Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-21 / 144. szám
Szakképzési konferencia Szekszárdon I. évfolyam, 144. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. szeptember 21., PÉNTEK Az iskola ne az utcára képezzen A konferencia résztvevőit köszönti dr. Biszterszky Elemér A hazánkban bekövetkező és még inkább remélt gazdasági változások megújulásra és megújításra késztetik a szakképzést. Ez egyelőre abban fejeződik ki, hogy a művelődési tárcától a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá került. A szakképzés- ban dolgozó tanárok, szakemberek azonban szükségesnek tartották, hogy a változások előkészítésében maguk is hallassák szavukat, ezért már a múlt évben megalakították a Magyar Szakképzési Társaságot. Ez a szervezet minden más intézménytől függetlenül működve érvényesíteni kívánja a szakmai szempontokat a szakképzés átalakításában. A szakképzési társaság konferenciát hívott össze Szekszárdra, amelyre tagjain kívül meghívta a művelődési és közoktatási minisztert és a munkaügyi minisztert is. A miniszterek azonban külföldi programjuk miatt nem tudták elfogadni a meghívást. A konferencia csütörtök délelőtti megnyitó plenális ülése mégsem szűkölködött érdeklődőkben. A szervezők várakozását is jócskán felülmúlva a vendégek zsúfolásig megtöltötték a Babits Mihály művelődési központ színháztermét. Az egybegyűlteket először Babai Zoltán, az 505. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatója köszöntötte. A vendégek között üdvözölhette dr. Biszterszky Elemért, a Magyar Szakképzési Társaság elnökét, dr. Benedek Andrást, az MSZT főtitkárát, Gyarmatiné Rácz Ágnest, a Gazdasági Kamara főosztályvezetőjét. Dr. Szűcs Pál előadásában történelmi áttekintést adott arról, hogy a szakképzés felügyeletét gyakran váltogatta az oktatási tárca és az egyes szaktárcák. Most, hogy a munkaügy látja el a felügyeletet, nem terveznek azonnali lényeges változtatásokat a szakképzés struktúrájában. (Folytatás a 3. oldalon.) Nehéz időszakban állt helyt a szekszárdi tanács Temetni jöttek, nem dicsérni - ha ironizálni támadna kedve a tudósítónak, talán e mondás szellemében folytatná tovább az írást Szekszárd Város Tanácsának tegnapi, utolsó üléséről, ám a téma, ami rögtön bevezetésként felmerült, nagyon is komolynak tekinthető. Az első napirendi pont megvitatásakor több területi tag is felszólalt a sok vihart kavart temetőügyben, amely nemhogy csillapodna, de tovább erősödik a megye- székhelyen. A lapunk hasábjain már korábban ismertetett Temetkezési Vállalat kontra Panteon Kft. ellentét még mindig nem zárult le megnyugtatóan, s most ehhez csatlakozott a szekszárdi gimnázium első igazgatójának sirköügye: mint azt már hírül adtuk, az egykori igazgató sírkövét néhány évvel ezelőtt megvásárolta egy család, s a kegyeletsértő adásvétel máig nem nyert orvoslást, azaz a család - ahogyan arról Jutkusz Győző tanácselnök-helyettes tájékoztatta a testületet - szóba állni sem hajlandó az illetékesekkel. Hogy a jövő mit hoz, nos, arra már az új önkormányzat hivatott válaszolni. (Folytatás a 2. oldalon.) Áramot is „gyárt” a pörbölyi fafeldolgozó? (3. oldal.) , Tolnának nem lesz kisgazda képviselője? Botrány a koalíció körül Döntés a sportvezetés kezében Nehéz és kényes ügy eldöntése szerepelt tegnap a késő délutáni órákban a megyei választási elnökség ülésén. Atol- nai választási bizottság törölte a választói listáról a kisgazdapárt és a Tolnai SE négy jelöltjét, valamint a kisgazdák és a sportegyesület által benyújtott listát. Erre azért volt szükség, mert a Tolnai SE nem kötött koalíciót a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párttal. A tolnai választási bizottság döntését a kisgazdapárt megyei elnöksége megfellebbezte. A tegnapi meghallgatáson a kisgazdák képviselői elmondták, hogy őket a sportolók keresték meg, hogy indítsanak közösen jelölteket. Külön felkeresték Kárpáti Andrást, kisgazdapárt megyei főtitkárát, hogy induljon Tolnán a választásokon. A jelöléshez szükséges ajánló cédulákat a kisgazdák három tagjának már megszerezték, amikor a tolnai labdarúgó-szakosztály képviselőjének, Guld Györgynek is összeszedték a jelölő cédulákat, majd azokat a közben elkészített (Folytatás a 2. oldalon.) Megkérdeztük Vannak-e titkos iratok Pakson? Sárrétudvari nagyon messze van Pakstól. Ott talált egy parasztember, Zagyva Sándor két kilónyi iratot, amely a paksi atomerőmű magyar és orosz nyelvű tervrajzait tartalmazta. A hirt tegnap majd mindegyik magyar napilap - így a Tolnai Népújság is közölte. Arról érdeklődtünk tegnap, hogy van-e egyáltalán titkos irat Pakson és az kikerülhet-e a vállalat területéről? Radva Ferenc minőségbiztosítási osztályvezetőtől megtudtuk, hogy 1990-ben már háromszor selejteztek iratokat, de tervjellegű egyetlen egy volt benne. Azok is az 5-8 blokknak a tovább nem használható dokumentumai. A dokumentációs központtól semmi szín alatt nem kerülhetnek ki ilyen iratok. A selejtezés úgy történik, hogy 80-100 csomag iratot egy fegyveres őr ellenőrzésével teherautóra raknak, s szintén az őr jelenlétében Dunaújvárosban a zúzda felaprítja. A Sárrétudvariban megtalált iratok a 3-4. blokk építészeti tervei. A Mélyépterv, vagy alvállalkozói „hagyhatták el”. Az iratok egyébként nem titkosak. (Folytatás a 2. oldalon.) Milyen paprika van a bogyiszlói zacskóban? Nemzeti Színház, Hungaroring Felelősségre vonást kezdeményez az Állami Számvevőszék Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója Az Állami Számvevőszék csak részben elégedett azzal, ahogy az Országgyűlés, illetve a kormány a szervezet jelentéseit hasznosítja. Jóllehet egyes miniszterek, minisztériumok már elismerték a számvevőszék munkájának hasznosságát, s jelentéseik alapján intézkedéseket is javasoltak, az Országgyűlés bizottságai az eddigi több mint húsz vizsgálati anyagból még egyet sem vitattak meg - jelentette ki Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Ezen Fekete Imréné főcsoportfőnökhelyettes az új Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzését ismertette. Mint mondta: a számvevőszék megkülönböztetett figyelmet fordított a közadakozásból és a nyilvánosan meghirdetett akciókból összegyűjtött pénzek kezelésére, értékmegőrzésére. Az ellenőrzés több mint negyed évszázadot fogott át. Szólt arról, hogy az állami költségvetésből eddig ho.zzávetőlegesen 140-150 millió forintot fordítottak a színház létesítésével kapcsolatos munkákra. Elmondta, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére társadalmi gyűjtésből, közadakozásból, különféle akciók bevételeiből ez év májusáig 228 millió forint gyűlt össze. Kamathozadékaival együtt az adományok összege ez év végéig 448 millió forintra nő, ebből azonban a mai árakon a színház költségeinek csak 3-4 százaléka fedezhető. A beruházás előkészítése során gyakran megszegték az alapvető állami előírásokat, jogszabályokat, a számviteli és pénzügyi rendet. A tapasztalt hiányosságok miatt az Állami Számvevőszék a személyes felelősség kivizsgálását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál. Fekete Imréné ezt követően a Hungaroring építésére és üzemeltetésére fordított összegek ellenőrzéséről szólt. A vizsgálat megállapította, hogy a Hungaro- ringre ez év végéig több mint egymilliárd forintot fordítanak. A költségvetési források elérik a 800 millió forintot, ami a tervezettnek több mint négyszerese. E nagymértékű többletet a beruházás megfelelő előkészítésének hiánya, a beruházási költségek nagyarányú alultervezése, a teljesítések ellenőrzésének hiányosságai okozták. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az állami költségvetésből igényelt pénzforrások csaknem 70 százaléka szabálytalan volt. Mindezekért a számvevőszék a személyi felelősség megállapítását tartja szükségesnek. Ez esetben is az illetékes miniszterhez fordul. (MTI) Paprika az idei aszályos nyár után nemigen van, vagy ha mégis, akkor drága. Azokban a Tolna megyei községekben, ahol hagyományosan fűszerpaprika termesztéssel foglalkoznak az emberek, mint Bogyiszlón, Tolnán, csak panaszt hall az arra járó. Ahol nem tudtak öntözni, ott szinte alig van termés - mondják. Már most öt-hatszáz forint az őrölt paprika kilója, de van aki nyolc-kilencszáz forintról beszél. Mert hogy-hogynem, eladó őrölt paprika azért mégis van a szekszárdi piacon. Honnan? A Duna túlsó partjáról, az öntözött, Kalocsa melletti paprikaföldekről. * Hétköznap a dombori-fajszi kompjáraton teherautó teherautót ér, utánfutó nélküli személygépkocsit alig látni, odafelé üresen megy a sok autó, vissza paprikászsákokkal megrakottan jönnek. Egy Zetor vontatta utánfutón 53 mázsa frissen szedett fűszerpaprika. A dusnoki termelő Bogyiszlóra viszi eladni, 24-26 forintot kér kilójáért így, házhoz szállítva. Megrendelésre szállít, mondja, de a nevét nem árulja el, hogy kinek. Aki megveszi, az a dupláját keresi rajt, állítja a termelő. Hogy akkor miért adja el így?- Nincs időnk fűzögetni, szárítani, da- ráltatni, van munkahelyem, a paprikával csak amellett foglalkozom. Egyébként is van még otthon legalább ugyanennyi, mert 100 mázsán felül termett -, közli, majd lassan elpöfög. * Fájsz után az első faluban Bátyán, vagy - a helységnévtáblára így is ki van írva - Bacinban a határban hatalmas paprikaföldek. A községbe érve a házak piroslanak, alig látni a falakat a paprikafüzérektől. Fábián Lászlóéknál, a Kossuth utca 5- ben is szinte roskadozik az eresz, úgy körbeaggatták. (Folytatás a 3. oldalon.) Fábián Lászlóné a magnak való paprikát akasztja fel száradni
