Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-11 / 135. szám

1990. szeptember 11. Képújság 5 Akik megfordították a napot Az éjszaka csillagai A gazdasági vállalkozásokról (VII.) „Éjfél után elcsendesül a szálló” Mottó: Sokan közülünk akkor kezdenek el dolgozni, amikor mi, a nagy többség, nyugo­vóra térünk. Ők megfordították a napot, mert munkájuk, hivatásuk ezt kívánja tőlük. A „megfordított” élet egészségüket és családi életüket is nagy próba elé állítja. Ők az éjsza­ka csillagai. Sosem hullanak le, csak néha nagyon-nagyon elfáradnak. Gemenc Szálló: Szombat éjszakára megjött a hetek óta ígér­getett záporeső. Szekszárdon kialudtak a közvi­lágítás fényei. Aki tehette, nem mozdul ki az ott­hon védelméből. Dörgött, villámlott, zuhogott. Késön jött, valószínű ez volt a beszédtéma az emberek között és nem volt ez másképpen a Ge­menc Szállóban sem, ahol az emeleti helyiség­ben lakodalmat ültek, a bárhelyiségben a magá­nyosok klubja tartott összejövetelt, az étteremből pedig most szállingóznak hazafelé az utolsó va­csoravendégek. 11 óra múlt. Hogy is látják az éjszakai életet vendéglátós szemmel a szakem­berek, akik benne és belőle élnek. Bövári Zsolt: a Gemenc Szálló négy portásá­nak egyike vendég látó szakközépiskolát végzett, németül beszél és „portás nyelven” olaszul, an­golul, oroszul. Az eső elől bemenekülnek kész­ségesen taxit hív, miközben a fel-fel bukkanó olasz szállóvendégekkel megbeszéli a reggeli ébresztési időpontokat, egyéb apró problémáik­ban segít.- A laikus azt hiszi, hogy az éjszakai portásnak kevesebb dolga van, hisz az érkezések, távozá­sok a szállóban napközben bonyolódnak le, önnek viszont akad tennivalója bőven.- Éjfélig, aztán elcsendesül a szálló, bár job­ban szeretem ha van forgalom, jobban telik az idő, éjfél után már csak cammognak az órák reggelig.- Sok olasz vendéget látni. Milyen alkalomra jöttek, hisz a nyári szezon már jószerivel lejárt.- Vadászni. Ennek a 15 fős olasz csoportnak szinte minden tagja visszatérő vendég, a gemen- ci erdőbe jönnek vadászni, átlag 4-6 napot tölte­nek szállónkban. Már szinte otthon érzik magu­kat a személyzettel baráti - családi kapcsolatot alakítottak ki.- Milyen tulajdonságok azok, amelyek elen­gedhetetlenek egy szállodaportásnak?- Udvariasság, segitőkészség, türelem, jó me­mória, azonkívül a vendég nagyon szereti ha fog­lalkoznak vele, ha kisebb-nagyobb ügyeit az ember sajátjának is tekinti és segít megoldani. Szeretik ha egy év, több év múlva visszatérve fel­ismeri őket a személyzet, ezt nagyon értékelik.- Szereti a külföldi vendégeket, hisz nyilván a hely és nyelvismeret hiánya miatt több „gond” van velük?- A külföldiek fegyelmezettebbek, tisztábbak és főleg pontosabbak mint mi magyarok. Ezért aztán egyáltalán nem jelentenek sok plusz gondot.- Az árak emelkednek, az emberek mindig nehezebben engedhetik meg maguknak, hogy beüljenek egy L osztályú étterembe. Ez a Ge­menc Szállóban hogyan érezteti hatását?- Sajnos nagyon. Az étteremben kevés a ven­dég. A szállóban a szovjet kapcsolatok lazulásá­val elmaradtak a csoportok, sőt a többi külföldi­nek is drägabbak lettünk. Persze ezzel a gonddal az ország valamennyi szállodájának, vendéglá­tóegységének meg kell birkózni.- Mint minden vendéglátással kapcsolatos szakma, ahol a legkülönfélébb emberek, idege­nek megfordulnak, tartogat veszélyt a portásál­lás különösen, hisz sokszor teljesen egyedül van ébren, amikor újabb vendég érkezhet. A siófoki szállodaportás meggyilkolása mély döbbenetét váltott ki mindenkiből. Ön nem fél?- Mindig bíztam a vendégekben, sosem gon­doltam arra, hogy árthatnak. Most a siófoki eset után fenntartással fogadom, ha kicsit is gyanús a vendég. Persze ezt senki sem veheti észre rajtam. Egy olasz szállóvendég széles mosollyal, du­doraszva, imbolygó járással kéri a szobakulcsot, valamint azt, hogy hajnali 4 órakor ébresszék. „Reszkessetek gemenci vadak" - mondom ma­gamban, amig Bóvári Zsolt portás olaszul jó éj­szakát kíván a vendégnek. SAS ERZSÉBET Fotó: G. K. A részvénytársaság A gazdasági vállalkozások­nak ez a fajtája előre meghatá­rozott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tagok felelőssége - akárcsak a kft-knél - itt is korlátolt nevezetesen a ta­gok (részvényesek) felelőssége a társa­sággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatásá­ra terjed ki, a társaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. Hasonló­ság van tehát a két társasági forma között, a különbség mégis az, hogy míg a kft. általá­ban néhány tagból álló, viszonylag kismé­retű és jellemzően tőkeerős olyan társa­ság, ahol a tagok mindig ismerik egymást, s közöttük a társaság irányításában, a tulaj­donosi jogok gyakorlásában szoros és személyes kapcsolat áll fenn, addig a rész­vénytársaságokra a személytelenség jel­lemző, hiszen a tagok tulajdonosi jogait a rendszerint bemutatóra szóló részvény testesíti meg, így a részvénytársaság ese­tében rendszerint és általában nem is lehet tudni, hogy adott időpontban éppen kik a részvények birtokosai, azaz a társaság tulajdonosai. Különbség továbbá az is, hogy a rész­vénytársaságnál a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, vagyis a részvény jellemzően szabadon átruházható, a kft-k esetében a tulajdonosi jogokat kifejező üz­letrész csak szigorú eljárási szabályok és a tagokat megillető elsőbbség mellett ruház­ható át. A fentiekből is kitünően a részvény tehát a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyről tudni kell, hogy ennek névértéke legalább 10 000 forint, vagy ennek tízezer­rel maradék nélkül osztható többszöröse. A részvények azonos tagsági jogokat biz­tosítanak, törvény vagy felhatalmazás alap­ján az alapszabály eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elren­delheti. A részvényeket vásárolni kívánók figyel­mét hívjuk fel elsődlegesen arra, hogy a részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton kell előállítani, hogy a részvényeken fel kell tüntetni: a) a részvénytársaság cégnevét és szék­helyét; b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy bemutatóra vagy névre szól-e, utóbbi esetben a tulajdonos nevét; c) a részvény fajtáját, az alapszabályban megjelölt ahhoz fűződő jogokat; d) a kibocsátás időpontját, a kibocsátás- kori alaptőke nagyságát és a részvények számát; f) részvényutalványnál és ideiglenes részvénynél a már befizetett összeget Jó tudni azt is, hogy - előirt feltételek mellett - lehetőség van ingyenesen vagy kedvezményes áron megszerezhető dol­gozói részvények kibocsátására is, az ilyen részvény névre szól és a részvénytársaság dolgozói valamint nyugdíjasai között átru­házható. A terjedelem korlátáira figyelemmel az ide vonatkozó szabályok részletesebb is­mertetését mellőzzük, utalunk azonban ar­ra, hogy azokat az 1988. évi VI. törvény írja elő s az a Magyar Közlöny 1988. évi 47. számában jelent meg. Sorozatunkat pedig a gazdasági társa­ságok megszűnésére vonatkozó szabá­lyoknak a következő alkalommal történő ismertetésével zárjuk. DR. DEÁK KONRÁD A szépülő és változó Medina (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A nagyon elhanyagolt kultúrházat félmil­lióért hozták helyre: újralécezték, csere- pezték, csatornáztak, vakoltak, mázoltak, ajtókat és ablakokat javítottak, és parket­tát csiszoltak. Most már az alagsori helyisé­gek is használhatók, s végre a külső is méltó a nevéhez. A Hunyadi Tsz, mint fenntartó végezte a munkákat a tejgyűjtő és a húsbolt körül. Ki­javították a tetőszerkezetet, új csatornát és hosszú időre garantált szép vakolatot ka­pott. Bent felújították a villanyhálózatot, a vízvezetéket és a falat beborító csempét. A traktorvásárlást vita előzte meg. Győ­zött az ész! A TZ-4K kistraktorhoz tartozik egy kasza, s az igazán fontos billenős pót­kocsi. Medinának bőven van füves közte­rülete és tisztításra szoruló vizvezető árka. S ezzel oldják meg a belső anyagszállítást js, hisz fuvarost csak úgy leakasztani a szögről, nem lehet.. A gép vezetője, fel-és lerakodója Horváth Sándor közterületgon­dozó. A zöldséges hölgy Kölesdről jön hetente egyszer, szép és friss áruval. A közelmúlt­ban elkészült betonasztaloknál már árultak kilós ruhát, sőt a lengyelek is felfedezték. Elvétve ugyan, de előfordult már, s remél­hetőleg egyre többször, hogy a felesleget termelő medinaiak is itt adják el áruikat... * KONRÁD LÁSZLÓ A kultúrház Tejcsarnok és húsbolt Köszönjük a bátaszékieknek Tolnanémedi utcák Tolnanémedi Község Tanácsa az elmúlt években fő feladatául tűzte ki, hogy a mintegy 1400 lakosú telepü­lés minél több utcájában szilárd bur­kolatú utat építtessen. A szűkülő gazdasági körülmé­nyek között a végrehajtás nem volt könnyű feladat. Az anyagi lehetősé­gek és az egyéb fejlesztési feladatok függvényében azonban minden év­ben sor került útépítésre. így történt 1990-ben is. Három ut­cában 800 méter út épült 1400 ezer forint költséggel, mely a közelmúlt­ban került átadásra. Jelenleg Tolnanémedi utcáinak 80%-ában kiépített úton közlekedik a lakosság. A tanács most leköszön annak re­ményében, hogy az új önkormány­zatnak nagyobb anyagi lehetőség áll majd rendelkezésére a település infrastrukturális fejlesztésére. MOLNÁR LÁSZLÓNÉ tudósító Még nem némult el a fegyverek hangja Romániában, amikor egy, a Kisküküllö mentén elterülő település - Szász-Csá- vás - lakosai egy egészen más hangra lettek figyelmesek. Mindkét hang szállított valamit - az el­ső a halált, a második - amely 3 kis teher­szállító és egy személygépkocsi hangja volt - a szeretetet, a testvériséget az együvé tartozást. 1989. december 27-e van - a helyszín Románia. A szeretet ünnepe sok millió szívbe írja be: „IMMANUEL-VELÜNK AZ ISTEN”. Fénysugár gyúlt az éjszakában, remény a szívekben... és félelem... és fé­lelem, az oly nagyon megpróbált embe­rek lelkében. Ezt a félelmet próbálta eloszlatni a bá- taszéki segélyszállítmányt hozó kocsik zaja... Emberek, nem vagytok magatok, Istennel együtt rajtatok a világ szeme és mellettetek minden jó érzésű nép segítő keze. Csodálatos volt az az este, amikor Bognár Jenő tanácselnök vezetésével a lelkészi lakás udvarára érkezett a tízta­gú bátaszéki küldöttség. Tagjai öröm­könnyek közt csókolgatták a nagyon gyakran össze sereglett szács-csávási testvéreiket. Kézszorítás, testvéri csók, öröm, hála és mennyi minden fért bele ebbe a talál­kozásba. S, hogy mi se maradjunk adó­sak, a finom bor mellett felcsendül az ajkakon a sok gyönyörű nóta, mely a szász-csákváriak legféltettebb és leg­drágább kifejezőeszköze. Felcsendült a: „Maroknyi és... áld meg... nagy Majtény... és Krasznahorka... Rákóczi panasza, Arad vér virága és ter­mészetesen Te benned bíztunk elejétől fogva.” Már e találkozás alkalmával ha nem is hivatalosan de megegyezés született, hogy a két helység közt testvéri kapcso­lat alakuljon ki. 1990 márciusában a dunapataji nép­dalkör és református egyház meghívásá­ra Magyarországra érkezett a csávási dalárda és örömmel fogadta a bátaszéki tanács meghívását március 14-re, ami­kor ez a barátság még jobban elmélyült. Már ekkor elhangzott Kemény^ Lajos igazgató úr ajkáról, hogy a tanáccsal egyetértésben szívesen vállalják 25-30 csávási diák nyaraltatását a Balatonon. Az ajánlás elhangzott, bár félve, de ígére­tet tettünk és ami csak álom volt, íme beteljesedett. 1990. augusztus 2-án, délután 28 csá­vási diák szállt le Bátaszéken a vonatról, akiket már az állomáson, a vendéglátó családtagok vagy egész családok fogad­tak. Két éjszaka és egy csodálatos nap Bátaszéken és környékén és 4-én indu­lás Balatonszepezdre együtt a mintegy 60 bátaszéki diákkal és nevelőikkel. Hét nap a Balatonon - még álmunkban sem reméltük és mégis valóság. Ezt az élményt, Isten mellett, nektek köszönjük bátaszékiek (tanács, iskola... stb.), alsónyéki reformátusok, néktek vendéglátó családok, nevelők és nem utolsósorban gyerekek. Mi is szeretettel várunk benneteket, jö­vőre Csáváson. Ha mindent, amit kap­tunk nem is tudunk viszonozni, szerető szivünkre és testvéri jobbunkra számít­hattok. Köszönjük bátaszékiek! A csávásiak nevében: Bíró József és Dézsi Ferenc STOP A kisdiákok szüleihez Az iskolai közlekedésre nevelés nem lehet igazán hatékony a szülők alapozó és kiegészítő munkája nélkül. Tudniuk kell, hogy az iskolába járni kezdő hatéves gyermekek jellemző tulaj­donsága, hogy igyekeznek környezetü­ket felismerni, az utcát, a közlekedést is. Ebben a korban nagy hatást gyakorol­nak rájuk a vizuális benyomások, megfe­lelő irányítás mellett tehát pontos megfi­gyeléseket tehetnek a közlekedésben is. Ebben az időszakban a szülők felada­ta, hogy helyénvaló megfigyelésekre tanítsák gyermeküket. A közös sétákon, vagy iskolába kísérésükkor pl. hívják fel figyelmüket a jelzőtáblák észrevételére, azokra, amelyek reájuk is vonatkoznak. Túl sokat persze nem várhatnak a hat­éves gyermekek figyelmi teljesítményé­ről. Kb. hétéves korukig minden, ami színében, hangjában stb. feltűnő, az el­vonja a figyelmüket, s nem tudnak kü­lönbséget tenni a fontos és a kevésbé fontos között. Ne várjuk azt sem tőlük, hogy hosszú időn át figyelmesen hall­gassanak bennünket. Ennek ellenére nem fölösleges a gyerekeket gyakran fi­gyelmeztetni arra, hogy semmi esetre se fussanak az úttestre guruló labda, vagy más játék után. Minden szóbeli ráhatás­nál többet ér azonban a „járdaszegély­szabály” betartásának állandó gyakorlá­sa. (A járdaszegélynél való automatikus, reflexszerű megállás.) A sebesség- és távolságbecslés gya­koroltatása az önálló közlekedés megkezdése idején különösen fontos. Szoktassuk rá a gyerekeket, hogy köze­ledő járművek távolságának becslésé­hez házak szolgálhatnak tájékozódási alapul. Például ha egy bizonyos épület (üzlet stb.) előtt közeledő jármüvet látnak, akkor már nem szabad átmenniük a túl­oldalra. Hasznos, ha a kisérő esetenként felhívja a gyermek figyelmét mások he­lyes közlekedési magatartására. De a helytelent is észre kell vétetni, mert így a rossz példával szemben ellenállóvá, vé­detté tehetjük a gyermeket. Végezetül még egy jó tanács: rendőr­rel soha ne ijesztgessük a kisgyermeke­ket. A szülőnek inkább azt kell elérnie, hogy a gyerekben bizalom alakuljon ki a rendőr iránt. Tanulja meg, hogy amikor egyedül közlekedik és esetleg tanácsta­lan helyzetbe kerül az utcán (eltéved), a rendőrhöz bátran fordulhat segítségért. PIÁCSEK GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents