Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-12 / 136. szám

1990. szeptember 12. Képújság 3 Kapcsolatteremtés idején A folyamatok nem állnak meg Átalakul a vagyonellenörzó bizottság Ellenőrzés helyett átadás Mfoel gazdálkodhatnak az dftkormáiwzatofc? Miközben igen sokan - főleg állam- igazgatási berkekben - szivszorongva vagy reménykedve várják az önkor­mányzati választásokat, Szilák Mihály, a tolnai tanácselnök egy fontos momen­tumra hívja fel a figyelmemet. Arra, hogy a folyamatok nem állnak meg. Az elkez­dett beruházásokat továbbépítik, az el­kezdett ügyeket továbbviszik. A kormányváltásnál is láthattuk, hogy kép­telenség egyetlen mozdulattal lesöpörni a múltat és tiszta lappal indítani. Sajnos lesznek továbbgyűrűző problémák, s szerencsére lesznek örökségül maradó eredmények is. Egy ilyen „kedves kötelezettségnek” nevezi a települések közötti testvérkap­csolatok folytatását is.- A nyugatnémet Stutensee község öt kis falu önként eldöntött egyesülése so­rán jött létre, 1975-ben. Polgármesterük tavaly nyáron levelet írt nekünk, hogy szeretnének kapcsolatot teremteni Tol­nával. Válaszlevelünkben meghívtuk őket, novemberben idelátogattak, s most - szeptember 3-tól 9-ig - tőlünk volt kinn Most kezdik csak Toyotáék az igazi beke­belező hadműveletet az európai piac ellen - vélekedik a Wal Street Journal. Legnagyobb hídfőállásuk Nagy-Britannia lesz, a hatalmas összeszerelő- és motorblokkgyártó üzem másfél milliárd dollárjukba kerül. A Toyotáról, mint a világ harmadik legna­egy háromfős delegáció Stutenseeben. Úgy döntöttünk, hogy mivel a bemutatko­zó látogatások jól sikerültek, sort kerí­tünk a hivatalos kapcsolatfelvételre. Az ügy tehát sínen van, de befejezése az új önkormányzat feladata lesz.- Mit jelent Tolnának ez az együttmű­ködés, mit tanulhatunk a németektől?- Szemléletbeli eltérés van köztük és köztünk sok fontos kérdésben. S az eredmények őket igazolják. Náluk lénye­gesen nagyobb pénzeszközökkel gaz­dálkodnak az önkormányzatok. (A közel 20 ezer lakosú Stutensee például évi 63 millió márkájából 20 milliót fejlesztésekre használhat. Ezért ott nem divat a toldozgatás-fol- tozgatás. Ha egy intézmény kinő egy épületet, eladják, s újat húznak fel.) Másik tanulnivalónk - s ehhez talán nem is a pénz a lényeg - a fiatalokkal való tö­rődés. A felnövekvő nemzedéknek min­den tőlük telhetőt megadnak. Szívügyük, hogy az ifjúság testileg és szellemileg gyarapodjék. gyobb gyártójáról már jó ideje olyan hirek ke­ringenek, hogy a vezető General Motors ba­bérjaira tör, és néhány éven keresztül 1 -1 százalékkal növelve világpiaci részesedését szeretne a 9 százalékról 15 százalék fölé ke­rülni. A pénz megvan hozzá; a vállalat moz­gatható tökéje 15,6 milliárd dollár. (Folytatás az 1. oldalról.)- A vagyonellenörzó bizottság a választás napján, szeptember 30-án megszűnik, pontosabban átalakul va­gyonátadó bizottsággá - válaszolta dr. Farkas László. - Jelenleg héttagú ez a testület, amely - a pártokkal előzetesen egyeztetve - jogász és közgazdász szak­emberekből állt össze. Az átalakulással hat fővel bővülni fog ez a létszám, hiszen jelen­tősen megnő a vagyonátadó bizottság munkája, felelőssége. Valamennyi párttal időben felvesszük a kapcsolatot arra tö­rekszünk, hogy a legjobb szakemberekkel egészüljön majd ki az eddigi létszám.- Kinek és milyen vagyont ad át az új bizottság?- Természetesen a jelenlegi állami tu­lajdont - illetve annak egy részét - a megalakult helyi önkormányzatoknak. A mezőgazdasági ingatlanokkal kapcso­latban megmarad a jelenleg is gyakorolt ellenőrzési funkció és a szeptember 30-a előtt megkezdett, de le nem zárt ügyeket is továbbviszi a vagyonátadó bizottság.- Lehetne pontosítani, hogy milyen ál­lami tulajdonú vagyon kerül az önkor­mányzatok kezébe?- Ennek pontos meghatározását egye­lőre alapvető fontosságú törvények hiá­nya gátolja. Új földtörvényünk sincs még, de várhatóan egy, a tulajdonról szóló tör­vény ad majd pontosabb eligazítást ezekben a kérdésekben. De hogy ezek mikor lesznek a kezünkben, azt nem tud­juk. Persze vannak magától értetődő dol­gok és vannak bonyolultabb esetek. Nyil­vánvaló például, hogy a közintézmények, tanácsi alapítású vállalatok, tanácsi ke­zelésű ingatlanok az önkormányzatok­hoz kerülnek, a minisztériumi alapítású vállalatok azonban nem. Az állami és téeszföldek hovatartozása már bonyolul­tabb kérdés, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi közös tanácsok tulajdonát is va­lamiképpen meg kell majd osztani. A választások után ugyanis minden telepü­lés önálló önkormányzatot alakit, a társ­községek szétválása pedig biztosan heves és elhúzódó vagyoni vitákra vezet majd, mint ahogy most is van ilyenre pél­da a megyében Győré és Izmény között. Az sem tisztázott még, hogy ezekben a vi­tákban a vagyonátadó bizottság, vagy pedig polgári bíróság dönt-e. Az alapve­tő útmutató jogszabályok hiányában nem lesz könnyű az egyébként is hatal­mas feladatnak tűnő vagyonátadást vég­rehajtani a megye valamennyi kisebb- nagyobb településén.- Van-e erre valamilyen határidő, mi­lyen időtartamra tervezik a bizottság létét, munkáját?- Nincs fix határidő, de úgy gondolom, hogy körülbelül egy év szükséges lesz ezeknek az ügyeknek a megnyugtató ren­dezéséhez. Ezen belül pedig az 1990. év vége fordulópontot jelent, addig dönteni kell a legnagyobb horderejű kérdésekben, hogy az új önkormányzatok működésének alapfeltételei biztosítottak legyenek.- Az átadásra került tulajdonnal az ön- kormányzatok azután szabadon gazdál­kodhatnak?- Lényegében igen, de természetesen a törvényes keretek között. Lesz egy köz- társasági megbízott, aki az önkormány­zatok tevékenységét - szigorúan csak törvényességi oldalról - ellenőrzi. Ilyen most is van egyébként, az Állami Szám­vevőszék egy tagja felügyeli a megyét. Lesz az önkormányzatoknak olyan törzs- vagyonúk is, amelyet nem vihetnek vállalkozásba, nem idegenlthetnek el.- Térjünk vissza végül a jelenlegi hely­zethez, a vagyonellenörzó bizottság munkájához. Milyenek az eddigi tapasz­talatok?-Szeptern bér 3-ig 41 kérelem futott be a bizottsághoz, összesen 135 ingatlanra vonatkozóan, amelyek nagyjából fele-fe­le arányban állami, illetve téesztulajdon- ban voltak. Eddig mindössze két esetben nem engedélyeztük az elidegenítést. Általános tapasztalatunk, hogy a kérel­mek nagy részét hiányosan nyújtják be, ezért vissza kell adni azokat pótlásra, ér­tékbecslés, tulajdoni lap, vagy egyéb okirat csatolása végett. Az elénk került ügyek többsége a gazdálkodószerveze­tek társaságokká történő átalakulásával függ össze, magánszemélyek vásárlásai kis súllyal szerepelnek. A bizottság min­den hétfőn ülésezik, így normális eset­ben a benyújtott kérelmeket egy héten belül elbíráljuk. Az üléseken a pártok képviselői is részt vehetnek, ezzel eleinte éltek is szép számban, most viszont már jóval keve­sebben jönnek, gondolom a választási kampány beindulása miatt. - áa ­- Wy­Élre tör a Toyota A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság értékesítésre bocsátja az alábbi gépeit 1990. szeptember 24-én (hétfőn) délelőtt 10 órakor Tamásiban, a műszaki erdészetnél: 2 db Kamaz 53212 tgk., 2 db Tátra 148 tgk. érvényes műszaki vizsgával. 1 db Vozifa + kcr 8014 daru, 1 db Zil mm7 555 + Hiab 560,1 db Kbp-5 pótkocsi lejárt műszaki vizsgával. 1 db jéger 275 betonkeverő, selejt motorfűrészek. 1990. szeptember 25-én (kedden) délelőtt 10 órakor Bikácson, az erdészet műhelyénél: 1 db MTZ+Kcr 2500 lejárt műszaki vizsgával. Érdeklődni: a 06-714-11-11-es telefonszámon lehet. Még e héten megalakulnak az új vállalati tanácsok Vállalatigazgatók mérlegen A gazdaság nem tűrí a demokráciát módszer. Éppen ezért csak akkor lehe­tünk biztosak abban, hogy vlzeret, vagy vezetéket találtunk, ha hosszabb távon folyamatosan kimutatható a zónának a vonulata. Ellenkező esetben lehet, hogy csak egy helyi vízzsákot találtunk, vagy egy nagy darab ottfelejtett vasat a föld alatt. A módszer segítségével földalatti üregeket is meg lehet találni, itt pontosan az ellenkezője történik, mert az elektro­mos vezetőképesség a föld alatti üregek­ben erősen lecsökken. Az amerikai katonák rendszeresen használták ezt a módszert a vietnámi há­borúban, a vietnami hadsereg föld alatti üregeinek, összekötő alagútjainak a megkeresésére, mert semmilyen jól mű­ködő műszert nem tudtak találni erre a célra. (Ezt a módszert egyszerűen hasz­nálhatjuk például emésztőgödrök hatá­rainak pontosabb kijelölésére, vagy régi, használaton kívüli pincék megkeresé­sére.) A módszer igazi és legfontosabb föl- használási területe azonban a lakásokon belül lenne, azért, hogy föltérképezzük azokat a káros zónákat, amelyekre koc­kázatos ágyat rakni, vagy íróasztalt. A la­kásokon belüli zónák keletkezése több okra vezethető vissza: egyrészt elképzel­hető, hogy egy, vagy két vlzér halad át a lakás alatt, sokkal gyakoribb azonban, hogy vasbetongerendákat, vagy vasge­rendákat használtak föl az építkezéshez és ennek ugyanolyan a hatása. Ezt on­nan lehet tudni, hogy többemeletes, la­kótelepi lakásoknak a zónatérképe pontosan ugyanaz, ha egymás fölötti la­kásokat nézünk. Ha ez valamiféle földből induló su­gárzás lenne, a sugárzás szó klasszikus értelmében, akkor mindenképpen elvár­hatnánk, hogy ez a hatás gyengüljön, ahogy egyre magasabban és maga­sabban vagyunk. A mérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy akár a 12. emeleten is ugyanolyan intenzitású ez a hatás, mint a földszinten. Ezért tehát nagyon kétséges, hogy valóban, a szó igazi értelmében vett sugárzásról van-e szó - sokkal inkább arról, hogy az emberi szervezet legalábbis az emberek jó részénél érzékeny a környezet elekt­romos vezetőképességére, főleg akkor, ha ez drasztikusan megváltozik, vagy nagy eltérések vannak. Azt ma még nem tudni, hogy milyen módon, de biztos, hogy az erre érzékeny embereknél nagyon lassan fejti ki a hatá­sát - és főleg az immunrendszerre. Álta­lában álmatlanságot, gyengeséget, fáradtságot okoz, majd hosszú távon fő­leg azoknál a szerveknél, amelyek állan­dóan ilyen káros zónákban (főleg ke­reszteződésükben) vannak valamiféle betegséget is okoz. Hangsúlyozni kell, hogy nagyon erős egyéni eltérések vannak, van aki káros zónában élheti le az életét, de makk egészséges marad, van akinél viszont néhány hét múlva már megjelenik a fáj­dalom, vagy gyulladás, vagy valamilyen más probléma. Mivel maga a jelenség a 2 szál drót se­gítségével nagyon könnyen kipróbálha­tó, ellenőrizhető, mindenkinek ajánlatos legalább egyszer kipróbálnia ezt életé­ben, mert számos gondot, bajt lehet egyszerűen megelőzni így. Voltaképpen akkor örülhetünk, ha valaki nem érzé­keny erre a „földsugárzásra”, mert akkor mindegy, hogy hol dolgozik, vagy milyen zónában van az ágya. Ha valaki viszont érzékeny erre a ha­tásra és kiderül, hogy ilyen zónában fek­szik, akkor a lehető legrövidebb időn be­lül el kell onnan mennie. Nyugat-Európában nagyon sok he­lyen bevett szokás, hogy kórházi ágyak elhelyezésénél is figyelembe veszik eze­ket a zónákat. Megfigyelték ugyanis, hogy vannak olyan kórházi ágyak, ahol az átlagosnál sokkal súlyosabb komplikációk for­dulnak elő, nehezebben gyógyulnak a betegek, vagy éppen több a halálozás. Ez annak tudható be, hogyha arra az ágyra érzékeny ember kerül, akkor azoknak a gyógyulási esélyeit nagyban rontja egy erős zóna. Többen állítják, hogy ha nincs más megoldás és lehetőség, valamilyen módon védekezni is lehet a káros su­gárzások ellen. Mivel valójában nem va­gyunk pontosan tisztában azzal, hogy mi is ez a hatás, a védekezés is meglehető­sen bizonytalan. Az itt-ott olvasható védőtekercsek, hálók stb. alkalmazása, fölöttébb kétséges, nagy valószínű­séggel ezek csak jóindulatú amatőr pró­bálkozások, vagy kóklerkedések. A legbiztosabb dolog, ha igyekszünk el­menni a káros helyekről, ez azonban pél­dául lakótelepi lakások esetén nehéz, hi­szen a vasbetonszerkezetek miatt szinte minden méteren található egy ilyen zóna. Hivatalos megfigyelések, felmérések ugyan nem készültek mindeddig Ma­gyarországon ezekről a zónákról - azon­ban személyes információim vannak ar­ról, hogy lakótelepeken egymás fölött la­kó emberek (akik a szűkös lehetőség miatt csak egy adott helyre tehetik az ágyukat) hasonló megbetegedésekben szenvednek. Természetesen azóta, mióta ismerjük a jelenséget, rendkívül sok mítosz és fél­reértés kapcsolódik hozzá. Többször is kiátkozták, elátkozták ezt a jelenséget, azonban olyan egyszerű az ellenőrzése, hogy bárki aki tényleg meg akar győződ­ni arról, hogy létezik-e, könnyen kipró­bálhatja és ha legalább 10 ismerősét, barátját megkéri, hogy próbálják meg a jelenséget, legalább egy elég érzékeny akad majd közöttük. Ez is egy olyan eset, amikor maga a je­lenség egyszerű, okainak földerítése vi­szont rendkívül nehéz és összetett, mivel egyszerre igényelne nagyon érzékeny fizikai méréseket és jó anatómiai, orvosi, biológiai ismereteket is. (Folytatjuk.) (Folytatás az 1. oldalról.) Az intézkedést számtalan bírálat érte, támadták a pártok és érdekvédelmi szer­vezetek is, mondván, hogy a közelgő ön- kormányzati választások árnyékában könnyen politikai színezetet ölthet az akció, másrészt a bizonytalan tulajdoni helyzetben és privatizációs folyamatban a vállalatigazgatók sem lehetnek biz­tosak abban, hogy ez a megméretés lesz a végső, vagyis a mostani megerősítés, illetve kinevezés hosszú távra szól-e. Vitatkozni lehet a rendelet hasznosságán és időszerűségén, egy azonban biztos: végre kell hajtani. A vállalati tanácsok új­raválasztására rendelkezésre álló idő igen rövid, így - ahol érdeklődtünk - min­denütt gőzerővel folyik a szervezés, le­bonyolítás. Néhány vállalatnál szerzett tapasztalatainkat adjuk közre. A Tolna Megyei Népbolt Vállalatnál az állami vezetés a választások szervezésé­be, lebonyolításába nem szól bele, ki­zárólag a feltételek biztosítására kor­látozza részvételét. A koordinálást a szakszervezeti tanács vállalta, a régi vt- alaprendelet - amelyet nem helyeztek hatályon kívül - egyébként is előírja a szakszervezetek közreműködését. Anto­ni Józsefné, a vállalat szakszervezeti tanácsának titkára elmondta, hogy a cég 11 területén 3-3 fős jelölőbizottságokat választottak, túlnyomó részt semmilyen funkciót nem viselő dolgozók közül. A je­lölések már megtörténtek - szinte kivétel nélkül többes jelölés volt - a választások pedig ottjártunkkor zajlottak. A régi vál­lalati tanács 28 fős volt, ebből 15 dolgo­zói, 4 igazgatói küldött és 9 fő szervezeti egységvezető volt. Az új vt szintén 28 tagú lesz, amelybe egy főt delegál a megyei tanács, mint alapító, 21 főt a dolgozók közvetlenül választanak, ezen­kívül 6 szervezeti egységvezető kerül még a testületbe. Szeptember 14-én reggel először a régi vt mérleget von az elmúlt ötévi munkáról, valamint minősíti az igazgató tevékenységét, ezt követően tartja meg alakulóülését az új vt, amelyen rögtön dönt a jelenlegi igazgató megerő­sítéséről, vagy felmentéséről is. A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a hét első felében szintén lezajlott a tagok megválasztása. Molnár János megbízott igazgató elmondta, hogy az új vállalati ta­nács alakulóülése a hét második felében lesz, de a pontos időpontot még nem tűz­ték ki. Az, hogy ő megbízott igazgató, nem változtat a lényegen, a lebonyolítás módján, legfeljebb - ha megerősítik tiszt­ségében - elmaradhat a „megbízott” jelző. A vt-tagok száma egyébként nem változik, 32 fő marad, amelyben termé­szetesen a dolgozók képviselői szere­pelnek legnagyobb számban. A TÁÉV nem tanácsi alapítású vállalat, így az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium delegált egy főt a vállalati tanácsba. A Tolna Megyei Vendéglátóipari Válla­lat meglehetősen élen jár a privatizációs folyamatban, az egységek döntő hánya­dát már különböző kft-k üzemeltetik. A vállalatnak mindössze 48 aktív dolgozója maradt, így csak hét főt számlál a vállalati tanács. Ebből négyet a dolgozók válasz­tanak, kettőt az igazgató, egyet pedig a megyei tanács delegál. Kovács Ferenc igazgató egyébként a legutóbbi vt-ülé- sen benyújtotta felmondását, ezek szerint tehát az új vt-nek mindenképpen pályázatot kell kiírnia erre a posztra. Kér­désünkre elmondta, hogy a vállalat lé­nyegében már csak vagyonkezelő központként funkcionál, ennek pedig nem kíván a továbbiakban igazgatója lenni, nem beszélve arról, hogy a vállalat léte ilyen formában nem lehet tartós, an­nak pedig nem sok értelmét látja, hogy néhány hónapra újraválasszák igazgatói minőségben. Véleménye szerint a vezetőváltásra valóban sok helyen szükség van, ám a kormánynak inkább vállalnia kellett volna a felelősséget és választás helyett kinevezni az új igazgatókat. A vállala­tok működését is piaci alapokra kell mielőbb helyezni, a demokráciát a politi­kában kell gyakorolni, nem pedig a gaz­daságban.- árki -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents