Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-19 / 168. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. október 19. KGST-kapcsolatok - Büntetőeljárás ­Ülést tartott a kormány Kisvállalkozás-fejlesztés - Munkásőrség A Kormányszóvivői Iroda közleménye: a kormány csütörtöki ülésén - amelyet a miniszterelnök távollétében Horváth Ba­lázs belügyminiszter vezetett - áttekintet­te a KGST-országok gazdasági kapcso­latainak piaci alapokra való helyezésével összefüggő feladatokat. Megállapította, hogy a kölcsönös elszámolásokban a transzferábilis rubelről a konvertibilis va­lutára való áttérés miatt módosítani kell a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank alapításáról, valamint a Nemzetközi Beruházási Bank alapításáról szóló egyezményt. A NGEB és az NBB októberi tanácskozásán a magyar álláspont kép­viseletével és az alapszabályok módosí­tásáról szóló okmányok aláírásával Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét bízták meg. A kormány megtárgyalta a büntetőel­járási törvény módosításáról szóló tör­vénytervezetet. A törvénytervezet rendel­kezései szerint - az Emberi Jogok Euró­pai Egyezménye szellemében - az eljá­rás nyomozási szakaszában az előzetes letartóztatási őrizet időtartama az eddigi 5 nap helyett 72 óra lehet. A kormány elő­készítette az Országos Kisvállalkozás­fejlesztési Iroda hatásköréről, szerveze­téről és működéséről hozandó döntést. Az iroda a kis- és közepes vállalkozások­kal kapcsolatos állami feladatokat koor­dinálja, és elősegíti a vállalkozások fejlő­dését szolgáló gazdasági, társadalmi fel­tételek létrejöttét. A tervek szerint az iro­da egyik részlege látja el az Egzisztencia Alappal összefüggő feladatokat. A kormányülésen szó volt a megszűnt munkásőrség egyes ingatlanainak hasz­nosításáról. Szükségesnek tartották, hogy az álla­mi költségvetés hiányának mérséklése érdekében a PM ZAVKHI (zárolt állami vagyont kezelő és hasznosító intézmény) által meghirdetett 18 ingatlant verseny- tárgyalás, illetve nyílt pályázat útján érté­kesítsék. A munkásőrség megszűnésé­vel 143 ingatlan szabadult fel. Ezek közül eddig 100 jogi helyzetét sikerült tisztázni, és 60-at idegenítettek el, mindet térítés- mentesen. A kormány hétfőn folytatja ülését. Népfront helyett Társadalmi Egyesülések Szövetsége Mit kínál a megyei szervezet? Első sajtótájékoztatóját tartotta tegnap (október 18.) a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Központi Irodája, Budapes­ten. (Akinek ez a név így nem mond sokat, azt emlékeztetjük, hogy a szervezetet régen Hazafias Népfrontnak hívták.)- Újjáalakult-e a szövetség Tolna me­gyei szervezete is, és ha igen, mi a prog­ramjuk, kérdeztük a TESZ megyei .elnö­kétől.- Tizenegy társadalmi szervezettel kö­zösen ideiglenesen megalakultunk - vá­laszolta dr. Horváth József a kérdésre. - A megyei szervezet a Társadalmi Egye­sülések Szövetségének országos alap­szabályát elfogadta, de mivel önálló jogi személlyé kívánjuk nyilvánítani magun­kat, ezért megyei alapszabályt is ki kell dolgoznunk. Ezt most készítjük, október 31-én tervezzük a részt vevő társadalmi szervezetekkel megismertetni és elfo­gadtatni. Utána kérhetjük a cégbíróság­nál a bejegyeztetésünket.- Kik, mely társadalmi szervezetek csatlakoztak eddig önökhöz?- Mint említettem eddig tizenegy társa­dalmi szervezet csatlakozott hozzánk, hogy csak néhány ismertebbet említsek, a Kertbarátok köre, a Tolnabor, a Nyug­díjasok klubja, a Lakásbérlők Szövetsé­ge, a Cigány- és Faluszövetség, a Ma­gyar Ápolási Egyesület. Több szervezet a megyei alapszabály megismerése után dönt csatlakozási szándékáról.- Mi lesz a TESZ megyei szervezeté­nek feladata?- Koordinációs szerepet kívánunk be­tölteni, összekötőkapocs lennénk az ál­lampolgárok és a társadalmi szervezetek között, információkat szeretnénk közvetí­teni, településcentrikusan, a helyi önkor­mányzatokkal szorosan_együttműködve. Ennek érdekében a megye városaiban, illetve nagyobb településein, Bátaszé- ken, Nagydorogon, Simontornyán már szervezzük az önálló helyi csoportokat, melyek a megyei szervezet tagjai lenné­nek. - fké ­Morucci, a megjavult terrorista Róma: Valerio Morucci, a Vörös Brigádok volt tagja, aki részt vett Aldo Moro elrablá­sában és meggyilkolásában, programozóként dolgozik egy egyházi intézetben. Moruccit 30 évre Ítélték, azohban a Rebbibia börtön vezetőinek szavát adta, hogyha kiengedik naponta dolgozni, akkor minden este visszatér a börtönbe. Eddig betar­totta ígéretét. TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszerkesztőség Nagy az érdeklődés a magyarországi privatizáció iránt Tárgyalás a British Petroleum magyarországi elképzeléseiről Martonyi János, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériumának ál­lamtitkára Russell Seal-lel, a British Pet­roleum elnök-vezérigazgatójával tárgyalt arról, hogy milyen elképzelései vannak a cégnek magyarországi kapcsolatai bőví­téséről, hiszen mint ismeretes, 11 BP-töl- tőállomás már működik az országban. Az angol partnerek a tárgyaláson kifej­tették: nemzetközi értékbecslés alapján szeretnék megvásárolni azt a 11 magyar- országi benzinkutat, amely 1972-ben li­cencszerződés alapján a BP hozzájáru­lásával épült. A British Petroleum a kutak létesítéséhez 205 ezer fonttal járult hoz­zá, s mindezért - a szerződés értelmében 2001 -ig - az eladott benzin után tonnán­ként 0,02 fonttal részesedik. Amennyi­ben az Áfortól meg tudják vásárolni a 11 benzinkutat, a tervek szerint további 39- et építenek Magyarországon, ahol ilyen­formán széles körű BP benzintöltöállo- más-hálózat jöhetne létre. A gond most már csak az, hogy az Áfor egyelőre nem szándékozik a British Petróleumnak eladni kútjait. Ennek vélhetően az az oka, hogy a British Petroleum nem az Áforral, hanem a Mineralimpex-szel óhajt közös vállalatot létrehozni a benzinkúthálózat bővítésére. A tárgyalásokból az is kitűnt, hogy amennyiben a 11 BP-kutat nem tudják megvásárolni, elállnak a további 39 benzintöltő-állomás építésétől is. A hadifogoly­szövetség új címe Megváltozott a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Tolna Megyei Szervezetének címe. Ezután Szekszárdon, a Mártírok tere 10. szám alatt, a Babits Mihály művelődési központ I. emeletének 32-es szobájában lesz megtalálható az elnökség. Ügyeleti szolgálatot, fogadóórát minden szerdán 9-től 12-ig tartanak. (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondták: csupán 28 esetben szüle­tett elutasító döntés az állami vagyon vé­delme, illetve a vállalat által készített rossz átalakulási tervezet miatt. Jelenleg 23 vállalat átalakulását vizsgálja a va­gyonügynökség, ezek vagyona összes­ségében - a könyv szerinti értéken - 39 milliárd forint. Az összes elfogadott ügyletből szár­mazó teljes külfölditőke-bevonás meg­haladja a 14,4 milliárd forintot, azaz 630 millió USA-dollárt. A sajtótájékoztatón elhangzott: nagy az érdeklődés az Állami Vagyonügynök­ség által indított, 20 vállalatot érintő pri­vatizációs program iránt. Eddig 800 pá­lyázati füzet kelt el. Mintegy 200 cég, kö­zöttük 50 nemzetközi, auditor, illetőleg tanácsadó cég jelezte: részt kíván venni a magyarországi privatizációban. Csépi Lajos, azÁVÜ ügyvezető igazga­tója bejelentette: a privatizáció meggyor­sítására az ÁVÜ ezentúl lehetőséget te­remt a befektetni szándékozóknak, hogy az adott cég kiiktatásával, az ÁVÜ-vel mint tulajdonossal közvetlenül tárgyal­jon. Szó esett a kiskereskedelmet és a ven­déglátóipart érintő előprivatizáció jelen­legi helyzetéről is. Az érdeklődés óriási, ám mint Rácz Er­nő, e szféra privatizálásáért felelős igaz­gató elmondotta: a mintegy-tizezer egy­séget érintő privatizációra egyelőre még várni kell, azt körülbelül 2 év alatt kíván­ják végrehajtani. Ennek oka: ha valameny- nyi egységet egyszerre kínálnák eladás­ra, igen alacsony áron jutnának az üzle­tekhez a leendő tulajdonosok. Ráadásul az ellátásban is fennakadások keletkez­nének. Az üzletek kikiáltási árának alapja a vagyonértékelés nyomán kialakított ár. Az Állami Vagyonügynökség vezetője, Csépi Lajos elmondotta: összesen mint­egy kétezer kisebb-nagyobb privatizá­landó cég van hazánkban, vagyonuk könyv szerinti értéke 1829 milliárd forint. Az eddigi privatizációs munkálatok a ma­gyarországi vállalati vagyon mintegy 5-8 százalékát érintették. Bejelentették: az első 20 vállalat priva­tizálását követően várhatóan december közepén hirdetik ki a második csomag­ban eladandó vállalatok névsorát. A királycsináló (Folytatás az 1. oldalról.) Séquéle abból nem csinál különösebb titkot. Ahogyan a Presse munkatársának elmondta, előbb alaposan fel kell mérni, milyen az illető stílusa, karaktere, jellege, ha nincs neki, akkor gyorsan elő kell állí­tani. Mert ez a legnagyobb baj. Csak az' igazi szupersztárok egyéniségek, anél­kül pedig a dolog nem igazán megy. Ez az „áruszemlélet’’ egy csöppet sem sér­tő. A reklámszakember önmagát afféle sebésznek tekinti, aki tudatosan formálja a kése alá kerülő anyagot. A nagy titok: ha kialakul ez az egyéniség, stilus, karak­ter, akkor azon semmiképpen sem sza­bad változtatni. Még ha eleinte nem is lát­szik a biztos siker. Ötpercenként módo­sított arculat - ez a legrosszabb kam­pányfogás. Vannak, persze, ezenkívül más tudni­valók is. Séquéle hisz abban, hogy a vá­lasztási kampányt amennyire csak lehet politikamentessé kell tenni. Négy éven át lesz még elég sok szó a politikáról - sőt másról se - kíméljük meg legalább a vá­lasztási hadjáratban a szerencsétlen kö­zönséget a politikai agymosástól - mondja a Mester. Ugyancsak fontos ta­nács volt az instrukciók sorában, amely- lyel Séquéle Vranitzky kampányfőnökét, Josef Capot ellátta, nevezetesen, hogy nem kell teljes gőzzel indítani a hadjára­tot, hanem jobb kivárni, amíg az ellenfél először hibát vét. Az mindig sokat segít - mondja tapasztalataira hivatkozva. A módszer, aminek persze még ezer­nyi apróbb-nagyobb fogása van, nyilván igen jó. Hiszen a nemzetközi reklámpia­cot a japánok mellett a franciák tarolják, igaz, ennek az ágazatnak odahaza nagy a becsülete. Egy-egy reklámkampány a francia sajtóban pont olyan alapos kriti­kákat kap, mint amilyent máshol legfel­jebb színházi előadások érdemelnek ki. A francia cég természetesen nagyvo­nalúan elismeri az osztrák partnerek eredményes közreműködését is. Első helyen Josef Cap, a kampányfőnök áll; no de azért a sikerhez kellett jó „alap­anyag” is - ő Fránz Vranitzky, a Szu­persztár. Szászi Júlia, MTI-Panoráma Hol a határ? Szólásszabadság a parlamentben • Első októberi ülésnapján a „hordó-üggyel” folytatta mun­káját az Országgyűlés. Az őszi ülésszak Országgyűlési Naplóit lapozva szinte minden jegyzőkönyvi oldalról idézhető lenne egy-egy megjegyzés, tetszésnyilvánítás, békiabálás. (Pl. „Pfuj”, „Savanyú a szőlő”, „Tárgyra”, „Hordót alá”, „Ez már túlzás, becsületsértés", „Nem erősséged a matematika”, „Mondjon le” stb.) Fanyalognunk kell-e emiatt? Aligha. A bekiabálások, a tet­szésnyilvánítások természetes velejárói a parlamenti demok­ráciáknak. Éppen a nyilvánosság segíthet rátalálni a demok­ráciára. Az új képviselők közül sokan azonnal ráéreztek a nyilvá­nosság előtti szereplés műfajára, s az is természetes jelen­ség, hogy sokan átlépik a parlamenti szabályok, az illem ha­tárait, érzelemből, indulatból politizálnak. A parlamentariz­mus - élőbb vagy utóbb lelepleződő - hordószónokokat is termel, s a pengeváltásokban, szócsatákban sebeket adnak és kapnak. A parlamenti szólásszabadság szinte teljesen korlátlan, az ezt védő mentelmi jog értelmében a képviselők e minőségük­ben úgymond „felelőtlenek”. A képviselői „felelőtlenség” lé­nyegét veretesen foglalta össze egy 1949-ig irányadó 1867- es házhatározat: „amit az országgyűlési tag mint olyan, a ház­ban és a házon kívül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés, éspedig annak azon háza által vonathatik fele­letre, amelyhez tartozik”. A „felelőtlenség” tehát a honatyának a parlamentben, an­nak bizottságaiban, frakcióiban s más parlamenten kívüli gyűléseken, képviselői minőségében elmondott beszédeire, nyilatkozataira, közbeszólásaira, leadott szavazatára vonat­kozik. A „felelőtlenség" feltétlen és örök mentességet biztosít, kiveszi a képviselőt a rendes jogi (mindenekelőtt a büntetőjo­gi) felelősségre vonás hatálya alól és a parlament előtti fele­lősségét teremti meg. Vissza lehet-e élni ezzel a nagy szabadsággal? Történelmi példák bizonyítják, jelen történetünkben is, hogy igen. Ez le­het a magyarázata annak, hogy egyre több kivétel töri meg a „felelőtlenség” abszolút szerkezetét. A parlamentek a súlyo­sabb esetekben nem kívánnak törvényszékké válni, elenge­dik fegyelmi hatalmuk alól a képviselőt, utat nyitnak a rendes bírósági eljárásnak. A képviselők jogállásáról idén júliusban megalkotott tör­vény négy évtized után újra megfogalmazza a „képviselői felelőtlenséget” és azt - helyesen - egyáltalán nem abszoluti­zálja. E törvény szerint a mentesség nem vonatkozik a rágal­mazásra és becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jo­gi felelősségére. E kivételeken túl a szólásszabadságnak a parlamenti fe­gyelmijog állíttovábbi korlátokat. A tanácskozás biztonságát, a Ház rendjét és fegyelmét védő házszabálypéldák sokasága idézhető: az elnök felszólíthatja a képviselőt, hogy térjen a tárgyra, többszöri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Rendre utasítható az a képviselő, aki a parlament tekintélyét sértő kifejezést használt, vagy aki a Ház rendjét megszegi. A régi magyar házszabályok például kötelezték a „renitens” képviselőt a Ház ünnepélyes megkövetésére, s ismerték az Országgyűlés munkájából meghatározott időre kizárás bün­tetését is. Az örökösen összeférhetetlen képviselőtől a parla­ment úgy szabadulhat meg - ismert ilyen felelősségi megol­dás is -, hogy ezen a címen megfosztja mandátumától. A szólásszabadság határait „kicölöpöző” jogi-ügyrendi korlátok mit sem érnek a politikai kultúra, a megtanulható parlamenti illem nélkül. Egy állandóan a fegyelmi joggal fog­lalkozó parlament nem végezhet hatékony munkát, és nem számíthat társadalmi támogatásra. A mindenkori honatyák­nak tisztában kell lenniük szerepük, a parlamenti közéleti színpad kisugárzó hatásával. A házszabály szellemében mű­ködő parlament minta értékű az egész társadalom számára. A társadalom visszajelez, ha úgy érzi, hogy éppen ott fent sér­tik meg a parlamentáris játékszabályokat, s lépik át a szabad­ság határait. Komoly visszajelzés volt az önkormányzati választás, ami­kor is a választópolgárok honorálták a stílust és a hozzáértést s elvetették a magamutogató öncélúságot, a hordószónoko­kat. A parlamenti pártok egy része most stílus- és sebességvál­tást ígér. Így van rendjén, a szólásszabadsággal élve és nem visz- szaélve rá kell találni a szabadság határaira. Jó ezt hallani, még akkor is, ha tudjuk, minden parlament hű tükre a társadalmi mentalitásoknak, a politikai kultúrának. Mondják azt is, nem a tükröt kell összetörni. KUKORELU ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents