunk egy feladatot, a sportcsarnok dolgozói pedig be akar­ták bizonyítani, hogy színvonalasan ké­pesek lebonyolítani egy világbajnoksá­got is. Az akarat mellé hozzátettük: ez nem csupán a mi létesítményünk, hanem Szekszárd város, Tolna megye és a Ma­gyar Diáksport Szövetség rendezvénye is. Ezért nem volt közömbös, hogy a 20 ország sportolói milyen benyomásokkal távoznak. Köszönjük a rendezési lehető­séget, s várjuk a város sportszerető kö­zönségét a november 17-én megrende­zendő Postabank-kupa nemzetközi férfi Nagy Krisztina: „Ez nem lehet igaz...” kézilabdatornára, amelyen Magyaror­szág, Ausztria, Jugoszlávia és Bulgária válogatott csapatai lépnek pályára. Vladimir Palacek, a Nemzetközi Egye­temi Sportszövetség (FISU) végrehajtó bizottságának és az Európai Asztalite­nisz Szövetség (ETTU) technikai bizott­ságának a tagja:- Megköszönöm a résztvevő fiatalok sportszeretetét, sportszerű küzdelmét. Ez a verseny nemcsak arra volt alkalmas, hogy a világ főiskolásai összemérjék erejüket, hanem arra is, hogy minél több sportbarátság kötődjön. Zárszóként ezúton is szeretném kifejezni elisme­résemet a szervezőbizottságnak, Szek­szárd város vezetésének ezért a csodá­latos rendezésért, a magyaros vendég­látásért.- f. I. ­Magyar­osztrák, két fronton A magyar-osztrák válogatott viadalok­nak nemcsak a labdarúgásban van több évtizedes hagyománya, hanem a teké­ben is. A magyar férfiegyüttes első nem­zetek közötti mérkőzését a „sógorokkal” vívta 1935-ben. Azóta hagyománnyá vált, hogy minden évben - váltakozva osztrák és magyar helyszínen - méri össze erejét a két ország női és férfigárdája. A hét végén Bécsben találkoznak a két nemzet legjobbjai. A szombat, vasárnapi viadalon a magyar színeket Mészáros József, Madák Pál, Molnár Csaba, Szabó Sándor, Mráz László, Németh Lajos, Nagy László, Vecseri Erika, Vidács Györgyné, Török Marianna, Kovácsné Grampsch Ágota, Szőke Zsuzsanna, Fe­hér Andrea ésWerczegné Vajda Gabriel­la képviseli. * Egy héttel a felnőttek találkozója után, november 17-18-án az ifjúsági váloga­tottak mérik össze tudásukat Székesfe­hérvárott, a Köfém-csarnokban. * A Magyar Tekézők Szövetsége hozzá kíván járulni a magyarországi pályák jobb felszereléséhez. A pályatulajdono­sok - akik eddig a bábukat és egyéb esz­közöket valutáért tudták csak beszerezni - a szövetség segítségével forintért jut­hatnak hozzá a szükséges sporteszkö­zökhöz. Érdeklődni lehet az MTSZ-nél, a 252-3149-es telefonszámon. Sípszó előtt NB II. Szekszárdi Dózsa-Paksi Atom: 13 óra. V.: László J. Teszler Vendel: - A csapat jó formájának köszönhetően újabb két bajnoki pontot szereztünk idegenben. Azon fáradozunk, hogy sikerüljön átmenteni formánkat a hátralévő négy mérkőzésre, melyből hármat hazai pályán játszunk. Ezek a találkozók sem lesznek könnyebbek, mint a korábbiak. Továbbra is csak maximális odafigyeléssel számíthatunk sikerre. A soron következő ellenfelünk gyengébb kezdés után magára talált, jól szerepel, min­den csapat számára komoly feladatot jelent a legyőzése. A magam részéről örülök, hogy megyénk bármelyik együttese jól szerepel, ám ez az érzés elmúlik, ha egymás ellen játszunk a bajnoki pontokért. Nem tudom, babonásak-e az ASE játékosai, de jó ha tudják, hogy ők a 13. bajnoki mérkőzésüket vívják, mi pedig csak a 12-diket...- Mausz - Fodor, Varga, Kasza, Horváth P. - Farsang, Máté, Bozsér, Horváth Cs. - Pilisi, Jelusics. Pusztai László: - A Szekszárd ellen ugyanúgy készülünk, mint minden bajnoki mér­kőzésre. Szeretnénk a játékunkkal, hozzáállásunkkal bizonyítani: felnőttünk arra a szintre, ahol a Dózsa már hosszú évek óta szerepel. Sérültjeink állapota szépen javul, Nagy Z. eltiltása még nem járt le, az ő hiánya esetleg érezhető lesz. Támadóink adósak a helyzetkihasználással, tőlük nagy javulást várok.- Hujber - Erdélyi, Szabó, Gracza, Lauer vagy Blatt - Mikolics, Nagy L., Orosz vagy Fritz, Kákonyi - Juhász, Kovalik. NB III.: Paksi SE-Dombóvári Vasas: 13 óra. V.: Král. Laki Zoltán: - Kitűnő csapat- és egyéni teljesítmények jellemezték együttesünket az előző fordulóban. Egyértelműen folytatni kell az eredményes játékot, s minden lehetőséget megragadni annak érdeké­ben, hogy a kilátogató szurkolóinknak örömet szerezzünk. Az összeállításon nem kell töprengenem, hiszen az előző heti tizeneggyel elégedett voltam.- Gróf - Héregi, Horváth J., Szabó, Fábián - Lacza, Porga, Márkus, Horváth P. - Kálmán, Bérezési. Horváth Géza: - A bajnokságra törő Paksi SE elleni mérkőzésre az esélytelenek nyugalmával készültünk a héten. Célunk a tisztes helytállás. A rendkívül sok bizonyta­lansági tényező miatt csapatot csak a mérkőzés előtt hirdetek. Szombaton játsszák MÁV Nagykanizsai TE-Kisdorogi MEDOSZ: 13 óra. V.: Miskei. Vábró József: - Tanulságos volt számunkra a PSE elleni mérkőzés. A gólhelyzetek alapján még a győzelmet is megszerezhettük volna. Most igazán felszínre kerültek hibáink és . gyenge pontjaink. Még nem zárult le a keret-és a csapatépítés. Végre tudomásul kell venni, hogy a pontok nem hullanak az ölünkbe, azért meg kell dolgozni és úgy is kell élni. Csak akkor jutunk előre, ha önmagunkat sem csapjuk be. Szombaton nehéz mérkőzés elé nézünk Nagykanizsán, de bízom a pontszerzésben. Összeállítást csak a találkozó előtt hirdetek. Két paksi lány a göteborgi EB-n Hermész: „Svédországból hazatérve csodálatos volt a fogadtatás” Videón pörgetjük vissza a göteborgi ritmikus sportgimnasztika Európa-baj- nokság történéseit. Törékeny, kecses lá­nyok a képernyőn: a lábukra tett buzo­gányt mintegy varázsütésre hátralendí­tik, társaik könnyedén elkapják. A feszült légkörben egy pillanatnyi elbizonytala­nodást is rögtön büntetnek a pontozó- bírák. Válogatott szinten, különböző klubok­ból verbuválódott ifjú hölgyeknél foko­zottan fontos az összehangolt csapat­munka. Mindez csak növeli a válogatott kéziszercsapatának a világversenyen ki­harcolt sikerének értékét. Az elismerés tortájából pedig jogosan megilleti egy- harmad rész a sportág paksi műhelyét, hiszen a hatfős csapatból Hermész Anita és Saáry Ágnes a Paksi SE színeit képvi­selte. A magyar válogatott a kéziszercsa- patok összetett döntőjében, valamint a ti­zenkét buzogánnyal bemutatott gyakor­latonként döntőben egyaránt a 6., míg a labda-és kötélgyakorlatokkal kombinált fináléban az 5. helyen zárta a viadalt. Tekintettel a körülményekre, leszögez­hetjük, hogy az eredmény sikerként vo­nul be a sportág krónikájába. Annál is in­kább, mivel a „szemtelenül” fiatal tinéd­zsercsapat mindössze január óta dolgo­zik együtt. A paksi lányoknak azonban nemcsak a tornateremben, hanem az is­kolában is helyt kell állni: Anita a Vak Bottyán Gimnázium, Ágnes pedig az energetikai szakközépiskola tanulója. A siker összetevőit boncolgatva az iskolák hozzáállása feltétlenül említést érdemel.- Szeptemberben a válogatottal egy hónapig a fővárosban edzőtáboroztunk - mondja Anita - ezalatt itt folytattuk a ta­nulmányainkat, a gimnázium és a szak- középiskola intézte az átiratkozást. Svédországból hazatérve pedig csodá­latos volt a fogadtatás, a tanárok, osztály­társak virágcsokorral vártak. Am a leg­több segítséget talán most, a tanulmányi felzárkózásban kapjuk tőlük. Ha már a kedvező hátországról beszé­lünk, ejtsünk szót a helyi szervekről is. A klubot az atomerőmű (a szakosztály el­nöke Nagy Istvánná, az erőmű gazdasági igazgatóhelyettese) és a költségvetési üzem támogatja. Öt éve, mikor a sportág alapjait lerak­ták az atomvárosban, még a legkevésbé sem számítottak ilyen eredményekre.- 1985-ben szakemberek jöttek a vá­rosba, hogy megismertessék az érdeklő­dőket a művészi torna alapjaival - idézi fel a kezdeti lépéseket Hermész Lajosné szakosztályvezető, Anita édesanyja. - Partnerre találtak a fiatalokban, hiszen sokan belekóstoltak a sportágba. Kez­detben egy fővárosi edző irányításával dolgoztunk, aki később visszament Bu­dapestre, egy darabig úgy tűnt, hogy el­sorvad a sportág. Lett is nagy sírás-rivás a lányok körében, végül Tóthné Gulyás Gabriella és jómagam próbáltuk menteni a menthetőt. Később Balláné Farkas Gabriella vállalta az edzősködést (jelen­leg GYED-en van), augusztus óta pedig Vass Anita irányításával dolgoznak a lá­nyok. A szorgalom és a vasakarat mellett nagyszerű adottságok, elsősorban hajlé­konyság és rugalmasság szükségesek a művészi tornához, épp ezért a siker egyik lényeges összetevője a jó kiválasztás, a tervszerű utánpótlás-nevelés. Óvodás­csoportokkal is dolgozunk, a legkiseb­bekkel én foglalkozom. Skandináviai emlékeit idézve Ágnes mindössze arra panaszkodik, hogy a svédek túl hűvösek, távol áll az északiak­tól mindenféle tetszésnyilvánítás. Nos, legközelebb nem lesz ilyen gondjuk, hi­szen jövőre Athénban rendezik a vb-t.- km ­Á ritmikus sportgimnasztika válogatott (Az álló sorban balról Hermész Anita és Saáry Ágnes) Olaszok az élen A rangos versenyek végeztével a Nemzetközi Profi Kerékpáros Szövet­ség (FICP) közzétette legújabb világ- ranglistáját. Az idényzárás után érde­mes a puszta számadatok mögé nézni. Eszerint az idei szezon az olaszok látványos előretörését hozta, hiszen két itáliai sportoló áll a rangsor élén, szem­ben a tavalyi évvel, amikor is az exvilág- bajnok Maurizio Fondriest 10. helyezé­se jelentette az azzurrik legelőkelőbb pozícióját. Ezzel szemben idén a Giro d’ltália és a Világkupa győztese, Gianni Bugno az éllovas, rögtön mögötte pe­dig a Tour de France ezüstérmese, Claudio Chiappucci áll. Ők ketten nem kevesebb, mint 18, illetve 33 helyet lép­tek előre a listán. A legnagyobb „ug­rást” az országúti világbajnok belga Rudy Dhaenens tette meg, aki a 166. helyről lépett fel a 19.-re. A „nagy vesztes” ugyanakkor a tava­lyi rangelső francia Laurent Fignon, aki sérülésekkel és kudarcokkal terhes évet zárt. Ezt bizonyítja, hogy a 28. hely­re esett vissza. A sportág legnagyobb alakja, a háromszoros Tour de France- győztes, kétszeres világbajnok ameriki Greg Lemond nehezen került be a leg­jobb tíz közé. Ebből is látszik, hogy ő valójában csak a legfontosabb viadalo­kat tartja szem előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents