Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-01 / 127. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. szeptember 1. Becsöngettek Higgadt rendszerváltást az iskolákban! (Folytatás az 1. oldalról.) Ám maradjunk a legfrissebb fejleményeknél! Elvi viták és sok-sok sürgetés után az előző kormány áttért a fejkvótás alapon történő normatív finanszírozásra. Már tavasszal kétségbeesett segélykiáltások érkeztek főként a mezőgazdasági vidékekről: a legszikárabb költségvetés szerint is októberre, novemberre csődbe jutnak az óvodák, általános iskolák. A közvélemény nyomására és zajos egyetértésével megszűnt a kötelező oroszoktatás, és elkezdődnek az orosztanárok átképzését kísérő anomáliák. Majd következett az új művelődési és közoktatási tárca megegyezése a hitoktatásról az egyházak képviselőivel, s annak ingerült fogadtatása, a sajtóviták, majd új egyezség, a második megállapodás. Eközben az oktatási-nevelési intézmények körül is mozgolódtak a pártok, szervezkedtek a szülők. Minden valamirevaló politikai csoportosulás oktatáspolitikai koncepcióval (tervezettel, programmal, tézisekkel) rukkolt elő; valóságos számháború kezdődött arról, hogy 8 + 4-es, 4 + 8-as, 6 + 6-os legyen-e a magyar iskolaszerkezet Iskolaszékek születtek, illetve már csirájukban vetélődtek el. Egyik helyen nevelőtestület váltotta le igazgatóját, más helyeken be sem töltötték az igazgatói posztokat És most jelent meg a sajtóban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének indítványa, miszerint lehetőleg már októberben az iskolaigazgatókat vessék bizalmi szavazás alá a tantestületek. Mit mond a Művelődési és Közoktatási Minisztérium? Óva int a megalapozatlan döntésektől. Azt mondja: meg kell óvni az iskolákat az ötletszerű intézkedésektől! Az NDK és az NSZK képviselői pénteken délben aláírták a két német állam egyesülési szerződését, amely a Népi Kamara, illetve a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács jóváhagyása után emelkedik jogerőre. Ezáltal jogilag is szabaddá válik az út Németország egységének október 3-ra tervezett helyreállítása előtt. Az aláírási aktusra a kelet-berlini Unter den Linden sugárúton levő palotában került sor, abban az épületben, amely egykor a porosz, illetve a német trónörökösök rezidenciája volt. A kelet- és a nyugatnémet rádió- és tv-állomások által egyenes adásban közvetített eseményen jelen volt mindkét német állam számos vezető politikusa. A dokumentumot Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter és Günther Krause keletnémet parlamenti államtitkár írta alá. Az aktus előtt mondott méltató beszédében Lothar de Maiziere NDK-miniszterelVajon nem tudják-e a főhivatalban az illetékesek, hogy a társadalmi változások méhé- ben már rég megérlelődött az egész oktatási rendszer gyökeres megváltoztatásának szükségessége és igénye? Tudják, ám hozzáteszik: az oktatási rendszer napi működtetéséhez is hiányoznak a feltételek. Ezért most csupán azt ajánlják a minisztériumban: csak olyan változásokat vezessenek be az intézmények, amelyekhez helyben megteremthetők a személyi és a tárgyi feltételek. A megújulási törekvések még nem álltak össze egy jól megalapozott stratégiai programmá. Az új tanév kezdetén kimunkálatlan a kormányzati és a helyi önkormányzati oktatáspolitika, valójában nincs működőképes intézményrendszer. Új oktatási törvényre lenne szükség. Csakhogy még nincs új oktatási törvény, ezért csupán rendező elvekre futja. Alapvető elv az, hogy az iskola nem válhat a politikai harcok színterévé. Rendszerváltás ide vagy oda, még érvényesek a hatályos jogszabályok. Jogsértő például az igazgatók rögtönzéses leváltása, ám az is, hogy a szabályosan lefolytatott pályázatok után, a nevelőtestületek egyetértésével sem neveznek ki új igazgatókat Ugyanakkor már most érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy a vezetői megítélés mércéje kizárólag a szakmai teljesítmény. Ám tudjuk, hogy a parlament időközben módosította az 1985-ös oktatási törvényt. Kimondta, hogy az iskolák fenntartása már nem állami monopólium. A magániskolák indítását a helyi tanácsok engedélyezik, csakhogy nem tisztázták, a költségekből mi hárul az államra. Ezért a mai kormányzat nem vállal semmiféle garanciát. Pontosabban: ha az engedélyező állami feladatokkal nők konstruktív szellemet tükröző, gondos tárgyalások eredményeként született dokumentumnak nevezte a szerződést amely egyike a második világháború utáni német történelem legjelentősebb okmányainak. Mint mondta, a szerződés bizonyosságot és egyértelműséget teremt abban a sok kérdésben, amely az egyesüléssel kapcsolatban fölmerült, és szabályozza mindazt amit Bonn és Berlin fontosnak és helyesnek tart Wolfgang Schäuble belügyminiszter beszédében arra mutatott rá, hogy az egyesülési szerződés megteremti az egységes jogrend és az egységes életfeltételek létrehozásának alapját német földön. Kiemelte, hogy a tőke és a vállalkozói kezdeményezés oly kívánatos beáramlásának immár semmi sem áll az útjában. Ö maga bizonyos benne, hogy az NDK-ban is beköszönt a föllendülés, mégpedig hamarabb, mint azt sokan gondolják. is megbizza az iskolát, megkapja a költség- vetési törvény szerinti „normatív” finanszírozást. És hiába volt hangos a sajtó a jelenlegi iskolaszerkezettől eltérő nyolcosztályos gimnáziumok, illetve a hatosztályos alapiskolák programjától, nincs pénz a központi forrásban egyikre sem. Változtatni lehet, ha a megújítás nem az állami költségvetést terheli. Vállalkozhat az iskola, nyújthat külön szolgáltatást a szülők pénzéből, saját leleményéből. Megszűntek azok a korlátok is, amelyek a kőtelező óraszámok felhasználásában kötötték meg az iskolaigazgatók kezét Az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy mit leh^ beszámítani a pedagógus kötelező óraszámába, mit keil külön díjazni - csak legyen rá az intézménynek pénze. Egyetlen fiflérbe sem kerül - egy új rendelkezés módot ad rá, hogy az iskola elismerje a másutt szerzett nyelvtudást. Az a középiskolás, aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, mentesül a tanulás, a vizsga, az érettségi kötelezettsége alól az adott nyelvből. A minisztérium valamennyi iskolatípusban visszavonta a történelem, a társadalomismeret, a bevezetés a filozófiába tárgyak tanterveit, és megszünteti a szakközépiskolák politikai gazdaságtan tantárgyát, helyette a közgazdaságtant vezeti be. Sovány a mérleg? Türelem, csak türelem... Az iskolarendszert nem lehet szanálni, a gyerekek nem kaphatnak munkanélküli segélyt. Igaz ugyan, hogy a türelem véges: becsöngetnek, kicsöngetnek. De nem ok nélkül, és nem idő előtt. (MTI-Press) M. L Párthírek MDF Piac Az MDF Szekszárdi Szervezete tájékoztatja az érdeklődőket, hogy 1990. szeptember 4- én, kedden reggel 8 órától az MDF-piacon, az Otthon Áruházzal szemben, paradicsom-, almapaprika, (bogyiszlói) árusítást szervez termelői áron. Fidesz Fidesz-nap Bátaszéken Szeptember 1 -jén a bátaszéki strandon de. 10-től másnap hajnali 2 óráig Fidesz-nap (eső esetén a művelődési ház, sportcsarnok). Programok: sportversenyek, együttesek bemutatója, néptánc, táncház, buli, kaja. Minden program ingyenes! Részletes program a Fi- desznél, Szekszárd, Bezerédj u. 2. A rendezvény vendége: dr. Molnár Péter, a Fidesz parlamenti frakciójának tagja. Fidesz-nap Kistormáson Szeptember 1-jén Kistormáson Fidesz- kugliverseny, de. 9-től lehet nevezni a helyszínen. Egész napos program várja az érdeklődőket. Helyszín: kistormási presszó. Az egyesülési szerződés aláírása Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat - .Az öbölbeli válságról tárgyalt Moszkvában Roland Dumas francia külügyminiszter, találkozott Mihail Gorbacsowal is - Lengyelországban megemlékeztek a Szolidaritás szakszervezet létrehozásának 10. évfordulójáról - Kurt Waldheim osztrák elnök Bagdadban Szaddám Húszéin iraki államfővel tárgyalt - Nadzsibullah afgán elnök hosszú szabadságát befejezve Moszkvából hazaérkezett Kabulba. Vasárnap - Gázrobbanás miatt súlyos katasztrófa történt egy jugoszláviai szénbányában; a halálos áldozatok száma meghaladta a 180-at - Eszmat Abdel- Megid egyiptomi külügyminiszter Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyalt az öbölbeli válságról - Oslóban nemzetközi értekezlet kezdődött a „gyűlölet természetrajzának” felvázolásáról. Hétfő - Szélsőséges tüntetők Szófiában felgyújtották a Szocialista Párt központi székházát - Katar hozzájárult ahhoz, hogy külföldi erők használják területét és katonai létesítményeit egy esetleges iraki agresszió visszaverésére - Prágában kezdett tárgyalásokat Jeszenszky Géza - Irak néhány kilométerre visszavonta csapatait a kuvaiti-szaúdi határról. Kedd - A bagdadi kormány Irak 19. kormányzóságának nyilvánította a megszállt Kuvaitot - Megérkezett Moszkvába az Irakból evakuált szovjet állampolgárok első csoportja - Az egyiptomi külügyminiszter Bonnban a nyügatnémet vezetőkkel tárgyalt - A BT öt állandó tagállama elfogadta a kambodzsai rendezést szolgáló tervet. Szerda - Egy képviselő meggyilkolása miatt rendkívüli állapotot léptetett életbe az örmény parlament - Az Európai Demokrata Szövetség 13. pártvezetöi konferenciájára Helsinkibe érkezett Antall József miniszterelnök - Romániában incidensek nélkül zajlottak a második bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések. Csütörtök - Ammanba érkezett Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár - Letette a fegyvert és megadta magát az Örmény Nemzeti Hadsereg vezérkara - Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel és Mauno Koivisto finn elnökkel tárgyalt Helsinkiben Antall József. Péntek - Berlinben aláírták a német egyesülési szerződést - A jordán fővárosban tárgyalt az iraki külügyminiszterrel az ENSZ-fötitkára - Kínába utazott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A hét kérdése: Mirőt tárgyaltak a szovjet-orosz csúcson? A jelek szerint tűzszüneti megállapodással végződött a Szovjetunió történetében ez idáig példa nélkül álló első „szovjet-orosz csúcstalálkozó”: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió államfője és Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamenti elnöke megállapodott abban, hogy a jórészt presztizsokokra is visszavezethető ellentéteket félre kell tenni, és a vita helyett a közös megoldásokat kell keresni a Szovjetunió és Oroszország rendkívül súlyos válságára. A találkozónak különös jelentőséget ad az az igazán nehezen megválaszolható probléma, hogy létezik-e a Szovjetunió Oroszország nélkül, s ha a felelet nem, akkor saját magával tárgyalt-e Moszkva? Borisz Jelcin, aki az utóbbi időben az önállóság hangsúlyozása mellett a Szovjetunió jövőjének józan végiggondolására is egyre inkább hajlandó volt, nem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy egy viszonylag kevésbé ismert lapban, a szovjet szövetkezetek központi orgánumában a tárgyalás előtt arról elmélkedjen, hogy Mihail Gorbacsovnak mint szovjet elnöknek, hamarosan olyan protokolláris szerepe lesz, mint a brit királynőnek. A hasonlat a rejtett utalás miatt találó: a britek számára az uralkodó a nemzeti egység jelképe, s egyre inkább úgy tűnik, hogy az eddigi Szovjetunió a tagköztársaságoknak ugyan saját szuverenitásukat korlátozó nyűg, de a világpolitikában játszott nagyhatalmi szerepe egyrészt a világ számára nélkülözhetetlen, másrészt az egyes tagállamok is élvezik ennek a világpolitikai súlynak a vitathatatlan előnyeit. A birodalom a régi formájában minden bizonnyal hamarosan eltűnik majd, de a legnagyobb tagköztársaság, az Oroszországi Föderáció számára sem mellékes kérdés, hogy helyén gazdasági csődbejutott, életképtelen államocskák halmaza próbál talpon maradni, vagy - a realitásokat figyelembe véve - egymással együttműködni képes államok szövetsége jön létre. Gorbacsov és Jelcin minden bizonnyal az utóbbi lehetőség mellett tette le voksát, s ezért feltételezik Moszkvában azt, hogy a két politikus kompromisszumot kötött - még ha ők maguk erről a sajtónak nem is beszéltek. _ . Törvénytervezet a köztisztviselők jogállásáról ‘ » Egely: Parajelenségek (11.) (Folytatás az 1. oldalról.)- A törvénytervezet szabályozza, hogy az egyes beosztásokban milyen szakmai feltételeknek kell megfelelni?- Elsősorban képesítési előirásokattartal- mazatörvény. Egyrészt a törvény megállapítja, hogy egyes munkakörök ellátásához, igy a jegyzőséghez milyen képesítés szükséges, másrészt kormányrendelet hatáskörébe utalja a képesítési jogszabály meglakotását A megyei főjegyző esetében állam- és jogtudományi egyetemi végzettség szükséges, mig általában a helyi jegyzők esetében államigazgatási főiskola, vagy állam- és jogtudományi egyetem és minimum kétéves szakmai gyakorlat Ezzel elkerülhető, hogy valamiféle pártérdekből képesítés és szakmai gyakorlattal nem rendelkező embereket állítsanak jegyzőnek.- A törvénytervezet szövegéből és a kialakuló új intézményrendszer ismeretében megállapitható-e, hogy a közigazgatásban dolgozók száma hogyan fog alakulni a jövőben?- Más rendszerű lesz az államigazgatási apparátus. A helyi vonatkozásokban belép a körjegyzőség, ami gyakorlatilag több helyi önkormányzati területre vonatkozóan lát el államigazgatási feladatokat Ez hasonlít a jelenlegi közös tanácsokhoz, azzal a kivétellel, hogy ezeknek a területeknek eftől függetlenül önálló önkormányzata van. Ilyen vonatkozásban ősökkenni fog a helyi apparátus létszáma, ugyanakkor olyan vonatkozásban nő, hogy az önkormánzyatok száma szinte megduplázódik. Elképzelhető, hogy a településeken lesz olyan törekvés, hogy önálló apparátusuk is legyen, mert abban látják a helyi önállóság biztositékát ha helyben is intézik az ügyeiket Ezért várható, hogy némileg nő a közigazgatásban dolgozók száma.- Ebből levonható az a következtetés, hogy a közigazgatásban dolgozók a vártnál nagyobb biztonságban vannak hiszen ilyen számú, államigazgatási tapasztalattal rendelkező embert nem lehet az utcáról toborozni?- Akik becsülettel látták el eddig a munkájukat és nem kérdőjelezhető meg erkölcsileg a tevékenységük azok biztonságban érezhetik magukat mert szükség lesz rájuk A belügyminiszter úgy fogalmazott hogy gúzsba kötve nem lehet táncolni, vagyis nem lehet a jelenlegi államigazgatási apparátus terhére róni azokat a hibákat amelyek az egész tanácsrendszerből következtek. Ha az utcáról hoznak be tapasztalatlan embereket azok el fogják követni ugyanazokat a hibbákat amelyeket a mostaniak elkövettek, csak sokkal nagyobb mértékben. Intő példa lehet az ’50- es évek amikor a közigazgatásból kiszórták az előző rendszer szakembereit Ennek a levét isszuk még ma is. Hangsúlyozni kell, hogy összességében a tervezet humánus, de azt az országgyűlés még nem fogadta el.- puskás A vizsgálatok során, szép lassan fontos dolgok derültek ki. Egyrészt az, hogy ez a különleges hatás gyengül lezárt edényekben, de nem tűnik el teljesen. Éppen ezért például Franciaországban a Pechiney Művekben végzett kísérletsorozatnál a kísérleti alany (Girard) úgy görbítette el a fémrudakat, hogy egy lezárt, lepecsételt üvegcsőbe vagy kémcsőbe helyezték el ezeket. Ilyenkor Girard hozzá sem érhetett az eredeti fémtárgyhoz. Természetesen mindig a laboratóriumban előállított speciális, jelölt fémminták görbültek meg a kísérlet során. A távolság növelhető is volt, akadtak olyan emberek, akik több méter távolságról is meg tudtak görbíteni egy-egy kisebb fémtárgyat. Világosan kitűnt az eredményekből, hogy nem pusztán mechanikai erőről van szó, nem mechanikai erő okozza a gőrbítést, mert amikor ezeket a próbatesteket fölfüggesztették egy vékony drótra, vagy cérnaszálra, akkor meg sem mozdultak, miközben elhajlottak. Ezt mechanikai erő segítségével szinte lehetetlen lenne megcsinálni. A hosszú évek munkája végül is nem múlt el teljesen eredménytelenül, néhány fontos dolgot ma már biztosaun tudunk erről a jelenségről. Néhány fontos tanulság Az az eddigi vizsgálatokból kitűnt hogy döntő többségben balkezesek képesek ennek a jelenségnek a létrehozására, vagy olyan balkezesek, akik balkezesnek születtek és később „átnevelték” őket jobbkezesnek - vagy néhány olyan jobbkezes is akadt köztük, akiknek a beszédcentruma sejthetően a jobb agyféltekében helyezkedik el. Az emberi agyA kép közepén levő ötsékeles érmét két mutatóujja között hajlította meg Rony Marcus. Ellenőrző mérések szerint kb. 350 kp erő lenne szükséges a rézötvözetből készült érme hasonló mértékű eltorzítására.
