Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-15 / 139. szám

1990. szeptember 15. KÉPÚJSÁG 3 Az első forduló az Agramnál Négy jelöltből egy maradt állva - hármat a választógyűlésen javasoltak A demokrácia időigényes - állapíthat­ta meg az Agram - volt Mezőgép - 255 dolgozója, akik tegnap a szekszárdi nagycsarnokban tartották választógyű­lésüket. A tizennégy vállalati tanácstag közül négyet választottak meg tegnap. Nyílt szavazás nyílt szavazást követett így aztán, hogy a jelölőbizottság tagjai könnyen meg tudják számolni az „igen”, „nem”, „tartózkodott” szavazatokat, szé­les fehér csikókat festettek fel a nagy­csarnok betonpadozatára. A csőtoló, az idom- és csőműhely, a szerszámműhely, a tmk, az öntöde, a horganyzó, a gondnokság dolgozói, va­lamint az irodisták már előzőleg, a jelölő- bizottság tagjainak elmondták, hogy ki képviselné legjobban az érdekeiket az új vállalati tanácsban. Ezt figyelembe véve terjesztette a választógyűlés elé Páli Mi­hály a központi gyáregység szakszerve­zeti elnöke a négy jelölt nevét. A nyílt sza­vazás után egyedül Szabó Bertalan sze­mélyzeti osztályvezető maradt állva, aki aztán igen nagy tapsot kapott. Újabb javaslatok következtek tehát, a vt tagjaira. Kővári István szerszámkészí­tőt, Borbély István elektroműszerészt és Venyercsán László villanyszerelőt java­solták a nyílt színen a munkatársai. Ismét szavazás következett, melynek eredmé­nyeképpen felkerültek a szavazólapra. Ezután már csak a technikai részletek következtek: el kellett készíteni a szava­zólapokat, visszahozni, kiosztani a dol­gozók között, szavazni a fülkében, a cé­dulát bedobni az urnába, a szavazatokat megszámlálni, s kihirdetni az eredményt. Szabó Bertalan 237, Venyercsán László 229, Borbély István 228, Kővári István pedig 214 szavazatot kapott. Következik a második forduló, amikor megtartja első ülését a vállalati tanács. - dvm ­Fotó: ór Egy szavazás a sok közül... Távhívás Mátészalkán Crossbar rendszerű telefonközpontot helyeztek pénteken üzembe Mátészalkán. A bel­földi távhívásra -1800 fő és 1200 ikerállomás üzemeltetésére - alkalmas új központ építé­sét három évvel ezelőtt kezdték meg; a beruházás 358 millió forintba került. Mátészalkán kí­vül öt községet - Kocsord, Ópályi, Jármi, Nyírmeggyes, Nyírcsaholy - kapcsoltak be a közvetlen hívásba, melynek körzetszáma 44, s kapcsolási számuk öt jegyre változott. A te­lepüléseken 74 nyilvános állomást is felszereltek. A szatmári tájegység távközlési helyzete az év végéig tovább javul: 800 új távbeszélő-állomás felszerelésére kerül sor, s a térséget bekapcsolják majd a nemzetközi távhívásba is. /»«-rn ködését egy csoport, ahol kifejezet­ten parajelenségek kutatásával fog­lalkoznak. Bulgáriában már 10-15 éves múltra tekint vissza a téma ku­tatása és több, sikeres gyógyító is működik ebben az országban. Né­hány évvel ezelőtt magam is láttam talán a leghíresebb bolgár gyógyítót, a vak Vanga Dimitrovát, aki regge­lente betegek tucatjait fogadta. Vanga tizenéves korában fokozato­san vesztette el látását és ezzel együtt tett szert arra a furcsa képes­ségre, hogy ha valaki elé állt, vakon is megmondja, hogy mi az illetőnek a baja, vagy milyen testrésze gyenge, valószínűleg néhány év múlva mi­lyen betegségre számíthat. Tucatjá­val keresték föl Vangát olyan nők, akik szerették volna megtudni, hogy meddőségük gyógyítható-e, várhat­nak-e még gyereket. Az eddigi sta­tisztikák szerint a vak Vanga kb. 80%-os biztonsággal tudja a diagnó­zisait elkészíteni anélkül, hogy vala­milyen vizsgálati módszert, vagy la­boreredményeket kérne, vagy hasz­nálna. Kínában régi hagyománya van a tradicionális gyógyításnak és ebben az akupunktúrától kezdve a Chi- Kung-on (kézrátételes gyógyítás) át - sok minden nálunk teljesen tiltott módszer - használható, gyakorolha­tó. Kelet-Európábán csak Albániá­ban és Magyarországon nem szabad ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozni. Néhány évvel ezelőtt az Akadémia ülésén Szentágothay pro­fesszor úgy nyilatkozott, hogy a pa­rajelenségek (pl. a telekinézis, tele­pátia) nem más, mint nyilvánvaló csalás. Ekkor nagy kampány indult meg a jelenségek ellen és a hivatalos álláspont azóta sem változott. Itt tartunk ma. Van-e remény arra, hogy megértjük ezeket a jelensége­ket? Bizonyos, hogy az egyszerűbb jelenségeket például fémhajlítás, vagy pszichokinézis, viszonylag ki­sebb erőfeszítések árán aránylag jól meg fogjuk tudni érteni, tisztába fo­gunk jönni az alapvető fizikai folya­matokkal. Az már erősen kérdéses, hogy mikor fogjuk megérteni az em­beri testben lezajló folyamatokat, azokat, melyeknek folytán ez a fur­csa „bioenergia” keletkezik. Ez annál is valószínűbb, mivel hatalmas pénz-, ember- és energiabefekteté­sek ellenére sem sikerült olyan, az előbbi kérdésekhez képest egysze­rű dolgokat megismerni, megfejteni, mint például hogyan működik az idegrendszer, vagy hogyan lehetne biztonságosan gyógyítani a dagana­tos betegségeket. Egy biztos, addig amíg tilalmak és előítéletek veszik körül ezt a témát, látványos haladásra nem lehet szá­mítani. (Vége.) A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Évközi 24. vasárnap „...miképpen mi is megbocsátunk...” A tízezer talentummal eladósodott szolga reménytelenül eladósodott ember (Mt 18, 21-35). A mi Urunk azt mondja, hogy mindnyá­jan ilyen eladósodottak vagyunk Isten előtt. Mindenünkkel neki tartozunk, minden pillanatunkkal, minden szívdob­banásunkkal... De az ember önző, min­dent magának akar. És Jézus mégis megígéri, hogy el fogja engedni tartozá­sainkat. „Minden adósságodat elenge­dem, mivel kértél engem” - mondja a szolgának. Elképesztő a mi Urunk megnyilatkozá­sa. Szinte előre fölbuzdít a bocsánatké­résre azzal, hogy garantálja: az Isten szive mindig nyitva van a megbocsátás­ra, akármilyen eladósodott a lelkünk a bűnökkel. A történelemben nincs még egy ilyen eszmerendszer vagy mozga­lom, melynek alapító prófétája ennyire kilátásba helyezte volna az általa hirde­tett rend elleni vétkek bocsánatát. És Jé­zus ezt nem csak mondta, hanem tettei­vel is igazolta. Hiszen feltámadása után a húsvéti esten nem hogy számon kérné apostolainak árulását, tagadását, gyáva­ságát, hanem még arra sem hagy nekik időt, hogy bocsánatot kérjenek bukásu­kért, azonnal nekik adja bűnbocsátás hatalmát. Amikor kezdünk rádöbbenni Istenünk hallatlanul nagy bocsánatkészségére, akkor kezd bennünk is elindulni ennek a határtalan isteni bocsánatkészségnek a továbbadása. Mert Jézus ezt kívánja tőlünk. Szent Pál írja: „Bocsássatok meg egy­másnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.” (Ef 4,32) Az evan­géliumi részlet is erre buzdít: „Nem kellett volna megszánni szolgatársadat, mint ahogy én megszántalak téged? A megbocsátás isteni mű. Az ember maga fölé emelkedik vele. PÄPAY JÓZSEF Egyházi hírek Dómmúzeum­alapítvány Pécsen A római katolikus egyház és vi­lági szervezetek részvételével dómmúzeum-alapitványt hoztak létre Pécsen azzal a céllal, hogy a középkori székesegyház román kori és gótikus kőszoborleletei­nek múzeumot építsenek. Az ala­pítvány nyitott, bármely jogi és magánszemély, bel- és külföldi csatlakozhat hozzá. A múzeumot a székesegyház mellé építik, ahol végre megtekintheti majd a kö­zönség a helyhiány miatt 1974 óta elzárt anyagot. Az öttagú ku­ratórium elnöke Mayer Mihály pécsi megyés püspök, aki beje­lentette, hogy a pécsi székesegy­házat bazilika rangra emelik. Évnyitó isten­tisztelet Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy gyermekkorukban az iskolai év mindig istentisztelettel kezdődött, és az­zal fejeződött be, sőt a tanév minden nap­ján áhítattal kezdték a napot, s a tanítás végén rövid imádsággal zárták a tanu­lást. A felekezeti iskolák államosításával ez a szokás is kihalt. Ismert történelmi okok miatt - egészen a legutóbbi időkig - csak kevés helyen tartottak évnyitó istentiszte­letet, s ott is inkább a vallásoktatás beindulásához kapcsolódott október el­ső vasárnapján. Ettől a tanévtől kezdve országszerte sok helyen ismét tartottak ilyen istentisz­teletet, felélesztve Csipkerózsika-álmá­ból ezt a kedves, régi szokást. A gyüleke­zet ilyenkor Isten áldásért könyörög. Erőt kérnek a gyermekeknek a tanuláshoz, türelmet a szülőknek és a pedagógusok­nak a neveléshez. Az alkalom előkészíté­se sok szervezést igényel, ám ahol nyá­ron is tartanak gyermek-istentiszteletet, ott könnyen el lehet érni az iskoláskorúa- kat, s rajtuk keresztül a szülőket is. Sok helyen a pedagógusokat is meghívták, de a régi beidegződések még tartják ma­gukat, s közülük csak kevesen vettek részt ezen a gyülekezeti alkalmon. Az ünnepségnek mindig kedves szín­foltja a gyermekek szereplése. Ügyes lelkészek ilyenkor nem verset osztanak, hanem a liturgia bizonyos részeit adják az iskolásoknak, ezzel is közelítve őket az istentisztelet lényegéhez. Ilyenkor ugyanis olyan ismeretekre, tapasztala­tokra tehetnek szert, melyet sem az isko­lai, sem a gyülekezeti vallásoktatásban nem sajátíthatnak el. A hallgatóság szá­mára pedig új töltést kaphatnak azok a szavak, melyek máskor a lelkész szájá­ból hangzanak el. Reméljük, hogy nem csak az évnyitó istentiszteiét, hanem vele együtt az évzá­róhoz kapcsolódó ünnepi alkalom is fel­támad majd haló poraiból! KOMPÁN ZSOLT Megkereső Azokat az Erdélyből áttelepült unitá­rius vallású híveket keressük, akik igény­lik vallásuk gyakorlását Tolna megyében is. Ennek lehetővé tétele érdekében kér­jük, akár levélben, akár személyesen je­lentkezzenek az alábbi címen: Vizsolyi József, 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 32., II. emelet 6. Kántorképző Foton Hafenscher Károly szekszárdi evangélikus lelkészről bizonyára sokan nem tudják, hogy a gyülekezetében végzett pásztori szolgálat mellett jelentős feladatokat vállal egyházának ének-zenei tennivalóiból is. Nemrég tért haza Fótról, ahol kántorképző tanfolyamot ve­zetett.- Kérem, mondja el: mi tette szükségessé a fóti tanfolyam beindítását?- Közismert, hogy az iskolák államosításával a kántortanítók válaszút elé kerültek. Dön­teniük kellett a katedra és orgonapad között A gyülekezetek nem voltak olyan erősek anyagilag, hogy önálló kántori állást elbírtak volna. így a negyvenes évek végén rövid idő alatt eltűntek az orgonasípok megszólaltatói a templomokból, annyi zenész szakember pe­dig nem volt a gyülekezetekben. Ekkor határozott úgy az egyház vezetése, hogy Fóton az ún. Mandák villában, ahol korábban konferenciákat tartottak, beindítja a kántorképzést Kezdetben alapfokon történt az oktatás, mozgalmi jelleggel. Amolyan zenei figyelemfelkel­tés volt ez. Ebből az alapképzésből alakult ki a mai erős konzervatóriumi szintű munka.- Hallhatnánk erről részletesebben?- Minden évben négy tanfolyam zajlik az intézetben. Három kurzust nyaranta tartunk, összesen mintegy 200-250 résztvevővel, egyet pedig télen. A nyári képzések 3 hétig tarta­nak és bentlakásosak, a téli 5 hónapot vesz igénybe és konzultációs jelleggel működik. Két fókuszú munka folyik itt: zenei képzés és lelki program. Megítélésük szerint a kettő szétvá- laszthatatian. Az elmúlt nyáron az ország több mint 70 gyülekezetéből voltak hallgatók, kö­zöttük több Tolna megyei is, többségükben középiskolások, egyetemisták. Akad azonban néhány 8-9 éves gyermek és megható, hogy idősebbek is előfordulnak. Reggel fél 7-kor csörög az óra és este fél 10-ig nonstop program megy. Zeneelméleti képzés, énekkari munka, karvezetési gyakorlat ének- és hangszertanulás, liturgia és bibliaismeret tölti ki az időt A hittanórákon hitünk aktuális kérdéseit vesszük sorra. A rendszeres munkát több há- zikoncert teszi színesebbé. A háromhetes kurzus végén a hallgatók gyülekezeti hangver­senyeken adnak számot az elvégzett munkáról.- Kikből tevődik ki az oktatói gárda?- Színvonalas előadók vannak. Kivétel nélkül mind diplomás zenepedagógusok, zene- akadémisták, vagy végzett kántorok, akik szabadságuk feláldozásával, ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. A tanfolyam hangulata remek. Tessék elképzelni, hogy egy vil­laépület minden helyiségében, még a folyosókon is van hangszer. Négy orgona és tizenkét harmónium napkeltétől napnyugtáig szól. 80 ember 3 hétig szoros, testvéri közösségben él. Ez nagyszerű érzés. Mi abban gondolkodunk, hogy egy-egy ilyen tanfolyam csupán im­pulzus. Menetközben és otthon folytatódjon a tanulás. így tudjuk elérni, hogy vasárnapról vasárnapra országszerte megszólalnak templomainkban az orgonák.- Ön mióta tanít Fóton?- Tizenöt éve csinálom ezt a fárasztó, de felemelő munkát. Elvégeztem a Zeneakadémia karvezetés szakát is, így lelkészi vezetőként, karvezetéstanárként és karmesterként dolgo­zom. Szívesen teszem, mert azt tapasztalom, hogy ennek az intézetnek a kántorképzésen túlmutató kisugárzása van a lelkészképzésre, a tudatos evangélikusság kialakulására, az egyházi ifjúsági munkára, de tágabb értelemben az egész magyar zenei életre. Vallom, hogy nagy dolog a muzsika, de még szebb a szent zene. Ennek művelése, tanítása csodá­latos élmény. Megajándékozók és megajándékozottak vagyunk egyszerre. LEMLE ZOLTÁN Beda László: Szálkai romkápolna

Next

/
Thumbnails
Contents