Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-05 / 130. szám

I. évfolyam, 130. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. szeptember 5., SZERDA Országgyűlés Elfogadták a törvényjavaslatot, de Napirendre tűzték a Szabad Demokra­ták Szövetsége által előterjesztett önálló törvényjavaslatot a Belügyminisztérium egykori lll/lll-as ügyosztályának állomá­nyába tartozó, illetve nyilvántartásában szereplő „szigorúan titkos” állományú tisztek és hálózati személyek adatainak kezeléséről, sürgősségi tárgyalását azonban 136 nem, 124 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett elutasították - ez­zel kezdődött az Országgyűlés rendes ülésszakának keddi munkanapja. A képviselők ezt követően tértek rá a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részle­tes megvitatására. A téma jószerivel a két, egymással szemben álló párt politi­kai csatározásává „szelídült”. A vita azonban korántsem volt csendes, az MDF és az SZDSZ frakciójának tagjai többször is eltértek a tárgytól, nem az eredeti javaslattal, hanem a másik fél fel­szólalásával, érveinek cáfolatával foglal­koztak. Kiderült az is, hogy egyes képvi­selők maguk is pályáznak a polgármes­terségre, az őszinteség azonban újabb vádaskodásokat szült. Az eltérő nézetek ezúttal is a polgár- mesteri tisztséggel kapcsolatos össze­férhetetlenségi kérdések mentén rajzo­lódtak ki a legmarkánsabban. A vitát az önkormányzati bizottság előadója, Bö- röcz István vezette be. A testület legala­posabban kifejtett álláspontja szerint: a polgármester ne lehessen tagja, részvé­nyese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetve az ál­tala alapított költségvetési vagy gazdál­kodó szervezet tagként, részvényesként vesz részt. Az SZDSZ frakcióvezetője, Tölgyessy Péter fenntartotta korábbi vé­leményét: a polgármesterek jogállásá­nak pontos szabályozása elengedhe­tetlen, enélkül ugyanis a leghitelesebb, legsikeresebb emberek nem láthatnak garanciát arra, hogy gond nélkül elvállal­hassák e hivatást, majd visszatérhesse­nek korábbi foglalkozásukhoz mandátu­muk lejárta után. A vitát az ebédszünet szakította félbe, szünet után interpellációkkal folytatódott az ülés, majd visszatértek a polgármes­teri tisztség betöltésével kapcsolatos na­pirendre. Hosszas vita és szavazási procedúra után a parlament elfogadta a polgármes­teri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről szóló törvényjavaslatot. Igaz, a már törvényerőre emelkedett előterjesztésbe a módosító javaslatokra vonatkozó dön­tések során alapvető hiba csúszott: el­lentétes passzusok kerültek be a polgár- mesterek munkaviszonyával összefüg­gésben. Ezért a plénum azzal a kitétellel fogadta el a törvényjavaslatot, hogy a kormány sürgősséggel - a hibát kikü­szöbölendő - benyújtja módosító indít­ványát. Ezzel a rendes ülésszak keddi munkanapja befejeződött. Most idén utoljára rendezik a kő­bányai vásárvárosban az ötévenként ismétlődő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Legkö­zelebb, a világkiállítás évében már Gödöllőn láthatjuk azt a képet, ame­lyet hazánk mezőgazdasága akkor mutat majd. Most még a régi he­lyen, de már szárnyaló Makovecz-is­tállóban láthatjuk az állatokat, s az eladásra kínált gépek közül is mintha a kisebbek körül forgolódnának mind többen. Megyénkből is sokan felkeresik az OMEK-et, azok számá­ra pedig, akik nem juthattak el a kiál­lításra, munkatársaink egy összeállí­tást készítettek, mely lapunk 5. ol­dalán található. 800 ezer román emigráns A bukaresti rádió A haza hangja cí­mű, külföldön élő románok számára sugárzott műsorában elhangzott, hogy ez év kezdetétől a Romániából emigráltak száma meghaladta a 800 ezret. A híradás kihangsúlyozta, hogy a kitelepültek zömében fiatalok akik a jövő kilátástalansága miatt kénysze­rültek elhagyni hazájukat és nagy többségük magasan képzett. A fiatalok mélységesen elkesere­dettek amiatt, ami az országban tör­ténik. Az ország jelenlegi vezetésé­nek arra kellene törekednie, hogy a fiataloknak biztos és vonzó jövőké­pet biztosítson - szögezte le a buka­resti adó. * Brassó több helyén a falakra vörös festékkel antiszemita feliratokat má­zoltak. Erről a Gazeta deTransilvania című helyi napilap és a brassói lapok számolnak be, elítélve a provokációt. A feliratok támadják Petre Roman kormányfőt, s egyben távozását kö­vetelik a kormányból. Az ügyészség és a rendőrség kü­lön csoportot hozott létre annak ki­derítésére, hogy kik szervezték a provokációt. Miért ment ei Papp és Dőczi a KSC Szekszárdtól? (I.) Csapot-pap(p)ot? Egyikük játszott a Sió-kupán, a másik nem, de mindketten megegyeznek abban, hogy a továbbiakban nem kívánnak a KSC Szekszárd színeiben kosarazni. Papp Ka­talin és Dóczi Márta - mert róluk van szó - alig egy hónapos eltéréssel jelentette be tá­vozási szándékát. Papp az idén válogatott lett, Dóczi pedig a KSC legjobb játékosának bizonyult, tehát két meghatározó emberről van szó. Senki sem, illetve mindenki tudja miért mentek el. Mi úgy gondoltuk, legjobb lesz, ha magukat az érdekelteket kérdez­zük meg: a két távozót. (Folytatás a 6. oldalon.) Reflektorfényben a szerzetesmáglya Augusztus 11-én megjelent riportunk (Domokos Eszter - Gottvald Károly: Öt köbméter szerzetes a máglyán), mely a simontornyai római katolikus templom szentélye alatti kripta „kitakarítását” az ott nyugvó szerzetesek, nemesi és pol­gári személyek tetemeinek elégetését mutatta be, úgy tűnik, országos érdeklő­dést keltett. Augusztus 16-i lapszámunk­ban Nyugodjanak békével című írásában Rozner Gyula régész mondta el vélemé­nyét a történtekről, ezt követően a Népúj­ság riportját másodközlésben megjelen­tette a Kurír. Szeptember 2-án a Magyar TV I. mű­sorában az Unokáink sem fogják látni című adásban Ráday Mihály foglalkozott a simontornyai ferences kripta ügyével a Tolnai Népújságban megjelent riport kapcsán, megállapítva: „Egyszerűen hi­hetetlen - pedig igaz. Itt tart az elődök sír­jainak, az ország történelmének tisztelete ma még Magyarországon.” Mint megtudtuk, szeptember 4-én a Pécsi Körzeti Televízió csoportja szállt ki riportot készíteni Simontornyára. Nyilván megkérdezik az ügyben illetékeseket. Tudomásunk szerint nem csak a helyi plébánost, sekrestyést, tanácselnököt hallgatják meg, hanem a Tolna Megyei Rendőrkapitányság főkapitány-helyette­sét, Bátorfi Györgyöt is megkeresték. Nem rendőri ügy A főkapitány-helyettes nekünk a kö­vetkezőket nyilatkozta:- Bejelentés érkezett a Tamási Rend­őrkapitányságra az üggyel kapcsolat­ban, így személy szerint engem is meg­kerestek a pécsi tévések. Mondtam: szí­vesen nyilatkozom, de csak azt tudom le­szögezni, hogy ebben az esetben nem történt bűncselekmény. A BTK azon sza­kasza, mely a halott védelmét terjeszti elő, magánindítványos eljárást von maga után, amit kegyeletsértés esetén a halott hozzátartozói vagy örökösei indíthatnak. Jelen esetben a temetkezésekre vonat­kozó minisztertanácsi rendelet lehet a mérvadó, ami a tanács hatáskörébe tar­tozik. Ez nem rendőri ügy. Csak akkor lenne az, ha a temetkezöhely mixeális értéknek számítana, és azzal szemben követtek volna el rongálást. De tudomá­som szerint a simontornyai ferences krip­tát az egyház nem nyilvánította annak. Hadiállapot Peregnek az események az Arab-öbölnél és forognak a rulet­tek a francia Riviérán. A két hely­szín tulajdonképpen csak a körül­mények véletlennek nem mondha­tó egybeesése folytán kapcsolha­tó össze. Ott hadseregek néznek farkasszemet, de itt vannak a sú­lyos veszteségek. Mint a francia hírügynökség megírta, Eynani sejk, Fahd király unokatestvére néhány nap alatt rekord nagyságú veszteséggel távozott a játékte­remből. A cannes-i Carlton Hotel kaszinójában négy este játszott és 84 millió frankot hagyott a rulett- és a kártyaasztalon. „A sejknek azon­ban a szeme sem rebbent, némi árnyék csupán akkor borította el az arcát, amikor kiderült, hogy a veszteségnek csupán a 60 száza­lékát tudja kifizetni azonnal. Ter­mészetesen közölte, hogy a tarto­zást rövid időn belül rendezi.” Mindazonáltal igen bőkezű volt a dúsgazdag szaúdi, ugyanis több ezer frankos borravalóval jutal­mazta a krupiét. Itt, érthetően nem játszott tovább, Monte Carlóba utazott. Ahol már csak 30 millió frankot veszített... Az AFP szerint rokona, a szaúdi uralkodó eltiltotta a kaszinóktól. De hát most hadiál­lapot van odahaza... A régi hálózat „szabálytalan” volt Villamosítás Gyapán Hamarosan közvilágítás is lesz Régóta sok gondot okozott a Gyapa keleti felében élők­nek az elektromos hálózat korszerűtlensége. Sorra hibá- sodtak meg a feszültségingadozásokra különösen érzé­keny háztartási készülékek, televíziók, hűtőszekrények, a Dédász Paksi Kirendeltsége azonban nem tudott segíteni, mert ezt a hálózatot nem ők üzemeltették. Hosszú évek után most végre megszületett a megoldás: a régi, sok problémát előidéző hálózatot lebontják és újravil­lamosítják Gyapát. Király Gyula, a Dédász Szekszárdi Üzemigazgatósága Paksi Kirendeltségének vezetője elmondta, hogy ennek a területnek a villamosítását jó húsz évvel ezelőtt a Paksi Álla­mi Gazdaság végezte el és azóta is üzemeltette, ezért nem tehetett semmit az áramszolgáltató a hibák elhárításáért. Ez a régi hálózata mai szabályok követelményeinek nem felelt meg, ilyen állapotban pedig a Dédász nem vehette át üze­meltetésre, a végleges megoldást hozó átépítést pedig anyagi okok hátráltatták. Javasolták, hogy az állami gazda­* A 20 kV-os leágazás végéhez csatlakozik az új trafó Felállításra váró betonoszlop a gyapai utcán ság és a paksi tanács közösen viseljék a közel kétmillió fo­rintos költséget és a terveket is elkészítették. Végül a tanács megrendelte a Dédásztól a kivitelezést amely most is folyik. A régi hálózat nagy feszültségesését az okozta, hogy a gazdaság tehenészeti telepén levő trafóállomástól túlságo­san hosszú kisfeszültségű, 0,4 kV-os vezetéket építettek. Ezért Gyapa határában már a tavasz folyamán egy néhány száz méteres leágazást alakítottak ki a 20 kV-os távvezeték­ről és ide telepítették az új trafót. így a jövőben az áramszol­gáltató minden lakásban biztosítani tudja a szabályos fe­szültséget, sőt, a trafó teljesítménye akkora, hogy az elektromos fűtési igényeket is kielégítheti. Régi és jogos la­kossági igény volt az is, hogy legyen közvilágítás, amit az elavult hálózat eddig nem tett lehetővé. Most ez is megoldó­dik, az új oszlopokra a közvilágítást biztosító lámpatesteket szerelnek fel. A kivitelezési munkákkal az ígéretek szerint két héten belül elkészül a Dédász Szekszárdi Üzemigazga­tósága. _ áa _ OMÉK 1990.

Next

/
Thumbnails
Contents