Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-17 / 166. szám

1990. október 17. népújság 3 Benzi n kút-f el új ítás és -bővítés Ahogy azt Dombóváron, az Áfor Somogy és Tolna Megyei Üzemigaz­gatóságán megtudtuk, a közeli na­pokban Szekszárd és Bonyhád vá­rosokban töltőállomás-rekonstruk­ciókat kezdenek. A már korábbra tervezett korszerűsítéseknek mos­tanra teremtődtek meg az anyagi fel­tételei. A szekszárdi - Palánki úti - belső kút felújításra és korszerűsí­tésre kerül. A munkát ma kezdik el, és várha­tóan december végéig lezárják a ku­tat. Pótlására az úgynevezett külső, új benzinkút 0-24 óráig áll a jármű­vek szolgálatára. Ott minden korábbi szolgáltatást biztosítanak az ólom­mentes üzemanyag kivételével. Ilyen benzinhez - legközelebb - Pécsett, a dunakömlődi magánbenzinkútnál, il­letve a Balaton irányába autózók Dégen juthatnak. A korszerűsítés nyomán eggyel több tankolószigetet alakítanak úgy­nevezett duplex kútoszlopokkal, ami azt jelenti, hogy egy kútról két csö­vön, vagy kétféle üzemanyag tankol­ható. Az ólommentesbenzin-igények kielégítésére, egy új, 30 köbméteres tartályt süllyesztenek be, a kútoszlo­pok fölé pedig védőtetőt építenek. Bonyhádon a 6-os számú főútvo­nal melletti töltőállomáson október 15-én bővítési munkák kezdődtek. A benzinkúthoz - hasonlóan a szek­szárdihoz - 30 köbméteres új tartály kerül és a kútoszlopokra ugyancsak védőtető. A munkák végzésének idejére - előreláthatólag egy hétig - benzint nem tudnak kiszolgálni (dízel-, illetve háztartási tüzelőolajat napközben igen). Erre az időszakra megnyitják a Béke téri kis benzinkutat, ahol a jár­művek 92 oktánszámú szuperben­zint, illetve 92-esből készült keveré­ket tankolhatnak. Toulouse, Franciaország: az avatás nagján, 1990. október 10-én készült légifelvétel a francia Aerospatiale cég új hatalmas repü­lőgépgyáráról, ahol francia-angol-német közös vállalkozásban az új típusú Airbus gépeket gyártják majd. A gyárban az A-330 és az A-340 típusú gépek összeszerelését végzik. Telefotó - MTI Külföldi Képszerkeszt őség Az Aerospatiale cég új gyára Gyorssegély a földhivatalnak Novemberben Tolnában i$ bezártak volna? Hogyan kezdjünk hozzá? Az önkormányzatok első lépései (Folytatás az 1. oldalról.) Mi a helyzet Tolna megyében? - kér­deztük Farkas Istvántól, a megyei földhi­vatal vezetőjétől?- Éppen most hétfőn voltam Pesten a Földművelésügyi Minisztériumban, ahol megtudtam, hogy a kormánytól enge­délyt kapott az FM arra, hogy saját forrás­ból pénzt juttasson a földhivataloknak. Ez az összeg 263 millió forint, és zömében a földvédelmi alapból származik. Sajnos, az a helyzet, hogy erre az évre nincs költ­ségvetésünk, esetenként adogatják a pénzt. tómra - zongorázni kellett tanulnom; a „többre vigye a gyerek, mint az apja, köny- nyebben éljen” program keretében. Nap­közben a szomszéd szobában, a szabó­műhelyben tartózkodtunk, itt tanultam én is. Egy alkalommal a hálószobából valami csodálatos zongorázást hallottunk. Megle­petésünkből ocsúdva mentünk át a zongo- rás szobába, ahol egy német egyenruhás pucér zongorázott Befejezte, felállt, bemu­tatkozott, elnézést kért, hogy a zongora csábítása miatt az ablakon lépett be. Apám fordította, hogy a berlini operaház egyik karnagya. Jöjjön bármikor, az ajtón át érezze magát itthon. Ö is pucér volt (apám­tól tanultam a szót) és az ilyen ismeretsé­gek, élmények révén kezdtem megtanulni, hogy az ember otthontól független, egyedi érték, ha nem - vagy ha meg is találjuk ezt benne. Apám Görgetegen született. Szétszóró­dott, nagyon megcsappant apai rokonsá­gom maradéka ma is Somogyországban él. Apámat a háború alatt módfelett érde­kelték a somogyi hírek, történések. Ahírek- hez nehezen fogható, halkan hallgatandó külföldi rádióadások, a történésekhez ba­rátságokká fejlődött ismeretségek révén jutott. Egy pesti szabómester (Pető úra Mú­zeum kit 10-ből) a szabó cégtáblát keres- ve-látva jött be hozzánk. Ó hozta el katona­társát, Marcali (apám ott szabóinaskodott) egyik tanítóját, Oberding Kamillót. Együtt értékelték a somogyi fronthullámzásokat; mi (lehet) a helyzet Marcaliban, Mikében, Lábodon. Lakásunk, szabóműhelyestül a 2. emeleten volt. Szokás szerint a hálószo­ba ablakaiban, kirakva szellőzött az ágyne­mű. Egy, a kötelékből könnyítés végett visz- szafordult, egyetlen gép egyetlen bombá­jától lettünk kibombázottak. A robbanás el­vitte a zongoraszoba menynyezetének egyik sarkát, ágyneműnktollával boritottaa környéket. (Szerencsére megszüntette a zngorabérletet is.) A mezzaninon kaptunk lakást oda költöztünk le. * 1956 áprilisában, Veszprémben végez­tem az egyetemet. Most volt a 30 éves talál­kozónk. Volt aki Fíollandiából, más, aki Lui- siannából jött Jenő San Franciscóból a Pedig nagyon alacsony a hivatalnál a dolgozók fizetése, több dolgozó fizetését emelni kellett, hogy a minimumot elérje. A bérfejlesztés 25 százalékos lesz.- Rengeteg a munka itt Tolna megyé­ben is. Például az elmúlt év végén renge­tegen kiegyenlítették az OTP-hiteltarto- zásukat, ami közül sok még mindig be van jegyezve, ezeket törölni kell. Szek- szárdon nőtt az ingatlanforgalom, s so­kan keresik a régi ingatlanokat is. Régi iratok között búvárkodni meglehetősen időigényes munka, mi viszont senkit sem szeretnénk visszautasítani. nagylányát is elhozta, aki nem beszél magyarul. így is „hazajöttek”. * Először Kölnben voltam „nyugaton”. Az utazás előtti nap munkatársakkal megnéztük a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. Estefelé kitettek a Sportszálló előtt, ők meg jöttek haza, Bonyhádra. Én csak másnap reggel indultam vonattal, de ahogy az autó után kezdtem integetni, máris rámszakadt a honvágy. Ilyet sem előtte, sem utána nem éreztem, de azért mindig jó volt külföldről hazakészülődni, hazaérni. * Apám 10 évet szabósegédeskedett Pesten. Sok történetet mesélt erről az időszakról, akkori barátairól. Többek kö­zött egy Szabó nevű „suszterról” is. Vele és a menyasszonyával gyakran jártak ki­rándulni, szórakozni. Egy hónapos üzemgyakorlaton voltam Pesten, apá- mék is feljöttek pár napra. Egyik este: „na, elmegyünk Szabóékhoz a Beniczky utcába”. „- Kopogj és menj előre fiam.” Egy konyhába nyitottam be, ahol éppen három generáció vacsorázott. A legidő­sebbek azonnal felugrottak; „jé, a Máté Gyula!” (Apám is Gyula volt.) Utánam jöt­tek ők is. Otthon voltunk! * „Amit tenni, de legalább mímelni pa­rancsoltak, CSAKazértSEM, és soha nem smakkolt.” (Idézet tőlem, de azt, hogy smakkolt, vagy nem, azt apámtól tanultam.) Kisebbiskolás koromban még lehetett, sőt kellett ünnepelni a március 15-ét. Az ünnepelést akkor hiányoltuk, amikor már eltiltották. Az ünnepre anyám mindig tű­zött rám kokárdát, de sohasem nagyot. Nekem később még a kisebb sem jutott eszembe. Nem ezen múltak, múlnak a dolgok. Spájzunkban viszont most is több dunsztosüvegen van 2-3 centi szé­les nemzetiszinszálag-masni, ahogy pár éve a Magyar Konyha című lap egyik fo­tóján láttam. A kiadások megsokszorozódnak, mert drága a papír, a postaköltség és a tele­fon. Telefaxot kellene venni, s mielőbb szükség lenne számítógépekre is, hisz a földhivatalokban rengeteg az adat. Ta­valy 38 ezer ügye volt a földhivatalnak, idén ennél jóval több lesz. A hivatalvezetőtől azt is megtudtuk: amennyiben nem kaptak volna gyorsan pénzt az FM-től a jövő hónapban Tolna megyében is gond lett volna. Balatongyöröki teraszunkon Takáts Gyula költő volt szíves megszegni egy augusztus 20-án, nemzetiszínű szalag­gal első ízben átmasnizott kenyerünket. Közös barátunk, akinek a révén Gyula bátyámmal megismerkedtünk, azt mond­ta; „itt tegez le nálad az öreg, pedig már több, mint 15 éve ismerem”. Hál’ istennek még van erő ebben a nemzetiszínű sza­lagban! Egyetemi éveimben, az ötvenes évek első felében tilos volt misére, még temp­lomba járni is. Ezért jártunk misére, min­den vasárnap! Tilos volt a himnusz, he­lyette azt énekelték a templomban „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk, Magyarországról, édes hazánkról Ne felejtkezzél el szegény magyarokról.” Az eredeti imakönyv szerinti szöveg - „Magyarországról, romlott hazánkról”... 1971-ben Balatongyörökön vettünk egy kis telket és apám unszolására tele­pítettünk rá szőlőt is. Sok jó barátot sze­reztünk ottani környezetünkben. Most ősszel, Zoli bácsi szomszédunknál valaki egyházi éneket fütyült (úgy neveltek, hogy ilyesmit tilos fütyülni). Szaladtam át; Zoli bácsi, ki, mit fütyült az előbb!? Hogy ki, azt nem tudom, de .....Magyarország­r ól, édes(!) hazánkról”... A tv jóvoltából ma már (színesben is) sokféle sportrendezvényt láthatunk. En­gem mindig meghatott a himnuszok beját­szása, akár magyar, akár másországbeli volt is. Akár a sportvetélkedő előtt, akár az eredményhirdetéskor hangzott el. Úgy még inkább meghatott, ha a sportoló éne­kelte is a himnuszát, vagy csak mozgott a szája, vagy a szívére téve a kezét, hallgatta a himnuszt A marcona fiúk, edzett lányok arcán meghatódottságot nem ritkán köny- nyet látni különösen felemelő érzés volt. Aztán amikor befejeződik a himnusz, fel­szabadultan felugranak, integetnek, kö­szöntik egymást a közönséggel. (Folytatjuk.) MÁTÉ GYULA (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Fürcht Pállal, a BM önkormányzati főosztályának helyettes vezetőjével be­szélgettünk az önkormányzatok első vár­ható lépéseiről.- Országszerte megválasztották a képviselő-testületek tagjait, a 10 000-nél kevesebb lakosú településeken pedig közvetlen módon a polgármestereket is. Az önkormányzati törvény alapján 15 na­pon belül meg kell tartani az alakuló ülé­seket. Ahol már van polgármester ott ő hívja össze, ám mindenképpen segítsé­get nyújt az előkészítésben a még hiva­talban lévő vb-titkár. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő vezeti, mind korel­nök. Már az első alkalommal több fontos kérdésben kell dönteni. Az 5000-nél ke­vesebb lakosú helyeken például ekkor határozza meg a testület, hogy a polgár- mester főállású lesz vagy társadalmi megbízatásban végzi feladatát illetve, hogy mennyi fizetést kap. A korelnök előtt tesz esküt a polgármester és ezt kö­vetően átveheti az ülés vezetését. Cél­szerű már ekkor kiírni a pályázatot a jegyző személyére - melyet ingyenesen közzéteszünk a Belügyi Közlönyben - és érdemes felállítani egy bizottságot is a szerkezeti és működési szabályzatterve­zetének elkészítésére. A községekben választani kell három tagot - elektort -, akik egy körzetenként összehívott ülésen kijelölik a megyei közgyűlés küldötteit.- Az alakuló ülés megszervezésén kí­vül melyek a legsürgősebb teendők?- Számba kell venni a közeljövő fel­adatait, ezek közül talán a legfontosabb a település helyzetének áttekintése, mit is örököltek egyáltalán. Feltétlenül meg kell ismerkedni az év hátralevő részének pénzügyi lehetőségeivel. Az önkormányzati választást megelő­zően mintegy 600 közös tanácsunk volt, és ezekhez mintegy 1500 nem székhely társközség kapcsolódott. Most minden községben önálló képviselő-testület jött létre és saját polgármestert választottak maguknak. Az igazgatási feladatok meg­oldása azonban a jövőben sem történik minden községben önállóan. Lehetőség van arra, hogy az 1000 lakosnál kisebb települések a velük szomszédos közsé­gekkel úgynevezett körjegyzőséget ala­kítsanak, ez természetesen nem csorbít­ja az egyes települések önállóságát sőt ha tudnak és akarnak, saját jegyzőt is tarthatnak. Az előző megoldás egyik elő­nye hogy a körjegyző fizetését a központi költségvetés fedezi. Ennek előkészítése azonban nagyon kényes dolog, jó, ha a polgármesterek egyeztető megbeszélést tartanak ahol saját testületük álláspontját képviselve megegyeznek a körjegyző­ség székhelyéről és arról, hogy mely köz­ségek tartoznak majd hozzá. Ezt köve­tően az érintett testületek együttes ülé­sén köthetik meg a végleges megállapo­dást. Elképzelhetők a társulásnak továb­bi formái: lehet csupán egyes igazgatási ügyekben összefogni, vagy néhány in­tézményt közösen működtetni.- Mi a helyzet az egyesített községek­kel?- Ezek ma nem önálló községek mert csatolták vagy egyesítették őket szom­szédos községekkel, városokkal. Ezzel megszűnt önállóságuk, településrészek­ké váltak, nevüket is elveszítve. Döntő többségüknél harmonikus volt a fejlődés, így az ott élő polgároknak nem okoz gondot az egyesülés. Ahol viszont ma is kényesnek érzik az egyesítést és vissza kívánják önállóságukat az új önkor­mányzati törvény erre is lehetőséget ad. Esetükben helyi népszavazás rendelhe­tő el, ha a jogszabályban rögzített megfe­lelő számú polgár kéri ezt és a település eleget tud tenni az önálló községgé válás alapvető tárgyi feltételeinek. A szétváláson kivül van megoldás arra is, hogy a sajátságos érdekeket képvise­lő testületek úgynevezett településrészi önkormányzatot kapjanak. Ez esetben a képviselő-testület jogokat és az ehhez járó anyagiakat bocsáthat a településré­szi önkormányzat rendelkezésére.- Hogy alakul át a volt tanácsok belső szervezete?- Az önkormányzati törvény a belső szervezet kiépítését valóban saját ügy­nek tekinti, ezért csupán kevés jogsza­bály rendelkezik erről. Többek között ezt a belső szervezeti felépítést kell például rögzíteni a testület által megszövegezett szervezeti és működési szabályzatban. Ennek elkészítéséhez egyébként a Bel­ügyminisztérium módszertani segéd­anyagot készített ami azonban semmi­képpen nem tekinthető olyan mintának, amelyben egyszerűen csak be kell he­lyettesíteni a település sajátosságait. A tanácsi szervezet helyébe egységes polgármesteri hivatal lép, amelyet a pol­gármester irányít és a jegyző vezet. Végig kell gondolniuk a testületeknek, hogy akarnak-e alpolgármestert, bár egy ilyen funkcióra - akár társadalmi megbízatás­ban - szüksége lehet a legkisebb köz­ségnek is hiszen bármikor felmerülhet, hogy a polgármestert helyettesíteni kell. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a legerősebb párt adja á polgármestert, míg a második helyre szorult párté az al­polgármesteri szék. Ahogy a méretek növekednek egyre sokoldalúbb belső szervezetben kell gondolkodni. Ezt a célt szolgálják a bi­zottságok amelyek közül egyet minde­nütt kötelező létrehozni, ez pedig a pénz­ügyi ellenőrző bizottság. Bizottság alakít­ható bármely terület felügyeletére össze­fogására, melynek élén tanácsok - egy e feladattal megbízott képviselő - áll. A bi­zottságok alkalmasak arra is, hogy az egyes témakörökben érintett intézmé­nyek helyi társadalmi szervezetek és ál­lampolgárok széles köre bevonható le­gyen a döntésekbe. A bizottságokban ugyanis nem csak testületi tagok vehet­nek részt, a kikötés csupán annyi, hogy a képviselőknek kell többségben len­niük. Körülbelül az év végéig érdemes a bel­ső szervezeti felépítésen gondolkodni, ugyanis ma még nem dönthető el sok minden. Meg kell ugyanis még születnie több olyan jogszabálynak, amely megha­tározza majd az összes önkormányzati és államigazgatási feladatot és hatás­kört. d-

Next

/
Thumbnails
Contents