Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-22 / 145. szám

6 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 22. Öt forintba kerül az ötezer forintos Milyen állapotban van az, amivel fizetünk? A jelenlegi papírpénz és érmeforgalom­ról, az elhasznált bankjegyek és érmék további sorsáról kérdeztük meg Koppel Lász­lót, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának ve­zetőhelyettesét- Mennyi rárakódott piszokkal nehezebb manapság egy leselejte­zett bankjegy az újnál?- Milligrammra ugyan még nem mértük le a változást, de a gyakor­lat azt mutatja, hogy az ezres köte- gelésű használt bankjegycsomag egy centivel is magasabb lehet, mint egy ugyanilyen új bankje­gyekből álló friss, ropogós köteg.- Mi lesz az elhasználódott bank­jegyek és pénzérmék további sorsa?- A kereskedelmi bankok, a posta által forgalomképtelennek nyilvánított bankjegyeket ismételt ellenőrzés után lyukasztással ér­vénytelenítjük, az érméket pedig egy bizonyos mennyiség eléréséig gyűjtjük. A Magyar Nemzeti Bank budapesti főpénztára rendelkezik olyan nagy teljesítményű, automa­ta bankjegyfeldolgozó gépsorral, amelyek elvégzik a pénzváloga­tást, és a forgalomképtelen bank­jegyeket azonnal meg is semmisí­tik. Itt az országos forgalomban lé­vő pénznek 45 százaléka folyik át. Másutt kézzel végzik a bankjegyek ilyenfajta osztályozását. Egy külön bizottság szúrópróbaszerűen újra ellenőrzi a selejtesnek minősített bankjegyeket. Ha itt még jó bank­jegyeket találunk, akkor azokat fél­retesszük újabb felhasználásra, a többit pedig különféle módokon megsemmisítjük.- Szükség van erre az aggályo­sán precíz felülbírálásra? Talán egyszerűbb volna, ha másutt is gé­pesítenének.- Egy bankjegyfeldolgozó gép­sor igen drága. Ma luxus volna töb­bet is beállítani belőlük. Emellett a 20-50-100 forintosok olyanok, hogy nagy részük alkalmatlan gépi válogatásra. Ami pedig az ismételt ellenőrzést illeti, ennek főként ta­karékossági oka van: nem kell új bankjegyet nyomtatni. Egy új „ban­kó" előállításának ára ugyan csak két forint körül mozog, de ez az összeg évente kétszázmillió forin­tot tesz ki, ami már nem csekélység.- Miért ilyen olcsó a magyar bankjegy?- Ennek oka a hazai bankjegy­gyártás egyediségében keresen­dő. Ezt a technológiát már csak mi alkalmazzuk Európában, ami azt jelenti, hogy nemcsak szépek a bankjegyeink, hanem utánozha­tatlanok is. Persze ez a hagyomá­nyos alapanyagú bankóknak az ára, amelyekben még nem voltak egyéb védelmi „adalékok” beépít­ve. Ma már - különösen a jövő ta­vasszal megjelenő 5000 forintos esetében - olyan jellemzői vannak az új magyar bankjegyek papírjá­nak, mint a fémszál, a színes máso­lás elleni védettség, és még sorol­hatnám. Ez megdrágítja az előállí­tási költségeket; darabonként már öt forint körül járnak.- Ha már az előállítás költségei­nél tartunk: itt kell keresnünk az okát egyes papírpénzek fémpénz­zel történő helyettesítésének is?- Ennek a változásnak - bank- technikai oldalról - az az indoka, hogy ha egy papírpénz elhaszná­lódásának az ideje egy év alá csök­ken, akkor célszerű fémpénzzel fel­váltani. Mi azért javasoltuk annak idején a 10 és 20 forintos érmék be­vezetését, mert ezeknek a bankjegy­változatai átlagosan hat-hét hónapig „éltek". Ha a pénzforgalom növek­szik, akkor értelemszerűen nő a for­galomban lévő bankjegyek száma is. Ilyenkor célszerű az aránytalanul nagy növekedést megállítani azzal, hogy egyrészt az előbbi indokok alapján fémpénzeket vezetünk be, másrészt nagyobb címletű papír­pénzeket hozunk forgalomba. A fémpénzek előállítása egyébként ma átlagosan két forint körűi jár, s ezek harminc évig használhatók.- A papírpénz esetében mi a helyzet?- Az 1000 forintosok elvileg ti­zenkét év múlva, a 100 forintosok viszont már másfél-két év múlva selejtezésre szorulnak.- A forgalomban lévő pénz mek­kora készpénzállományt képvisel?- A bankon kívüli bankjegyállo­mány 1989 végén 196 milliárd fo­rint volt, ami 368 millió darab bank­jegyben öltött testet. Fémpénzből pedig 3000 tonna volt forgalom­ban. Ez megfelel a fejlett országok gyakorlatának.- Megtudhatnánk valamit a meg­semmisítésre ítélt pénzpapír és fémötvözetek sorsáról?- A pénzpapírt vagy elégetjük, vagy egészen apróra vágva a pa­píriparnak adjuk át nyersanyagként Ez a nyersanyag azonban csak egé­szen rossz minőségű papírhoz - például kátránypapír vagy csoma­golópapír - használható fel. Az új bankjegyeknél még ez sem lehetsé­ges, mert ezek anyaga vízben oldha­tatlan. A fémötvözeteket többek kö­zött a Csepeli Fémműnek adjuk el, s az ellenértékét befizetjük a költség- vetésbe.- Milyen 5000 forintost forgathat tavasszal a kezében a vásárló?- Az új bankjegyen Széchenyi István képmása és a Magyar Tudo­mányos Akadémia látható okker-ró­zsaszínben. Ha a beterjesztett válto­zatok közül azt hagyják jóvá, amelyi­ken Braille-irással - a vakok számá­ba is olvashatóan - tüntetik fel a cím­letet, akkor Európában elsők le­szünk ezzel az új gyakorlattal. K. I. Ha önnek bécsi bankszámlája van... Ausztria ma az egyetlen olyan fejlett ipari ország, amelynek bankjaiban senki sem firtatja az összegeket elhelyező ügy­fél kilétét Még a sokat emlegetett „svájci banktitok" sem biztosba az inkognitó tel­jes megőrzését; legalább a pénzintézet­nek ismernie kell az elhelyező kilétét. Az Alpok hozzánk közelebb eső oldalán vi­szont a banktitkot alkotmányerejű tör­vény védi, s aligha kerülhetne be az a politikus a parlamentbe, aki meg akarná vonni az adófizetőktől a névtelen számlák lehetőségét. A homály persze kedvez a sötét ügyle­teknek s így - bár erre nincsenek nyil­vánvaló bizonyjtékok - Bécs jelentős ál­lomásává válhatott a kábltószerpénzek tisztára mosását célzó nemzetközi pénz­mozgásoknak Az Egyesült Államok am^ly hadat üzent a nemzetközi kábító­szer-kereskedelemnek, most azt sürgeti, hogy Ausztria minél előbb tegyen lépése­ket a „pénzmosás” megszüntetésére. Az amerikai követelés jogi alapja a ká­bítószer-ellenes törvény (Anti-Drug-Abu- se-Act). E szerint Washington szerződést köt a földkerekség összes államával ar­ról, hogy a tízezer dollárt meghaladó bankbefizetések esetében meg kell álla­pítani az ügyfelek személyazonosságát Ha valamelyik kormány netán vonakodna teljesíteni ezt a kérést akkor ezt Ameriká- - ban működő pénzintézetei bánják. Ausztria esetében például a kilátásba he­lyezett szankciók megnehezítik a három nagy bank: a Creditanstalt, a Länderbank és a Girozentrale New York-i fiókjának működését. Feladták tehát a leckét az osztrákok­nak, akik ez alkalommal is a tőlük meg­szokott időhúzás és jogi csű rés-csavarás kombinációjával próbálnak meg kimász­ni a csávából. A magyarázkodás lényege az, hogy létezik egy „gentlemen's ag­reement” az osztrák bankok között, ame­lyik előírja az ötvenezer dollárt meghala­dó összegű számlát nyitó (vagy ekkora összeget elhelyező) ügyfelek személy- azonosságának megállapítását. A meg­egyezésben azonban kimondottan csak dollárról esik szó. Ha tehát a kábítószer- kereskedő dollárjait először átváltja, mondjuk, svájci frankra, vagy esetleg két bankfiókban helyez el harminc-harminc- ezer dollárt, névtelen maradhat. Az osztrák nemzeti bank az év elején ügy döntött, hogy az ország bankjaiban értékpapírt vagy pénzt elhelyező külföl­diek kilétét meg kell állapítani. A személy- azonosság fölfedése nélkül persze nehéz megmondani valakiről, hogy külföldi-e vagy sem, így ez az intézkedés nem külö­nösebben hathatós az amúgy sem ügyet­len kábítószer-kereskedők ellen. A magyar állampolgároknak tehát, ha valutájukat (véletlenül) egy bécsi bank­számlán helyezték volna el, egyelőre nem kell attól félniük, hogy valaki érdeklődne kilétük iránt. A bécsi igazságügy-minisz­térium szakvéleménye szerint ugyanis nem szükséges a banktitok lazítása a ká­bítószer elleni harchoz, hiszen az ilyen eredetű pénzek tisztára mosása Auszt­riában büntetendő cselekmény, ergo: a bankok nem foglalkoznak ilyesmivel. Washington azonban nincs túlzottan el­ragadtatva ettől a prókátort okoskodás­tól: Ausztria valószínűleg kénytelen lesz legalábbis leszállítani a névtelenül elhe­lyezhető összegek határát az Anti-Drug- Abuse-Actben előirt tízezer dollárra. Megrendelem a Tolnai Népújság című napilapot .......példányban, é s kérem, hogy az alábbi címre kézbesítsék: Név: Város, község: POSTAHIVATAL Utca, szám, em. ajtó: HELYBEN aláírás Előfizetési díj: egy hónapra 145 Ft, negyedévre 435 Ft, fél évre 870 Ft, egy évre 1740 Ft (A megrendelőlap átadható a kézbesítőnek, bedobható az utcai postaszekrénybe és személyesen is eljuttatható a helyi postahivatalba.) Válaszúton a magyar autózás Érdemes-e a nagy nyugati és japán autógyáraknak ko­molyan foglalkozniuk a ma­gyar piaccal? Ebben a kér­désben nincsenek igazán biz­tos tájékozódási pontok, no­ha a külföldi szakemberek már megismerkedtek a hely­zettel. A nem KGST-országokban gyártott autók magyarországi el­adási statisztikáiból legfeljebb arra vonatkozóan lehet következteté­seket levonni, hogy hányán voltak kellő mennyiségű nyugati valuta birtokában. Szabadpiaci árakról - a piacgazdaságokban dolgozó marketingszakemberek egyik leg­fontosabb információforrásáról - sem beszélhetünk, hiszen az adásvételek száma nagyon korlá­tozott volt. Ha mégis megvizsgáljuk ezeket az adatokat, arra a követ­keztetésre jutunk, hogy a nyugati autó Magyarországon luxuscikk volt az elmúlt évtizedekben, a la­kosságnak csak egy szűk rétege tudott ilyet vásárolni. Érdekes vi­szont, hogy ennek ellenére az utóbbi időben egyre több olyan autót vásárolnak a magyarok, amefyek Nyugaton is a felső kate­góriába tartoznak. Búcsú a Trabanttól, Polskitól Nem teheti optimistává a nyugati piackutatót az sem, ha megnézi a hivatalosan kimutatott átlagjöve­delem és az autóárak viszonyát. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben egy-két hónappal csökkent az az idő, amig egy magyar átlagpolgár megkeresi egy autó árát, de ez a szám még így is többszöröse a fej­lett országokban szokásosnak. Vannak-e egyáltalán érvek amellett, hogy valamelyik cég megpróbálja „kívülről” meghódíta­ni a magyar piacot? A legszembe­tűnőbb érvnek a tartós hiány tűn­het, hiszen ez azt sejteti, hogy a kereslet szinte korlátlan. Téves kö­vetkeztetésekre vezetne azonban, ha nem vennénk figyelembe, hogy mindaddig, amíg a jelenlegihez ha­sonló árakon lehet autót kapni, ad­dig a kétszer-háromszor drágább nyugati típusok iránt csak nagyon korlátozott lehet a kereslet. Persze a dollárelszámolásra való áttérés a kelet-európai autók árát már jövő­re igen jelentősen, esetleg ötven százalékkal is megemeli. A hazai kínálatból tehát nagyon rövid időn belül ki fognak esni az igazán olcsó típusok. A Trabant napjai meg vannak számlálva, a kis Polski utódlása sem fog sokat vá­ratni magára, és az egyik legnép­szerűbb modell, a Skoda helyét is átveszi a Favorit. A kelet-európai gyárak új modelljei lényegesen drágábbak lesznek, mint a régiek. Skoda félmillióért? Feltételezhető, hogy a kelet-eu­rópai gyárak többsége néhány éven belül nagyon szoros koope­rációs kapcsolatokat fog kialakíta­ni nyugati cégekkel, s ennek ered­ményeképpen valami ahhoz ha­sonló helyzet fog kialakulni, mint Spanyolországban Hz évvel ez­előtt; a nyugat-európai kínálat alsó szélén helyet foglaló kocsikat fog­ják gyártani. Ezek ára a nyugat-eu­rópai átlagnál alacsonyabb, de a mostani kelet-európainál jóval ma­gasabb lesz. Ma már jól látható, hogy a leg­főbb árnövelő tényező a KGST fel­bomlása. Bármennyire is drágá­nak tűnnek a hazai piacon kapható autók a béreinkhez képest, bár­mennyire is magas az állami elvo­nás, a piaci alapon folytatott keres­kedelemben az árak jelentősen emelkedni fognak. Ennek alapvető oka az, hogy a jelenlegi importárak szorosan kötődnek az ellentétel­ként szállított alkatrészek és jár­müvek mesterségesen alacsony áraihoz. Ha ez a helyzet megválto­zik, akkor például a Lada Samarák ára nem lehet sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európainak megfe­lelő, közel félmillió forint. Az autókereslettel kapcsolatos nyugati optimizmusra okot adhat az, hogy a hiány nagyon hosszú ideje tart, ezért a vásárlók „kiéhe­zettek". De azt hogy vásárlási szándékaikat milyen mértékben tudják megvalósítani, igen nagy mértékben befolyásolja majd Ma­gyarország általános gazdasági helyzetének alakulása. Kicsi, drága, de Suzuki Akkor sem könnyű a piaci elem­zők helyzete, amikor az Opel Ka­dett és a Suzuki Swift helyét pró­bálják megkeresni a jövő magyar autópiacán. A Kadett az alsó kö­zépkategória, a Swift a kis kocsik képviselője. Az elmúlt 10-15 év so­rán a nagy tömeggyártók kínálatá­ban kialakult az öt alapkategória a kisautóktól a luxusmodellekig. A ke­let-európai gyártóknál azonban hiá­ba keresnénk az ezeknek megfelelő autókat mivel a termékfejlesztés a hatvanas évek óta nagyon lassú volt A Trabant a Wartburg, a régi Skoda, a Moszkvics vagy a Dacia egyik, klasszikus kategóriába sem sorol­hatók be. Egyedül a Samara és a Fa­vorit állnak közel az alsó középkate­góriákhoz, de számos mutató tekin­tetében ezek sem érik el a nyugati át­lagot Ezek között az Opel Kadett a felső piaci régióban fog elhelyez­kedni, jóllehet igazán nem számít luxusautónak. A Kadett versenytár­sa lesz a Samarának, a Favoritnak és bizonyos mértékig a többi Ladá­nak, a Wartburgnak és a Daciának. A Suzuki Swift viszont olyan kategóriát jelent majd, amilyen eddig teljesen hiányzott a forintért kapható kocsik közül. Eladását valószínűleg nem fogja megkönnyíteni az, hogy csalá­di autónak kicsi, második kocsinak viszont a hazai viszonyok között alig­hanem túl drága lesz. A. P. Az AS-B Tolna Megyei Irodája ÚJ SZOLGÁLTATÁSA a lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNK! Segíteni akarunk önnek hirdetése feladásában. A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül, levélben is elküldheti. írja a mellékelt koc­kákba hirdetési szövegét. Egy betűt 1 kockába. Adja össze a betűk szá­mát, szorozza meg 5-tel -1 betű 5 forint -,sa pénzt rózsaszín postautal­ványon adja fel címünkre. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot a hirdetés szövegével küldje el címünkre. A borítékra írja rá: APRÓHIRDETÉS. Az így beérkezett hirdetések 48 órán belül megjelennek lapunkban. Köszönjük bizalmát, s reméljük, elégedett lesz új szolgáltatásunkkal. Címűnk: AS-B Kft Tolna Megyei Irodája, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 2. Pf. 71. APRÓHIRDETÉS-MEGRENDELŐLAP Megrendelem önöknél az alábbi szövegű apróhirdetés megjelentetését: aláírás (név, lakcím, szem. szám)

Next

/
Thumbnails
Contents