Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-19 / 168. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. október 19. KGST-kapcsolatok - Büntetőeljárás Ülést tartott a kormány Kisvállalkozás-fejlesztés - Munkásőrség A Kormányszóvivői Iroda közleménye: a kormány csütörtöki ülésén - amelyet a miniszterelnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezetett - áttekintette a KGST-országok gazdasági kapcsolatainak piaci alapokra való helyezésével összefüggő feladatokat. Megállapította, hogy a kölcsönös elszámolásokban a transzferábilis rubelről a konvertibilis valutára való áttérés miatt módosítani kell a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank alapításáról, valamint a Nemzetközi Beruházási Bank alapításáról szóló egyezményt. A NGEB és az NBB októberi tanácskozásán a magyar álláspont képviseletével és az alapszabályok módosításáról szóló okmányok aláírásával Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét bízták meg. A kormány megtárgyalta a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvénytervezetet. A törvénytervezet rendelkezései szerint - az Emberi Jogok Európai Egyezménye szellemében - az eljárás nyomozási szakaszában az előzetes letartóztatási őrizet időtartama az eddigi 5 nap helyett 72 óra lehet. A kormány előkészítette az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda hatásköréről, szervezetéről és működéséről hozandó döntést. Az iroda a kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos állami feladatokat koordinálja, és elősegíti a vállalkozások fejlődését szolgáló gazdasági, társadalmi feltételek létrejöttét. A tervek szerint az iroda egyik részlege látja el az Egzisztencia Alappal összefüggő feladatokat. A kormányülésen szó volt a megszűnt munkásőrség egyes ingatlanainak hasznosításáról. Szükségesnek tartották, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklése érdekében a PM ZAVKHI (zárolt állami vagyont kezelő és hasznosító intézmény) által meghirdetett 18 ingatlant verseny- tárgyalás, illetve nyílt pályázat útján értékesítsék. A munkásőrség megszűnésével 143 ingatlan szabadult fel. Ezek közül eddig 100 jogi helyzetét sikerült tisztázni, és 60-at idegenítettek el, mindet térítés- mentesen. A kormány hétfőn folytatja ülését. Népfront helyett Társadalmi Egyesülések Szövetsége Mit kínál a megyei szervezet? Első sajtótájékoztatóját tartotta tegnap (október 18.) a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Központi Irodája, Budapesten. (Akinek ez a név így nem mond sokat, azt emlékeztetjük, hogy a szervezetet régen Hazafias Népfrontnak hívták.)- Újjáalakult-e a szövetség Tolna megyei szervezete is, és ha igen, mi a programjuk, kérdeztük a TESZ megyei .elnökétől.- Tizenegy társadalmi szervezettel közösen ideiglenesen megalakultunk - válaszolta dr. Horváth József a kérdésre. - A megyei szervezet a Társadalmi Egyesülések Szövetségének országos alapszabályát elfogadta, de mivel önálló jogi személlyé kívánjuk nyilvánítani magunkat, ezért megyei alapszabályt is ki kell dolgoznunk. Ezt most készítjük, október 31-én tervezzük a részt vevő társadalmi szervezetekkel megismertetni és elfogadtatni. Utána kérhetjük a cégbíróságnál a bejegyeztetésünket.- Kik, mely társadalmi szervezetek csatlakoztak eddig önökhöz?- Mint említettem eddig tizenegy társadalmi szervezet csatlakozott hozzánk, hogy csak néhány ismertebbet említsek, a Kertbarátok köre, a Tolnabor, a Nyugdíjasok klubja, a Lakásbérlők Szövetsége, a Cigány- és Faluszövetség, a Magyar Ápolási Egyesület. Több szervezet a megyei alapszabály megismerése után dönt csatlakozási szándékáról.- Mi lesz a TESZ megyei szervezetének feladata?- Koordinációs szerepet kívánunk betölteni, összekötőkapocs lennénk az állampolgárok és a társadalmi szervezetek között, információkat szeretnénk közvetíteni, településcentrikusan, a helyi önkormányzatokkal szorosan_együttműködve. Ennek érdekében a megye városaiban, illetve nagyobb településein, Bátaszé- ken, Nagydorogon, Simontornyán már szervezzük az önálló helyi csoportokat, melyek a megyei szervezet tagjai lennének. - fké Morucci, a megjavult terrorista Róma: Valerio Morucci, a Vörös Brigádok volt tagja, aki részt vett Aldo Moro elrablásában és meggyilkolásában, programozóként dolgozik egy egyházi intézetben. Moruccit 30 évre Ítélték, azohban a Rebbibia börtön vezetőinek szavát adta, hogyha kiengedik naponta dolgozni, akkor minden este visszatér a börtönbe. Eddig betartotta ígéretét. TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszerkesztőség Nagy az érdeklődés a magyarországi privatizáció iránt Tárgyalás a British Petroleum magyarországi elképzeléseiről Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára Russell Seal-lel, a British Petroleum elnök-vezérigazgatójával tárgyalt arról, hogy milyen elképzelései vannak a cégnek magyarországi kapcsolatai bővítéséről, hiszen mint ismeretes, 11 BP-töl- tőállomás már működik az országban. Az angol partnerek a tárgyaláson kifejtették: nemzetközi értékbecslés alapján szeretnék megvásárolni azt a 11 magyar- országi benzinkutat, amely 1972-ben licencszerződés alapján a BP hozzájárulásával épült. A British Petroleum a kutak létesítéséhez 205 ezer fonttal járult hozzá, s mindezért - a szerződés értelmében 2001 -ig - az eladott benzin után tonnánként 0,02 fonttal részesedik. Amennyiben az Áfortól meg tudják vásárolni a 11 benzinkutat, a tervek szerint további 39- et építenek Magyarországon, ahol ilyenformán széles körű BP benzintöltöállo- más-hálózat jöhetne létre. A gond most már csak az, hogy az Áfor egyelőre nem szándékozik a British Petróleumnak eladni kútjait. Ennek vélhetően az az oka, hogy a British Petroleum nem az Áforral, hanem a Mineralimpex-szel óhajt közös vállalatot létrehozni a benzinkúthálózat bővítésére. A tárgyalásokból az is kitűnt, hogy amennyiben a 11 BP-kutat nem tudják megvásárolni, elállnak a további 39 benzintöltő-állomás építésétől is. A hadifogolyszövetség új címe Megváltozott a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Tolna Megyei Szervezetének címe. Ezután Szekszárdon, a Mártírok tere 10. szám alatt, a Babits Mihály művelődési központ I. emeletének 32-es szobájában lesz megtalálható az elnökség. Ügyeleti szolgálatot, fogadóórát minden szerdán 9-től 12-ig tartanak. (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondták: csupán 28 esetben született elutasító döntés az állami vagyon védelme, illetve a vállalat által készített rossz átalakulási tervezet miatt. Jelenleg 23 vállalat átalakulását vizsgálja a vagyonügynökség, ezek vagyona összességében - a könyv szerinti értéken - 39 milliárd forint. Az összes elfogadott ügyletből származó teljes külfölditőke-bevonás meghaladja a 14,4 milliárd forintot, azaz 630 millió USA-dollárt. A sajtótájékoztatón elhangzott: nagy az érdeklődés az Állami Vagyonügynökség által indított, 20 vállalatot érintő privatizációs program iránt. Eddig 800 pályázati füzet kelt el. Mintegy 200 cég, közöttük 50 nemzetközi, auditor, illetőleg tanácsadó cég jelezte: részt kíván venni a magyarországi privatizációban. Csépi Lajos, azÁVÜ ügyvezető igazgatója bejelentette: a privatizáció meggyorsítására az ÁVÜ ezentúl lehetőséget teremt a befektetni szándékozóknak, hogy az adott cég kiiktatásával, az ÁVÜ-vel mint tulajdonossal közvetlenül tárgyaljon. Szó esett a kiskereskedelmet és a vendéglátóipart érintő előprivatizáció jelenlegi helyzetéről is. Az érdeklődés óriási, ám mint Rácz Ernő, e szféra privatizálásáért felelős igazgató elmondotta: a mintegy-tizezer egységet érintő privatizációra egyelőre még várni kell, azt körülbelül 2 év alatt kívánják végrehajtani. Ennek oka: ha valameny- nyi egységet egyszerre kínálnák eladásra, igen alacsony áron jutnának az üzletekhez a leendő tulajdonosok. Ráadásul az ellátásban is fennakadások keletkeznének. Az üzletek kikiáltási árának alapja a vagyonértékelés nyomán kialakított ár. Az Állami Vagyonügynökség vezetője, Csépi Lajos elmondotta: összesen mintegy kétezer kisebb-nagyobb privatizálandó cég van hazánkban, vagyonuk könyv szerinti értéke 1829 milliárd forint. Az eddigi privatizációs munkálatok a magyarországi vállalati vagyon mintegy 5-8 százalékát érintették. Bejelentették: az első 20 vállalat privatizálását követően várhatóan december közepén hirdetik ki a második csomagban eladandó vállalatok névsorát. A királycsináló (Folytatás az 1. oldalról.) Séquéle abból nem csinál különösebb titkot. Ahogyan a Presse munkatársának elmondta, előbb alaposan fel kell mérni, milyen az illető stílusa, karaktere, jellege, ha nincs neki, akkor gyorsan elő kell állítani. Mert ez a legnagyobb baj. Csak az' igazi szupersztárok egyéniségek, anélkül pedig a dolog nem igazán megy. Ez az „áruszemlélet’’ egy csöppet sem sértő. A reklámszakember önmagát afféle sebésznek tekinti, aki tudatosan formálja a kése alá kerülő anyagot. A nagy titok: ha kialakul ez az egyéniség, stilus, karakter, akkor azon semmiképpen sem szabad változtatni. Még ha eleinte nem is látszik a biztos siker. Ötpercenként módosított arculat - ez a legrosszabb kampányfogás. Vannak, persze, ezenkívül más tudnivalók is. Séquéle hisz abban, hogy a választási kampányt amennyire csak lehet politikamentessé kell tenni. Négy éven át lesz még elég sok szó a politikáról - sőt másról se - kíméljük meg legalább a választási hadjáratban a szerencsétlen közönséget a politikai agymosástól - mondja a Mester. Ugyancsak fontos tanács volt az instrukciók sorában, amely- lyel Séquéle Vranitzky kampányfőnökét, Josef Capot ellátta, nevezetesen, hogy nem kell teljes gőzzel indítani a hadjáratot, hanem jobb kivárni, amíg az ellenfél először hibát vét. Az mindig sokat segít - mondja tapasztalataira hivatkozva. A módszer, aminek persze még ezernyi apróbb-nagyobb fogása van, nyilván igen jó. Hiszen a nemzetközi reklámpiacot a japánok mellett a franciák tarolják, igaz, ennek az ágazatnak odahaza nagy a becsülete. Egy-egy reklámkampány a francia sajtóban pont olyan alapos kritikákat kap, mint amilyent máshol legfeljebb színházi előadások érdemelnek ki. A francia cég természetesen nagyvonalúan elismeri az osztrák partnerek eredményes közreműködését is. Első helyen Josef Cap, a kampányfőnök áll; no de azért a sikerhez kellett jó „alapanyag” is - ő Fránz Vranitzky, a Szupersztár. Szászi Júlia, MTI-Panoráma Hol a határ? Szólásszabadság a parlamentben • Első októberi ülésnapján a „hordó-üggyel” folytatta munkáját az Országgyűlés. Az őszi ülésszak Országgyűlési Naplóit lapozva szinte minden jegyzőkönyvi oldalról idézhető lenne egy-egy megjegyzés, tetszésnyilvánítás, békiabálás. (Pl. „Pfuj”, „Savanyú a szőlő”, „Tárgyra”, „Hordót alá”, „Ez már túlzás, becsületsértés", „Nem erősséged a matematika”, „Mondjon le” stb.) Fanyalognunk kell-e emiatt? Aligha. A bekiabálások, a tetszésnyilvánítások természetes velejárói a parlamenti demokráciáknak. Éppen a nyilvánosság segíthet rátalálni a demokráciára. Az új képviselők közül sokan azonnal ráéreztek a nyilvánosság előtti szereplés műfajára, s az is természetes jelenség, hogy sokan átlépik a parlamenti szabályok, az illem határait, érzelemből, indulatból politizálnak. A parlamentarizmus - élőbb vagy utóbb lelepleződő - hordószónokokat is termel, s a pengeváltásokban, szócsatákban sebeket adnak és kapnak. A parlamenti szólásszabadság szinte teljesen korlátlan, az ezt védő mentelmi jog értelmében a képviselők e minőségükben úgymond „felelőtlenek”. A képviselői „felelőtlenség” lényegét veretesen foglalta össze egy 1949-ig irányadó 1867- es házhatározat: „amit az országgyűlési tag mint olyan, a házban és a házon kívül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés, éspedig annak azon háza által vonathatik feleletre, amelyhez tartozik”. A „felelőtlenség” tehát a honatyának a parlamentben, annak bizottságaiban, frakcióiban s más parlamenten kívüli gyűléseken, képviselői minőségében elmondott beszédeire, nyilatkozataira, közbeszólásaira, leadott szavazatára vonatkozik. A „felelőtlenség" feltétlen és örök mentességet biztosít, kiveszi a képviselőt a rendes jogi (mindenekelőtt a büntetőjogi) felelősségre vonás hatálya alól és a parlament előtti felelősségét teremti meg. Vissza lehet-e élni ezzel a nagy szabadsággal? Történelmi példák bizonyítják, jelen történetünkben is, hogy igen. Ez lehet a magyarázata annak, hogy egyre több kivétel töri meg a „felelőtlenség” abszolút szerkezetét. A parlamentek a súlyosabb esetekben nem kívánnak törvényszékké válni, elengedik fegyelmi hatalmuk alól a képviselőt, utat nyitnak a rendes bírósági eljárásnak. A képviselők jogállásáról idén júliusban megalkotott törvény négy évtized után újra megfogalmazza a „képviselői felelőtlenséget” és azt - helyesen - egyáltalán nem abszolutizálja. E törvény szerint a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére. E kivételeken túl a szólásszabadságnak a parlamenti fegyelmijog állíttovábbi korlátokat. A tanácskozás biztonságát, a Ház rendjét és fegyelmét védő házszabálypéldák sokasága idézhető: az elnök felszólíthatja a képviselőt, hogy térjen a tárgyra, többszöri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Rendre utasítható az a képviselő, aki a parlament tekintélyét sértő kifejezést használt, vagy aki a Ház rendjét megszegi. A régi magyar házszabályok például kötelezték a „renitens” képviselőt a Ház ünnepélyes megkövetésére, s ismerték az Országgyűlés munkájából meghatározott időre kizárás büntetését is. Az örökösen összeférhetetlen képviselőtől a parlament úgy szabadulhat meg - ismert ilyen felelősségi megoldás is -, hogy ezen a címen megfosztja mandátumától. A szólásszabadság határait „kicölöpöző” jogi-ügyrendi korlátok mit sem érnek a politikai kultúra, a megtanulható parlamenti illem nélkül. Egy állandóan a fegyelmi joggal foglalkozó parlament nem végezhet hatékony munkát, és nem számíthat társadalmi támogatásra. A mindenkori honatyáknak tisztában kell lenniük szerepük, a parlamenti közéleti színpad kisugárzó hatásával. A házszabály szellemében működő parlament minta értékű az egész társadalom számára. A társadalom visszajelez, ha úgy érzi, hogy éppen ott fent sértik meg a parlamentáris játékszabályokat, s lépik át a szabadság határait. Komoly visszajelzés volt az önkormányzati választás, amikor is a választópolgárok honorálták a stílust és a hozzáértést s elvetették a magamutogató öncélúságot, a hordószónokokat. A parlamenti pártok egy része most stílus- és sebességváltást ígér. Így van rendjén, a szólásszabadsággal élve és nem visz- szaélve rá kell találni a szabadság határaira. Jó ezt hallani, még akkor is, ha tudjuk, minden parlament hű tükre a társadalmi mentalitásoknak, a politikai kultúrának. Mondják azt is, nem a tükröt kell összetörni. KUKORELU ISTVÁN
