Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-03 / 128. szám

1990. szeptember 3. NÉPÚJSÁG 3 tíjssí» össtóws® tolató *íoi SíBQMSsKB Fotó: Gottvald Károly Gyufával a gázpalack mellett... Zsidóellenesség az Egyesült Államokban és nálunk Interjú Csengeri Imrével, a holocaust kutatójával Holocaust: görög eredetű szó, égő ál­dozat a jelentése, így nevezik azt a milliók életét kioltó tragédiát, mely az európai zsidóságot érte a második vi­lágháború idején Máig vitatott, hogy vajon mi váltotta ki azt a kollektív örjön- Csengeri Imre gést, amely egyenesen vezetett a náci kre­matóriumokhoz. S ugyancsak fontos lenne annak megválaszolása, hogy miként lehet­ne megszabadítani az emberiséget a faj­gyűlölet a rasszizmus, az antiszemitizmus rákos daganatától. Mindezen kérdésekkel foglalkozott az a nemzetközi konferencia, amelynek Pécs adott otthont. A tudomá­nyos rendezvényen Csengeri Imre, a Ma­gyar Zsidók Világszövetségének díszelnö­ke, a New York-i egyetem Holocaust Inté­zetének vezetője is részt vett. Mint az Egye­sült Államok és Kelet-Európa viszonyainak egyaránt kiváló ismerőjét kérdeztük: mi­ként jelentkezik a zsidóellenesség a két ré­gióban, s mi köztük az alapvető különb­ség?- Az antiszemitizmus rendszerint minde­nütt politikai eszköz - mutatott rá Csengeri Imre. - Persze, nem mindegy, hogy ez az indulat légüres térben működik, avagy ta­lajra talál. Példának okáért az Egyesült Ál­lamokban semmi akadálya sincs a legva­dabb antiszemita förmedvények kinyomta­tásának. Ennek ellenére nagy biztonság­gal feltételezhető, hogy a lakosság döntő többsége egyáltalán nem foglalkozik ilyen irományok tanulmányozásával, leszámítva néhány történészt és emberjogi harcost. Ezzel szemben ha Magyarországon egy fénymásolóval lehúznak egy primitív zsidó- ellenes szöveget, akkor arra valószínűleg százezren lennének kíváncsiak.- Sőt, sokan helyeselnének. Ám miből adódik ez az alapvető eltérés?- Az eltéréseket vizsgálva sok érdekes következtetésre jutunk. Mert ugyebár van egy ország, az USA, ahol több antiszemita cselekvés van, mint Magyarországon, mert itt azért mégsem lehet kiadni ezrével zsidó­gyűlöletre felhívó könyvet. A helyzet mégis sokkal elszomorítóbb Magyarországon. Képletesen szólva azt mondhatnám, hogy szinte veszélytelen tüzet rakni egy sivata­gos területen, ám ha gyufát gyújtunk egy nyitott gázpalack mellett, máris bekövetke­zik a robbanás. Magyarország jelenleg egy átmeneti időszakot él meg, s tudjuk, az ilyen helyzet rendkívül alkalmas az indula­tok felkorbácsolására, a téveszmék ter­jesztésére.- Bár az Egyesült Államokat előszeretet­tel nevezik a népek, nemzetek kohójának, itt senkitől sem várják el, hogy amerikaibb le­gyen az amerikainál, mármint ha létezik ez a megjelölés. Ez a fajta türelem, a másság el­fogadása szintén lehetetlenné teszi azsidó- ellenességet?- A különböző etnikai csoportok kifeje­zett támogtásban részesülnek a kormány által. Tehát a cél az, hogy mindenki őrizze meg a közös származás tudatát, a hagyo­mányokat, mert az országnak mint olyan­nak nincs sajátja...- Az USA történelme is csak kétszáz évre vezethető vissza, ennyi idő volt eddig a nemzetté válásra...- Érdekes és jellegzetesen európai megjegyzés. Véleményem szerint az Egye­sült Államokban sohasem fog bekövetkez­ni a nemzetté válás. A struktúra, a szerke­zeti felépítés ezt nem engedi meg. Az Egye­sült Államok nem akar nemzetté válni. Me­gelégszik azzal, hogy állampolgárai van­nak, függetlenül attól, hogy az az állampol­gár milyen vallású, melyik etnikai csoport­hoz tartozik.- Tehát egyáltalán nem számit az, hogy ki az olasz, vagy éppen ki a zsidó.- Fel sem merülhet, hogy egy olasz vagy egy zsidó lojális-e vagy sem az Egyesült Államokhoz. Egy szabad társadalomban az a tény, hogy valaki becsületes állampol­gára annak az országnak, amelyben él, tö­kéletesen kifejez mindent és tökéletesen elegendő.- S vajon Csengeri Imre, mint lojális ame­rikai állampolgár, mikor került ki Magyaror­szágról az Egyesült Államokba?- Jómagam sohasem éltem Magyaror­szágon. Erdélyben, Szilágysomlyón szü­lettem, három nyelv vonzásában nőttem fel. Az apanyelvem magyar, az anyanyel­vem német volt, s román iskolába jártam. Úgy érzem, hogy a zsidóságon belül ahhoz a csoporthoz tartozom, amit magyar zsidó­nak neveznek. SZERI ÁRPÁD Egely: Parajelenségek (12.) Antifasiszta békenap A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a maga lehetőségeivel, történészek bevonásával szeretne hozzájárulni a II. világháború történeti összefüggéseinek, tapasztalatainak korszerű, s igazságos értékeléséhez - hangsúlyozta dr. Sárközi Sándor, a szövetség elnöke a háború kitörésé­nek 51. évfordulója alkalmából, a szö­vetség székházában szombaton tartott nyilvános emlékprogramon. Hozzáfűz­te: Szeptember 1 -jét a jövőben antifa­siszta békenapnak kívánják nyilváníta­ni, ezzel is emlékeztetve az emberisé­get a háború szörnyűségeire, s figyel­meztetve a fasizmus újjáéledésének egyre szaporodó jeleire. A békenapon vitaindító előadást tar­tó Nemeskürty István történész egye­bek mellett Magyarország világhábo­rúban való részvételének történeti megítélésével foglalkozott. Bányásznap a Mecsekben Negyvenedik alkalommal és egyben utoljára ünnepeltek bányásznapot szep­tember első hétvégéjén a Mecsekben. Az ünnep ugyanis visszatér régi hagyomá­nyaihoz, és jövőre már a bányászok vé­dőszentje, Borbála napján, december 4- én tartják meg. Az egy éve még 20 ezres létszámú mecseki szén-, érc- és akna­mélyítő bányászat e napokban már alig 15 ezer embert foglalkoztat. A Pécsi Nemzeti Színházban tartott ün­nepségen Csethe András, a Mecseki szénbányák vezérigazgatója beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a mecseki feke­tekőszén és uránérckincs nagysága, va­lamint az energiahordozók iránti igény jövöt ígér a bányászatnak, de az ágazatot - akár az idős gyümölcsfát - vissza kell metszeni, hogy megőrizze termőképes­ségét. Mint ismeretes a kormány a gaz­daságtalanul termelő bányaüzemek be­zárásáról és a jövedelmezők fenntartá­sáról hamarosan intézkedik. A Mecseki Szénbányák pécsi, komlói külfejtési és szénelőkészítő üzeme valószínűleg to­vábbműködik majd, de a vállalat gazda­ságtalan részlegeit önálló szervezetekké alakítják vagy felszámolják. A mecseki uránbányák és ércdúsító üzem jövőre már egy ir tőkeérdekeltségű vegyes vál­lalatként, 2500-ra csökkentett létszám­mal folytatja a termelést. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat két év alatt 450-nel csökkentette mecseki körzetének létszá­mát, mert számottevően visszaesett a bá­nyaépítés iránti igény. A mecseki bányásznap előestéjén szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek Pécs határában, az 1937-es csendőrsortűz áldozatául esett bányá­szok csertetői emlékművénél. Komlón a föld alatti munka hősi halottainak emlék­művét koszorúzták meg, este pedig tűzi­játékkal köszöntötték a bányásznapot. Ez év elején azonban Úri Geller ide­látogatott és a tévében is nézők milliói számára láthatóvá vált ez a különös je­lenség, és napok alatt több olyan tizen­éves balkezes gyerek jelentkezett, akik képesek voltak ezt a jelenséget megis­mételni - bár nem olyan megbízhatóan és nem olyan nagymértékben, mint a régóta gyakorló Úri Geller, vagy Jean Pierre Girard. Márpedig nagyon fontos lenne, ha minél többen kipróbálnák ezt a furcsaságot, nem kell hozzá más, csak türelem és bármelyik kanál vagy villa, vagy apró fémtárgy, ami otthon a háztartásban megtalálható. Nagyobb eséllyel görbithetőek azok a fémtár­gyak, amelyeket előzőleg megmunkál­tak, tehát valamilyen belső feszültség már van bennük, mert amikor meglá­gyul a fém, ez a belső feszültség ki­egyenlítődik és az így meggörbíti az anyagot. Ha olyan fémdarabot próbál­nak igy meggörbíteni, amiben nincs belső feszültség - majdnem reményte­len a feladat, hiába puhul meg az anyag, ezt nem vesszük észre. A kísér­leteknél például a legritkább esetben sikerült vékony fémfóliákat meggörbí­teni, sokkal látványosabb görbüléseket lehetett előidézni vastag, már előzete­sen görbült anyagoknál, például villá­nak vagy kanálnak a nyakánál. A gondolatátvitelnél, a prekognició- nál vagy tisztánlátásnál már láttuk, hogy valamiféle más, új fizikai jelenség lehet a dolgok mögött, azokat a jelen­ségeket már nem magyarázhatjuk pusztán jelenlegi ismereteink segítsé­gével. A fémhajlitás léte ugyancsak azt mutatja, látszik, hogy az emberi agy, az élet ma még általunk ismeretlen fizikai hatásokat is fölhasznál, és nem kizárt, hogy azért nem ismertük meg minded­dig olyan alapvető működését, mint például a memória, vagy a gondolko­dás. Ennek a jelenségnek a léte megint arra mutat rá, hogy az agyműködés nem zárható be a koponyaüregen be­lülre, úgy tűnik, hogy valamilyen isme­retlen ok miatt a gondolkodás a kopo­nyaüregen kívül is zajlik és egyfajta is­meretlen hatása miatt még az anyagok szerkezete is megváltozik. Joggal gyanakodhatnánk, hogy miért van az, hogy csak élőlények, és konkrétan is csak emberek tudják ezt a különleges hatást előállítani, miért nem lehet ezt laboratóriumi körülmények között is megvalósítani? Pedig van olyan élettelen természeti jelenség, ami ezt a furcsa hatást előállítja - ez pedig a gömbvillám. Több olyan magyar és kül­földi esetet is följegyeztek, ahol ez a ha­tás egészen drasztikus módon meg­nyilvánul. Például tavalyelőtt novem­berben egy gyorsvonat haladt Miskolc­ról Budapestre, és Hatvan közelében egy váratlan, gyors, őszi zivatar tört ki. Nemsokára és 20 cm-es, ezüstben vi­lágító gömbvillám nekivágódott a robo­gó gyorsvonat ablakának és ott fölrob­bant. A robbanás kilökte az üveget és többek között elolvasztotta a felső ve­zetéket is, így megállt a vonat. A pályán veszteglő szerelvényben az egyik utas kezdte kiszedni az üres cserepeket a vastag alumíniumkeretből, amikor azt vette észre, hogy a keret olyan puha lett, mint a vaj és tetszés szerint alakít­ható. Az alumíniumkeret langyos volt, egyáltalán nem melegedett föl, kézzel meg lehetett érinteni. Ez a puhaság, lá­gyulás nem tartott sokáig, mert mire ki­javították a felső vezetéket és bevontat­ták a szerelvényt a Keleti pályaudvarra, egy óra múlva újra visszakeményedett és megmozdíthatatlan lett az ablakkeret. Hasonló esetek sora mutatja, hogy más­hol is előidézi a gömbvillám ezt a jelensé­get, de sajnos a gömbvillámot nem tudjuk laborban előállítani, hiszen még azt sem tudjuk, hogy hogyan működik. Tisztelt olvasók! Kérem önök közül azokat, akik tudnak ilyen képességű fiatalokról, írják meg címemre: 2092 Budakeszi. Pf.: 38. OMÉK ’90

Next

/
Thumbnails
Contents