Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-22 / 145. szám
6 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 22. Öt forintba kerül az ötezer forintos Milyen állapotban van az, amivel fizetünk? A jelenlegi papírpénz és érmeforgalomról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetőhelyettesét- Mennyi rárakódott piszokkal nehezebb manapság egy leselejtezett bankjegy az újnál?- Milligrammra ugyan még nem mértük le a változást, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ezres köte- gelésű használt bankjegycsomag egy centivel is magasabb lehet, mint egy ugyanilyen új bankjegyekből álló friss, ropogós köteg.- Mi lesz az elhasználódott bankjegyek és pénzérmék további sorsa?- A kereskedelmi bankok, a posta által forgalomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellenőrzés után lyukasztással érvénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos mennyiség eléréséig gyűjtjük. A Magyar Nemzeti Bank budapesti főpénztára rendelkezik olyan nagy teljesítményű, automata bankjegyfeldolgozó gépsorral, amelyek elvégzik a pénzválogatást, és a forgalomképtelen bankjegyeket azonnal meg is semmisítik. Itt az országos forgalomban lévő pénznek 45 százaléka folyik át. Másutt kézzel végzik a bankjegyek ilyenfajta osztályozását. Egy külön bizottság szúrópróbaszerűen újra ellenőrzi a selejtesnek minősített bankjegyeket. Ha itt még jó bankjegyeket találunk, akkor azokat félretesszük újabb felhasználásra, a többit pedig különféle módokon megsemmisítjük.- Szükség van erre az aggályosán precíz felülbírálásra? Talán egyszerűbb volna, ha másutt is gépesítenének.- Egy bankjegyfeldolgozó gépsor igen drága. Ma luxus volna többet is beállítani belőlük. Emellett a 20-50-100 forintosok olyanok, hogy nagy részük alkalmatlan gépi válogatásra. Ami pedig az ismételt ellenőrzést illeti, ennek főként takarékossági oka van: nem kell új bankjegyet nyomtatni. Egy új „bankó" előállításának ára ugyan csak két forint körül mozog, de ez az összeg évente kétszázmillió forintot tesz ki, ami már nem csekélység.- Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy?- Ennek oka a hazai bankjegygyártás egyediségében keresendő. Ezt a technológiát már csak mi alkalmazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak szépek a bankjegyeink, hanem utánozhatatlanok is. Persze ez a hagyományos alapanyagú bankóknak az ára, amelyekben még nem voltak egyéb védelmi „adalékok” beépítve. Ma már - különösen a jövő tavasszal megjelenő 5000 forintos esetében - olyan jellemzői vannak az új magyar bankjegyek papírjának, mint a fémszál, a színes másolás elleni védettség, és még sorolhatnám. Ez megdrágítja az előállítási költségeket; darabonként már öt forint körül járnak.- Ha már az előállítás költségeinél tartunk: itt kell keresnünk az okát egyes papírpénzek fémpénzzel történő helyettesítésének is?- Ennek a változásnak - bank- technikai oldalról - az az indoka, hogy ha egy papírpénz elhasználódásának az ideje egy év alá csökken, akkor célszerű fémpénzzel felváltani. Mi azért javasoltuk annak idején a 10 és 20 forintos érmék bevezetését, mert ezeknek a bankjegyváltozatai átlagosan hat-hét hónapig „éltek". Ha a pénzforgalom növekszik, akkor értelemszerűen nő a forgalomban lévő bankjegyek száma is. Ilyenkor célszerű az aránytalanul nagy növekedést megállítani azzal, hogy egyrészt az előbbi indokok alapján fémpénzeket vezetünk be, másrészt nagyobb címletű papírpénzeket hozunk forgalomba. A fémpénzek előállítása egyébként ma átlagosan két forint körűi jár, s ezek harminc évig használhatók.- A papírpénz esetében mi a helyzet?- Az 1000 forintosok elvileg tizenkét év múlva, a 100 forintosok viszont már másfél-két év múlva selejtezésre szorulnak.- A forgalomban lévő pénz mekkora készpénzállományt képvisel?- A bankon kívüli bankjegyállomány 1989 végén 196 milliárd forint volt, ami 368 millió darab bankjegyben öltött testet. Fémpénzből pedig 3000 tonna volt forgalomban. Ez megfelel a fejlett országok gyakorlatának.- Megtudhatnánk valamit a megsemmisítésre ítélt pénzpapír és fémötvözetek sorsáról?- A pénzpapírt vagy elégetjük, vagy egészen apróra vágva a papíriparnak adjuk át nyersanyagként Ez a nyersanyag azonban csak egészen rossz minőségű papírhoz - például kátránypapír vagy csomagolópapír - használható fel. Az új bankjegyeknél még ez sem lehetséges, mert ezek anyaga vízben oldhatatlan. A fémötvözeteket többek között a Csepeli Fémműnek adjuk el, s az ellenértékét befizetjük a költség- vetésbe.- Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezében a vásárló?- Az új bankjegyen Széchenyi István képmása és a Magyar Tudományos Akadémia látható okker-rózsaszínben. Ha a beterjesztett változatok közül azt hagyják jóvá, amelyiken Braille-irással - a vakok számába is olvashatóan - tüntetik fel a címletet, akkor Európában elsők leszünk ezzel az új gyakorlattal. K. I. Ha önnek bécsi bankszámlája van... Ausztria ma az egyetlen olyan fejlett ipari ország, amelynek bankjaiban senki sem firtatja az összegeket elhelyező ügyfél kilétét Még a sokat emlegetett „svájci banktitok" sem biztosba az inkognitó teljes megőrzését; legalább a pénzintézetnek ismernie kell az elhelyező kilétét. Az Alpok hozzánk közelebb eső oldalán viszont a banktitkot alkotmányerejű törvény védi, s aligha kerülhetne be az a politikus a parlamentbe, aki meg akarná vonni az adófizetőktől a névtelen számlák lehetőségét. A homály persze kedvez a sötét ügyleteknek s így - bár erre nincsenek nyilvánvaló bizonyjtékok - Bécs jelentős állomásává válhatott a kábltószerpénzek tisztára mosását célzó nemzetközi pénzmozgásoknak Az Egyesült Államok am^ly hadat üzent a nemzetközi kábítószer-kereskedelemnek, most azt sürgeti, hogy Ausztria minél előbb tegyen lépéseket a „pénzmosás” megszüntetésére. Az amerikai követelés jogi alapja a kábítószer-ellenes törvény (Anti-Drug-Abu- se-Act). E szerint Washington szerződést köt a földkerekség összes államával arról, hogy a tízezer dollárt meghaladó bankbefizetések esetében meg kell állapítani az ügyfelek személyazonosságát Ha valamelyik kormány netán vonakodna teljesíteni ezt a kérést akkor ezt Ameriká- - ban működő pénzintézetei bánják. Ausztria esetében például a kilátásba helyezett szankciók megnehezítik a három nagy bank: a Creditanstalt, a Länderbank és a Girozentrale New York-i fiókjának működését. Feladták tehát a leckét az osztrákoknak, akik ez alkalommal is a tőlük megszokott időhúzás és jogi csű rés-csavarás kombinációjával próbálnak meg kimászni a csávából. A magyarázkodás lényege az, hogy létezik egy „gentlemen's agreement” az osztrák bankok között, amelyik előírja az ötvenezer dollárt meghaladó összegű számlát nyitó (vagy ekkora összeget elhelyező) ügyfelek személy- azonosságának megállapítását. A megegyezésben azonban kimondottan csak dollárról esik szó. Ha tehát a kábítószer- kereskedő dollárjait először átváltja, mondjuk, svájci frankra, vagy esetleg két bankfiókban helyez el harminc-harminc- ezer dollárt, névtelen maradhat. Az osztrák nemzeti bank az év elején ügy döntött, hogy az ország bankjaiban értékpapírt vagy pénzt elhelyező külföldiek kilétét meg kell állapítani. A személy- azonosság fölfedése nélkül persze nehéz megmondani valakiről, hogy külföldi-e vagy sem, így ez az intézkedés nem különösebben hathatós az amúgy sem ügyetlen kábítószer-kereskedők ellen. A magyar állampolgároknak tehát, ha valutájukat (véletlenül) egy bécsi bankszámlán helyezték volna el, egyelőre nem kell attól félniük, hogy valaki érdeklődne kilétük iránt. A bécsi igazságügy-minisztérium szakvéleménye szerint ugyanis nem szükséges a banktitok lazítása a kábítószer elleni harchoz, hiszen az ilyen eredetű pénzek tisztára mosása Ausztriában büntetendő cselekmény, ergo: a bankok nem foglalkoznak ilyesmivel. Washington azonban nincs túlzottan elragadtatva ettől a prókátort okoskodástól: Ausztria valószínűleg kénytelen lesz legalábbis leszállítani a névtelenül elhelyezhető összegek határát az Anti-Drug- Abuse-Actben előirt tízezer dollárra. Megrendelem a Tolnai Népújság című napilapot .......példányban, é s kérem, hogy az alábbi címre kézbesítsék: Név: Város, község: POSTAHIVATAL Utca, szám, em. ajtó: HELYBEN aláírás Előfizetési díj: egy hónapra 145 Ft, negyedévre 435 Ft, fél évre 870 Ft, egy évre 1740 Ft (A megrendelőlap átadható a kézbesítőnek, bedobható az utcai postaszekrénybe és személyesen is eljuttatható a helyi postahivatalba.) Válaszúton a magyar autózás Érdemes-e a nagy nyugati és japán autógyáraknak komolyan foglalkozniuk a magyar piaccal? Ebben a kérdésben nincsenek igazán biztos tájékozódási pontok, noha a külföldi szakemberek már megismerkedtek a helyzettel. A nem KGST-országokban gyártott autók magyarországi eladási statisztikáiból legfeljebb arra vonatkozóan lehet következtetéseket levonni, hogy hányán voltak kellő mennyiségű nyugati valuta birtokában. Szabadpiaci árakról - a piacgazdaságokban dolgozó marketingszakemberek egyik legfontosabb információforrásáról - sem beszélhetünk, hiszen az adásvételek száma nagyon korlátozott volt. Ha mégis megvizsgáljuk ezeket az adatokat, arra a következtetésre jutunk, hogy a nyugati autó Magyarországon luxuscikk volt az elmúlt évtizedekben, a lakosságnak csak egy szűk rétege tudott ilyet vásárolni. Érdekes viszont, hogy ennek ellenére az utóbbi időben egyre több olyan autót vásárolnak a magyarok, amefyek Nyugaton is a felső kategóriába tartoznak. Búcsú a Trabanttól, Polskitól Nem teheti optimistává a nyugati piackutatót az sem, ha megnézi a hivatalosan kimutatott átlagjövedelem és az autóárak viszonyát. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben egy-két hónappal csökkent az az idő, amig egy magyar átlagpolgár megkeresi egy autó árát, de ez a szám még így is többszöröse a fejlett országokban szokásosnak. Vannak-e egyáltalán érvek amellett, hogy valamelyik cég megpróbálja „kívülről” meghódítani a magyar piacot? A legszembetűnőbb érvnek a tartós hiány tűnhet, hiszen ez azt sejteti, hogy a kereslet szinte korlátlan. Téves következtetésekre vezetne azonban, ha nem vennénk figyelembe, hogy mindaddig, amíg a jelenlegihez hasonló árakon lehet autót kapni, addig a kétszer-háromszor drágább nyugati típusok iránt csak nagyon korlátozott lehet a kereslet. Persze a dollárelszámolásra való áttérés a kelet-európai autók árát már jövőre igen jelentősen, esetleg ötven százalékkal is megemeli. A hazai kínálatból tehát nagyon rövid időn belül ki fognak esni az igazán olcsó típusok. A Trabant napjai meg vannak számlálva, a kis Polski utódlása sem fog sokat váratni magára, és az egyik legnépszerűbb modell, a Skoda helyét is átveszi a Favorit. A kelet-európai gyárak új modelljei lényegesen drágábbak lesznek, mint a régiek. Skoda félmillióért? Feltételezhető, hogy a kelet-európai gyárak többsége néhány éven belül nagyon szoros kooperációs kapcsolatokat fog kialakítani nyugati cégekkel, s ennek eredményeképpen valami ahhoz hasonló helyzet fog kialakulni, mint Spanyolországban Hz évvel ezelőtt; a nyugat-európai kínálat alsó szélén helyet foglaló kocsikat fogják gyártani. Ezek ára a nyugat-európai átlagnál alacsonyabb, de a mostani kelet-európainál jóval magasabb lesz. Ma már jól látható, hogy a legfőbb árnövelő tényező a KGST felbomlása. Bármennyire is drágának tűnnek a hazai piacon kapható autók a béreinkhez képest, bármennyire is magas az állami elvonás, a piaci alapon folytatott kereskedelemben az árak jelentősen emelkedni fognak. Ennek alapvető oka az, hogy a jelenlegi importárak szorosan kötődnek az ellentételként szállított alkatrészek és jármüvek mesterségesen alacsony áraihoz. Ha ez a helyzet megváltozik, akkor például a Lada Samarák ára nem lehet sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európainak megfelelő, közel félmillió forint. Az autókereslettel kapcsolatos nyugati optimizmusra okot adhat az, hogy a hiány nagyon hosszú ideje tart, ezért a vásárlók „kiéhezettek". De azt hogy vásárlási szándékaikat milyen mértékben tudják megvalósítani, igen nagy mértékben befolyásolja majd Magyarország általános gazdasági helyzetének alakulása. Kicsi, drága, de Suzuki Akkor sem könnyű a piaci elemzők helyzete, amikor az Opel Kadett és a Suzuki Swift helyét próbálják megkeresni a jövő magyar autópiacán. A Kadett az alsó középkategória, a Swift a kis kocsik képviselője. Az elmúlt 10-15 év során a nagy tömeggyártók kínálatában kialakult az öt alapkategória a kisautóktól a luxusmodellekig. A kelet-európai gyártóknál azonban hiába keresnénk az ezeknek megfelelő autókat mivel a termékfejlesztés a hatvanas évek óta nagyon lassú volt A Trabant a Wartburg, a régi Skoda, a Moszkvics vagy a Dacia egyik, klasszikus kategóriába sem sorolhatók be. Egyedül a Samara és a Favorit állnak közel az alsó középkategóriákhoz, de számos mutató tekintetében ezek sem érik el a nyugati átlagot Ezek között az Opel Kadett a felső piaci régióban fog elhelyezkedni, jóllehet igazán nem számít luxusautónak. A Kadett versenytársa lesz a Samarának, a Favoritnak és bizonyos mértékig a többi Ladának, a Wartburgnak és a Daciának. A Suzuki Swift viszont olyan kategóriát jelent majd, amilyen eddig teljesen hiányzott a forintért kapható kocsik közül. Eladását valószínűleg nem fogja megkönnyíteni az, hogy családi autónak kicsi, második kocsinak viszont a hazai viszonyok között alighanem túl drága lesz. A. P. Az AS-B Tolna Megyei Irodája ÚJ SZOLGÁLTATÁSA a lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNK! Segíteni akarunk önnek hirdetése feladásában. A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül, levélben is elküldheti. írja a mellékelt kockákba hirdetési szövegét. Egy betűt 1 kockába. Adja össze a betűk számát, szorozza meg 5-tel -1 betű 5 forint -,sa pénzt rózsaszín postautalványon adja fel címünkre. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot a hirdetés szövegével küldje el címünkre. A borítékra írja rá: APRÓHIRDETÉS. Az így beérkezett hirdetések 48 órán belül megjelennek lapunkban. Köszönjük bizalmát, s reméljük, elégedett lesz új szolgáltatásunkkal. Címűnk: AS-B Kft Tolna Megyei Irodája, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 2. Pf. 71. APRÓHIRDETÉS-MEGRENDELŐLAP Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: aláírás (név, lakcím, szem. szám)
