Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-04 / 104. szám
6 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 4. Ezt olvastuk Hogy működik a nagy szovjet valutaszivattyú? Farmszervezési világkongresszus A KGST. amelyről az elmúlt években mindinkább kiderült, hogy korábban előnyösnek tartott oldalai is csak az érintett országok fejlődésének gúzsbakötését hozták, nos a KGST a jelek szerint hamarosan eltűnik a történelem színpadáról, de ebben a formájában napjai mindenesetre meg vannak számlálva. Csakhogy, amint közeledik a korábban egyértelműen üdvözítőnek tartott „vég”, mindenekelőtt a dollárelszámolásra való áttérés, úgy sokasodnak a megoldatlan kérdések. A The Wall Street Journal cikke szerint a kelet-európai országok két értelemben is vesztesei lesznek a KGST felbomlásának. A konvertibilis elszámolás, a világpiaci árak bevezetésével, lényegesen többet fognak fizetni a szovjet kőolajért, miközben az eddig ellentételként szállított kevésbé verseny- képes termékeikért jóval kevesebbet kapnak. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a Szovjetunió konvertibilis valutáért megveszi majd a sokszor elavult, keleti ipari termékeket. Az amerikai gazdasági lap ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a magyaroknak már az idén problémáik voltak a gépipari termékeik szovjet piacra való értékesítésével, és mint az illetékes szovjet minisztérium egyik vezetője elmondta, a kelet-európai gépek és berendezések akár 70 százalékát is helyettesíteni tudják rövid időn belül nyugati termékekkel, amelyek természetesen sokkal korszerűbbek is. A volt szocialista országok további nehézségekkel kell hogy szembenézzenek a mindinkább fizetésképtelen szovjet partnereik miatt. A nagy birodalomnak persze csak dollárban vannak nehézségei a régi jó rubeles időkben ez a probléma fel sem vetődött. Az amerikai lap felteszi a kérdést, hogy vajon a szovjetek fog- nak-e élni ezekkel a gazdasági fegyverekkel. Nos épp az elmúlt hetek bizonyították, hogy az olajcsap amiről évtizedekig azt hittük, hogy sosem száradhat ki, bizony máris csak kétharmados kapacitással engedi a magyar gazdaságba a létfontosságú nyersanyagot. Azaz a Wall Street Journal kérdésére mi már tudjuk a szomorú választ. Az olajfüggőség, amely évtizedekig a keleti tömb stabilitásának a jelképeként szerepelt, napjainkra az egyik legsebezhetőbb pontjává vált a magyar gazdaságnak is. Az amerikai gazdasági lapot mindezek a kérdések elsősorban annak igazolásaként foglalkoztatják, hogy a dollárelszámolásra való átállás a Szovjetunió számára hatalmas valutaszivattyúként fog működni, és a kis kelet-európai országokat önmagában ez a csapás a földre terítheti. Számításaik szerint az elkövetkező néhány évben akár évi 16 milliárd dollár többletbevételre is szert tehet a Szovjetunió a kelet-európai országokkal való kereskedelme új alapokra helyezéséből. Ennek következtében a volt szocialista országok átlagosan nemzeti jövedelmük 4 százalékát veszíthetik el évente ezen az igen rosszra fordult üzleten. A szakértők szerint az energiaellátás átállítása a világpiaci árakra akkora pénzügyi megrázkódtatást hozhat nekik, mint a Nyugat számára az 1973-as olajsokk, miközben ezek az országok gazdaságilag máris kritikus helyzetben vannak. Egy angol szakértő cég számításait idézve a lap megírta, hogy például Magyarországnak évente 1,9 milliárd dolláros többletkiadással kell számolnia a KGST-kapcsola- tai dollárelszámolásra való átállítása miatt. Ez a pesszimista jóslat természetesen nem számol azzal a lehetőséggel, hogy a magyar gazdaság teljesítményei javulhatnak, nyugati eladásai nőhetnek - amint ez 1990 első félévében meg is történt. Az amerikai lap mindenesetre annak a nyugati félelemnek ad hangot, hogy a KGST felbomlásával a kis szocialista országok gazdasága végveszélybe kerülhet, eközben pedig a Szovjetunió igen jelentős „segélyhez” jut. Márpedig ez a titkos „dollárszivattyú” a konzervatív szovjet körök pozícióját erősítheti. Hírek a világgazdaságból Jugoszlávia a közeli jövőben enyhíteni kényszerül szigorú monetáris politikáján, mert segítségével az inflációt ugyan gyakorlatilag nullára sikerült mérsékelni, a termelés azonban drámai módon visz- szaesett. Dusán Vlatkovics, a Jugoszláv Központi Bank kormányzója elmondta, hogy a termelés 1990 első öt hónapjában 10 százalékkal volt kisebb a tavalyi év viszonyítási időszakához képest, és az árak egészében már 0,3 százalékos csökkenést mutattak a múlt hónapban. (TANJUG) * Meglehetősen zord képet fest a kínai nemzetgazdaság állapotáról a CIA, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatalának legfrissebb jelentése. A termelés lanyha, az eladatlan árukészletek nőnek, a vidéki ipar, amely nemrégiben virulni látszott, mostanság egyre kevesebbet termel - írja a jelentés. A reformfolyamat befagyott a központi tervezés és a piaci gazdálkodás között. Kína vezetői arra összpontosítanak, hogy fenntartsák a párt ellenőrzését a gazdaságban, a gondokat adminisztratív eszközökkel próbálják megoldani. Az inflációt ugyanis sikerült leszorítani, ám ennek ára az lett, hogy a nemzetgazdaság az utóbbi évtizedben a leglanyhább teljesítményt mutatja fel. A CIA megállapítja, hogy a növekvő munkanélküliség és a városokban a hanyatló életszínvonal aláássák a kormánynak a társadalmi stabilitást célzó erőfeszítéseit. A tavalyi év második felében több mint 600 sztrájkot, munkalassítást, tüntetést szerveztek a munkások. (REUTER) * A litván gazdasági szakértők szerint a kőolaj alapanyagú termékek gyártása a köztársaságban teljesen leállt. Március első feléhez (azaz a függetlenségi nyilatkozat elfogadása előtti időhöz) képest a hűtőgépek gyártása csak 29 százalékos, a ruháké 41,9, a zokniké, a harisnyáké 42,8, a papírgyártásé 39 százalékos. A dízelolaj- és benzinfogyasztás a felére csökkent. Az üzemanyaghiány miatt a tervezettnél 3000 lakással kevesebbet tudtak befejezni. A legfontosabb fogyasztási cikkekkel sikerült ellátni a lakosságot, de néhány termék kávé, tea, hal és növényolaj - teljesen eltűnt az üzletekből. Kedvező fejlemény, hogy az energiarendszer túljutott a válságon, Litvánia két legfontosabb erőműve rendeltetésszerűen üzemel. (MTI) * Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti csoportjának vezetőjének, Norbert Guger- bauer véleménye szerint Ausztria csak úgy vehet részt a bécs-buda- pesti világkiállítás megrendezésében, ha ehhez elegendő magán- vállalkozót talál, és semmit se kell költeni az adófizetők pénzéből. Az ellenzéki megítélés kiindulópontjaként azt fejtette ki, hogy a magyar-osztrák világkiállítás terve a vasfüggöny megszűntével elveszítette „eredeti varázsát”, mivel a rendezvényt annak idején egy kommunista keleti és egy demokratikus nyugati ország közötti híd- verés első példájának szánták. Jelentőségének csökkenése miatt sem lehet szó a politikus szerint arról, hogy megvalósításához közpénzeket használjanak fel, hogy az országosan a legmagasabb élet- színvonalat élvező Bécsnek az Ex- po-val összefüggő beruházásait más országrészek adófizetői „szponzorálják”. (MTI) Megrendelem a Tolnai Népújság című napilapot ....példányban, és kérem, hogy az alábbi címre k ézbesítsék: Név:........................................................... POSTAHIVATAL Város, község: ........................................... U tca szám em ajtó:.......................................... H ELYBEN aláírás Előfizetési díj 1 hónapra 105,- Ft, negyedévre 315,- Ft, egy évre 1260,- R. (A megrendelőlap átadható a kézbesítőnek, bedobható az utcai postaszekrénybe és személyesen is eljuttatható a helyi postahivatalba.) Az angol farmerek és mezőgazdasági kormányhivatalnokok összefogásával 1974-ben megalakított Nemzetközi Farm Management Szövetség (IFMA) 1991. február 4-9. között Új-Zélandon tartja Vili. kongresszusát. A világszervezet másfél évtizedes működése alatt bámulatos egyszerűséggel több kontinens között tudott intenzív kapcsolatot teremteni ebben a témakörben. Célja a mezőgazdasági üzemek, farmok gazdálkodásának szervezésével, irányításával, információellátásával (beleértve a termelés, feldolgozás, szaktanácsadás, informatikaalkalmazás, oktatás, értékesítés és szabályozás teljes vertikumát) kapcsolatos elméleti és gyakorlati tapasztalatok világméretű terjesztésének és cseréjének előmozdítása. Az IFMA tevékenységét két-három évente a világ különböző kontinensein (eddig Európában, Észak- Amerikában és Afrikában) szervezett kongresszusokon keresztül fejti ki, amelynek előadói között éppúgy megtalálhatók a farmmanegerek és szaktanács- adók, mint az elméleti kutatók és oktatók, valamint a kormányhivatalok agrárközgazdászai. Az új-zélandi kongresszuson értékes, gyakorlatban hasznosítható tapasztalatokhoz juthatnak mind a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek, mezőgazdasági vállalkozások vezetői és szakemberei, mind pedig a szaktanács- adással, falufejlesztéssel, kutatással foglalkozó mezőgazdászok, nem utolsósorban a pénzintézetek, az agrárkormányzat, valamint a termelőeszköz-kereskedelem és -értékesítés képviselői. Hogy az ötletből termék legyen Kockázati tőkére van szükség Hova fordulhatnak azok a vállalkozók, akiknek ötletük, kutatási eredményeik vannak, ám semmi több. Kik azok, akik vállalják, hogy ezt az ötletet, tervet piacra alkalmassá teszik, a sorozatgyártást beindítják, finanszírozzák az innovációs tevékenységet, úgy, hogy a végeredmény, a siker előre nem látható. Ilyen típusú finanszírozást fejlett piacgazdaságú országokban a kockázati tőkebefektető társaságok vállalnak. Persze korántsem emberbaráti szívességből, hanem az extraprofit reményében. Nálunk mind a mai napig hiányoznak ezek a szervezetek. Hiányuk felmérhetetlen veszteséget okoz. Gondoljunk bele, hogy hány ötlet, világraszóló találmány süllyed a feledés homályába, ha gazdájuk nem olyan kitartó, mint a rákkutató Kovács Ádám, vagy a Béres-csep- pek kitalálója. A kockázati tőke egyik legfontosabb ismérve, hogy az innovációs folyamatban nem a hitelfolyósítás szokásos eszközeivel vesz részt. Nem kíván visszafizetést, kamatfizetést, hanem mint részt vevő töke, saját tőke működik. A kockázati tőkebefektetés akkor térül meg, akkor hoz nyereséget, ha a vállalkozás értéke növekszik. A kockázati tőkebefektető nyeresége a vagyongyarapodás. Igaz, ezt csak hosszú idő távlatában érheti el, ha éppen nem a vagyonvesztés a végeredmény, merthogy a vállalkozás igencsak kockázatos. Az ötlettől a termék piacra kerüléséig hosszú az út. A fejlesztés- és technológiaigényes vállalkozás beindítása, piacképessé tétele 5-6-7 évet is igénybe vesz. Addig a pénzt csak használják, és nem fial semmit. Ezért az áldozatért jutalom jár, mégpedig extraprofit képében. A kockázati tőkét befektető társaságok általában az ötletet, találmányt még akkor karolják fel, amikor a termelési feltételek csak csirájukban vannak meg, gyakran még a kutatás stádiumában. Menedzselik a vállalkozást, majd a tőkéjükkel a piacra befutott termék termelését is megszervezik. A befuttatott termék vagy szolgáltatás ekkor már más tőkét is vonz, ekkor már lehet részvényeket kibocsátani. A kockázati tőkének ebben a stádiumában nincs több teendője, általában kivonul, részesedését eladja és a tőkét máshová fekteti be. A fejlett gazdaságok gyakorlatában a kockázati tőkebefektető társaságok viszonylag kis tőkét forgatnak. Legalább 10 terméket visznek egyszerre, a tapasztalatok szerint ugyanis ezek közül átlagban négy üzletről hamar kiderül, hogy sikertelen, további négy csak átlagos hasznot hoz, és csak egy- kettő, amelyik igazán megfelel a reményeknek. Addigra viszont a magyar adózási, szabályozási gyakorlatban le is húzhatják az ilyen típusú társaságok a rolót. Mert az adózás normatív, minden évben adózni kell, tartós veszteséggel pedig sokáig nem tartható fenn a működés, így a felszámolás elkerülhetetlen. De nem ez az egyetlen magyarázata annak, hogy hazánkban éppen hogy próbálkozik a türelmesnek is nevezett kockázati tőke. A kockázati tőke típusú vállalkozásnak sokak szerint nincs megfelelő szervezeti formája. A korszerűnek mondható társasági törvényből hiányoznak az e tevékenységnek megfelelő speciális társasági formák. Például részvénytársasági formában lehetetlen a kockázati tőketársaságnak működnie, mert 50 százalékos vagyonvesztés után - márpedig a kockázati tőke működése során ilyen helyzet gyakran előállhat - meg kell szűnnie. A kockázati tőkebefektetés egyértelmű, törvényi szintű szabályozásával, a kedvezmények kialakításával együtt várhatóan megnő a külföldi befektetési kedv is. AS-B Tolna Megyei Irodája ÚJ SZOLGÁLTATÁSA a lakosság részére TISZTELT HIRDETŐNK! Segíteni akarunk önnek hirdetése feladásában. A Tolnai Népújságba szánt hirdetését közvetlenül, levélben is elküldheti, írja a mellékelt kockákba hirdetési szövegét. Egy betűt 1 kockába. Adja össze a betűk számát, szorozza meg 5-tel-1 betű 5 forint -,s a pénzt rózsaszín postautalványon adja fel elmünkre. A pénzfeladást igazoló szelvényt, valamint a kitöltött és az újságból kivágott megrendelőlapot a hirdetés szövegével küldje el címünkre. A borítékra írja rá: APRÓHIRDETÉS. Az így beérkezett hirdetések 48 órán belül megjelennek lapunkban. Köszönjük bizalmát, s reméljük, elégedett lesz új szolgáltatásunkkal. Címünk: AS-B Kft. Tolna Megyei Irodája, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf. 71.
