Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-25 / 172. szám

Elkerülhetetlen a jelentős tagdíjemelés Elhalasztották a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének novemberre tervezett ülését VltitUiut iwAutulU iJltti m 111.1 ft«|X ívUiugyi szóvivői isajeKoziaio Szerdán a magyar Külügyminisztérium­ban megtartott szóvivői tájékoztatón hivatalo­san is bejelentették, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének november 3-4-re Budapestre tervezett ülését a tagálla­mok közös megegyezéssel elhalasztották. A házigazda magyar Külügyminisztérium ré­széről Herman János szóvivő elmondta, hogy az időpont módosítását a Szovjetunió kérte, s a VSZ-tagállamok mindegyike egyetértett az indítvánnyal. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tagállamainak novem­beri párizsi csúcstalálkozója miatt kérte a ha­lasztást Vélhetően úgy (téli meg, hogy egy sikeres összeurópai tanácskozás a VSZ jö­vőjéről folytatandó megbeszélésekre is ter- mékenyitöen hathat. Magyarország osztja a Szovjetunió ebbéli reményét, és ezért tá­mogatta a javaslatot A szóvivő ezzel egyben cáfolta azokat a találgatásokat hogy a VSZ PTT halasztását a leszerelési különbizottságban a tagállamokat érintő leszerelési kvóták körüli vita indokolná. Az időpontmódosítás ellenére hazánkban to­vábbra is folytatja a történelmi jelentőségű­nek ígérkező VSZ-csúcs előkészítését s messzemenően érdekelt annak sikeres le­bonyolításában. (Folytatás a 2. oldalon.) Pétre Roman Ukrajna Áldozat van, változás nincs Ukrajnában soha nem látott tüntetés­hullám tanúi vagyunk: függetlenséget, önállóságot követelnek az emberek. A BBC a minap háttéranyagot sugárzott a felgyorsuló ukrán belpolitikai fejlemé­nyekről. Alább közöljük az anyag lénye­gesebb megállapításait. „A tüntetéssorozatot, amelyen az uk­rán miniszterelnök, Vitalij Maszol lemon­dását, és a szuverenitásról száló „Nyári nyilatkozat" érvényre juttatását követel­ték, diákok kezdték el. Ezen a héten azonban az egyetemistákon kívül már munkások is részt vettek. Alig több mjnt két hete vonta meg a Legfelsőbb Tanács szavazás útján a bi­zalmat Vitalij Maszoltól - s most már a le­mondását követelik. A kormány pedig csaknem feltétel nélkül kész teljesíteni a diákok többi követeléseit. Mindaddig nem írja alá Moszkvával az új unió-meg- állapodást, amíg a köztársaság szuvere­nitási nyilatkozatát magába foglaló új uk­rán alkotmány el nem készül. Törvényt vezet be, amelynek értelmé­ben az ukrán sorköteles katonáknak nem kell akaratuk ellenére a köztársasá­gon kívül szolgálatot teljesíteniük. Ezen­kívül előkészíti az 1991 -re tervezett több­pártrendszerű választásokhoz szüksé­ges törvényhozást. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács nyilván­valóan elvesztette a lakosság bizalmát, (Folytatás a 2. oldalon.) MHterrandnál Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kedden este fogadta Petre Románt A román miniszterelnök Brüsszelből tért visz- sza erre a találkozóra Párizsba, ahol előző este már néhány órás látogatást tett, s részt vett azon az ünnepségen, amelyet Romá­nia rendezett az ENSZ Oktatásügyi Tudo­mányos és Kulturális Szervezetébe (UNESCO) történt visszatérése alkalmából. Bukarest tájékoztatási irodát is nyit a közel­jövőben a francia fővárosban. A 45 perces megbeszélés után Roman kijelentette: valószínű, hogy Mitterrand el­nök a jövő év elején ellátogat Romániába. A találkozón szó volt a kétoldalú kapcsola­tokról, Romániának az EGK-val most aláírt együttműködési szerződéséről és más kérdésekről is. A miniszterelnök annak a reményének adott hangot hogy Franciaország jelentős mennyiségű takarmányt ad hitelbe Romá­niának az állattenyésztés fellendítéséhez. Bukarest igénye kétmillió tonna kukorica és egymillió’ tonna szója. Kilencvenéves a Magyar Autóklub Kilencvenéves a Magyar Autóklub, hi­szen éppen a századfordulón, 1900 no­vemberében alapították. A motorizáció­val együtt töretlenül fejlődő egyesület taglétszáma az elmúlt években is folya­matosan nőtt, napjainkban mintegy 650 ezer autós tagja e szervezetnek. Az idei kerek évforduló egybeesik a Magyar Autóklub ötévenként ismétlődő nagy eseményével, a beszámoló és vezető- ségválasztó küldött gyűléssel, amit e hét szombatján tartanak. A szép évforduló fényét azonban némileg elhomályosítja az, hogy e nagy múltú egyesületet sem kerülték el a nehéz gazdasági helyzetből adódó problémák, a romló körülmények, a fennmaradásért folytatott napi küzde­lem. Erről kérdeztük Hágen Zoltánt, az Autóklub Tolna Megyei Szervezetének titkárát. (Folytatás a 3. oldalon.) A halálbüntetés alkotmányellenes A halálbüntetés alkalmazása nem iga­zolható, sem nem alkalmas, sem nem szükségszerű büntetés - mondták a szak­értők az Alkotmánybíróság szerda délelőtt kezdődött nyilvános teljes ülésén. Az ülést dr. Sólyom László az Alkotmánybíróság el­nöke nyitotta meg a testület budapesti székházában, mintegy200 érdeklődő előtt. Először dr. Horváth Tibor, a Halálbüntetést Ellenzők Ligájának elnöke foglalta össze indítványuk lényegét, majd három szakér­tői álláspont hangzott el. Az ülésen kifejtette véleményét dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­Macedón blokádterv Csütörtökön déltől három órára blo­kád alá veszik a határállomásokat Ju­goszlávia és három szomszédja, Görög­ország, Bulgária és Albánia között két jugoszláviai macedón szervezet képvise­lői. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint az Égei-tengeri Macedónok Szö­vetsége és a Macedón Világkongresszus elnevezésű szervezetek a forgalom meg­akadályozásával kívánnak tiltakozni amiatt, hogy a balkáni külügyminiszterek szerdán megkezdődött tiranai tanácsko­ság elnöke és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is. Az elhangzottak megegyeztek abban, hogy a halálbüntetés kiszabása ön­kényes, végrehajtásában kegyetlen, és el­lentmond a hatályos alkotmány rendelke­zéseinek. Az Alkotmánybíróság ezt kőve­tően nyilvános ülését felfüggesztette; döntését zárt ülésen hozta meg.- A halálbüntetés alkotmányellenes - ál­lapította meg az Alkotmánybíróság szer­dán a budapesti székházban tartott nyilvá­nos teljes ülésén, de zárt ülésen hozott határozatában. zásának témái között nem szerepel a ma­cedón kérdés. A 23 millió lakosú Jugoszláviában mintegy 1,4 millió macedón él; nemzeti kisebbségként ismerik el őket, s saját köztársasággal bírnak. A szomszédos országok ezzel szemben nem ismerik el önálló etnikumként a területükön élő ma­cedónokat Ezért a jugoszláviai macedón államelnökség a múlt héten javasolta, hogy a Tiranába utazó jugoszláv küldött­ség vétesse fel a tanácskozás napirend­jére a bulgáriai, görögországi és albániai macedón nemzeti kisebbség helyzeté­nek kérdését. A jugoszláviai macedónok már koráb­ban is több ízben folyamodtak a blokád módszeréhez. Legutóbb idén nyáron több ízben elbarikádozták a görög határ­hoz vezető utakat, s ezzel komoly fenn­akadásokat okoztak az átkelőforga­lomban. Hogyan hozzunk autót Olaszországból? (I.) ötlettől az indulásig Egyre-másra tűnnek fel az utcákon az olasz rendszámú kocsik, többségük volán­ja mögött azonban nem olaszok ülnek, ha­nem magyarok, akik épp most hozták kint­ről az autót és még nem került rá hazai rendszám. Eddig a legtöbb nyugati kocsit az NSZK-ból hozták, ám a német egyesítés egyik - számunkra kedvezőtlen - velejáró­ja volt, hogy az NDK-sok kiürítették a nyu­gatnémet használtautó-kereskedéseket, és felverték az árakat. Most úgy tűnik, hogy az olasz piac felé vettek lendületet a jó ko­csikra kiéhezett honfitársaink. Mondják: Olaszországban rengeteg a használt autó, és jóval olcsóbbak, mint Ausztriában vagy az NSZK-ban. Nosza - gondoltuk néhá- nyan - próbáljuk meg mi is. Ha másoknak sikerült, nekünk miért ne sikerülne jó üzle­tet csinálni az olaszokkal. így kezdődött első, hányatott utazásunk a napfényes Itáliába, amelyet hamarosan újabb követett. A két út alatt sok mindent megtudtunk az olaszokról, az olasz autók­ról, a határokon történő áthozatal és a vámoltatás útvesztőiről. A jövőben az eddi­ginél jóval nagyobb jelentőséget kap az olasz használtautó-piac a magyar autósok számára, ezért talán nem érdektelen, ha közreadjuk az ott szerzett tapasztalatokat. (3. oldal.) Kire kacsint Fortuna? Huszonötmillió. Szinte csiklandozó érzés ennyi forintot még csak kimon­dani is. Hát még megnyerni. Márpedig ezen a héten akár ennyit is kaphat az a szerencsés játékos, akinek ötöse lesz a lottón. Persze, minél többen tippel­nek helyesen, annál többfelé oszlik a csábító jutalom, olykor mégis az ajtóig állt tegnap a sor a szekszárdi lottózór ban. Triber Dezsőné a kirendeltség ve­zetője ennek ellenére azt mondja, volt már nagyobb tolongás is. A múlt héten például 17130 szelvény fogyott el, most meg a kapott 8 ezerből csak alig 'hiányzik. Lehet, hogy az ünnepek miatt csappant meg a forgalom? Bár hétfőn is nyitva tartottak estig, egész nap nem tért be több, mint 10-15 fogadó. Persze, hogy összesen mennyi szel­vény kel el, előre sose lehet tudni, megtörtént már, hogy zárás előtt pár perccel kért valaki százat. Hiába, For­tuna meghódítása sokunk csillapítha­tatlan vágya. Bizonyítja ezt az is, hogy beszélge­tésünk mindössze néhány perce alatt újra utcáig érő sor gyűlt össze a pénz­tárablakok előtt. Talán épp közülük mosolyog valakire ma este a sze­rencse? -esi­Tizennégy előterjesztés A üiMtk4fc$ f -fifth Éf Éttttt lit A ifti ** A ■fwjhtdthwt «Ti áh mai Kormányülés napirendje A kormány csütörtöki ülésének napi­rendjén nem szerepel a benzináremelés témája, viszont az előzetes információk szerint 14 előterjesztést tárgyal a minisz­terek tanácsa. A Parlamentben délelőtt kezdődő ülés - amelyet a miniszterelnök orvosi kivizsgálása miatt Horváth Balázs belügyminiszter vezet - a napirendi pon­tok nagy száma miatt várhatóan a késő éjszakába nyúlik. A testület elé kerül a Budapest-Bécs világkiállítással foglalkozó törvényterve­zet, amelynek megvitatása a döntés sür­gősségére való tekintettel valószínűleg nem halasztódik. A számítások szerint a tucatnyinál is több előterjeszés közül el­sősorban a pénzügyi vonatkozásúakkal foglalkoznak majd a kabinet tagjai. Az er­re a kormányülésre szánt előterjesztések között szerepel a személyi jövedelem­adó-rendszer továbbfejlesztéséről, külö­nös tekintettel az 1991. évre javasolt módosításról, a vállalkozási nyereség­adó, továbbá az állami vagyon utáni ré­szesedés módosításáról és középtávú továbbfejlesztésének elveiről, a pénz- és hitelpolitikai irányelvek végrehajtásával foglalkozó rendelkezés módosításáról, az általános forgalmiadó, a fogyasztási adó és a vámok 1991. évi módosításáról, a lakás célú hitelek kamatainak támoga­tásáról készített javaslat. Az információk szerint az előzetes tárgysorozatba felvétetett a koncessziós rendszer szabályozási elveinek, a gaz­dálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában, a késedelmi kamat mérté­kéről szóló kormányrendelet megalkotá­sának, az 1956-os népfelkeléssel össze­függésben elítéltek munkaviszonya és társadalombiztosítási helyzete rendezé­sének, valamint a korábbi nyugdíjcsök­kentés megszüntetésének a megtár­gyalása. Még mindig erre a kormányülésre programozták a tököli repülőtér melletti repülőgép-javító bázis létesítésének, a tudományos kutatók, az oktatók, a peda­gógusok és a művészeti élet területén al­kotók rehabilitációja folytatásának, vala­mint az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói juttatása emelésének megvitatását. Az ülésről László Balázs kormányszó­vivő pénteken délelőtt ad részletes tájé­koztatást. (Folytatás a 2. oldalon.) Japán mohó tekintete Kelet-Európára A minap Japánban tárgyaló cseh­szlovák külügyminiszter örömmel nyug­tázhatta: országa „felzárkózhatott a reformországok úttörőjének számitó Lengyelországhoz és Magyarországhoz - Prága ugyanis mindazt a gazdasági tá­mogatást megkapja Japántól, amiben e két ország már korábban részesedhetett. Aligha kell hangsúlyozni e tény jelentő­ségét: a szigetország régóta dédelgetett terve, hogy kilépjen a csendes-óceáni érdekövezetből, hogy a világesemé­nyek irányításában ne csak mint gazda­sági nagyhatalom, hanem jelentős poli­tikai befolyással is bíró ország vegyen részt. Kapóra jött e külpolitika stratégiai megvalósításában mindaz, ami az elmúlt évben Kelet-Európábán történt. Japán­nak most már azonos eszmerendszer­ben gondolkodó partnerei lehetnek a tér­ségben, abban a Közép-Európában, amelyet eddig nemcsak a fizetőké­pesség hiánya miatt hagyott ki látóköré­ből. Alig néhány százalékra rúg a közép- kelet-európai Országok kereskedelmi részaránya a japán külkereskedelem­ben, jelezve azt, hogy Tokió eddig inkább csak a fejlett Nyugat-Európával épített ki rendkívül szoros gazdasági szálakat. Elvi alapjaiban változhat most meg minden - még ha Japán a térség országaira sokáig nem is tekinthet úgy, mint autóinak, elektro­nikai cikkeinek jelentős vásárlóira. De aki csak kicsit is tájékozódik a japán szándé­kokban, az érzékelheti, hogy a japán üzlet­emberek gondolkodására cseppet sem jellemző a sietség, az azonnali haszon be- zsebelésének szándéka -, ők sokkal in­kább a tartós kapcsolatok kiépítésének tulajdonítanak jelentőséget, mint amerikai, vagy nyugat-európai társaik. (Folytatás a 2. oldalon.) Novemberből kőzlekedésbiztoriiági akció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents