Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-08 / 133. szám

• . TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP I. évfolyam, 133. szám ÁRA: 5,30 Ft 1990. szeptember 8., SZOMBAT Túlsúlyban a válságjegyek Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről A meglévő és a látható pozitív tenden­ciák ellenére a kormány ma még a vál­ságjegyeket látja túlsúlyban a gazdaság­ban, amit a termelés visszaesése, a belső egyensúly hiánya és a növekvő infláció jelez. Jóllehet a kormány megkezdte a gazdasági rendszerváltást, a válságból való kilábalást megnehezíti, hogy a ko­rábbi problémák hatásai most jelentkez­nek, jelentős társadalmi feszültséget keltve - közölte a kormány ülését követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs kormányszóvivő. A csütörtöki ülésről tájékoztatva el­mondta: a pénzügyminiszter az idei gaz­dasági folyamatok eddigi alakulásáról és a várható tendenciákról szólt. A statiszti­kák szerint rendkívüli mértékben javult a külgazdasági egyensúly. A külkereske­delmi áruforgalom aktívuma 550 millió dollárra nőtt, miközben a rubelelszámo­lású forgalom 30 százalékkal csökkent. A kitörési pontok tehát adottak, ám új veszélyforrások is jelentkeztek, hiszen csökkentek a szbvjet olajszállítások, ezt az öböl-beli olajválság is kíséri, s rontja a helyzetet az aszálykár is. Örvendetes vi­szont, hogy növekedett a kis- és közép­méretű vállalkozások száma és teljesít­ménye. A termelői ár 21, a fogyasztói ár­szint 26 százalékkal emelkedett az elsp félévben. A termelőiár-emelkedés mérté­ke az év végére elérheti a 22, a fogyasz­tói árszint növekedése pedig a 28-30 százalékot. A lakossági fogyasztás az év végéig 3-4 százalékkal, a reáljövedelem várha­tóan 4 százalékkal csökken. Az átlagbé­rek jelenleg a tavalyit 27-29 százalékkal haladják meg, a pénzbeni társadalmi jö­vedelmek a tervezettnél gyorsabban, 32-34 százalékkal növekednek. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy a foglalkoztatottak száma a tavalyihoz vi­szonyítva az első félévhez képest 8 szá­zalékkal csökkent. A szerkezetváltás miatt az év végére várhatóan 80-100 ezer lesz a munkanélküliek száma, a se­gélyezettek köre pedig 60 ezerben tetőz­het. László Balázs kérdésekre válaszolva kijelentette: nem a kormányon múlik, hogy mikor kerül a földtörvény a parla­ment elé. A kormánynak nem célja a kérdés ha­logatása, nem ezért utalta felvetéseit az Alkotmánybíróság elé. Nyilvánvalóan a parlament tervezett szünete is lassítja a munkát. A kormány tudomásul vette a kisgaz­dapárti Zsíros Géza önálló képviselői indítványát a földtulajdon tárgyában. A szóvivő úgy tudja: a kisgazda minisz­terek, illetve képviselőtársaik ráveszik majd Zsíros Gézát kezdeményezéseinek visszavonására, hogy szabaddá váljék az út a kormány törvényjavaslata előtt. A trianoni emlékmű tervezett újrafelál­lításáról a kormány testületileg nem fog­lalt állást. A kormányzat tagjainak e kérdéssel kapcsolatos megnyilvánulásai mögött személyes vélemény rejlik - közölte egy másik kérdésre. Egy további felvetésre válaszolva elmondta: a költségvetési vita még nem zárult le. A kormány a „rolót” igyekszik lehúzni a tárcák különböző költségkérelmei előtt, mert megtakarítási szándékot nem so­kuk jelzett. A kormány nem határozott el egyetlen központi áremelést sem, ez a téma nem is került szóba a csütörtöki ülésen - mondta László Balázs. Ejtőernyősparádé Öcsényben *—­Tegnap megkezdődött Öcsényben az ejtőernyős boogietalálkozó. Az első napon szekszárdi, pécsi és budapesti versenyzők attrakciói szórakoztatták a közönséget (Tudósításunk az 5. oldalon.) Nemzetiségi szószólók kerestetnek Szekszárdon nem élnek a kedvezménnyel? Már csak néhány nap van vissza a jelölési kampányból, 12-én lezárul, s a finisben - kicsit késve ugyan, de - lépett a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének Tolna megyei érdekképviseleti csoportja és a Dunai Svábok Tolna Megyei Egyesülete. Tegnap délután a me­gyeszékhelyen ültek össze e két szervezet tagjait képviselő kongresz- szusi küldöttek és választmányi ta­gok, hogy a szövetség jogtanácso­sának, dr. Uttó Györgynek az elő­adása után megbeszéljék a válasz­tással kapcsolatos helyi teendőket. A jogász a törvény azon fejezeteit érintette előadásában, amelyek a ki­sebbségek számára - úgymond - előnyt jelentenek. De kérdés, vállal­ják-e - a jelenlevőkre vonatkoztatott - németségüket, indítanak-e képvi­selőket, akik minden tekintetben a nemzetiséget képviselik majd. (Folytatás a 2. oldalon.) A Tolnataiból Szentek szabadulása (1. oldal.) Dr. Jávor András és F. Kováts Éva az egészségügy reformjáról (2. oldal.) Hagyományainkból - Báta (2. oldal.) Zengő tündérkert (3. oldal.) A szeméremcsont koreográfiája (4. oldal.) Exitus (4. oldal.) A nyomor filozófiája (5. oldal.) Háromszáz esztendeje született Mikes Kelemen (7. oldal.) Kegyelem a kémeknek A köztársasági elnök megkegyel­mezett a Belovai-ügy elítéltjeinek. A Budapesti Fegyház és Börtön négy rabját pénteken már szabadon is bocsátották. Belovai István, a londoni magyar katonai attaséi hivatal volt tisztje 1985-ben kémkedésért életfogytig­lani fegyházbüntetést kapott Az el­múlt év során kegyelemért folyamo­dott, mert véleménye szerint - szov­jet katonai információk kiszolgálta­tásával - már évekkel ezetőtt is a rendszerváltást szolgálta. Az egyko­ri honvéd alezredes kérelmét támo­gatta a Magyar Politikai Foglyok Or­szágos Szövetsége. Álláspontjuk az volt, hogy indokolt a rendkívüli gesz­tus gyakorlása, hiszen az ameri­kaiak javára, a Varsói Szerződés sé­relmére elkövetett kémkedés meg­ítélése a politikai helyzet változásá­val együtt módosult. Göncz Árpád határozata Belovai büntetését 15 évi szabadságvesz­tésre mérsékelte, ám a még hátrale­vő rész végrehajtását felfüggesztet­te. Hasonló kedvezményben része­sültek a per más elitéltjei is: felfüg­gesztik Halmi Zoltán 15 évi, idősebb és ifjabb Vadász Miklós 10-10 évi büntetését is, négy év próbaidőre. A köztársasági elnök döntését rendkívül gyorsan végrehajtották. Az igazságügy-miniszter csak pénte­ken ellenjegyezte a dokumentumot, de még aznap intézkedett a rabok kiengedéséről is - meg sem várva, amíg az irat visszajut az elnöki hiva­talba, s így érvényessé válik. ban. Az összejövetel végén a bonyhádi tagszervezet elnökévé megválasztották Fenyvesi Györgyöt, az alelnök Lencz Henrik, titkár pedig Ettig László lett. Ezt követően megkoszorúzták néhai Niko- démusz Józsefnek, az első bonyhádi baj­társi szövetség alapítójának sírját és a hősök emlékművét. Az évtizedeken keresztül kényszerű­ségből elhallgatott sérelmek, az elvesz­tett barátok, testvérek, szülők emléke bi­zony még férfiszemekből is könnyeket csalt ezen a délelőttön.-csi-ór­Megalakult a volt hadifoglyok bonyhádi szövetsége Ha mindenki elmegy, talán be sem fér­tek volna a művelődési ház előadótermé­be a Völgységből egykor hadifogságba, kényszermunkára elhurcoltak közül azok, akik meggyötörve, betegen ugyan, de hazatértek a második világháború után. így is mintegy százharmincán össze­gyűltek tegnap délelőtt Bonyhádon, hogy megalakítsák a megye második tagszer­vezetét, felelevenítsék a hazától távol töl­tött hónapokat, éveket, szenvedéseket, emlékezzenek, s emlékeztessék a fiata­labb generációkat azokra a borzalmakra, melyeknek szándékuk szerint soha töb­bé nem szabad megtörténniük. Az alakuló ülésen, melyen részt vett Matuz Károly, az országos szövetség elnökségi tagja, Huba János, a megyei szövetség elnöke, Barcza József ország­gyűlési képviselő és Sebestyén István, a városi tanács vb-titkára is, a bajtársak egyetértettek abban, hogy a jelenleg érvény­ben lévő különféle rende­letek, határozatok helyett egy mindenki számára vi­lágos kárpótlási törvény létrehozására lenne szükség. Támogatják egy szakmai kárpótlási kollé­gium megalakítását is, s kifejezték szándékukat, hogy nem pártként, ha­nem társadalmi szerve­zetként mindent meg­tesznek az ártatlanul bűnhődöttek erkölcsi és anyagi elégtételéért, ér­dekeik védelméért. Elha­tározták, hogy a még meglévő levelekből, do­kumentumokból, tár­gyakból kiállítást rendez­nek a városi szövetség­nek ezentúl helyet bizto­sító Völgységi Múzeum­Emlékezni és emlékeztetni Katonákkal az aszály ellen A földművelésügyi tárca kérésére ha­tározatot hozott a Minisztertanács kato­nai munkaerő alkalmazásáról a mező- gazdaságban - tájékoztatta Keleti György ezredes pénteken az MTI-t. Bár korábban arról volt szó, hogy a ka­tonai kiképzésen és szolgálatellátáson túl - hiszen ezért vonulnak be - másra nem vesszük igénybe a katonafiatalokat, most ázonban az aszály okozta súlyos károk mérsékléséhez a hadseregnek is segítséget kell adnia - mondta a HM szó­vivője. A két tárca közötti megállapodás szerint szeptemberben mintegy 150 ka­tonai szállítójármű Segíti az őszi betakarí­tást. Ebben a hónapban - mivel az alaku­latoknál alapkiképzés folyik - egyéb munkaerőt nem ad a honvédség. Októ­berben és novemberben viszont - a to­vábbi 50 szállítójárművön túl - közel 1500 katonafiatalt irányítanak mezőgaz­dasági munkára. Ök a vetőmag előállí­tásában, a betakarításban, a cukorgyári és konzervgyári munkákban fognak se­gíteni. A katonák részére kifizetett bér nem lehet kevesebb, mint a hasonló munkát végző polgári dolgozók bére. A szállitójárműveket és a sorkatonákat a Magyar Honvédség olyan alakulataitól vezénylik, ahol a harckészültségi felada­tok ellátása megfelelő átcsoportosítás­sal, a csökkentett létszám ellenére is biz­tosítható - igaz, a laktanyákban maradók nagyobb igénybevétele mellett. \

Next

/
Thumbnails
Contents