Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-11 / 135. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 11. Németh Miklós aláírta, Andrásfalvy Bertalan elküldte Önálló a szekszárdi főiskola (Folytatás az 1. oldalról.) éves tanítójelölt köszöntötte a „gólyákat”. Az ünnepség alkalmából kitüntetésátadásra is sor került. Az ideiglenes főiskolai tanács az általa alapított Illyés Gyula Emlékplakettet a kaposvári főiskolának, illetve Illyés Gyulánénak ítélte oda. (Az özvegy betegsége miatt nem vett részt a tanévnyitón), valamint emlékplakettel és oklevéllel jutalmazta mindazokat a pedagógusokat és közéleti személyiségeket, akik hozzájárultak a főiskola önállósodásához. Dr. Horváth Béla docens az lllyés-bre- viárium összeállítására kiirt intézményi pályázat eredményét ismertetve elmondta, hogy a kollektiv díjat egy elsőéves könyvtár szakos hallgatókból álló csoport kapta, az egyéni díjat pedig Tóbi Etelka, harmadéves óvodapedagógus hallgató nyerte el. Tamás Adám, a megyei tanács elnöke is üdvözölte a diákokat, majd hagyományosan a több évtizede oktató-nevelőmunkát végző idős pedagógusok kitüntetése következett. A hallgatók képviselői koszorúznak Heinrike Zimmer, az eichstatti németmagyar óvodapedagógiai intézet vezetője köt szalagot a zászlóra Zala Béla vasdiplomát, Juhász Gyula aranydiplomát vehetett át. Délután a művészeti tanszék hallgatóinak, a természettudományi tanszék oktatóinak illetve a Musica bábegyüttes tagjainak munkáiból nyílt kiállítás, majd az épület előtt álló lllyés-szobor előtt koszorúkat helyeztek el. A koszorúzáson részt vett Illyés Mária, az író lánya is. Az eseménysorozat zárásaként a Művészetek Házában neves színművészek közreműködésével irodalmi műsorral emlékeztek meg a megye neves szülöttéről. esi - ór A legnagyobb feladat a privatizáció (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszterelnök hangoztatta, hogy a hazánk előtt álló legnagyobb feladatot a privatizáció jelenti. Jelenleg még a magyar piaci termelés mintegy 85-90 százaléka az állami tulajdonú vállalatoktól származik. A magyar gazdaság alacsony fokú hatékonysága elsősorban arra vezethető vissza, hogy az állami szektorban hiányzik az igazi tulajdonosi érdekeltség és a magasabb teljesítményre ösztönző személyi érdekeltség is. Kormánya határozott céljaként kifejtette: az állami tulajdoni arányt az iparban 3-4 éven belül úgy kívánják megváltoztatni, hogy a magánszektor részesedése domináns legyen. A miniszterelnök rámutatott: a kormány tisztában van azzal, hogy a befektetéshez bizalomra és ehhez kellő szilárdságú politikai és gazdasági stabilitásra van szükség. A kormány a gazdasági program mindezen feltételeit biztosítja és minden lehetséges eszközzel támogatja a vállalkozásokat, beleértve a külföldiek magyarországi vállalkozásait is. Josio Teraszává, a MIGA ügyvezető elnökhelyettese elmondta, hogy a nemzetközi intézmény a Világbank-csoport legújabb tagja, melyet 1988-ban alapítottak. Teljes tagsága jelenleg 85 ország, közülük 65-ea már ratifikálták a MIGA alapokmányát. A nemzetközi intézmény célja, hogy elsősorban a fejlődő országokban védje a külföldi beruházók érdekeit a különböző váratlan eseményekről, így a politikai változásoktól és azok kihatásaitól. Valutaárfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1990. szeptember 11-től 17-ig Pénznem . angol font ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank görög drachma a/b holland forint ír font japán yen (1000) kanadai dollár norvég korona NSZK márka olasz lira (1000) osztrák schilling portugál escudo spanyol peseta svájci frank svéd korona USA dollár ECU (közös piac) vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban 11335,49 12 036,65 4938,79 5244,29 187,20 198,78 1007,67 1070,01 1633,89 1734,95 1148,91 1219,97 39,96 41,36 3413,66 3624,82 10320,61 10958,99 435,74 462,70 5211,31 5533,65 995,63 1057,21 3847.30 4085,28 51.57 54,77 546,61 580,43 43.57 46,27 61,42 65,22 4624,63 4910,69 1048.30 1113,14 6063,35 6438,41 7964,48 8457,12 a) vásárolható legmagasabb bank- jegycimlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 40,12 40,20 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Érvényben: 1990. július 1-jétől vásárolható árfolyam Pénznem legmagasabb 100 egységre címletek forintban Albán lek289,00 Bolgár leva 20 1676,14 Csehszlovák korona 500 252,50/0 KNDK von910,42 Kubai peso 20 1328,80 Lengyel zlozy (1000) 100,000 12,29 Mongol tugrik 20 406,70 Román lei 100 170,00 Szovjet rubel 10 1900,00 Vietnami dong (1000)16,39 ö/ a csehszlovák korona bankjegy és utazási csekk vételi árfolyama 100 egységre 237,- forint. AustriaLotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 36. heti osztrák lottó nyereményei az illetékek levonása után a kővetkezők: 6 találatos egy darab, nyereménye 11 453 728 schilling; 5 plusz 1 találatos8darab, nyereményük egyenként 477238 schilling; 5 találatos 358 darab, nyereményük egyenként 15996 schilling; 4 találatos 19 015 darab, nyereményük egyenként 401 schilling; 3 találatos 321 856 darab, nyereményük egyenként 29 schilling. A Joker-számra fizetett nyeremények: A Joker 1 747742 schilling; a Joker-szám egymás melletti utolsó 5 számjegye 100000 schilling; 4 számjegye 10000 schilling; 3 számjegye 1000 schilling; 2 számjegye 100 schilling. Párthír KDNP Zombai szervezet Zombán megalakult a KDNP. Elnöke: Pesti János, titkára: Matus János, gazdasági felelős: Takács György. Csúcs után Hétfőn reggel még lengett a Finlandia-palota előtt az amerikai, a finn és a szovjet zászló, a csúcstalálkozó résztvevői azonban már vasárnap este elutaztak Helsinkiből s a nemzetközi sajtóközpontban a több mint kétezer akkreditált újságíró közül is csak kevesen maradtak. Ha a főszereplők távoztak is, az elnöki sajtóértekezlet után 14 órával már jobban látszik, mit sikerült és mit nem sikerült elérni ezen a maga nemében egyedülálló szovjet-amerikai csúcstalálkozón. A példátlanul rövid idő - nyolc nap - alatt Bush elnök kérésére megtartott tanácskozás mindenekelőtt önmagában a tényével ékes bizonyíték arra, hogy valóban kezdetét veszi a hidegháború utáni korszak: a világ két legnagyobb hatalmának vezetői már képesek arra, hogy viszonylag ceremóniamentesen összeüljenek, s közös álláspontot képviseljenek egy akut helyi konfliktus - nevezetesen a Kuvait elleni iraki agresszió - ügyében. E vonatkozásban különösen a Szovjetunió álláspontja érdemel figyelmet: Moszkvát szerződések és sokéves jó gazdasági és politikai kapcsolatok kötik Irakhoz, s ahhoz, hogy Washingtonnal közösen határozottan elítélje az agresz- sziót az ENSZ BT-ben és a csúcstalálkozón is, túl kellett tennie magát azon is, hogy az Egyesült Államok hatalmas katonai erőt helyezett el a Közel-Keleten Szaúd-Arábiában. Mindez reményt nyújt arra is, hogy a szuperhatalmak közötti közeledés háttérbe szorítja Moszkva és Washington katonai, politikai és hatalmi rivalizálását s a világ az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet fordíthat a mindenkori helyi konfliktusok és problémák megoldására. Változást hozott a csúcstalálkozó a jelek szerint általában a közel-keleti politikában is, hiszen Mihail Gorbacsov a sajtóértekezletén világosabb érzékeltette: sikerült Bush elnökkel megértetni, hogy a Szovjetuniónak nem elhanyagolható szerepe van a Közel-Keleten. Bush elnök pedig immár nem zárta ki az arab-izraeli konfliktus rendezésére összehívandó nemzetközi értekezlet lehetőségét, csupán azt hangsúlyozta, hogy az arab-izraeli kérdést semmilyen körülmények között sem szabad összemosni, egy kalap alá venni az iraki agresszió kérdésével. A helsinki csúcsértekezlet - részben a személyes találkozások sokat hangsúlyozott erejével is - tovább mélyítette azt a folyamatot amelynek során az Egyesült Államok és a Szovjetunió ellenfelekből lassan partnerekké válnak. Jól jelzi ezt az, hogy Bush elnök ismét határozottan síkraszállt a Szovjetuniónak nyújtandó amerikai gazdasági segítség mellett, hangsúlyozva azonban, hogy nem egyszerűen adományokról, hanem a peresztrojka sikerét szolgáló elképzelésekről van szó. Ennek egyik jele, hogy Robert Mosbacher kereskedelmi miniszter vezetésével már a héten vezető amerikai üzletemberekből álló küldöttség utazik Moszkvába a szovjet gazdaság helyzetének tanulmányozására. Volt azonban a helsinki csúcsértekezletnek legalább két olyan témája, amelyben nem - vagy alig - sikerült haladást elérni, s ezekről ennek megfelelően kevesebb szó is esett az elnökök sajtóértekezletén: még mindig vannak megoldatlan kérdéseka német egyesítéssel foglalkozó 2 + 4-es konferencián - amelyneka napokban Moszkvában már a záróértekezletét fogják megtartani. Ezzel kapcsolatban azonban reményt kelt, hogy alig néhány hónapja még mélységes szakadék választotta el Moszkvát és Washingtont az Egységes Németország NATO-tagságának kérdésében, amelyet időközben sikerült megoldani azzal, hogy Moszkva elfogadta Németország jövendő NATO-tagságát. A másik kérdés, amely nyitott maradt, a START és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások ügye. Bár mindkét elnök hangsúlyozta a helsinki sajtóértekezleten, hogy mindkét megállapodást még idén alá szeretnék írni. Baker külügyminiszter elmondta: elsősorban a bécsi tárgyalások vonatkozásában elképzelhető, hogy bizonyos részletek - a repülőgépek kérdésének - megoldását későbbre kell halasztani s egyelőre olyan keretmegállapodást lehet csaka aláírni, amelyből a részletek kimaradnak. Végül visszatérve a helsinki csúcstalálkozó központi témájára, az iraki válság kérdésére: megfigyelők egyetértenek abban, hogy a vasárnap délelőtti közel három órán át tartó négyszemközti elnöki megbeszélésen az agresszió haladéktalan megszüntetését követelő határozott közös álláspont leszögezésén kívül alighanem más részletek is szóba kerültek: ezekre majd bizonyára a következő hetek eseményeiből lehet visz- szakövetkeztetni. HORVÁTH JÚLIA (Helsinki) .Múlthoz kötődő” társadalmi szervezetek A vagyonnal történő elszámolást tömény írja elő Torgyán: Éppen az MSZP érdekében.« (Folytatás az 1. oldalról.) A törvény erről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szervezeteket ingyenes használati jog illeti meg azokra az ingatlanokra, amelyekre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán szűnt meg. A törvény előírást tartalmaz a használati jog időtartamára vonatkozóan is. A társadalmi szervezetek a társadalomban betöltött szerepüknek és súlyuknak megfelelően juthatnak majd hozzá az állami tulajdonú ingatlanokhoz, később meghatározandó elvek szerint. Ennek során bérlet, illetve tulajdonba adás egyaránt szóba jöhet. Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A tavaly novem- . béri népszavazás óta politikai kampányok és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve - a kormány, bővitve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként beterjesztette a plénum elé. A képviselőház hétfőn végre pontot tette e - úgymond a nép nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT- nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949. januári. Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy önmérsékletet tanúsított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is. Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre? A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. Rövid részletes vita után az Ország- gyűlés döntött az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról. A jogszabálymódositások célja, hogy a kormányprogram irányelveivel összhangban elősegítse a magántulajdon dominanciáján alapuló piacgazdaság kialakítását, ugyanakkor továbbra is kellő védelemben részesítse a nemzet tulajdonát képező állami vagyont. A piacgazdaság fejlesztésével összefüggően a törvényjavaslatban megfogalmazott jogszabályok megkönnyítik az egyes gazdasági egységek önállóvá válását az anyaszervezettől. A képviselőtársak hozzászólásainak minősítése és magyarázata jellemezte az átalakulási törvény módosításáról folytatott törvényhozási vitát. Szabad-e a kormány erőteljes centralizációs törekvéseinek teret engedni? Helyes-e az Állami Vagyonügynökség hatáskörét a javasolt mértékben kiszélesíteni? - sorolta az alapkérdéseket újra Eörsi Mátyás (SZDSZ), az ellenzék véleményét tolmácsolva. Ezt a véleményt példákkal erősítette Kosa Lajos (Fidesz) és Solt Ottilia (SZDSZ). A kormánypártok közül jószerivel csak az MDF képviselői hallatták hangjukat, a kormány sokszor hangoztatott érveit ismételgetve, és - ízekre szedve ellenzéki képviselőtársaik szavait. Dénes János szerint Eörsi Mátyás megmagyarázta a magyar csodát, és ezzel együtt mindjárt „mohó kecskére bízná a káposztát”. Szabó Ivántól azt lehetett megtudni, hogy a privatizációt nem a mintegy 30 embert foglalkoztató vagyonügynökség fogja önmagában megoldani, hanem több száz (!) kis- és középméretű szervezet segít neki ebben. Palotás János megítélése szerint a privatizációt nem szabad leegyszerűsíteni a decentralizációra. A többszöri hozzászólás-magyarázat után Szűrös Mátyás a vitát lezárta. A miniszter kedden kap lehetőséget a válaszra, s a képviselőház ezután dönt a törvényjavaslat elfogadásáról. Az ülésnap utolsó napirendi pontjaként a megüresedett bizottsági helyeket töltötték be, ezekre a kormánykoalíció három pártja tett javaslatot. (MTI) Antall «József a kormány gazdasagpolitikájaról
