Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-24 / 171. szám

Ünnepi Országgyűlés, megemlékezések Akik emlékezni jöttek Félezer ünneplő a szekszárdi Béla király téren 1956 hősei, a forradalom és szabad­ságharc emléke előtt, s a köztársaság ki­kiáltásának első évfordulóján ünnepi ülésssel tisztelgett kedden a magyar Or­szággyűlés. A képviselők mellett, az ülés­terem páholyaiban helyet foglaltak 1956 mártírjainak hozzátartozói, a forradalom hősei, akik fegyverrel, szóval vagy tollal harcoltak. Ott voltak a diplomáciai testü­let tagjai, s megtisztelte részvételével az ünnepi rendezvényt Peter Sager, az Eu­rópa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke és Vytautas Landsbergis, a Lit­ván Legfelsőbb Tanács elnöke is. Szabad György, az Országgyűlés el­nöke köszöntötte az 1956. október 23-án kitört forradalomra és szabadságharcra emlékezőket - akiknek öltözékén ott dí­szelegtek a lyukas piros-fehér-zöld lobo­gót jelképező, 56 szimbólumává emelke­dett jelvények, s a jelenlévők felállva együtt énekelték el a Himnuszt. A házel­nök röviden méltatta a harmincnégy év­vel ezelőtti eseményeket, kiemelve, hogy 1956 mérföldkő Magyarország, sőt a vi­lág történetében. Mérföldkő, de nem ha­tárkő, amelynek felirata azt üzeni az utó­doknak, hogy előre, folytassák, amit az elődök elkezdtek. Reményét fejezte ki, hogy a szabadon választott parlament, a köztársasági elnök, az Országgyűlésnek felelős kormány és a demokratikusan vá­lasztott önkormányzatok megfelelnek e felszólításnak. Hangsúlyozta: megterem­tődtek a feltételei annak, hogy mindenki büszkén vallja, polgára a Magyar Köztár­saságnak. Ötvenhat hőseire és mártírjai­ra érvényesek Vörösmarty szavai: meg- cselekedték, amit megkövetelt a haza. A házelnök arra szólított fel, hogy mindenki törekedjen arra - mindenekelőtt az or­szág házában -, hogy az utódok is kiér­demeljék e szavakat. Ezt követően Göncz Árpád, a köztársa­ság elnöke lépett a szónoki emelvényre, és mondott ünnepi beszédet. Az 1956-os forradalom és szabadság- harc megünneplése Szekszárdon az egy­kori nemzeti bizottság ünnepi ülésével kez­dődött volna, amit a Politikai Foglyok Szö­vetsége szervezett Az ünnepi ülésre ugyan sor került de nem minden bonyodalom nélkül. A mintegy 100 emlékező a városi ta­nács dísztermében szeretett volna ünne­pelni, csakhogy oda nem tudott bejutni, mi­vel azt éppen tatarozzák. A nemzeti bizottság ünnepi ülése még­sem maradt el, a vármegyeháza közgyűlési termében találtak számára helyet. A részt­vevők közül dr. Tollár Tibor nyilatkozott az esetről:- Sajnálatos félreértés történt. A szerve­zés volt nem megfelelő. Nem helytálló az a kijelentés, hogy a kommunisták bűne len­ne az eredeti helyszín zárva tartása. A forradalmi napok előtti tisztelgés a me­gyeszékhelyen délután 4 órakor ökumeni­kus istentisztelettel folytatódott a belvárosi templomban. Azt követően pedig ünnepi nagygyűlés volt a Béla király téren. Székelyhídi Géza, - 56-ban a városi nemzetőrség parancsnoka - az októberi napok hangulatát idézte fel. Azt a nemzeti egységet ami azóta sem jellemzi hazánkat. A szónoklat után Faludy György, 1956, te csillag című verse hangzott el. Erdős László, a Tolna Megyei Területvé­delmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka a több száz fős gyülekezet emlékezetébe idézte a magyar történelem vérzivataros napjait, külön méltatta azok hősiességét akik az 56-os szabadság- harcban adták életüket a hazáért A Tolna Megyei Nemzeti Bizottság elnö­ke, dr. Tóth Lajos ünnepi szónoklatában párhuzamot vont az 1956-ban lezajlott vé­res forradalom, és jelen időszakunk vérte- len forradalma között Keserűen állapította meg, hogy minden politikai erő hivatkozik 56 szellemére, mégis mintha ez nem érvé­nyesülne. Úgy tűnik, mondta a szónok, hogy tavaly, június 16-án az üres koporsó­ban jelképesen nemcsak a forradalom névtelen áldozatait, hőseit temették el, ha­nem ide zárták ezt a sokat emlegetett szel­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a kormány A büntetőeljárási törvény módosítása - A fedezet nélküli forintátutalások leállítása - Katonai egészségügyi csoport esetleges közel-keleti kiküldetése A Kormányszóvivői Iroda közli: A kormány hétfői, rendkívüli ülésén néhány, az október 18-i ülésen már elő­készített téma is szerepel. A kabinet elfo­gadta a büntetőeljárási törvény módosító javaslatát. Amennyiben az Országgyűlés is így dönt, akkor - összhangban az Em­beri Jogok Európai Egyezményének szellemével - az előzetes letartóztatás időtartama hazánkban sem haladhatja meg a 72 órát. (Folytatás a 2. oldalon.) A New York-i magyar napok megnyitója Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és Thomas Duesterberg kereskedelmi miniszterhe­lyettes nyitotta meg hétfőn este ünnepé­lyesen a magyar napokat New Yorkban. A nemzetközi kereskedelmi központ­ban, a „Fedezze fel Magyarországot!” címmel rendezett magyar árubemutató színhelyén Zwack Péter, washingtoni magyar nagykövet, majd Ruth Messin- ger, Manhattan kerület törvényhatóságá­nak vezetője köszöntötte a gazdasági és pénzügyi élet sok jeles képviselőjét. Duesterberg miniszterhelyettes arról szólt: Magyarország az elsők között lé­pett az átalakítás útjára Közép-Kelet- Európában, s csak remélni lehet, hogy a Szovjetunió is követni fogja ezen az úton. A washingtoni kormány képviselője, aki Robert Mosbacher, kereskedelmi mi­niszter üdvözletét is tolmácsolta, ki­emelte, hogy 150-nél több közös ma­gyar-amerikai vállalat működik már, s minisztériumuk tájékoztató központtal, küldöttségekkel is segíti, ösztönzi a kap­csolatok további fejlesztését, bátorítva az amerikai cégeket a magyarországi beru­házásokra. Fogadás a moszkvai magyar nagykövetségen Györke Sándor, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete kedden a moszkvai magyar nagykövetségen fogadást adott Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadáson részt vettek a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségének tagjai és más hiva­talos személyiségek. Vytautas Landsbergis találkozói Budapesten Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnö­ke kedden parlamenti dolgozószobájában fogadta a hazánkban nem hivatalos látogatá­son tartózkodó Vytautas Landsbergist, a Lit­ván Legfelsőbb Tanács elnökét A találkozón - amelyen részt vett Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke is - a litván-magyar kap­csolatok kilátásairól, fejlesztésének lehetsé­ges módjairól esett szó. A magas rangú litván vendég ugyancsak kedden találkozott az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival, továbbá a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség képviselőivel. A szívélyes légkörű beszélge­tésen Vytautas Landsbergis Litvánia jelenle­gi helyzetéről, az ország nemzeti független­ségéért vívott békés harcáról adott tájékozta­tást Mint elmondta: a demokratikusan meg­választott litván parlament és kormány mű­ködését a szovjet birodalom meggyengülése és a nemzetközi támogatás tette lehetővé. A litván nép saját egyelőre ideiglenes alkot­mánya, saját törvényei szerint él és cselek­szik; egyebek között a többpártrendszer megteremtését a piacgazdaság kiépítését a gazdaság és benne a mezőgazdaság repri­vatizációját kívánja megvalósítani. Szedres emlékezett! Az ősz legsikeresebb focifordulója A10. játéknap hozta az öt NB-s labda­rúgócsapatunk legátütöbb őszi sikerét, hiszen ebben a fordulóban egyikük sem szenvedett vereséget. Az NB ll-ben a Szekszárdi Dózsa a fővárosban vendég- szerepeit s Farsang megtörte a lila-fehé­rek korábbi öthetes gólínségét A Paksi Atom pályaválasztóként nyert az Ajka el­len, Hujber kapus 11 -est is hárított. Az NB lll-as trió négy pontot gyűjtött, különösen a Kisdorog jeleskedett. A kerékpársport újabb országos meg­méretésén Steig Csaba és Csankó Géza diadalmaskodott Budapesten, mig a ta­mási Arató Adrián a serdülő korosztá­lyúak terep OB-aranyérmével gazdagí­totta éremgyűjteményét. A kézilabda NB l/B-ben a Hőgyészi HSC tízgólos vereséget mért nagykani­zsai ellenfelére, az NB ll-es Húsipari SE lányai Sárvárról tértek haza értékes két ponttal a tarsolyukba. A hét vége sporteseményeiről részle­tes tudósítások lapunk 5-6. oldalán. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap délelőtt kilenc órai kezdet­tel a katolikus templomban Telkes József esperes, a református temp­lomban Újlaki Tibor lelkész hálaadó istentiszteleten emlékezett a máso­dik világháborúban elesett hősökről, áldozatokról és a faluból elhurcolt zsidókról. Tíz órakor vette kezdetét a szabad­téri ünnepség. A történelmi zászlók­kal sorfalat álló katonák között ma­gasodott a félbetört, szürke gránit- oszlop, jelképezve a megszakadt emberéleteket. Három márványtáb­lán az ötven hős neve, a negyediken: „Kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó honfitársainkra, akiket megölt a gyűlölet, és akik mártírrá váltak a II. világháború poklában” - felirat. Erdős László ezredes avatóbeszé­dében emlékeztetett a háború bor­zalmaira, az elhurcolt és elpusztult milliókra, és a jelenben a mai nap kettős évfordulójára. A leleplezett emlékművet a katoli­kus esperes felszentelte, a reformá­tus lelkész pedig megáldotta, s Ernst Henrik, a zsidó gyülekezet képvise­lője könnyes szemekkel idézte a negyven mártírhalált szenvedett hit­testvérét! Az emlékmű talapzatára koszorút helyezett el a II. világháború Tolna megyei halottaiért alapítvány, a kato­likus egyház, a református egyház, a helyi önkormányzat és szervezőbi­zottság, valamint az általános iskola vezetése. Harangzúgás közepette helyezték el a megemlékezés és a kegyelet vi­rágait a hozzátartozók és ismerősök, a gyermekek pedig gyertyát gyújtot­tak az emlékmű talapzatán. Arról is szót kell ejteni, hogy az em­lékmű állításának gondolata már a múlt év elején felvetődött. Dózsa Jó­zsi bácsi tette ezt, s e célra első lé­pésként ötezer forintot felajánlott. S hogy most Szedres főterén áll ez a szép alkotás, nagyrészben az ő fel­ajánló, szervező, összehangoló és kivitelezéskor is munkát vállaló tény­kedésének és lelkesedésének kö­szönhető! KONRÁD LÁSZLÓ i 4 A Paksi Atom harmadik gólját Kovalik lőtte az Ajka ellen Az emlékmű A hozzátartozók

Next

/
Thumbnails
Contents