Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-20 / 143. szám
Újra magyar kézben a tamási laktanya Munkahelyteremtő hasznosító kerestetik A sárbogárdi alakulat kiskatonái 1990. szeptember 19., 14 óra történelmi dátum a tamásiak életében, hiszen az egykor volt, Szondi György nevét viselő laktanyát ekkor vették át az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőitől a Magyar Honvédség kaposvári illetékes kommendáns egységének vezetői, illetve a Zárt Állami Vagyonkezelő Hivatal (ZÁVKHI) képviselői. Ekkor írták alá az átvételi jegyzőkönyvet A ZÁVKH115 tagú vagyonőrsége védi most már az objektumot a pusztításoktól és gondoskodnak az állag- megóvásról mindaddig, amíg vállalkozó nem akad a hasznosításra. Több kiképzett őrkutya segíti a munkájukat és rendelkeznek a szükséges technikai eszközökkel is. Az átvevők véleménye szerint az eddigi legtisztábban átadott laktanya volt a tamási (eddig az említett személyek ötöt vettek át). A krónikához tartozik még, hogy az átadás után a magyar fél és a szovjet tisztek elköszöntek egymástól - a végső takarítást már a sárbogárdi szovjet alakulat kiskatonái végezték. Az 56-os forradalomtól tegnapig szovjet kézben lévő objektum átvételével elhárult az akadálya annak, hogy Tamási, Dombóvár irányában is fejlődjön. A magyar kézben lévő laktanya polgári célú hasznosítására a ZÁVKHI pályázatot írt ki. Az átvevők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az egyenleg zéró lesz, vagyis nem tartoznak a szovjet félnek, ugyanis az eredeti állapotokat tükröző térképtől eltérés van, mivel idő közben néhány épületet lebontottak, a megmaradtak állaga és amit építettek, annak az értéke adja a .zérust. Ennek megállapítása azonban a szakértők feladata lesz majd. „Nem a városi tanácsé az objektum, hanem a magyar államé” - közölte lapunkkal dr. Benkő András tanácselnök-helyettes, aki elmondta azt is, hogy csatlakoztak a pápai tanács egyik bizottságának felhívásához, miszerint ha az államnak az értékesítésből a szovjet fél kifizetése után haszna lesz, akkor ennek egy része, vagy az egész az önkormányzatot illesse, mert annak a területén van. Az önkormányzat a pályázatok elbírálásakor szeretne véleményt modani arról, hogy ki kapja meg. Ne a legtöbbet fizetőé legyen, hanem azé, aki a városnak a legtöbb hasznot hozza, aki munkahelyet teremt.-élfotó: ÓTÓS RÉKA Helyhatósági választások ’90 (5. oldal) Bagdad - a nyugalom oázisa A bagdadi pékségek előtt már hajnalban sorok kígyóznak kenyérért, s jegyre adják a rizst, az étolajat és más alapvető élelmiszer-féleségeket is. A kormányépületek tetejéről légvédelmi ágyúk csöve mered az égre. A hidakat, fontosabb útkereszteződéseket fekete sipkás, Ka- lasnyikov-géppisztolyos katonák őrzik. Bagdad élete szemlátomást nyugodt mederben folyik - éles ellentétben a fokozódó katonai és gazdasági nyomással, amely - Kuvait lerohanása óta - szorongatja Irakot. A főváros normális életvitele kiváltképpen szembeötlő, ha tekintetbe vesszük, hogy Bagdad hamarosan megjelenhet az amerikai bombázógépek irányzékában. (Folytatás a 2. oldalon.) SZER-újság, középhullámú adósáv Antall József fogadta a SZER felügyelő bizottságát Antall József miniszterelnök fogadta a SZER felügyelő bizottságát, amely Malcolm Forbes elnök vezetésével Budapesten tartja ülését. A találkozón a magyar kormányfő kifejtetté, hogy a SZER az elmúlt évtizedekben a hiteles politikai információ fő forrása volt egész Kelet- és Közép-Európának. Meggyőződése, hogy a rádió ezután is fontos szerepet tölthet be, mint a hazai pártoktól független tájékoztatási eszköz, amit azonban a sokszor előfordult korábbi gyakorlattól eltérően, szigorúan meg kell tartani. A SZER továbbá a nyugati eszmények, társadalmi modellek, politikai felfogás, az európai integráció és az atlanti-gondolat fontos közvetítője. Antall József ezzel kapcsolatban megfontolásra ajánlotta a felügyelő bizottságnak egy műsorközlő újság és riportokat, kommentárokat utólag közlő SZER-újság (mint a 1-68 óra) magyarországi kiadását. Malcolm Forbes hangoztatta, hogy a SZER pontosan azoknak a szellemi értékeknek képviseletét tekinti hivatásának, amelyeket a magyar miniszterelnök is. Felvetette, hogy a SZER Csehszlovákiában és Magyarországon szeretne középhullámú adósávhoz jutni. Antall József jelezte, hogy a SZER és más hazai és külföldi érdekeltek ilyen igényét csak az új tömegtájékoztatási törvény elfogadása és a frekvencia-moratórium feloldása után lehetne érdemben megfontolni. Exportellenőrzés Magyarországon Előreláthatólag október 1-től vezetik be hazánkban azt az exportengedélyezési rendszert, amely az egyik feltétele annak, hogy enyhítsék a hazánkra vonatkozó COCOM-szabályokat. Az új exportengedélyezési eljárás bevezetésével egy olyan biztonsági rendszernek kell létrejönnie Magyarországon, amely egyrészt megfelelő biztosítékot jelent a fejlett terméket eladó ország számára, hogy áruja nem kerül a rendeltetési céltól eltérő helyen és módon felhasználásra; másrészt pedig azt is lehetővé teszi, hogy a magyar felhasználó (importőr) által vállalt kötelezettségek esetleges megszegését könnyen fel lehessen deríteni, s bizonyítani, valamint szankcionálni lehessen. Mik ennek a rendszernek a kulcsfontosságú elemei? - erről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. (Folytatás a 2. oldalon.) Az utolsó vb-ülés Szekszárdon A Szekszárdi Városgondnokság igyekezett jól ellátni meglehetősen összetett feladatát - összegezhetjük azt a véleményt, melyet a tegnapi vb-ülésen állapított meg az intézmény munkájáról a testület Rotz Jánosné városgondnokság- vezető beszámolójából az is kiderül, hogy a munkát alapvetően nehezítette a pénzügyi lehetőségek beszűkülése. Ám az mindenképpen elismerésre méltó, hogy ebben a helyzetben is próbálkoztak új megoldásokkal: a parkfenntartásokat illetően bevezették a vállalkozói formát, ezenkívül közhasznú munkásokat foglalkoztattak. A költségek sikeres csökkentése ellenére azonban máig nem jutott pénz több park, közterület rendbehozatalára. Jóval nehezebben jutott egyetértésre a testület a városi kábeltévé bővítési munkáiról szóló beszámoló hallatán, hiszen a kétségtelen eredmények ellenére is a kritikák össztüze zúdult a VGV jelen levő képviselőjére. A messzemenő elutasítástól kezdve az értetlenség kifejezésén át számos, s enyhén szólva nem éppen kedvező reagálást váltott ki az eredményeket és a terveket felsoroló írásos anyag. Kovács János tanácselnök szerint-is „alapvető kérdések maradtak nyitva kábeltévéügyben”. így tehát a végrehajtó bizottság - miután lényegében megegyezett abban, hogy az egymástól eltérő három szekszárdi kábeltévérendszer jó lenne, ha a városi televízió vétele érdekében összehangolná működését - salamoni döntést hozott: a beszámolót tájékoztató jellegűnek fogadta el. A testület a városi tanács nyilvános ülését ma 14 órára összehívta a volt megyeháza tanácstermébe. Kukoricásból kerültek elő az atomerőmű tervei A paksi atomerőmű magyar és orosz nyelvű tervrajzaira bukkantak egy Hajdú- Bihar megyei kukoricásban. A mintegy két-" kilónyi iratköteget Zagyva Sándor sárrét- udvari parasztember silókukoricája betakarítása közben találta a határban. A különleges körülmények között megtalált dokumentumokat megőrzésre átadták a Debreceni Városi Rendőrkapitányságnak. Gyarmati László, a paksi atomerőmű tájékoztatási osztályának vezetője az üggyel kapcsolatban elmondta: a kukoricásban minden bizonnyal olyan, a dunaújvárosi telepről származó iratokattaláltak, amelyeketta- valy márciusban selejteztek. Elképzelhető az is, hogy az erőművet tervező vállalat irattárából származnak a papírok. Bár a selejtezett iratokat zárt csomagokban szokták szállítani. Az erőműben vizsgálják, hogy milyen dokumentumokról van szó, azt azonban megerősítették: az erőmű titkos iratait mikrofilmen, páncélszekrényben őrzik. Mai történet Legenda a nyúlfelvásárlásról Már régóta szerettem volna egy olyan történetet „elcsípni”, amely arról szól; hogy próbálnak élelmes emberek minél kevesebb anyagi és szellemi befektetéssel sok pénzhez jutni, a zavarosban halászni, s másokat kijátszani. „Lenne egy érdekes eset, amelynek a főszereplője a nyúl” - hívott fel a minap dr. Varga Jenő, a Kisállattenyésztő Beszerző és Értékesítő Szövetkezet elnöke. íme, a jellegzetesen mai magyar történet, dr. Varga Jenő előadásában. A szövetkezet a megyében huszonhárom felvásárlóhelyen vesz át nyulat, most kilónként 75 forintért, s a vaskúti téesz bajai vágóhídjára szállítja. Ezeken a helyeken, illetőleg ugyanabban a községben körülbelül két hónapja megjelent egy másik felvásárló, amelyik 90-92 forintot is adott a nyúl kilójáért. Azonnal elkezdtünk nyomozni: vajon ki a fene ad ennyi pénzt a nyúlért? Azt tudjuk, hogy a 75 forint is viszonylag magas ár, a vágóhidak kitermelési arányai, költségei olyan magasak, hogy nem sok nyereségük lehet a nyúlhúson. Először még arra gondoltunk, hogy a labdarúgó-világbajnokság idejére Olaszországba viszik a nyulat. A termelők, akikkel szerződésünk van, természetesen nem hozzánk hozták a nyulat, mert ugye nem mondhattuk nekik, hogy a 75 forint több, mint a 90 forint. Ez világos dolog, ha nekem lenne egy koszos nyulam, én is oda vinném, ahol több pénzt adnak érte. Mert hát hiába mondom én a boltban, hogy nekem nyúlszerződésem van, a kenyér, amit leveszek a polcról, annyiba kerül, amennyit kérnek érte. Tolna megyében több cég is felvásárol, a Skála- Bestikum Rt., illetőleg a Kontakt Kisszövetkezet, amely a csabrendeki téesinek valamelyik melléknyúlványa. Időközben az egyik felvásárlónkat el kellett küldeni, mert rosz- szul dolgozott -, de vitte magával a nyulat is. Vajon hova mehetett? - tettük fel a kérdést önmagunknak, és folytattuk tovább a nyomozást. így jutottunk el Vaskútra, a Bácska Téesz bajai nyúlvágóhídjára. A téesz kereskedelmi igazgatója Pfeiffer József, hozzá tartozik a nyúlfelvásár- lás, a kereskedelem, valamint a Phi- tohorn nevezetű vegyianyag-gyártá- si sor -, őt kerestük hát föl hárman a Az utolsó ebéd főzése Tamásiban szövetkezetből. Egyébként azt az úriembert régóta ismerem. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyuszi, talán olcsó vagy, hogy még nem is ugorhatsz? Harmincegy u&mtiiesi sep a tamást választási muniacsopon
