Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-06 / 131. szám

1990. szeptember 6. NÉPÚJSÁG 5 Milyen polgármestert szeretnék? Csendes várakozás, egyre fokozódó bizonytalanság jellemzi az emberek többségét Decsen is. Elég nehezen iga­zodnak el a jelölés kissé bonyolult mód­jában is. A romló gazdasági helyzet, az állandó áremelések is irritálják a válasz­tópolgárok kedélyét. Az annyira óhajtott, remélt változásokban is csak nagyon ke­vesen hisznek - Decsen szinte minden változatlan. K. Ferencné, nyugdíjas pedagógus:- Az én véleményemre még soha, sen­ki nem volt kiváncsi, pedig én is gondol­kodó ember voltam s vagyok ma is. De valóban van-e valaki, aki kíváncsi arra, hogy én mire gondolok napjainkban? Én azt látom, hogy romlik a családom anyagi helyzete, megélhetése, míg semmi bizta­tó változás még a láthatáron sincs. Ugyanakkor a volt vezetők változatlanul ott pöffeszkednek a múltban megszerzett foteljaikban. Az emberek hallgatnak, hallgatnak, mert most is félnek; ez a féle­lem soha nem múlik el, ha intézkedések­kel nem segítenek azokat feloldani... Azt gondolom, hogy a változást, a megújulást az élet minden területén, így az iskolá­ban, s annak intézményeiben is csak új, hiteles emberek tudják kibontakoztatni. Mindennek jelenleg még a legkisebb je­lét sem látom. Néhányan pártoskodnak, de sok bába közt elvész a gyermek, pe­dig a megújulásra olyan szükség van, mint a friss oxigénre... B. Dezsőné, nyugdíjas pedagógus:- Ha szegény Dezső mindezt megér­hette volna, akkor egészen más lenne a helyzet. Neki igazán volt véleménye... No, azért nekem is volt, de engem jósze­rével még emberszámba se vettek. Ma­gamra maradtam három fiammal, de én csak mellőzést, örökös megalázást kap­tam. Sajnos amíg ezek a vezetők a helyü­kön vannak, addig én nem hiszek senki­ben és semmiben! Tudom, hogy jó lenne, kellene egy olyan ember, aki a pártok torzsalkodásain felülemelkedve valóban a sokat emlegetett népet, a pártonkívü- liek nagyobb többségét, az elesetteket, az arra rászorultakat támogatná. A képvi­selők is fontos feladatot láthatnak el, de nekem még nincsenek meg a megfelelő jelöltjeim; gondolkozom még, keressen fel máskor is - fejezi be töprengéseit. Májlinger Ferenc, egyéni gazda, gaz­daember, egy magyar farmer:- Uram, én már akkor gazdálkodtam, vállalkoztam, amikor mindez több volt a bocsánatos bűnnél... Hogy képviselő­ként az én nevem is szóba került, egy ki­csit meglepett vele, de nekem ez is jól­esik. Tudja, hogy én évtizedek óta a piacnak termelek; amikor mások valami­be belefognak, akkor én már régen vál­tottam; ma is ezt teszem! Szerteágazó foglalatoskodásom mellett most gyümöl­csöst telepítettem a Sárközben. Az egy- holdas terület szépen fejlődik, s ezt jö­vőre újabb két holddal toldom meg. Re­mélem, most sem csalódom! Azt várnám, hogy a jövőben ne legyek megtűrt mostoha gyermeke e hazának; azonos feltételek, esélyek mellett dolgoz­hassam mindenféle szektorral, ahogyan ezt Ígérgetik... Ami a képviselőséget illeti, szívesen segítenék, de az én „hobbim” eddig is egész embert kívánt; nem nyolc órát dol­gozom! Talán ennél fontosabb, ha nem a legfontosabb az lenne, hogy minden te­kintetben alkalmas polgármestert talál­junk az önkormányzat, tehát a község élére. A jelenlegi tanácselnök fiatal, agilis ember, de akkor tenné jól, ha mielőbb el­szakadna korábbi támogatóitól; határolja el magát mindazoktól, akik a múltban még az emberi gondolkodást is gúzsba kötötték. Ha ezt késlekedés nélkül meg­teszi, úgy a lakosság tömegeit nyerheti meg. Nézze, én is hallottam jelöltekről, de őszintén megmondom, hogy igazán hite­les, polgármesternek is alkalmas nevek­kel nem szolgálhatok. Nem kívánok poli­tizálni, az idő felettem is eljárt, de a leg- kissebb változásnak is örülnék. Szeret­ném még megérni, megismerni, hogy milyen is valójában az igazi demokrácia; elég volt a hazugságokból! Ha a mostani tanácselnök hallgat az emberek többségére, akkor nem esély­telen polgármesterjelölt. Segítsen ab­ban, hogy eljussunk a demokráciába, de azt mindannyian tudjuk, hogy ez az út sem lesz túl könnyű, de nem is reményte­len; bizakodó vagyok, mint egész életé­ben. Elmegyünk szavazni! - mondja bú­csúzóul.- ai ­Kapjon nagyobb szerepet a szakértelem! A reálértelmiség jó része a múlt rendszerben - érthető okok­ból - visszavonult az aktiv politizálástól. A helyi politika, a szű- kebb környezet alakítása azonban a jövőben nem nélkülözheti tevékeny közreműködésüket, szakértelmüket. Közeledik a helyhatósági választások időpontja, ki kell mozdulni a jelenlegi hallgatásból, szinte letargikus állapotból. Műszaki-, agrár- és közgazdasági szakemberek egy csoportja kezdeményezte Szekszárdon, hogy ez a réteg lépjen fel önállóan a választáso­kon, erejét, súlyát latba vetve tegyen meg mindent azért, hogy a helyi képviselőtestületben, valamint az ahhoz kapcsoló­dó szakértői bizottságokban a legkiválóbb szakemberek minél nagyobb számban kapjanak helyet. Ehhez a kezdeményezés­hez ad szervezeti kereteket és koordinációs segítséget a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ). Baranyai Kálmán, a MTESZ Tolna Megyei Szervezetének tit­kára elmondta, hogy - bár nem innen indult - a szövetség szíve­sen támogatja ezt az elképzelést. Mindannyiunk számára fon­tos, hogy az önkormányzat működését olyan reálértelmiségiek sokasága segítse, akik szakmájukat magas színvonalon műve­lik és most is bírják az emberek bizalmát. Szinte elképzelhetet­lenül nagy munka szakad - igen rossz induló feltételekkel - az önkormányzat nyakába, gondoljunk csak arra, hogy rá há­rul a törvényalkotói munka jelentős része, a tulajdoni és gazda­sági problémák tömege, az önkormányzati vagyon felmérése és hasznosítása, a helyi piacgazdaság kiépítése, vállalkozásösz­tönzés, ipari parkok, infrastruktúra fejlesztése, stb. E hatalmas feladatok teljesítéséhez a 27 fős képviselőtestületnek több száz szakértőt kell majd foglalkoztatnia különböző bizottságokban, itt kell az eddigieknél nagyobb szerephez jutnia a reálértelmi­ségnek. Nagyon fontos, hogy a leendő önkormányzatot ne pártpo­litikai szempontok irányítsák, hanem valóban a közösség javát szolgáló döntések szülessenek. A MTESZ embereket támogat, ki­váló szakembereket, a lakosság szemében hiteles személyisége­ket, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e valamely pártnak vagy sem. A szövetség ezért egy hamarosan elkészülő névsort ajánl a pártok figyelmébe, hogy az ezen szereplő reálértelmiségi szakem­berek minél nagyobb számban kerüljenek a képviselőtestületbe és számit nemcsak a szekszárdi, hanem a többi helyi MTESZ-szerve- zet hasonló kezdeményezésére is. Az e névsorban szereplő sze­mélyeket támogatja minden rendelkezésre álló eszközével a MTESZ a választási kampány során. -áa­Aki agitál: a kortes Akiért agitálnak: a jelölt Választás Magyarországon: Jantnyik Mátyás tusrajzai az 1880-as évekből Fáradt Választó! Dombóvár, hirdetőoszlop. Rajta fel­hívás a Tisztelt Választó-hoz, amelyből értesülhet, hogy szeptember 30-án önkormányzati választásokra kerül sor. Mellette másik felhívás, melyben még sem a napsugarak, sem a ritka esők nem tettek kárt, pedig az a július 29-i népszavazásra szólítja fel a Tisz­telt Választó-t. Több felhívás híján az élmény to­vább nem fokozható, de még véges emlékezetünkkel is könnyen felidéz­hetjük az utóbbi egy év urnához vonu­lásait. így első fokozatban a Választó jelzőjét Fáradt-ra, a következő válasz­tás után esetleg Érdektelen-re változ­tathatjuk. A magyarázatot mindannyian ismer­jük. A politika egyébként sem a leg­népszerűbb „műfaj”, az utóbbi időben pedig különösen nagy dózisban kap­tuk. A nyomában járó változások pedig alig észlelhetőek. Az „úgysem változik semmi” érzése sokakon eluralkodik. Nagyban hozzájárul ehhez a helyi ve­zetőkkel való elégedetlenség, akiket most lehetne újakra cserélni, csak kér­dés: a Fáradt Választók mozgásba hozhatók-e egy utolsó nagytakarítás­ra. Nem sok jóval biztat egy 68 éves nyugdíjas véleménye, aki szerint jó ha a választók 20 százaléka elmegy sza­vazni. Ő biztosan nem megy el. Hogy miért? Mert 68 éves... És eddig is be­csapták. Véleménye azért van: az új képviselők ne tartozzanak az eddigi klikkekhez, nem feltétlenül a szakérte­lem a fontos, hanem, hogy jó meglátá­sai legyenek. A nyugdíjashoz siető ápolónő sem kíván névvel szerepelni az újságban. A város ügyeiben nem különösen me­rült el, de a parlamenti közvetítéseket figyeli. Ebből vonja le a tanulságot, hogy olyan képviselőre van szükség, akinek nemcsak hiúsági kérdés, hogy bekerüljön egy testületbe, hanem ott hallassa is hangját a választóiért. Diczházi István kisvállalkozó, és mint ilyen elégedetlen a város jelenlegi ve­zetőivel. Az engedély nélkül árusítókat nem zaklathatja senki, bezzeg őket... Ha olyanok kerülnek a vezetésbe, akik eddig is ott voltak valamilyen formá­ban, akkor nem lesz változás. Az új pol­gármesternek legyen felsőfokú iskolai végzettsége, és beszéljen idegen nyel­vet. És legyen pártoktól független. A képviselők is legyenek lehetőleg füg­getlenek a pártoktól, a vállalkozó sze­rint. A taxisofőr az eddigiek tevékenysé­gét legjobban Dombóvár arculatával tudná jellemezni. Az új vezető legyen tősgyökeres dombóvári, és igaz ma­gyar ember. Lehet szakállas és fiatal, csak ismerje a várost. A nyugdíjas né­ninek a legfontosabb, hogy többet tö­rődjenek a dolgozókkal. Mert ugye az, hogy mennyi kerül hó végén a boríték­ba és hogy az árcédulák mit mutatnak a boltokban, minden fásításnál, köz­műnél és szilárd burkolatú útnál fonto­sabb. Talán szeptember 30-án azért távo­labbra is tekintünk. Van aki komcsizik, van aki választ- Az önkormányzati választásokat megelőző jelö­lések közepén tartunk - szeptember 12-ig állíthat­nak jelölteket a választópolgárok - és elmondhatjuk, az eddigi munka minden különösebb probléma nél­kül lezajlott. Bizonytalanságok voltak ugyan, de ezeket az Or­szágos Választási Bizottság tisztázta - mondja dr. Farkas László, a megyei tanács megbízott vb-titkára, majd hozzáteszi: - Lehet jelölőcédulát gyűjteni, de ezt egybefüggően kell odaadni a személynek; és le­het ajánlóiven is gyűjteni ajánlást. Lényege: tartal­maznia kell a jelölt nevét, a település nevét, a válasz­tókörzet számát, illetve az ajánló személy nevét, sze­mélyi számát, lakcímét és aláírását. Ez megfelel a le­vélben történő ajánlás szabályainak. Dr. Farkas Lászlótól azt is megtudjuk, folyamato­san hozzák létre a választási szerveket. Minden tele­pülésen kell lennie választási bizottságnak, aminek a titkárát és négy tagját megválasztották már, a pártok véleményét figyelembe vették. Egy-két helyen prob­léma volt, mivel rosszul értelmezték a pártsemleges­séget. Az egyéni jelöltet és a listát állító pártok mind a szavazatszámláló bizottságba, mind a helyi választó­bizottságba ajánlhatnak egy-egy tagot. Mindez a je­löltállítás határidejéig történhet. Körülbelül szeptem­ber 17-re lesz megyei összesen adat a jelöltekről, amit számítógépen dolgoznak fel és szoftveren jut­tatnak el az Állami Nyomdába. Valamennyi szavazócédulát - községi polgármes­terrel kapcsolatos, kislistás, egyéni választókerületi és pártlistás - központilag készíttetik el az említett nyomdával.- A pártok, illetve társadalmi szervek - beleértve a cégbíróságnál bejegyzett különböző egyesületeket is - akkor állíthatnak a 10 ezer főnél nagyobb telepü­lésen listát, ha legalább két egyéni választókerület­ben állítottak egyéni jelöltet. A pártlistán annyi sze­mély indítható - magyarázza dr. Farkas László -, amennyit a párt óhajt, de a szavazócédulára párton­ként illetve társadalmi szervezetenként öt személy neve kerülhet fel.- Külön foglalkozni kell a polgármester-jelöléssel, mert - úgy tudom - akadnak bizonytalanságok itt is.- Valóban. Amennyiben a polgármestert egyben külön képviselőnek is megválasztják, akkor a képvi­selőtestület törvényben meghatározott létszáma nem változik. Ha a polgármestert nem a képviselők közül választják, illetve 10 ezer lélekszám alatti tele­pülésen nem választja meg külön a lakosság képvi­selőnek, akkor a polgármester személyével a képvi­selőtestület létszáma nö. Fontos megjegyezni: sem a polgármester, sem a képviselő személyénél nem fel­tétel, hogy helyi lakos legyen. Érdekes kérdés vi­szont az a polgármester jelölésénél, hogy a jövőben főfoglalkozásban vagy társadalmi megbízatásként látja-e el. Ezt már a jelölésnél figyelembe kell venni, illetve a pártoknak is tisztázni kell. Nyilván ez a személy dön­tését is befolyásolja. Egyébként ötezer lélekszám alatti településen láthatja el társadalmi megbízatás­ként ezt a beosztást.- A polgármesterrel kapcsolatosan akad még egy érdekes dolog, az összeférhetetlenség kérdése.- Igen. Felmerült, országgyűlési képviselő lehet-e polgármester. A legutóbbi alkotmánymódosítás sze­rint, melyet a Magyar Közlönyben helyesbítettek, az alkotmány nem zárja ki. Kérdés, hogy a polgármesterről szóló törvény ho­gyan rendelkezik majd. Más dolog viszont az olyan értelmű összeférhetetlenség, ha a férj, a feleség vagy más családtag kerül abba a helyzetbe a polgármes­ter-választásnál, hogy az egyik a másik felettesévé válik, válhat. Ezzel már az ajánláskor, illetve jelölés­kor számolni kell. Nyilván, a kisebb beosztásúnak kell munkahelyet változtatnia. Jó tudni: valamennyi településen - így a társközségekben is - ahol önálló képviselőtestületet választanak, ott polgármestert is kell választani. Még valamit: megyénkben néhány településen - Bogyiszlón, Szedresben - ismereteink szerint a je­lenlegi vb-titkár is polgármesterjelöltnek kívánja je­löltetni magát. Ez azzal jár, hogy a választási előké­születekben és a választás lebonyolításában termé­szetesen nem vehetnek részt.- Köszönjük az információkat.- él­Minap négy párt hét fölöttébb felpaprikázott veze­tőjével volt randevúm nem messze Szekszárdtól. Honfitársaim azt remélték a találkozástól, hogy a lap hasábjain deresre húzom, „különjutalomként” kalo­dába is ültetem a kereszténydemokratákat, akik „ki­rúgtak a koalíció hámjából”. Végül beérték a bünte­tést követelők azzal, hogy jót beszélgettünk, noha nem mindenben értettünk egyet. Ahogy ország- és megyeszerte, ebben a község­ben is folyik az önkormányzati választások előkészí­tése, ami természetes, mert a rendszerváltás forra­dalmi folyamatában most ez a dolgunk. Az viszont messze nem természetes, hogy olyan kérdésekben feszülnek egymás ellen az indulatok, amiben a döntő szó végső soron az állampolgároké, lévén a válasz­tás joga az övék. Nem a pártok döntenek tehát, ők most csupán jelölnek és ha nem akarnak szimpati­zánsaiknak, tagjaiknak csalódást okozni, mind a képviselőtestületbe, mind pedig a polgármesteri székbe olyanokat ajánlanak, akik szakmailag, embe­rileg egyaránt megfelelnek a köz szolgálatára. Csak hát... nincs még minekünk ebben gyakorlatunk és olykor a demokráciáról is azt hisszük, hogy gyako­rolni is csak a mi kizárólagos jogunk. Friss pedig még a történelmi tapasztalat, mert anno dacumal a vörös diktatúra is így kezdődött, s lám, az ország­vesztő bajoknak milyen földindulását örökítette ránk. Mostanában ha valami gubanc, egyet npm értés tá­mad, nyomban hangoskodásba kezd házunk táján az antikommunizmus, ennek is az a visszataszító faj­tája, aminek Torgyán József a legmarkánsabb hazai képviselője. Mint tudjuk, a butítás, elvakítás, fanatizálás mérge változatlanul a gyorsan ható mérgek közé tartozik, így nem meglepő, hogy a komcsizás nem csak bevo­nult, ott is maradt az önkormányzati választások elő­készületi kelléktárában. Most volt nemrég, még nem felejthettük el, a sajtó, rádió, televízió is bőven foglalkozott a gazdanapi so­ros torgyániádákkal, mert bizony inkább tragikus az, mint komikus, hogy a nemzet ügyeletes prófétája kannibál hangokat csalt elő begerjedt hallgatóságá­ból. Elégedett volt vajon a „hangoló”? Mennyei zeneként hallhatta, hogy „Szibériába a kommunistákkal! Kazahsztánba, a szűzföldekre ve­lük!” (Hogy mit szólnak ehhez az oroszok, akik ugyanazért küszködnek, amiért a kelet-európai né­pek? Az nem kérdés.) Félelmetes, immár visszatérő játék ez a tűzzel és akár hiszik, akár nem, lesújtó véleményük ellenére is bekapták a Torgyán-féle horgot az én eszes beszél­getőtársaim. Azért akarták nyilvánosság szégyen­padjára ültetni, szigorú agyabugya és náspáng után a józan kereszténydemokratákat, mert azok a köz­ség népének akaratával megegyezően „egy kom­csit”, a jelenlegi tanácselnököt merészelték polgár- mesternek jelölni. Vele együtt, most a községnek há­rom polgármesterjelöltje is van, de elképzelhető, hogy a függetlenek is indítanak egyet. A végszó pe­dig, ahogy ezt már jeleztem, akármilyen zenebonás is lesz a kampány, nem a pártoké, hanem a választó­ké, akik között már most igen sokan tudják, hogy komcsi és komcsi között óriási különbségek vannak, hogy az ő köreikben élő kiskomcsik döntő többsége ugyanolyan becsapottja, hitében megtaposottja a néhai állampártnak, mint maga a nép. Amire szájron- gyolásig azok hivatkoznak, akik Torgyánhoz hason­lóan hisznek abban, hogyha elég kitartóan és erővel ütik a nyúl fejét, akkor az megtanul kalapácskiséret- tel énekelni. Nincs ilyen nyúl, még a mesében sincs, pedig ott még „elférnének” az olyan fejek is, amelyek csak ka­laptartónak alkalmasak... LÁSZLÓ IBOLYA Mit kell tudni a jelöltállításról?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents