Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-15 / 164. szám

Éjszakai dráma a szekszárd-budapesti gyorsvonaton Fegyveres támadás a mozgóposta ellen Lőttek, szúrtak és ütöttek az álarcos támadók Kóstolja meg ön is a FOUNTAIN meleg italokat. F-6 34800 Ft + áfa F-4 33300 Ft + áfa' F-2 31 800 Ft + áfa Alkalmazható: Büfékben, ven­déglátóipari egységekben, iro­daházakban stb. Megrendelhető: Andrasics János 6500 Baja, Kodály u. 5. Telefon: 79/11-277. (243/0) TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP I. évfolyam, 164. szám ÁRA: 5,80 Ft 1990. október 15., HÉTFŐ Helyhatósági választások ’90 A választópolgárok huszonhét százaléka szavazott Tolna megyében Kereken 100 ezer 692-en szavazhat­tak volna tegnap Tolna megyében, ám ezzel az állampolgári jogával délután 17.00 óráig mindössze 27 ezer 741 sze­mély élt, ami 27,55 százalékot jelent. A legtöbben - arányait tekintve - Bonyhá- don járultak az urnák elé, a 11 ezer 379 személyből 3416 fő, ez meghaladja a harminc százalékot. Dombóváron 4081 - en voksoltak, a környező néhány köz­ségben 339-en a lehetséges 17 ezer 571 választópolgárból. Dunaföldváron a 6856 névjegyzékbe felvett közül 1789 szavazott, Pakson a 14 ezer 33 fő közül 3997 személy. Tolna városában 2393-an szavaztak, a közeli Fácánkerten 99-en, a két településen lehetséges 9898 sze­mély közül. Tamásiban 2092-en járultak az urnák elé, az ide tartozó környező tele­püléseken, ahol az első fordulóban ér­vénytelen volt a szavazás, 1907-en a 12 ezer 185 főből. S végezetül a megyeszék­hely 17.00 órai adatai: Szekszárdon 7069-en mentek el választani, 549-en pedig ott, ahol a korábban érvénytelen­nek minősült a szavazás. A névjegyzékbe felvettek száma ezekben a körzetekben 28 ezer 770 fő volt. Bonyhád Nem sokat változott a kép - legalábbis arányaiban - a bonyhádi 6-os számú szavazóhelyiségben a két héttel előttihez képest. Délelőtt fél tizenkettő körül ke­restük fel a Fáy lakótelepi iskolában talál­ható szavazótermet, ahol Somogyi Jó­zsef bizottsági titkár sorolta az adatokat: a körzet ezeröt névjegyzékbe felvett pol­gára közül eddig az időpontig mindössze százhatvankilencen járultak az urna elé, s ez a szám gyakorlatilag megegyezik a tizennégy nappal ezelőtti érdeklődéssel- helyesebben érdektelenséggel. A fiata­lok közül csak kevesen éltek állampolgá­ri jogukkal, jobbára az idősebbek vállal­koztak ebben a kerületben a voksolásra. Tolna A tolnai 2-es számú választókerület szavazóhelyiségében viszont az ezt megelőző fordulóhoz képest megnöve­kedett a forgalom. Valamivel déli tizenkét óra után a kilencszázhuszonhárom vá­lasztásra jogosult polgárból százhatvan már leadta voksát valamelyik jelöltre, il­letve pártra. Délelőtt tizenegy óráig vi­szonylag gyors egymásutánban érkez­tek a szavazók, az érdeklődés az ebéd­idő körül lanyhult valamelyest. Parcse- tich Ottóné férjével együtt sétált el az is­kola kijelölt osztálytermébe, s mikor a rendszeresen visszatérő szavazások (Folytatás a 2. oldalkon.) Három a magyar igazság A hét végén folytatódott a kosárlabda NB I. bajnoki pontvadászata. Megyénk csapatai a három „szűk” hét után kitűnő találkozókon egyaránt győz­tesen hagyták el a pályát. A KSC Szekszárd a BSE-t, az Atom­erőmű SE a Szegedet, mig a Dombóvár a Baját verte meg. A Hőgyészi HSC kézilabda NB l/B-ben szereplő együttese vérző orrokkal „tarkí­tott” mérkőzésen vereséget szenvedett Székesfehérváron. Pakson a tájfutó Bottyán-kupán hazai siker született, a Paksi SE idén otthon tar­totta a vándorserleget. A labdarúgó NB I., NB II., NB lll-ban és a megyebajnokságban teljes fordulót bo­nyolítottak le. A második vonalban a Szekszárdi Dó­zsa elmondhatja magáról, hogy már 570 perce nem rúgott gólt, ugyanis a Duna- ferr ellen ismét gól nélküli döntetlent ját­szott. Ugyanez lett az eredmény a Komló- Paksi Atom találkozón is. Mindezekről la­punk 5-6. oldalán részletesen beszámo­lunk. Dombóvári támadás a Baja ellen Amerikai csúcsmodell Magyar­országon nuNTnii Cukorháború Lengyelországban Változatlanul tart a cukorháború Len­gyelországban. Jelenleg sem a tüntentő parasztok, sem a felháborodott cukor­gyári munkások szakszervezete nem tudja, hogy az ország 78 cukorgyárából hányat tartanak blokád alatt a magasabb felvásárlási árat követelő cukorrépa-ter­melők. Több, ostromzár alatt tartott (Folytatás a 2. oldalon.) Ismeretlen tettesek pénteken éjjel megtámadták a Szekszárdról Budapestre közle­kedő postakocsi három alkalmazottját, brutálisan bántalmazták őket, pénzt követeltek - kaptuk a hírt. (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet elnöki rendelet az emlékművekről Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió ál­lamfője szombaton elnöki rendeletet adott ki a történelmi emlékek, állami jel­képek védelmére. Mint a szovjet televízió híradója jelen­tette, Gorbacsov nagyobb büntetőjogi és szabálysértési szigort sürgetett a szovjet állam megalapítójának, Leninnek, valamint a szovjet történelem más alak­jainak emléket állító szobrok megrongá- lóival, meggyalázóival szemben. Az elnöki rendelet szerint ugyancsak fokozott védelmet igényelnek a mostaná­ban dívó emlékműgyalázásokkal szemben a nagy honvédő háború hősei, áldozatai emlékének adózó emlékművek, csakúgy, mint a szovjet zászló, a himnusz, és az álla­mi címer. Gorbacsov sürgeti, hogy a köz­társaságokban állítsák le azoknak a helyi rendeleteknek a végrehajtását, amelyek az ilyen emlékművek lebontását vagy áthelye­zését rendelték el. Soros György kitüntetése Soros Györgynek ítélte emberi jogi dí­ját az amerikai jogászok emberi jogi bi­zottsága. A kitüntetéssel a magyar származású amerikai pénzügyi szakember közép-ke- let-európai tevékenységét, az új demok­ráciák támogatását ismerik el. A dijat hét­főn adják át New Yorkban. A konvertibilitás ára Mennyit ér a forint, ha magyar...? Ha egy kicsit is figyelünk a valuták feketeárfolyamára, akkor az a be­nyomásunk keletkezhet, hogy erősödik a forint a nyugati pénzekhez ké­pest. Sokakban - és nemcsak a laikusokban - ez a tendencia nagy remé­nyeket keltett, s többen úgy tartják, hogy ez már a forint konvertibilitásá­nak irányába tett egyik első lépés. A hivatalos és a feketeárfolyam közeledéséről, illetve a forint konvertibi­litásának feltételeiről kérdeztük Bácskai Tamás professzort, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát, a neves pénzügyi szakértőt. (Folytatás a 3. oldalon.) Önbetörés vagy privatizálás? Nincs több huza. Nincs több vonal Összegezve tehát, elég volt a huza­vonából! Görcsös János őcsényi polgárnak 1990. október tizenkette­dik napjára elfogyott a türelme. Jó sok volt neki, mert harminchat évig várt arra, hogy - szerinte - jogos tu­lajdonát visszavegye. Egy szőlőhe­gyi ingatlanról van szó, tanya - hu­szonhat méteres pincével (ezt a téesz használta utóbb), a volt pálin­kafőzőé épülete (mozi volt és KISZ- gyülekezőhely az emeleti lakrész pe­dig könyvtár és pártiroda volt. Nem is igen tudni, hogy ki a tulajdonos, vagy a kezelő, netán a használó - egy éve üresen áll - kitől is kéne visszakér­ni... János gazda óvatos duhaj és az erőszakos behatolás előtt kellő­képpen tájékozódott. Tárgyalt illetékesekkel, vagy akit annak vélt. A városi főügyész szerint jogtala­nul vették el tőle annak idején. Azt persze nem mondta, hogy foglalja vissza. A tanácson azt mondták, jó, jó, igaza van, jogos, meg minden, de hát a mai helyzetben ugye, szóval hogy jó lenne még várni egy kicsit... (Folytatás a 3. oldalon.) Újra birtokon belül A bejárat fölötti homlokzat Az erőszakos behatolás első fázisa

Next

/
Thumbnails
Contents