Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-24 / 146. szám

1990. szeptenber 24. NÉPÚJSÁG 3 Ki miként vizsgázott (le)? Fidesz: mi az igazság a kegyelem­kettesekről? Akik megfordították a napot Az éjszaka csillagai Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának a vezetője a szekszárdi orvosklubban tett látogatása alkal­mával egyebek mellett arra is utalt, hogy a manapság sokak által cso­dált Fidesz-kiválóságok némelyike bizony csak kegyelemből ment át az egyetemi vizsgán. Kétségtelen, hogy ilyen esetekről - amennyiben meg­történtek - Kónya Imre első kézből szerezhet tudomást, hiszen a vizs­gáztató adott esetben nem más, mint Kutrucz Katalin, a frakcióvezető fele­sége s egyúttal képviselőtársa. Még­is, a hallgattassák meg a másik fél el­ve alapján a szekszárdi Narancs Klub legutóbbi vendégét, dr. Szájer József fiatal demokrata képviselőt is megszólaltattuk ez ügyben.- Olvastam a bennünket érintő cik­ket - bólogatott dr. Szájer József -, s elsőként ravasz módon nem Kónya Imrét, hanem a feleségét kérdeztem meg a kegyelem kettesekről...- Még mielőtt minden kiderülne: egyáltalán előfordulhatott az, hogy Kutrucz Katalin vizsgáztatta a mosta­ni Fidesz-képviselőket?- Természetesen, mivel Kutrucz Katalin büntetőjogász. A fiatal de­mokraták frakciójában pedig leg­alább öt-hat olyan személy van, aki a budapesti jogi karon végzett. S ha jó­magam nem is, de Kutrucz Katalin­nál vizsgázott például Fodor Gábor, Molnár Péter vagy éppen Orbán Vik­tor. Remélem, nem szükséges bi­zonygatnom, hogy egyikük sem ka­Szombaton Kovászna megye székhe­lyén, Sepsiszentgyörgyön Mikes Kele­men születésének 300. évfordulója alkal­mából rendezvénysorozat kezdődött. Az eseményre elküldte képviselőit a Magyarok Világszövetsége, az Anya­nyelvi Konferencia, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem és a debreceni pott kettest, kegyelemkettest pedig végképp nem. Ezt egyébként az álta­lam elsőként megkérdezett Kutrucz Katalin is elismerte.- Kónya Imre miként reagálta kér­désre?- Úgy, hogy ugyancsak elolvasta a cikket, s bár mondott valami ilyesmit, de azt nem egészen úgy értette. S különben is, Orbán Viktor is milyen dolgokat terjeszt róla, hogy nem ért a joghoz és hasonlókat. Idézte azt az esetet, amikor az alkotmánymódosí­tással kapcsolatban az általa beter­jesztett javaslatot ugyancsak Orbán Viktor bírálta, mivel véleménye sze­rint így Magyarországnak kilencsá- vos lobogója lenne... Más magyará­zatot nem adott Kónya Imre, de azért azt megjegyezte tanulságként, hogy egymásra ne mondjunk rosszakat.- Dr. Szájer József szempontjából ez azért lehet érdekes, mert annak idején óriási meglepetésre az or­szággyűlési választásokon nem mást, mint Pozsgay Imrét győzte le. Azóta milyen a viszonya az MSZP frakcióvezetőjével?- Az, hogy Pozsgay Imre éppen - s pechjére - Sopronban indult sajátos tényező, ám én a mindennapi munká­ban szeretném bizonyítani azt hogy rászolgáltam a bizalomra. Kettőnkre a normális emberi viszony a jellemző, a Parlamentben, ha összetalálkozunk, köszönünk egymásnak, de sem időnk, sem energiánk nincs arra, hogy foglal­kozzunk egymással, szeri árpád Kossuth Lajos Tudományegyetem. Ott voltak az erdélyi Mikes-kutatók és irodal­márok, továbbá a Mikes-család leszár­mazottai. A sepsiszentgyörgyi színházban tudo­mányos ülésszakot tartottak. Megnyitót Domokos Géza a Mikes-emlékbizottság és a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség elnöke mondott. Mottó: Sokan közülünk akkor kezde­nek el dolgozni, amikor mi, a nagy több­ség, nyugovóra térünk, ők megfordítot­ták a napot, mert munkájuk, hivatásuk ezt kívánja tőlük. A „megfordított” élet egészségüket és családi életüket is nagy próba elé állítja. Ők az éjszaka csil­lagai. Sosem hullanak le, csak néha na- gyon-nagyon elfáradnak. . Gemenc Szálló: Szombat éjszakára megjött a hetek óta ígérgetett záporesö. A városban kialudtak a közvilágítás fényei, akinek nem volt mu­száj, az nem mozdult ki az otthon védelmé­ből. Dörgött, villámlott, zuhogott Későn jött, valószínű ez volt a beszédtéma az emberek között, és nem volt ez másképpen a Ge­menc Szállóban sem, ahol az emeleti helyi­ségben lakodalmat ültek, a bárhelyiségben a magányosok klubja tartott összejövetelt az étteremből pedig most szállingóznak hazafelé az utolsó vacsoravendégek. 11 óra múlt. Hogy is látják az éjszakai életet vendéglátósszemmel a szakemberek, akik benne és belőle élnek. III. Molnár Tibor bárpincér: A bárban a társtalanok klubja tartja ösz- szejövetelét. Kitűnő a hangulat Félhomály, cigarettafüst, alig pihenő, belevaló zenekar. Alig érteni egymás szavát. „Hát nem egy idegszanatórium” - néz rám mosolyogva Molnár Tibor, aki úgy mozog ebben a közegben, hogy látni, „otthon” van.- Mióta dolgozik itt?- A Gemenc Szállóban hét éve dolgo­zom, ebből négy éve a bárban. A hétfők kivételével négy éve minden éjjel itt va­gyok.- Milyen az éjszakai élet a Gemenc bárban, Szekszárd város egyetlen éjsza­ka is nyitva tartó vendéglátóhelyén?- Csendes. Évekkel ezelőtt minden éj­szaka telt ház volt, annyira hogy mi válo­gattuk meg a vendégeket, persze a többi vendég nyugodt szórakozása érdeké­ben. Most már válogatás nélkül minden­kit beengedünk, mert a forgalom így is óriásit csökkent.- Mit tart a legnehezebbnek ebben az örökös éjszakai műszakban? Hisz önnek Nyugat-Európában a legnagyobb szer­vezettel a munkanélküliséggel foglalkozó hivatalok rendelkeznek. Ezek teljesen elkü­lönülnek az állami társadalombiztosítási rendszertől, s általában alkalmazottaik szá­ma is meghaladja az előbbi létszámát. Ez a biztosítási forma mindenhol kötelező, a munkanélküli-járulék befizetése azonban a legkülönbözőbb variációk szerint történ­het: fizetheti a munkáltató, az alkalmazott vagy mindkettő megosztva. Az alapelv - s ez a közös bennünk -, hogy a befolyt pénz­összeget elkülönített alapba gyűjtik, s fel- használásáról háromoldalú bizottság dönt: a munkáltatók, a munkavállalók és az állam megbízottai. Az alaphoz a kormány, a költ­ségvetés nem nyúlhat A magyar gazdaságnak a közeljövőben tömeges munkanélküliséggel kell szembe­néznie. Ennek mértékére vannak borúlátó és még borúlátóbb becslések. Akadnak, akik még azt sem tartják kizártnak, hogy a hazai munkanélküliség megközelítheti a Franco-rezsim utáni nagy privatizációs hullám 16 százalékos mértékét Spanyol- országnak annak idején - gondjait enyhí­tendő - a Közös Piac jelentős pénzbeni se­gítséget nyújtott (az átképzési központok fenntartási költségeinek egy részét még ma is ők fizetik). Magyarország nem szá­míthat ilyen nagy mérvű támogatásra. Ma­gunknak kell megoldanunk ezt a problé­mát ami - mint az a dr. Munkácsy Ferenc­cel, a Munkaügyi Minisztérium főosztályve­zetőjével folytatott beszélgetésünkből ki­derült - nem egyszerűen gazdasági kér­dés.- Nemrég felröppent a hír, miszerint a Munkaügyi Minisztériumban tervezet ké­szül a munkanélküliség anyagi hátrányai­nak biztosítási elvű kompenzálására. Mi­lyen kérdéseket mérlegeltek ennek kidol­gozásakor?- Az állami költségvetésben eddig is lé­tezett a munkanélküliség hátrányainak enyhítésére elkülönített alap. Ez 1990-ben 5,5 milliárd forintot tesz ki. Az idei év az első, akkor kell dolgoznia, amikor az ide beté­rő emberek elengedik magukat, jól érzik magukat, kikapcsolódnak, szórakoz­nak?- Este 10-kor van a nyitás, de ahhoz, hogy a vendég azt érezze várjuk, már jó­val korábban be kell jönni. Behűteni az italokat, feltölteni a pultot, előkészíteni a bárt. Megfordított életet élek már négy éve, családommal együtt. Azóta nem vol­tam moziban, vendégségben, nem néz­tünk együtt tévét, mint a családok általá­ban. Ez a munkabeosztás nemcsak ré­szemről, hanem a feleségem részéről is áldozatokkal jár.- Az emberek amikor kikapcsolódnak, „elengedik” magukat. Megszűnik a nap­pali feszültség. Hogy tud ebben partner lenni egy bárpincér?- Sok türelemmel és emberismerettel. Sajnos, a feszültség megszűnése és ezáltal az önkontroll elvesztése időnként gondot okoz. Nehéz úgy rendre utasítani a vendéget - a többi vendég nyugodt szórakozása érdekében -, hogy ne sér­tődjön meg, ne kezdjen újabb vitát. Türel­mes, udvarias, de határozott fellépésre van szükség.- Azt mondják, a bárpincér olyan, mint amikor valóságos munkanélküliséggel kell szembenéznünk. Ennek tudható be, hogy az erre a célra betervezett idei források fél év alatt kimerültek.- Hogyan kerülhető el, hogy a tömeges­sé váló munkanélküliség társadalmi konf­liktusokhoz vezessen?- A munkanélküliség természetszerűen magában hordozza a társadalmi elégedet­lenséget A terheken, az elégedetlenségen csak enyhíteni lehel, és kell is. Gazdasági oldalról megközelítve a kérdést két lehető­ség van: az aktív és a passzív problémake­zelés. Az aktív kezelés a munkahelyterem­tést, átképzést stb. jelenti, tehát az állam tö­rekszik a munkanélküliség csökkentésére, illetve megelőzésére. A passzív kezelés se­gélyek fizetését jelenti és a reményt hogy a magánszféra képes lesz előbb-utóbb fel­szívni a munkaerő-fölösleget A két verzió között - amelyek természetesen át is fed­hetik egymást, például munkahelyteremtő magánberuházások adókedvezménye ré­vén - az anyagi lehetőségek döntenek. Vagyis esetünkben, ha nem teremtünk többletforrást, marad a passzív megoldás.- Milyen pénzügyi következményei van­nak ennek a megoldásnak?- A munkanélküli-segély, a hozzá kap­csolódó közterhekkel, alig-alig marad el egy aktív kereső fizetésétől. (Igaz, van egy „apró” különbség: a munkanélküliek - ál­talában önhibájukon kívül - nem termelnek jövedelmet.) A kevésbé költséges megol­dások esetén jövőre 25-30 milliárd forintra lenne szükség erre a célra.- Hogyan prognosztizálja Ön a várható munkanélküliséget?- Pontos adatokat nem tudok monda­ni. A munkanélküliek aránya az év végére várhatóan eléri a két százalékot, de bizo­nyos vagyok abban, hogy jövőre ez a szám megduplázódik. A kérdés vizsgála­takor azonban nem csak a gazdasági szempontokat kell figyelembe vennünk.- Kifejtené ezt bővebben?- A társadalom tűrőképessége korlá­a legjobb barát, mindent lát, mindent hall, mindent megért, de semmit sem beszél.- Igen, ez így van, a diszkréció itt elen­gedhetetlen, végzem a munkámat a leg­jobb tudásom szerint, a többi nem rám tartozik.- Milyen konfliktusai vannak a vendé­gekkel?- Kisebb, azonnal elsimítható dolgok ezek, mostanában leginkább a számlák kifizetésekor adódik. A megnövekedett árak miatt az utóbbi időben mindenna­pos, hogy a vendégek sokallják a számla összegét, kérik az itallapot. Sosem sértő­döm meg, hisz tudom, nem ellenem szól a kételkedés, a vendégnek joga van ah­hoz, hogy meggyőződjön, miért mennyit fizet, persze a számlának mindig olyan­nak kell lennie, hogy azt nyugodt szívvel adhassam oda.- Előfordult már, hogy abba akarta hagyni, hogy elege volt?- Igen, többször. Aztán aludtam rá egyet, és másnap dolgoztam tovább. Ezt a munkát választottam, ezt tanultam, eh­hez értek. Megszoktam a bárt, a vendé­geket, az éjszakát. Rossz lenne nélkülük. SAS ERZSÉBET Fotó: G. K. tok közé szorítja a munkanélküliséget. A politikának tudnia kell, hogy meddig „en­gedheti a gyeplőt”, amit persze sokféle­képpen lehet fogni. Elképzelhető pél­dául, hogy a versenytárgyalásokon csak az nyerheti el az üzleteket, aki megőrzi a munkahelyeket. De az sem elképzelhe­tetlen, hogy a kormány a politikai stabili­tás fenntartása érdekében kompromisz- szumokra kényszerül... Ma Magyaror­szágon 20-30 százalékosra tehető a vál­lalatokon belüli túlfoglalkoztatottság. Jó példa erre, hogy a pécsi uránbánya iránt érdeklődő ír vállalat szakemberei első sétájuk után kijelentették: a jelenlegi lét­számot legalább a felére kell csökkente­ni. Ha egyszerre sok ember kerül az ut­cára, annak beláthatatlan következmé­nyei lehetnek.- Az első félévben hazánkban csök­kent az ipari termelés, a munkanélküli­ség pedig még gyorsabban nőtt. Megen­gedhetjük-e magunknak azt a luxust, hogy a termelés(növekedés) egyik fon­tos tényezőjét mind alacsonyabb szinten használjuk ki?- Ma már az ember és a gép nem egy­szerűen és nem azonnal konvertálható termelési tényezők. Egykor lapáttal épí­tettek autópályát, ez ma már nem megy.- Az említett 25-30 milliárd forint mun­kanélküli-segély előteremtéséhez java­solták a 43 százalékos társadalombizto­sítási és a tízszázalékos nyugdíjjárulékon felüli négyszázalékos pluszelvonást azaz a munkanélküliségi adó bevetését.- Ez még csak tervezet amelynek lehet hogy minden sorát átírják az egyeztető tár­gyalásokon. Az, hogy ezt ki fizeti - a mun­káltatók-e vagy az alkalmazottak, esetleg a költségvetés, továbbá hogy megosztják-e a terheket s ha igen, milyen arányban -, még nem dőlt el. Egyetlen dolog biztos: a piacgazdaságokban kialakult normák sze­rint kívánjuk kezelni a munkanélküliséget amihez sok pénz kell, méghozzá minél gyorsabban. H. A. Rázzuk a rongyot Négyszáz forint boldogság. Csak tes­sék, csak tessék! Holland bontás. Import a javából. Bálás mha minden mennyiség­ben és minőségben. Kilója csak négyszá­zért A bálás butikban érdemes öltözködni. Garantáltan külföldi holmi. Felöltözhet te­tőtől talpig. Nadrág, ing, pulóver csak négyszázért Ilyen jól még az Ecseriről sem öltözhet Az ember azt hiszi, hogy bálás butik az egész ország. Az már nem is falu, vagy ut­ca, ahol nincs legalább egy bálás butik Az ember azt várná, hogy egyszer csak ki­fogy a nyugat a kidobott göncökből, de nem. A bálák pontosan érkeznek. Szek- szárdra, Németkérre és Paksra... Az ember elkíséri hozzátartozóját a bálás butik ajtajáig. A bűztől és az un­dortól az sem marad sokáig. A kint álló azonban belepirul a következtetésbe: ebben az országban minden bóvlira van vevő. A bálás rongyokra is, meg a KGST-piac színtelen sertéshúsára, a soha nem működő kvarcórára. Áll az aj­tó előtt és tudja, hogy igaztalan váddal illeti sorsosait. Azért állnak sorba kis­mamák a bálás butikban, mert erre futja nekik... Az öregasszony pedig..., de ezt már kár bolygatni. Az a baj, hogy a.na- gyok már meghozták autócsodáikat áfa nélkül. A csórójóska pedig most hozza a nyolc-tízéves roncsot, ami mégis­csak jobb, mint a Trabant...a mérget okádó keleti autócsodák. Eszébe jut az embernek, hogy a nyi­tott határon özönlik be a pornó, a szex­film... Ausztriában azt mondják, hogy Magyarország Európa szextigrise, mert itt mindent lehet kapni... Várja az ember a csodát. Azt, hogy jön a tőke s megvált bennünket. Abba már régen belenyugodott, hogy bér­munkássá vedlik, hiszen eddig sem biztos, hogy más volt. Sajnos a tőke nem jön, mert nem engedjük, mert va­lakinek mindig van kifogásolnivalója vele szemben. A bálák azért jönnek rendületlenül. A szép csicsás tegnapi divattal. Egyszer csak elfogynak a bálák - a bóvlik - odaát! - hj ­Mikes-emlékünnepség Még nem tudni ki fizeti Jön a munkanélküliségi adó?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents