Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-11 / 110. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 11. * Új jelölési rendszer az önkormányzati választásokon Nem csökken a feszültség a közel-keleti válságövezetben (Folytatás az 1. oldalról.) Mubarak borús hangú beszédében ki­fejtette, hogy a végtelenül veszélyessé vált helyzet megoldására nincs más le­hetőség, mint az iraki csapatok távozása Kuvaitból. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy távol áll tőle a részrehajlás a két szembenálló fél bármelyike iránt, de elfo­gadhatatlannak nevezte az erőszakkal való területszerzést, és figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, ha nem rendeződik, a mostaninál csak rosszabb lehet. Az iraki csapatkivo­náson túlmenően az invázió előtti kuvaiti törvényesség helyreállítását és minden ennek ellentmondó intézkedés érvényte­lenítését követelte. Az egyiptomi államfő - az Arab Liga alapitó okmányában lefektetett elveken kívül - hivatkozott a világban zajló gyöke­res változásokra. Megállapította, hogy a föld egyetlen térségének politikai moz­gása sem válhat el a nemzetközi folya­matoktól. A nemzetközi közösség érté­keit - mint az erőszakmentesség, az ag­resszió elutasítása, az emberi jogok tisz­teletben tartása, a törvényességhez való ragaszkodás - szem előtt kell tartanunk - mondta. Tárik Aziz iraki külügyminiszter, aki a csúcsértekezleten megjelent iraki kül­döttség tagja, még a tanácskozás előtt tartott szűk körű - csak amerikai újság­íróknak szánt - sajtóértekezletén azt fej­tegette, hogy a pánarab fórumnak min­denekelőtt az amerikaiak szaúd-arábiai távozását kell követelnie, hogy „az ara­bok szabadon tárgyalhassanak a saját dolgaikról”. Tagadta, hogy Irak meg akarná támadni Szaúd-Arábiát. „Ez csak ürügy az amerikai csapatok behívásának igazolására.” - hangoztatta. A NATO külügyminiszterei pénteken 'Brüsszelben teljes egyetértésben támo­gatták a szövetség több tagállama, köz­tük az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország által az iraki agresszió által fe­nyegetett országok felkérésére tett kato­nai lépéseket. Mint Manfred Wörner főtit­kár beszámolt róla, abban is konszenzus volt, hogy minden tagállam az általa meg­felelőnek tartott módon járul hozzá a fe­nyegetett térség védelméhez. A tagálla­mok teljes szolidaritásukról biztosították a szövetség Irakkal határos egyedüli tag­ját, Törökországot és jelezték, hogy az egész szövetség elleni támadásnak te­kintenek minden ellene irányuló táma­dást. Az Atlanti Tanács külügyminiszteri szintű üléséről nem adtak ki közleményt. A több mint két és félórás tanácskozásról először Wörner NATO-főtitkár, majd Ba­ker amerikai külügyminiszter számolt be az újságíróknak. Világossá tették, hogy a szövetség a politikai lépések összehangolásában, a konzultációban, a tagállamokkal való szolidaritás kinyilvánításában tölt be köz­vetlen szerepet. A közel-keleti térségbe katonai erőket küldő NATO-tagállamok viszont maguk alakítják ki a katonai ösz- szehangolásra szolgáló módszereket, gépezetet. Ez em a NATO feladata, mivel alapokmánya szerint csak a szövetség területének védelme foganatosíthat in­tegrált katonai szervezete révén katonai lépéseket. Ez lenne a helyzet, ha Török­országnak, tagállamának biztonságát fe­nyegetné közvetlen veszély. Mind Manfred Wörner főtitkár, mind Baker elégedetten nyilatkozott a pénteki tanácskozásról, amely megerősítette azt, hogy a NATO továbbra is fontos szerepet tölt be a háború utáni korszakot követő új helyzetben, ennek az új szakasznak első, Európán kívüli válságában is. Az MTI tu­dósítójának kérdésére válaszolva Wör­ner főtitkár az idők jeleként értékelte, hogy - a londoni csúcsértekezlet nyilat­kozatának szellemében - a szövetség azonnal tájékoztatást ad azoknak a VSZ- országoknak, amelyeknek (köztük Ma­gyarországnak) brüsszeli nagykövetét, illetve misszióvezetőjét hivatalosan fel­hatalmazták az Atlanti Szövetséggel való kapcsolattartásra. Az iraki hatóságok átadták a bagdadi magyar nagykövetségnek az iraki-ku­vaiti háború kirobbanásakor fogságba esett öt magyar állampolgárt - közölte pénteken délután az MTI érdeklődésére Hermann János, a Külügyminisztérium szóvivője. Az öt férfi egészséges. Átadá­suknál jelen volt az iraki külügyminiszté­rium illetékese is, aki közölte: a fogság­ból szabadultak bármikor elhagyhatják Irakot. A magyar külügyi szóvivő hozzá­tette: a magyar szervek mindent elkövet­nek azért, hogy a Budavox négy dolgo­zója és a kamionsofőr rövid időn belül - a Kuvaitban tartózkodó magyarok haza- szállításától függetlenül - Magyaror­szágra jusson. (Folytatás az 1. oldalról.) Jelöltet ajánlani személyesen a leendő polgármesteri hivatalban elhelyezett ajánlóíven, továbbá a hivatalhoz megkül­dött levélben lehet. Ez az ajánlóív tartal­mazza a jelölt nevét, az ajánló nevét, lak­címét, személyi számát és saját kezű aláírását. Ezt az ajánlóívet a jelöltnek ajánlott állampolgár vagy megbízottja személyesen nyitja meg. A jelöltnek aján­lott személy ekkor írásban nyilatkozik ar­ról, hogy választójoga van, a jelölést elfo­gadja, más helyen jelölést nem vállal, to­vábbá közli az ajánló párt, társadalmi szervezet nevét vagy a független jelölés tényét. Jelöltet ajánlószelvényen is lehet aján­lani. Ez az ajánlószelvény az ajánlott vá­lasztópolgár nevét, a település nevét, il­letve az egyéni választókerület sorszá­mát tartalmazza. Ezt az ajánlószelvényt csak személyesen — egy hivatalos meg­bízott jelenlétében - külön e célt szolgá­ló, lepecsételt urnába kell bedobni. Eze­ket az urnákat naponta fel kell majd nyit­ni, s személyenként külön-külön rá kell vezetni saját ajánlóíveikre az ajánlások számát. A levélben megküldött ajánló­szelvény érvénytelennek tekintendő. Ajánlás nem vonható vissza. Ajánlásért ellenértéket felajánlani, kérni, adni vagy elfogadni tilos. Kohl nyugatnémet kancellár megismételte azt az ajánlatát, hogy a Szovjetunió és az egyesült Németország az egyesülés után amilyen gyor­san csak lehet átfogó együttműködési megálla­podást kössön egymással. A kancellár júliusban Moszkvában tett ilyen ajánlatot, a felvetés mege­rősítését pedig az a pénteken nyilvánosságra hozott levél tartalmazza, amelyet Kohl intézett Mihail Gorbacsovhoz a szovjet-nyugatnémet szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmá­ból. Képviselőjelölt az lesz, akit a választó- kerület választópolgárainak 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Két vagy több párt, ille­tőleg társadalmi szervezet közös jelöltet is állíthat - közös ajánlóív alapján. Ez a jelölési rendszer érvényes az úgy­nevezett kislistás, az egyéni választóke­rületi, továbbá a polgármester-válasz­táskor. A kétszavazatos választási rend­szerben listát az a párt vagy társadalmi szervezet indíthat, amely az egyéni vá­lasztókerületek legalább egynegyedé­ben jelöltet, Budapesten pedig legalább 5 fővárosi kerületben listát állított. Közös listát azok a pártok vagy társadalmi szer­vezetek indíthatnak, amelyek önállóan, vagy egyéni választókerületekben közös ajánlóív alapján, vagy 5 fővárosi kerület­ben közösen teljesítették a listaállítás fel­tételét. Azon a településen tehát, ahol az egyéni választókerületek száma 10, ott két egyéni választókerületben kell jelöltet indítani a listaállításhoz. 14-15 egyéni választókerület esetében 3,16-nál pedig 4 egyéni jelölt indítása a feltétel. A listán több jelölt is indítható, mint ahány man­dátum megszerezhető. A jelöltek sor­rendjét a bejelentő határozza meg, ez­után a sorrendet módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt tehát a listáról kiesik, helyére a listán soron következő lép. A szovjet-nyugatnémet szerződést Willy Brandt és Alekszej Koszigin irta alá 1970. au­gusztus 12-én a moszkvai Kreml Katalin-termé- ben. A felek a szerződésben lemondtak az erő­szak alkalmazásáról és kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az európai határok sért­hetetlenségét A moszkvai szovjet-nyugatnémet szerződés mérföldkövet jelentett az európai eny­hülési folyamatban és kitárta a kaput az NSZK és kelet-európai szomszédai közötti többi szerző­dés előtt Kohl levele Gorbacsovhoz Sevardnadze a KNDK-ba utazik t Eduard Sevardnadze szeptember ele­jén várhatóan Észak-Koreába is elláto­gat, és nyitottabb politikára, reformokra ösztönzi majd a KNDK vezetőit. A Csoszon llbo című lapban megjelént nyilatkozata szerint Eduard Sevardnad­ze a jövő hónap elején Japánba tervezett látogatása után, szeptember 7-én érkez­ne Phenjanba. Az út „nem a megszokott baráti látogatások sorába illeszkedne”. A szovjet vezető a Szovjetunió Észak- és Dél-Koreához fűződő kapcsolatáról, a két Korea közti közeledésről tárgyal majd a KNDK vezetőivel. A kedvező pénzügyi folyamatokat meg kell szilárdítani Az MNB elnökének sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) takarékosabb gazdálkodásra szorítsák a vállalatokat. Míg a GDP (a bruttó hazai termék) nominálértkében 18-20 száza­lékkal növekedett az első félévben, addig a hitelállomány bővülése csak 7 százalé­kos volt. A szűkös hitelkeretből azonban a korábbinál lényegesen több jutott a kisvállalkozásoknak, magánvállalkozók­nak. Tavaly a számukra nyújtott hitelek állománya 10,4 milliárd forint körül ala­kult, s jelenleg már eléri a 30,4 milliárd fo­rintot. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a statisztikai adatok nem tükrözik hűen a gazdaság teljesítőképességének alakulását, rosszabb képet mutatnak a valóságosnál. Ez azzal magyarázható, hogy év közben a KSH csak az állami szektor eredményeit mutatja ki, a ma­gáncégekét, a kisvállalkozásokét nem. Márpedig éppen az tapasztalható, hogy az állami szektor teljesítménye jelentő­sen csökkent, ezt azonban ellensúlyoz­zák a magánvállalkozások. így a vissza­esés kisebb a kimutatottnál, s nem olyan súlyos a recesszió, mint amiről a KSH tu­dósít. A gazdaság egyik legkritikusabb pontja továbbra is az infláció alakulása. Jelenleg 26 százalékos a fogyasztói ár­színvonal-emelkedés, s 1 év alatt 10 szá­zalékos gyorsulás tapasztalható az inflá­ciós rátában. A havi adatok azonban azt mutatják, hogy az árnövekedés lassuló­ban van, s így elképzelhető, hogy az inflá­ciós szint az év végén sem haladja meg a 26 százalékot. Surányi György szerint jö­vőre a kormány kísérletet tehet az ár­emelkedés megfékezésére, s minden­képpen elkerülhetővé válik az inflációs robbanás. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytasson, amire a Magyar Nemzeti Bank el van szánva. Az MNB nem kíván változtatni árfo­lyam-politikáján, mivel a jelenlegi árfo­lyamok kellő ösztönzést biztosítanak az exportőrök számára. így csak olyan, vagy annál kisebb mértékű forint -árfo­lyamváltozás szükséges, amelyet a nem­zeti valuta, illetve a külföldi fizetőeszkö­zök közötti inflációs szintkülönbség in­dokol. Ennek megfelelően a jegybank a közeljövőben nem kívánja leértékelni a forintot a külföldi valutákhoz képest. Ha­sonlóan stabil marad az MNB kamatpoli­tikája is. Jelenleg a rövidlejáratú hitelek nominálkamata 28-30 százalék, ami 5-6 százalékos reálkamatot jelent. A magas infláció miatt nincs lehetőség a kamat- színvonal csökkentésére. Magyar dél-afrikai tárgyalások Megszűnnek a korlátozások Kétoldalú kereskedelmi megállapo­dást Irt alá pénteken Budapesten Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere és Kent Durr, a Dél-Afrikai Köztársaság kereskedelmi, ipari és ide­genforgalmi minisztere, aki augusztus 9-10-én hivatalos látogatást tett Magyar- országon. A megállapodás értelmében a magyar fél megszünteti az eddigi korláto­zásokat, s vállalataink megkezdhetik a normális piaci kapcsolatok kiépítését. A magyar termékek piacra jutását a több­letimport vám alóli mentesség könnyíti. A magyar-dél-afrikai kétoldalú keres­kedelmi megállapodást a két országban végbement belpolitikai változások, vala­mint a délnyugat-afrikai válság meg: szüntetése - részben Namibia független­ségének megteremtése - tették lehetővé. A magyar gazdaság számára a most aláírt Irereskedelmi megállapodással az utolsó zárt piacok egyike nyílik meg. Dél- Afrikában fontos késztermékeladási le­hetőségekkel számolhatunk. Az is lénye­ges számunkra, hogy a dél-afrikai válla­latok számottevő ipari és kereskedelmi tőkebefektetési potenciállal rendelkez­nek, s az utóbbi időben már érdeklődnek is a magyarországi lehetőségek iránt. A ► tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy még ebben az évben kölcsönösen kereskedelmi képviseleteket létesítenek Magyarországon, illetőleg a Dél-afrikai Köztársaságban. Kent Durrt fogadta Jeszenszky Géza külügyminiszter. A dél-afrikai miniszter és a kíséretében lévő küldöttség tagjai megbeszélést folytattak Gombocz Zol­tánnal, az NGKM helyettes államtitkárá­val. Ugyancsak tárgyaltak a Magyar Kül­kereskedelmi Bank vezetőivel. (MTI) Párthírek MDF Paradicsomvásár Paradicsomvásárt szervez 10-15 fo­rintos kilogrammonkénti áron augusztus 14-én, kedden a szekszárdi MDF-piacon (az Otthon Áruházzal szemben) az MDF Szekszárdi Szervezete. KDNP Előadás Pakson Veszélyes vallások terjedése címmel tart előadást augusztus 13-án, hétfőn es­te 19 órától Pakson az Erzsébet Szálló nagytermében dr. Biszcsó József kana­dai egyetemi tanár. A helyi KDNP-alap- szervezet minden érdeklődőt szeretettel vár. Egyoldalú lépés, ellátási gondokra hivatkozva Szovjet szigorítás a kishatárforgalomban A Szovjetunió - helyi ellátási gondokra hivatkozva - egyoldalúan korlátozza a ma­gyar-szovjet kishatárforgalmat. A szovjet szervek erről határmegbízotti tárgyaláson tá­jékoztatták a magyar illetékeseket A megbeszélést követően Máday András, a határőrség parancsnokhelyettese az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a szovjet lépés a - tavaly március elsejétől érvényben lévő - könnyített határátlépés egyoldalú szüneteltetését jelenti. A szovjet fél visszatért az 1985-ös kormányközi egyezmény korlátozott kereteihez, így csak a régi megállapodásban említett 62 település lakosai vehetik igénybe a könnyített határátke­lés lehetőségeit, de ők is csak különleges esetekben, levél, illetve távirat bemutatása után. A kishatárforgalom mostantól csak a tiszabecsi és a barabási átkelőhelyen bo­nyolódhat. Máday András figyelmeztetett: valamennyi átkelőhelyen augusztus 17-ig van lehetőség arra, hogy az augusztus 10-ig átléptetett személyek hazatérjenek. A magyar delegáció - melynek tagja volt a határőrség, a vámőrség és a megyei ta­nács képviselője - tiltakozott a korábbi megállapodással ellentétes, egyoldalú döntés ellen. Hangsúlyozták: a szovjet fél által említett jelenségekre egyéb intézkedésekkel is hatni lehetett volna. A korlátozás módja és tartalma ellentétes az európai politikai folya­matokkal, az állampolgárok érdekeivel. A magyar fél kijelentette, hogy - a szovjet dön­tés ellenére - valamennyi átkelőhelyen továbbra is biztosítja a szükséges szolgálato­kat. Kent Durr és Kádár Béla az aláírás után (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents