Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-31 / 177. szám
1990. október 31. Kisvállalkozók oldala Képújság Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Vállalkozásfinanszírozás Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Egzisztencia Alap Az új egyéni vállalkozások létrejöttének egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, az anyagi források, hitelek szűkössége és az irreálisan magas hitelkamatok. Elvileg ezen a helyzeten javítana a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és az Egzisztencia Alap (EA), gyakorlatilag azonban távolról sem tekinthető megoldottnak ez a probléma. Lássuk, mi a jelenlegi helyzet e két intézménnyel, illetve mit várhatnak ezektől a jövőben a kisvállalkozók. Az MVA eddigi működése során a kereskedelmi bankokon keresztül pályázati rendszer útján nyújtott kedvezményes - a mindenkori piaci kamatlábnál 10 százalékponttal alacsonyabb kamatozású - hitelt a kezdő, illetve már működő vállalkozóknak egyaránt. A kedvező kamat miatt óriási az érdeklődés, a benyújtott igényeknek csak töredékét tudják kielégíteni a bankok. Főglein István, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának osztály- vezetője például elmondta, hogy eddig kétszer kaptak az MVA-tól hitelkeretet - nyáron és most ősszel -, de már ez utóbbi is kimerült úgy, hogy a 19 pályázó közül csak kilencnek, azoknak is csökkentett összegű hitelt adtak. Az EA banki lebonyolításáról még semmilyen utasítást nem kaptak. Az MVA 4,2 milliárd forintos alaptőkéjéből már csak mintegy 500 millió áll rendelkezésre, bár a folyamatos feltöltődés külföldi és hazai forrásokból várható. Mindazonáltál valószínű, hogy az alapítvány megszünteti hitelezési tevékenységét és a jövőben csak az igényektől függő mértékű kamattámogatást és banki garanciát nyújt a vállalkozóknak. Az Egzisztencia Alap ettől teljesen eltérő konstrukció és a kormány ezzel három legyet szeretne ütni egy csapásra: élénkíteni a vállalkozásokat, gyorsítani a privatizációt és csökkenteni az államadósságot. Az EA egyelőre elméleti síkon kidolgozott (?) koncepció, ma még számtalan tisztázatlan részletkérdéssel, ám aki vállalkozáson töri a fejét, az jó, ha számításba veszi ezt a lehetőséget is. A privatizációs törvény értelmében az állami tulajdonú és 10 főnél nem nagyobb létszámú kereskedelmi és vendéglátó egységeket köteles a jelenlegi kezelő szervezet nyilvánosan meghirdetni és versenytárgyaláson értékesíteni. Az EA kizárólag ilyen üzletek megvásárlásához nyújt majd segítséget és csak természetes személyek részére. A hitelfeltételek igen kedvezőeknektűnnek: a kamata piaci kamat 75 százaléka (jelenleg 16,5 százalék), az önrész 5 millió forintig 2 százalék, 10 millióig 15 százalék, 50 millióig 25 százalék és egy-két év türelmi idő is van. Ha tehát sor kerül majd a szóban forgó állami tulajdonok értékesítésére, egy 5 millió forintért „megvásárolt” üzlethez például mindössze 100 ezer forint saját erő szükséges. Eladó üzletek A boltok felének bukás lesz a sorsa ? A Tolna Megyei Népbolt Vállalat egyik tipikus érintettje a parlament által nemrégiben elfogadott privatizációs törvénynek. Ezzel kapcsolatban Sólyom Zoltántól, a pozíciójában a közelmúltban megerősített vállalatigazgatótól kértünk interjút:- Mikor és hogyan kezdődhet meg az üzletek eladása?- A parlament döntése után vártuk, hogy küldenek majd valamilyen gyakorlati útmutatót ám csak a végső határidő lejárta előtt egy héttel jelent meg a Figyelőben és a HVG-ben, hogy milyen szempontok szerint kell adatokat szolgáltatnunk az Állami Vagyonügynökség (AVÜ) felé. Ez megtörtént, ezután az következik, hogy az ÁVÜ eldönti: ápoltjaink közül melyek kerüljenek privatizálásra. Ezt követi majd az üzletek értékének meghatározása, amelyet valamilyen független, általunk még nem ismert vagyonértékelő szervezet fog elvégezni. Végül, ha ez is megvan, következhet a pályázatok kiírása és nyilvános versenytárgyalásokon maga az értékesítés. Úgy gondolom, hogy a tényleges privatizáció a jövő év első felében indulhat el és esetünkben év végére be is fejeződhetne. A törvény egyébként két évet ad erre.- Hány üzletről van szó a vállalat esetében?- Összesen 53 boltunk van a megyében, ebből 25 a 10 fő fölötti, vagyis a maradék 28 esik a törvény hatálya alá. Kértük az ÁVÜ- töl, hogy ebből a 28-ból néhányat - pontosabban kilencet - megtarthassunk távlati üzletpolitikai szempontok miatt. A döntést a fővárosban hozzák majd meg, pillanatnyilag nem tudjuk, hogy 28, vagy 19, esetleg a kettő közötti számú üzletünk kerül eladás- ra.- Ön szerint hatékonyabbak lesznek az üzletek magánkézben?- Végeztünk számításokat és természetesen mi ismerjük legjobban a boltok jövedelmezőségét. Sok biztatót nem tudok mondani. Mindenki sokat vár attól, hogy a hatékonyság majd ugrásszerűen javulni fog magánkézben, de ezek szerintem túlzott remények. Egy ügyes kereskedő valóban javíthat valamit a hatékonyságon, de nagyságrendeket nem. Sem számottevő költségmegtakarításra, sem nagy forgalomnövekedésre nem lehet számítani. Az új A Népbolt 23. számú üzlete tulajdonos egyetlen lehetősége az lesz, hogy jelentősen megemeli a most 15 százalékos átlagos árrést ezzel viszont elveszítheti a vevőit hiszen a megmaradó nagyobb vállalati - vagy áfész-üzletek nem lesznek rákényszeritve az áremelésre. Nem lesz esélyegyenlőség. Számításaink szerint mintegy 40 százalékos vagyonará- nyos nyereséggel kellene működnie egy ilyen boltnak ahhoz, hogy talpon maradhasson. Ez pedig a legtöbb esetben nem fog menni. Szerintem kizárt hogy valaki az Egzisztencia Alap lehetőségeit kihasználva szinte teljesen hitelből megvásároljon egy üzletet és meg is éljen abból. A kedvezményes kamatok is túl magasak, ötéves futamidő mellett gyakorlatilag kétszer kell kifizetnie a boltot a vállalkozónak. Azok lesznek előnyben, akik komoly sajáttőkével és kisebb hitellel tudnak indulni. Tartok tőle, hogy a licitálásoknál a hozzá nem értés és a túlzott remények miatt irreálisan magas összegekért kerülnek eladásra az üzletek és ez, valamint a többi említett ok legalább az esetek felénél bukáshoz fog vezetni. Vitafórum A szekszárdi Alisca Patent Szellemitermék Hasznosító Kft. „Innováció és kisvállalkozás" címmel vitafórumot szervezett. A tengelici oktatási központban szerdától péntekig tartó háromnapos rendezvényre számos neves hazai és külföldi vendég, előadó érkezik. Kezdőknek A vállalkozásra érdemes alaposan felkészülni Elcsépelt közhely már, hogy a vállalkozások korát éljük, ám ettől még igaz. Az egyéni vállalkozók száma tovább nő, egyre többen lesznek, akik munkahelyük elvesztése miatt próbálkoznak - mintegy utolsó lehetőségként - ezzel az életformával. Vállalkozni azonban nem veszélytelen, egy ilyen döntés magában hordozza a bukás lehetőségét is. Hatalmasak a terhek, erős a verseny és komoly veszélyforrás lehet a kezdőknél a vállalkozási ismeretek hiánya is. Érdemes erre a feladatra alaposan felkészülni, pontosan megismerni a követelményeket, feltételeket, az adózási, társadalombiztosítási, szakmai, munkavédelmi, egészségügyi stb. szabályokat. Jó fél éve már, hogy hatályba lépett az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény, amely alanyi joggá tette a vállalkozást. Ez azt jelenti, hogy a tanácsok nem engedélyezik, csupán tudomásul veszik a vállalkozási szándék bejelentését, és ehhez - kérésre - vállalkozói igazolványt adnak ki. Mindössze erkölcsi bizonyítványt és 100 forintos illetékbélyeget kérnek, valamint egy kérdőívet kell kitölteni, és néhány nap alatt elkészül a vállalkozói igazolvány. Ez eddig nagyon egyszerű, ám a tevékenység tényleges megkezdéséhez már szükséges az előírt szakképesítés, a szakhatósági engedélyek megszerzése. A problémák itt kezdődnek, legtöbbször már az is gondot okoz, komoly jogszabályismeretet igényel, hogy az adott tevékenység megkezdéséhez milyen feltételeket kell teljesítenie a vállalkozónak. A tanácsok -.illetve most már polgármesteri hivatalok - által kiadott igazolványok még nem köteleznek senkit a tevékenység megkezdésére, de azt jó tudni, hogy a társadalom- biztosítási járulékot a kiadás pillanatától fizetni kell. Az igazi „rázós ügy” az adókötelezettségből eredő bonyolult és sajnos, gyakran változó bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek ismerete és teljesítése. Az egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül köteles adóalanyként bejelentkezni a megyei adófelügyelőségnél, ahol nyilvántartásba veszik. Ekkor választania kell, hogy a személyi jövedelemadó, vagy a vállalkozási nyereségadó szabályai szerint kíván adózni. Ezen a választáson sok múlhat, érdemes előzetes becslést, számításokat végezni - végeztetni -, hogy kiderüljön, melyik előnyösebb. Hasznos az áfa-törvénnyel is közelebbről megismerkedni, különösen most, hogy már életbe lépett a nyugtaadási kötelezettséget előíró módosítás. Az adózásnál már csak a vállalkozások adminisztrációja bonyolultabb, számtalan nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget^enni. Az egyéni vállalkozónak idővel egy kicsit jogásszá, adószakértővé, könyvelővé kell képeznie magát, hogy a kudarcot elkerülje. A szabályok, kötelezettségek, határidők ismeretének hiánya ugyanis nem mentesít senkit az esetleges mulasztások következményei alól. Szerencsére számtalan szervezet, adótanács- adó, vállalkozásszervező, kisvállalkozás, érdekképviselet - ipartestületek, kiskereskedők szervezete - áll a kezdők rendelkezésére, érdemes ezek szolgáltatásait igénybe venni a kezdeti nehézségek leküzdéséhez. A világpolitika hatásai egy kisvállalkozásra Van, akinek létkérdés: lesz-e benzin Két hónapja sincs még, hogy megkezdte működését egy kisvállalkozás és máris létében veszélyeztetik a viharos kül- és belpolitikai események. Mert a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok gyors változása, pz iraki-kuvaiti válság nyomán emelkedő olajár, az Antall-kor- mány elhamarkodott benzináremelése, a hét végi taxisblokád, majd az árcsökkentés és a mindezek következtében fellépő benzinmizéria, az akadozó ellátás bizony gyors és súlyos következményekkel járhat egy maszek benzinkút életében. Ki gondolt volna ilyen közvetlen hatásra, kapcsolatra akár csak egy fél évvel ezelőtt is? Pető Attiláné szeptember 9-én nyitotta meg benzinkútját az 56-os út mentén Szekszárd és Várdomb között. Most üres a placc, igaz, az úton is gyér a forgalom.- Talán nincs benzin? - kérdezem a tulajdonos kútkezelőt.- Szuper van még néhány száz liter, meg gázolaj. Más nincs.- Nem szállítottak?- Megmondták világosan, hogy az Áfor a saját kútjait látja el elsősorban, a többiek csak akkor kapnak, ha marad. Pedig, amikor megkötöttük a szerződést, azt ígérték, hogy nem lesz gond az ellátással. Úgy egyeztünk meg, hogy Mözsről rendelek és ha ott nincs valamelyik fajta benzin, akkor Dombóvárról szállítanak. Szupert 18-án kaptam utoljára, azóta hiába rendeltem. Ha ez így marad, ha minden másnap ki kell tennem a „zárva” táblát, akkor elszoknak innen a vevők, inkább oda mennek tankolni, ahol biztosan kapnak.- Eleinte jól ment az üzFogytán a szuper is. Ki tudja, mikor szállítanak újra. let?- Igen, eddig elégedettek voltunk. Úgy láttuk, hogy a mi szándékunk találkozott az autósok kívánságaival, hiszen, akik erre járnak nap mint nap, örülnek, hogy nem kell nekik átmenni Szekszárd másik végére tankolni. Nyitás után egy héttel már naponta több, mint 5 ezer litert adtunk el, később pedig, amikor bezárták az egyik szekszárdi kutat, háromszorosára nőtt a forgalmunk. Mi úgy gondoltuk a férjemmel, hogy hosszú távra vállalkozunk, de most nem tudom, hogy mi lesz. Kétmillió hitelünk van, amit törleszteni kell és a bankot hidegen hagyja az, hogy nekünk milyen problémáink vannak.- Mihez kezdenének, ha netán állandósulna a benzinhiány?- Meg kell próbálnunk közvetlenül Százhalombattáról szállíttatni a benzint maszek tartálykocsival. Lenne erre vállalkozó, aki több ilyen benzinkutat elláthatna a környéken. De még nem néztünk utána, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. . Én azért bízom abban, hogy rendeződik a helyzet és nem lesz tartós benzinhiány. Kedves Olvasónk! Lapunk szeretné megkönnyíteni az Önök számára azoknak a tőzsdei (banki) szakkifejezéseknek az értelmezését, amelyek a lapokban, a tévé- és rádióműsorokban rendszeresen előfordulnak. A Tőzsde Kurír című szaklap közreműködésével készült folytatólagos tőzsdeszótárunk közreadásával elsősorban azokra gondolunk, akiket érdekel a tőzsde, de mélyebb ismereteik még nincsenek. Adjusztálás: visszaszámítás. Annak meghatározása, hogy mekkora lenne matematikailag egy részvény árfolyama tőkeemelés után, figyelembe véve a részvények új mennyiségét és a kibocsátási árat. Magától értetődik, hogy árfolyamadjusztálás esetén az egy részvényre jutó nyereségét és az osztalékot hasonlóképpen újra kell számítani. Ugyanez érvényes a tökekiigazitásra is. Adómérleg: bármely vállalkozás kereskedelmi Tőzsdeszótár mérlegéből meghatározható mérleg, amely megfelel az adóhatóság sajátos követelményeinek. Adóskötelezvény: a fix kamatozású értékpapírok megjelölésére szolgáló gyűjtőfogalom. Szű- kebb értelemben az az okirat, amelyekben a kiállító kötelezi magát a hitelezővel szemben, hogy a kapott kölcsönt kamataival együtt visszafizeti. Adóslevelek: nagyobb összegről szóló adóskötelezvények vagy adósságjegyek. Akkreditív: banknak szóló meghagyás, hogy egy harmadik személynek (többnyire az eladónak, értékpapírokért) az utasító terhére fizesse ki az akkreditívben megnevezett összeget. Alaptőke: egy részvénytársaság névleges saját tőkéje,"amelyet részvények kibocsátásával teremtenek elő. Az alaptőke tisztán matematikai nagyság és a mérlegben az összes részvény névértékének összegét képviseli. Alkusz: az a személy, aki a tőzsdén díjazás ellenében közvetíti az ügyleteket egészen a szerződéskötésig (árfolyamügynök, bróker, makler). Államkötvény: az állam által kibocsátott, többnyire hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapír. Arbitrázs: az egyidejű helyi árfolyam - illetve árkülönbségek kihasználása gazdasági előny szerzésére. Az oldalt összeállította: Árki Attila. Fotó: Otós Réka.
