Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-19 / 142. szám

1990. szeptember 19. <^ÉPÜJSAG3 Amiről 30-án döntünk Az önkormányzat lényege, az önkormányzati jogok Az önkormányzat létrehozása alapvető emberi jog. Alkotmányunk szerint a köz­ség, a város, a főváros és kerületei, vala­mint a megye választópolgárainak közös­ségét megilleti az önkormányzás joga. A választópolgárok a a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg közvetlenül, helyi népszavazással gyakorolják. A tényleges önkormányzatiság léte a ha­talomgyakorlás demokratizmusának fok­mérője. Az önkormányzat alkotmánybizto- siték, afféle „negyedik hatalmi ág”, általa hatékonyabb és egyensúlyosabb a de­mokrácia. Valódi önkormányzatot nehéz elképzelni szervezeti, hatásköri és gazdasági önálló­ság nélkül. A helyi önkormányzatokról szó­ló törvény - szakítva a tanácsrendszer szervezeti önállóságot kizáró vagy korláto­zó megoldásaival (pl. a végrehajtó bizottsá­gok léte és kettős alárendeltsége, a tiszt­ségviselők központi munkáltatói jogai stb.) - garantálja az önkormányzatok teljes szervezeti önállóságát az államszervezet egészében. Az önkormányzati rendszeren belül nincsenek alá-fölérendeitségi kap­csolatok, a fennmaradó megyei és a tele­pülési önkormányzatok között sincs füg­gőségi viszony. A helyi önkormányzat döntését csak az alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizáró­lag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A központi állami-kormányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az ön­kormányzatokat Ez alól két kivétel említ­hető: az egyik az önkormányzat Ország- gyűlés általi feloszlatása, a másik a köztár­sasági megbízott általi törvényességi elle­nőrzés az önkormányzatok felett Az Országgyűlés akkor oszlathatja fel - a kormánynak az Alkotmánybíróság vélemé­nye ismeretében előterjesztett javaslata után - a képviselőtestületet ha annak mű­ködése az alkotmánnyal ellentétes. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzé­sét az államfő által nyolc régióban kineve­zett köztársasági megbízott látja el. A köz- társasági megbízott a törvényességi ellen­őrzések körében korlátozott, csak a jog­szerűség biztosítására hivatott jogokkal (pl. felhívás, bírósághoz fordulás) rendeleke- zik. A hatásköri önállóságot az önkormány­zati törvény első paragrafusa deklarálja: a helyi önkormányzat a helyi közügyekben önállóan jár el. A helyi önkormányzatok önként vállalt és kötelezően előirt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles, mondhatni teljes körét fogják át Helyi közügyet más szervezet - pl. cent­rálisán szervezett állami szerv - feladat- és hatáskörébe utalni csak kivételesen és tör­vény által lehet A gazdasági önállóságról, az önkor­mányzat gazdasági alapjairól az önkor­mányzati törvény IX. fejezete szól, megte­remtve az önkormányzati tulajdont és a be­vételi források kereteit Nem árt hangsú­lyozni: a gazdasági önállóság az alapja az alkotmányjogi (szervezeti-hatásköri) érte­lemben vett önkormányzatiságnak. Törté­netileg a jogállamokra is jellemző, hogy a központosítás inkább gazdasági, pénz­ügyi, mint adminisztratív-igazgatási eszkö­zökkel megy végbe. A törvény szabály- rendszere nem zárja ki ennekgyakorlati le­hetőségét A történetileg karakterisztikusnak tekin­tett önkormányzati jogok köréből az alkot­mány és az önkormányzati törvény többet kiemel. Ilyennek tekinthető az önkormány­zati tulajdonhoz, a saját bevételhez, a helyi adók kivetéséhez való jog. Nagyon lénye­ges önkormányzati alapjog a statutumal- kotás, tehát az önkormányzati rendeletal­kotás joga. A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat eredeti módon szabályozhatja. Önkor­mányzati rendeletében önállóan alakíthat­ja ki saját szervezetét és működési rendjét, s a helyi szuverenitás kifejezéseként ön- kormányzati jelképeket, helyi kitüntetése­ket címeket alapíthat. Az önkormányzato­kat megilleti a szabad társulás joga, az ön- kormányzatok érdekképviseleteket hoz­hatnak létre. Az említett önkormányzati jogok min­den helyi önkormányzat tekintetében egyen lőek. Az önkormányzati jogok bírósági véde­lemben részesülnek, jogai védelmében az önkormányzat áz Alkotmánybírósághoz fordulhat A helyi önkormányzatokat övező közjogi szabályrendszer - amely felhasználta a haladó magyar önkormányzati hagyomá­nyokat és követi az Európai Önkormányzati Karfa alapkövetelményeit - tartalmazza a legfontosabb önkormányzati biztosítéko­kat. Ugyanakkor arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy két dolog nélkül sehol a vilá­gon nem működik hatékonyan az önkor­mányzati rendszer: az egyik a civil társada­lom, a helyi társadalom léte, a másik a „teli zseb” biztonsága. Ha üres a zseb és nincs megszervező­dött helyi társadalom - az önkormányzat léte legalábbis megkérdőjelezhető. (MTl-Press) Újabb 250 millió forint a menekülteknek A kormány a napokban 250 millió fo­rintos pótlólagos forrást hagyott jóvá a menekültek számára, miután már elfo­gyott az erre az évre megállapított 500 millió forintos letelepedési alap. (Az alap­ból 200 milliót már 1989-ben felhasznál­tak, miután tavaly sem volt elég az ösz- szeg.) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságától eddig az elmúlt évben kilátásba helyezett 4,9 millió dollárból 4,4 millió dollár érkezett meg. Tóth Judit, a BM Menekültügyi Hivatal munkatársa az MTI kérdésére elmondta, hogy amint megérkezik számlájukra a jó­váhagyott összeg, ismét folyósítani kez­dik a letelepedési segélyeket, amelyek kifizetését még augusztus elején felfüg­gesztette a hivatal. Az idén januártól augusztus végéig 8527 bevándorlási kérelmet nyújtottak be, ezek mintegy 40 százalékát külföl­dön, a többit Magyarországon terjesztet­tek be. A bevándorlók több mint 80 szá­zaléka Romániából érkezik, közel 10 szá­zaléka pedig a Szovjetunióból. Az elmújt két évben egyébként több mint 30 ezren kaptak letelepedési engedélyt hazánk­ban. Tóth Judit azt is elmondta, hogy az idén augusztus végéig 3020-an kértek mene­kültstátust, s közülük 2182-en megkap­ták. 663 esetben elutasító határozat szü­letett, mert nem volt megalapozott a kére­lem. Számos ügy pedig még elbírálás alatt van. A menekültstátust kérők 97 százaléka Romániából érkezett, s nagy többségük magyar nemzetiségű. Rajtuk kívül akad néhány albán, szov­jet, bolgár, jugoszláv, Szomáliái, angolai és más állampolgár is. Felújított malom T üskeszentpéteren A Zala Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat saját kivitelezésben fel­újította a tüskeszentpéteri malmát. A kívül is megszépített épületbe új gépeket, be­rendezéseket szereltek. Az 1863 óta mű­ködő malom mostani felújítása hetven- millió forintba került. A korszerű beren­dezésekkel naponta hatvan tonna búzát tudnak őrölni. (MTI-fotó) nemzetiségi bizottsággal gondolja ezt a kérdést megoldani. Lénárt Benjamin ter­mészetes igénynek tartotta a tiszteletes javaslatát Rövid válaszokat kért ezután Farkas Sándor arra a kérdésre, hogy mi szerepe volt, van, lesz (lehet) a téesznek a község életében.- Könnyű helyzetben vagyok - közölte a vb-titkár -, mert nem voltam téesztag, így nem is értek a dologhoz. Az biztos, átalakulnak, más szerepük lesz, de Bo- gyiszlón megmarad egy szervezet ami gazdálkodással foglalkozik. Nem kolhoz- típust kft-t képzelek el...- Az a probléma, nincs meg a földtör­vény, mert ez meghatározza a jövőt... Hogy eddig mivel segített a téesz? - kér­dezi Lénárd Benjamin. — Gépekkel, esz­közökkel, anyagiakkal és munkalehető­séget biztosít. Valószínű egy-két éven belül alapvető változás nem következik be, nem oszlik fel. A földnevesítés után olyan változások lehetnek, amik ma csak sejthetők. A tulajdonjog más szerepet hoz, jobban odafigyel a gazdaságra min­denki. Felelőtlenség volna a törvények ismerete nélkül ebbe a kérdésbe bele­menni...- Kérem, én annyit mondok, elválaszt­hatatlan a téesz a község életétől, na­gyon nagy szerepe volt a fejlődésben - tette ki a pontot a gondolatkör végére Farkas Sándor. Jócskán előrehaladt az idő, amikor az iskola a pedagógusok közéleti szerepe került szóba és mint az várható volt, a legtöbb hozzászóló is akkor jelentkezett. Lénárt Benjamin elmondta a felújítási munkákat befejezték, három tantermet építettek, elkészült a központi fűtés, az angol WC, a járda, kicserélték a villany- hálózatot, öltöző, műhely áll rendelke­zésre, felújították az óvodát többek kö­zött. Eljutottak oda, hogy most már nincs képesítés nélküli nevelő a tantestület­ben! Kiemelte, anyagi gondjai nincsenek az iskolának és megköszönte a lakosság áldozatvállalását. Dr. Sümegi Zoltánnak - mind mondot­ta - nincsenek jó emlékei az iskoláról, negatív múltbeli példákat sorolt fel, ám fontosnak tartja a község életében. Jók a jelenlegi nevelők - hangoztatta és biztos abban, hogy az oktatás színvonala is ugyanezt a jelzőt érdemli. Sok olyan fia­talra lenne szükség, aki visszamenne a faluba - zárta gondolatait -, hogy a szel­lemi életet erősítse. A hozzászólók egyike a hit- és erkölcs­tan keretén belül megoldandó tudatfor­málást sürgette, a másik a „lemezcsikó­sok” ellen beszélt, s javasolta, ne a kocs­mában, hanem az iskolában, a kultúrház- ban tartsák a diszkót. Hiányzik a hazafias történelmi tudatra nevelés, érvelt más, míg valaki a számítástechnikai oktatást hiányolta. A téma közepébe talált az, aki azt hangsúlyozta, ne csak az iskolától várják el a nevelést, hanem a családtól is. Ehhez ugyan szemléletváltozásra lesz szükség, de mielőbb lépni kell, mert egy­re több az olyan fiatal, akit nem vesznek fel és ezért a téeszbe „kopogtatnak”. Kérte, a mezőgazdasági ismereteket szélesebb körben terjesszék.- Milyennek ítéli meg az egészségügy helyzetét, lát-e reális lehetőséget egy gyógyszertár megvalósításához? - tette fel a kérdést Farkas Sándor. A választ ezúttal dr. Sümegi Zoltán kezdte. A sze­mélyi feltételek jók, hasonló minősítést érdemel az eszközellátottság is. A tárgyi feltételeknél kisebb-nagyobB gondok akadnak, amióta a társadalombiztosítás finanszíroz. A gyógyszertárat kardinális kérdésnek tartotta a vb-titkár, s közölte, beszélt egy gyógyszerésszel, aki azt mondta, meg lehet valósítani, csak akarni kell. Ha a főhatóságok nem úgy állnak hozzá, a polgármester aláírást gyűjt és megvalósítja. Van Bogyiszlónak gyógy­szerészasszisztense és meg kell győzni, jöjjön haza - jelentette ki magabiztosan. Miután Lénárt Benjamin konkrét pél­dákkal bemutatta az egészségügyet, és azt, miért nem sikerült eddig a gyógy­szertár kialakítása, annyit mondott, ma­gángyógyszertárra van lehetőség. A köz­ség saját pénzeszközéből kialakít egy épületet és ezt kiadja. Valószínű nagy forgalma lenne - tette hozzá - az állatgyógyszerek és premixek miatt. Nemzetiségi kérdés vagy közismer­tebben a cigánykérdés következett. A ta­nácselnök szerint kb. 400 él a község­ben, de a népszámlálásnak csak nyol- can(!) vallották magukat cigánynak. Pél­dáiból kiderült, ugyanolyan jogokat él­veznek, mint a magyarok, s igényeiket többségében ki tudták elégíteni. A vb-titkár - sokadszor hivatkozva - jogi végzettségére kijelentette, nem biz­tos, hogy az önkormányzati törvényben lévőket meg tudják valósítani. Amit tehet­nek, az az, hogy alkalmi munkaközvetí­tést vállalnak. Négy jelölt van - mondotta, de ha nem tudnak megegyezni, mert egyik oko­sabbnak tartja magát a másiknál, nem lesz cigány a képviselőtestületben. De a vallási-oktatásügyi-nemzetiségi bizott­ságba be kell juttatni egyet. A témához csak a nemzetiség egyik képviselője szólt hozzá, figyelmeztetett az oktatás fontosságára, megállapította: „Lépni úgy lehet, ha a magyarok felemel­nek bennünket”. Az újabb kérdés azt tudakolta, mit lát reálisan szükségesnek és megvalósítha­tónak az elkövetkező négy évben. Dr. Sümegi Zoltán „címszavakban” be­szélt, s a köztisztaság gyors, radikális ja­vítását - a kifolyó trágyalé miatt büntetést helyezett kilátásba -, parkosítást, fásí­tást, tisztasági versenyt, a temetőbe víz­csapokat, közvilágítás bővítését, utak, járdák építését, az iskolai sportpálya bi- tumenezését, a régi hagyományok ápo­lását, utcanévváltozásokat, helytörténeti klubot és jó néhány dolgot gondolt még megvalósítani. A képviselőtestület havonta ülésezne, létrehozná - polgármesteri tanácsadó­nak - a vének tanácsát és demokratikus önkormányzatot akar. Lénárt Benjamin az elhangzottak jó ré­szével egyetértett, s hozzátette a telefon- hálózat bővítését, a gázellátás megoldá­sát - „tervszinten kész a település egy ré­sze”, - a szennyvízhálózat kiépítését, a középületek állagának javítását. Természetesnek tartotta, ami eddig is gyakorlat volt, hogy minden olyan igényt, ami menet közben felvetődik, minél előbb kielégítsenek. Megoldható a paprikamalom újbóli üzembe állítása, ha visszakerül az önkor­mányzathoz, a Holt-Duna tisztítása már csak a vízüggyel közösen képzelhető el. Az apparátus felkészültségét is jónak tartotta az elnök, azt mondta, még a ren­deletek nem jelennek meg, addig ő nem nyúlna hozzá. Ez a téma is eléggé nagy vitát váltott ki. Többen azt hangsúlyozták: „Nem a tehén ellen köll lönni", mert akkor tej, túró, tejföl helyett ehetnek majd muskátlit. Mások a tudatváltozást igényelték, „a tiszta udvar rendetlen gazda” helyett. Személyes kérdés zárta a sort. Milyen­nek ítéli meg a választási esélyt és mit tesz akkor, ha nem választják meg?- Nem tudom, milyen esélyeim vannak - így Lénárt Benjamin.- Az utóbbi időben sokszor hállani, a régi rendszer kiszolgálóira nincs szük­ség. Van néhány haragosom, s van aki bizonyos dolgokat irigyel. Független je­löltként indultam, majd a választásnál minden eldől. Az én szakmámban renge­teg választási lehetőség nincs, mivel a téeszek leépülnek. A faluból nem me­gyek el, nem vagyok elkeseredve. Van néhány hektár földem a téeszben... Az én életemben lezajlott egy korszak, s a taná­csokéban is. Ha nem ez van, akkor is vá­lasztás lett volna. Ha könnyűnek találta­tok, élem tovább a bogyiszlói állampol­gárok életét.- Én a kérdés első részére nem tudok válaszolni, a bogyiszlóiaknak kell dönte­niük szeptember 30-án - kezdte dr. Sü­megi Zoltán. - Mit teszek? Valószínű szakmán belül dolgozom majd. Közigaz­gatásban szeretnék tevékenykedni. Ném olyan helyzetben vagyok, minta Béni bá­tyám, ezért ha úgy döntenek, hogy nem én leszek a polgármester, akkor nem vál­lalok semmiféle pozíciót. Úgy érzem, pol­gármesterként sokat tudnék csinálni és biztos vagyok abban, megtaláljuk azt az embert, aki a jegyzői feladatokat el tudja látni. Itt akarok letelepedni és Bogyiszlón szeretnék dolgozni. A jegyzőkönyv szerinti történet ennyi, a szerző néhány megjegyzése csak azért maradt el, mert a vb-titkár meggyanúsí­totta, hogy felkérésre írja a cikket. Tény, nem így van, s nem nekem, hanem a bo­gyiszlóiaknak kell dönteniük. Nekik van joguk választani a tapaszta­lat és az ifjúság között. Remélem, sikerrel teszik ezt. ÉKES LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents