Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-22 / 118. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 22. Sajtótájékoztató a vállalati tanácsok újjáalakításáról (Folytatás az 1. oldalról.) Ez egyáltalán nem jelent centralizációt csupán annyit, hogy változtatni kívánnak a jelenlegi helyzeten. Az ugyanis képte­lenség, hogy az alapítónak - a miniszté­riumnak vagy az önkormányzatnak - semmilyen beleszólása nincs tulajdoná­nak életébe. Egyebek között ezt hangoz­tatta Bőd Péter Ákos miniszter az Ipar- és Kereskedelmi Minisztériumban kedden megtartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vettek a Munkaügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselői is. Mint ismeretes, egy, a közelmúltban kiadott minisztertanácsi rendelet alapján szeptember 15-éig kell újjáalakítani a vállalati tanácsokat. Az önigazgatásra és tulajdonlásra egyaránt alkalmatlan válla­latirányítási forma megtartása mintegy 800 vállalatigazgatót érint, ráadásul eze­ket a vezetőket az idén június 30-áig erő­sítették meg posztjukon a napokon belül leköszönő vállalati tanácsok. Ennek fé­nyében talán érthető, hogy az utóbbi he­tekben igen sok támadás érte a minisz­tertanácsi rendeletet. A kritikák szerint a vt-k újraválasztása nem más, mint a kor­mányzat centralizációs törekvésének újabb jele, ráadásul fölösleges meghosz- szabbítása az amúgy is idegesítő átme­neti állapotnak. Az önkormányzati vá­lasztási kampány pedig elterelheti a fi­gyelmet e fontos eseményről - hangzik el gyakran vádként. A sajtótájékoztatón az ipari és keres­kedelmi miniszter e vádra reagálva kifej­tette: az utóbbi egy évben nehéz lett vol­na nyugalmas, politikamentes időszakot találni. A vállalati tanácsok újjáalakítása éppen azt jelenti - mondta -, hogy mivel az első számú vezető megválasztásához kétharmados többség szükséges, immár remélhetően véget ér a vezetői bizalmi válság, és a vállalatvezetők megmérettet­nek. Ugyanakkor elgondolkodtató - hangzott el -, miért hangoztatja több ér­dekvédelmi szervezet is az akció sikerte­lenségét. Ez ugyanis hozzájárulhat ah­hoz, hogy valóban kudarcot valljon az el­képzelés. Felvetődik ezzel kapcsolatban, hogy kinek áll érdekében a vezetőválasz­tások halogatása, a megmérettetés elke­rülése. Csak a port verte el az eső - cukorrépából még lehet közepes termés Jótékony országos eső áztatta a földe­ket kedden, ez azonban kevés ahhoz, hogy önmagában megszüntesse a szá­razságot, az aszályt, jóformán arra volt elég, hogy leverje a port a növényekről. A talaj alsó rétegeiben továbbra sincs elég nedvesség, márpedig a különösen kriti­kus helyzetben lévő kapásnövények - a kukorica, napraforgó, cukorrépa - fő­ként onnan venné fel az éltető vizet. A meteorológusok szerint, eléggé sze­szélyes eloszlásban, átlagosan 8-10 mil­liméter csapadék hullott; hogy pontosan mennyi, azt csak a szerda reggeli 8 órás mérés után tudják meg. Bertóti István, a Földművelésügyi Minisztérium növény- termesztési főosztályának vezetője sze­rint annyi máris szomorú tény, hogy az aszályt megszakító záporokig a kukorica csaknem negyede már kiszáradt. Ez átla­gos szám, ami azt jelenti, hogy van olyan üzem, ahol a kukorica harmada-fele is ki­sült. A még zöldellő többi növényről az el­múlt hetek szeles időjárásakor rárakó­dott port biztosan lemosta az eső, és a hőmérséklet visszaesése is kedvező a növényeknek a nagy meleg után. Angeli András, a Cukoripari Közös Vál­lalat igazgatóhelyettese elmondotta: a mintegy 120 ezer hektáron termelt cu­korrépát ugyancsak megviselte a kánikula, bár tény, hogy ebből a növény­ből nem kellett kiszántani. A cukorrépa­földek a legutóbbi felmérés szerint hek­táronként mindössze 30-40 tonnás ter­mést ígérnek. A növénynek nagyon kicsi, átlagosan körülbelül 35-40 dekás a gyö­kere. Más években ilyenkor már 50-60 dekás a cukorrépa. A csapadék az utol­só pillanatban érkezett, ha nem térne vissza a nagy meleg, még közepes ter­més lehetne cukorrépából. Dunay Sándor, az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat agrometeorológiai osztá­lyának vezetője szerint a további kilátá­sok sem egyértelműen jók a növények számára. A keddi esőt hozó hidegfront elvonult, utána egy-két napig még kisebb záporok áztathatják a földeket, majd is­mét 30 fok körülire emelkedhet a hőmér­séklet. A hónap végén - erre körülbelül 30 százalék az esély - ismét szórványos zá­porok, zivatarok lehetnek. (MTI) Tanácskozás a szakoktatás helyzetéről A szakoktatás alacsony színvonala és elavult technikai bázisa nem kis mérték­ben hozzájárult a magyar gazdaság csődjéhez - jelentette ki Győriványi Sán­dor munkaügyi miniszter, azon a tanács­kozáson, amelyet a szakképzés jelenéről és jövőjéről a fővárosi és a megyei mun­kaügyi hivatalok, valamint a tanácsok művelődési osztályai vezetőinek tartottak kedden, a Bolyai János Textilipari Szak­munkásképző Intézet és Szakközépisko­lában. Közismert, hogy a minisztériumok kö­zötti új munkamegosztás alapján a szak­képzés a Munkaügyi Minisztérium hatás­körébe került Bár az eredeti tervek szerint a tárca csak a szakmunkásképzést vette volna át, végül is a minisztérium az egész szak­oktatás, tehát a középfokú intézmények koordinációja felett is vállalta a felelőssé­get. A keddi értekezlet szervezői - a Mun­kaügyi Minisztérium, a Magyar Pedagó­gus Kamara Műszaki Oktatási Szerveze­te és a Magyar Szakképzési Társaság - egy széles körű konzultációs folyamat elindulását remélik, amely lehetőséget biztosít majd a szakoktatás különböző korszerűsítési elképzeléseinek megvita­tására. Vitaindító beszámolójában a miniszter hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek alatt a szakképzés területén is rengeteg gond halmozódott fel. Mivel ezeket egyik nap­ról a másikra lehetetlen megszüntetni, a következő tanévben még semmiféle vál­tozás nem várható a szakintézetek életé­ben. Változtatni kell viszont azon a szem­léletmódon, amely a szakmai és a közis­mereti feladatoknak egyformán meg kí­vánja feleltetni a szakiskolákat. A változ­tatásokat mindenekelőtt az oktatási rendszer alapjával, vagyis az általános iskolánál kell kezdeni. A megoldást az alapképzés bővítése, annak 16 éves ko­rig való kiterjesztése jelentheti. Ez külö­nösen a szakmunkásképzésre lenne jó­tékony hatással, hiszen oda főként az ál­talános iskolákban gyenge eredményt elért tanulók jelentkeznek - mondta Győriványi Sándor. Az oktatásra szánt összegekről szólva a miniszter elismerte, hogy bár azok ab­szolút értéke folyamatosan emelkedik, a pénz ma már a szintentartáshoz sem ele­gendő. A legnagyobb gondot az iskolák el­avult szerszámparkjai jelentik, mert ezek cseréjére nincs meg a fedezet. Ezen a te­rületen az utóbbi évek pozitív előrelé­pése volt a szakképzési hozzájárulás és a szakképzési alap létrehozása, amelyek - különösen a szakközépiskolákban - érezhetően javítottak az oktatás tárgyi és műszaki feltételein. A szakképzési hozzájárulás kapcsán azonban felvetődött több olyan módosító javaslat is, amelyeket októberben az Or­szággyűlés elé terjesztenek. Ha a változtásokat elfogadják, meg­szűnik az idegen tőkével működő vállala­tok mentessége a hozzájárulási kötele­zettség alól. Szolidaritás - a szocializmus leváltására tetve választották valakik a Szolidaritás születésnapjának augusztus 15-ét - holott hivatalosan csak 1980. szeptem­ber 17-én mondták ki az egész országból Gdanskba érkezett küldöttek az NSZZ Solidarnosc - a Szolidaritás független önkormányzati szakszervezeti szövetség megalakulását. Egy év múlva a szervezet első kongresszusán résztvevő küldöttek már tízmillió tagot képviselnek. A szervezet, amelyhez létrejöttének pillanatától csatlakozott a lengyel értel­miségi ellenzék, ekkor már régen nem szakszervezet, hanem politikai mozga­lom, amelynek célja a csődbe ment és szétesőben levő rendszer lecserélése. Megmozdulásaitól alapvetően megkü­lönbözteti akcióit nemcsak az országos szintű szervezettség, de az is, hogy nem csoportérdekek védelmében lép fel, ha­nem az ország újjászületése a célja: nem elégszik meg a népszerűtlen vezetők le­váltásával - a szocializmust akarja levál­tani. A rendszer nem adja meg magát harc nélkül: 1981. december 13-án kihir­detik a hadiállapotot, amit a magyar sajtó szükségállapotnak fordít le. Hiába tilta­koztak a tudósítók, nyelvi és jogi szakér­tők, az agitprop-vezetés szalonképe­sebbnek tartotta a „szükségállapot” kife­jezést, leginkább arra hivatkozva, hogy a magyar jog csak külső támadás eseté­ben ismeri a hadiállapotot. A lengyel jog „a belső fenyegetettség” ellen bevezethetőnek tartotta, és be is ve­zették. Őrizetbe vették és internálták a Szolidaritás csaknem teljes vezérkarát, a régi vezetés prominens képviselőit. (N B.: Jaruzelski, jelenlegi államfő „védnöksé­ge” alatt.) A Szolidaritás illegálisan foly­tatta intenzivebb tevékenységét. A ható­ságok kénytelenek voltak szabadon en­gedni az internált vezetőket - így szaba­dult Lech Walesa közel 11 hónapi fogság után. A hadiállapot nemhogy megtörte volna, inkább fokozta a lengyelek szocia­lizmusellenes érzéseit és harci kedvét. A nyugati világ elismerésében nem volt hiány - 1983-ban Walesa kapta meg a Nobel-békedíjat. A rendszer reformokkal kísérletezett: még mélyebb válságba so­dorta az országot. Nincs választási lehetőség: a lengyel kormány tárgyalásokat kezd a Szolidari­tással, és 1989 elején újra engedélyezi a szervezet működését, majd a kerékasz­tal-tárgyalásokon megállapodnak a ha­talom megosztásáról. A szabadon vá­lasztott szenátusba, a parlamenti felső­házba a kommunista pártnak egyetlen képviselője sem kerül be. A Szejmbe is csak a megállapodásoknak köszönhe­tően, de nem igazán a választók akaratá­ból ülhetnek ott az akkor még létező Len­gyel Egyesült Munkáspárt tagjai - így le­het államfő Wojciech Jaruzelski. A Szolidaritás egykori tanácsadóiból alakult korrtiány kivetette magából a tá­bornokokat. A Szolidaritás, amely gya­korlatilag minden más politikai erőt a po­litikai élet perifériájára szorított, Walesa hangoztatott óhajának megfelelően egy­re erősebben differenciálódik. A lengyel politikai életben félrevezető a jobb- vagy baloldaliság címkéjének ragasztása, jobb híján elfogadva Walesa felosztását, létrejött a katolikus baloldal, Mazowiecki kormányfővel az élen; a mérsékelt jobb­oldal, amelyet az Egyetértés Centrum mozgalom képvisel, s amely élvezi a Szo­lidaritás vezetőjének „a gyengébb gyer­meknek kijáró atyai segítséget” - végül pedig maga Lech Walesa, aki egyre in­kább a nemzet atyjaként viselkedik. Ő bí­zik benne, hogy az előrehozott választá­sokon a nép támogatásával megkapja a köztársasági elnöki posztot. Bízik ebben - annak ellenére, hogy a Szolidaritás lét­száma már ötödé sincs az egykorinak, s akit egykori szellemi vezérkara populista diktátori ambíciókkal vádol - és egyértel­műen Tadeusz Mazowiecki miniszterel­nököt támogatja. Lech Walesa, a legendás szervezet mi­tikus alakja, aki egyes szám harmadik személyben idézi önmagát, és hihetetlen érzékkel lavírozik a politika viharaiban - mindenki másnál inkább számíthat a len­gyelek szavazataira. Ellenzéke azonban tekintélyes - a populista népvezérekre vigyázni kell. Barabás T. János (Varsó) Sajtótájékoztató a HM-ben (Folytatás az 1. oldalról.) lakóhelyük szerinti, illetve a szomszédos megyében teljesít majd szolgálatot. Ez azonban a budapestieknél nem minden esetben oldható meg, így lesznek olya­nok is, akik a fővárosból Szombathelyre vonulnak be. A katonai szolgálatra alkalmas sorkö­telesek néhány csoportját most nem hív­ják be. Ezek közé tartoznak a kétgyerme­kesek, a nehéz szociális körülmények között élők, valamint azok, akik nem vé­gezték el az általános iskolát, illetve egészségi állapotuk csak korlátozottan teszi alkalmassá őket a szolgálat ellátá­sára. Elképzelhető, hogy a törvénymódo­sításokat követően ezeknek a fiataloknak egy része véglegesen mentesül a behí­vás alól. A 12 hónapos szolgálati idő bevezeté­se azt is jelenti, hogy a tartalékos idő­szakkal együtt 22 hónapra csökken a szolgálati idő. így a jövőben nem hívják be tartalékos szolgálatra azokat, akik ko­rábban már legalább 22 hónapot mun­dérban töltöttek. Keleti György arról is szólt, hogy az el­múlt egy évben összesen 892-en kértek lehetőséget alternatív szolgálat teljesíté­sére. Közülük 363-an kapták ezt meg, 228 esetben elutasították a kérelmet, 301 beadvány pedig még elbírálás alatt van. Végezetül elmondta: az ENSZ illetékes szervei elkészítettek egy evakuálási ter­vet az iraki-iráni tűzszünetet ellenőrző csoport kimenekítésére arra az esetre, ha a háborús helyzet ezt indokolná. Mint ismeretes, 15 magyar katona is szolgála­tot teljesít ENSZ-zászló alatt, méghozzá iraki területen. (MTI) Országos Sajtószolgálat közleménye! Higanyszennyezés a Borsodi Vegyi Kombinátban (Folytatás az 1. oldalról.) A higany a legtoxikusabb nehézfém, amely az élű szervezetben akkumulálód­va, súlyos esetben halállal járó mérge­zést okoz. (Ilyen tömeges Hg-mérgezés fordult elő Japánban, ahol egy vegyi üzem Hg-szennyezése a halakban feldú­sulva mérgezte meg a Minamata-öböl halászait.) Mivel a higany a szervezetből csak nagyon lassan ürül ki, a rendkívül kicsiny, de rendszeres dózisok is króni­kus mérgezéshez vezethetnek. Ez indo­kolja, hogy az ivóvíz minősítésénél a leg­szigorúbb határértéket a higanyra szab­ták ki a fémek között: 0,001 mg/l a meg­engedhető koncentrációja, tehát egyet­len kilogramm Hg csaknem 1 millió köb­méter ivóvizet képes fogyasztásra alkal­matlanná tenni. Higanyt a BVK egyik alapanyagának, a klórnak gyártása során használnak, egy Európában egyre kevésbé megtűrt tech­nológia részeként. A BVK-ban két hi­ganyfelhasználó egység működik, a klór­és a sósavüzem. A BVK higanyproblémáiról az első jel­zéseket a Holocén Természetvédő Egye­sület adta 1987-ben. Az egyesület akkor KNEB-vizsgálatot kért, de a vizsgálat nem valósult meg, holott a probléma nyil­vánvaló volt: minden évben jelentős mennyiségű higanyt kellett bepótolni a rendszerbe. Többet, mint amit a techno­lógiai veszteségek indokoltak, és többet, mint ami a szennyvízbe és a cellatermek levegőjébe eltávozott. Nagy mennyiségű higany jutott a BVK szennyvizeivel köz­vetlenül a Sajó folyóba: a WHO- UNDP-OVH Project jelentése szerint 1974-ben körülbelül 1668 kilogramm és a higanytócsákból naponta levegőbe ju­tó higany mennyisége is kilogrammos nagyságrendre tehető. A KEVITERV által néhány éve végzett vizsgálatok kimutat­ták, hogy a BVK zagytároló kazettáiból és a hőerőmű pernyehányóján elszik­kasztott szennyvíziszapból szivárgó hi­gany hamarosan eléri a Bódva folyó ma még ivóvizet adó kavicsteraszait... Az ilyen utakon kijutó higany elég ugyan a súlyos környezetszennyezés­hez, kevés viszont ahhoz a közel hetven tonnányi mennyiséghez képest, amelyet minden évben meg kellett vásárolni és újólag bejuttatni a rendszerbe. A két üzem higanyfelhasználása csak a legutóbbi tíz évben - a Környezetvédel­mi Minisztérium szakemberei szerint - mintegy 520 tonnára tehető. A BVK megbízásából a VITUKI által el­végzett vizsgálat zárójelentése szerint a hiányzó higany egy része az üzemek alatt húzódó egykori bányavágatokba leszi­várogva található. Az ÉKÖVIZIG és a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium illetékesei szerint ötszáz és ezer tonna közé tehető ez a mennyiség ül (A higany világpiaci ára tonnánként 38 ezer dollár.) A fúrásminták tanúsága szerint az egy kilogramm talajmintára eső higany meny- nyisége meghaladja a 170 grammot: a talajminta tömegének közel egyötöde hi­gany! A kavicsos, homokos, márgás ta­lajban és a csak helyenként tömedékelt bányavágatokba szinte akadálytalanul és főleg ellenőrizhetetlenül szivároghat a higany. Ilyen óriási tömegű higany po­tenciálisan és a valóságban is felbecsül­hetetlen veszélyt jelent a környezet és az ott élő emberek számára. A Zöld Akció Egyesület és a Magyaror­szági Zöld Párt Miskolci Csoportjának tag­jai követeljük az üzem azonnali leállítását és azoknak a személyeknek a szigorú fele­lősségre vonását akik évek óta figyelmen kívül hagyták e rendkívüli kömyezetszeny- nyezést, annak ellenére, hogy ismerték a higany „eltüntetésének” tényét! A BVK a környezetet és az emberi egész­séget súlyosan veszélyeztető tevékenysé­get folytat Kérjük a hatóságokat hogy a foszgén, az izocianát és a klór termelésé­nek és szállításának ügyében azonnal ren­deljenek el környezeti hatásvizsgálatot! Előzetes megbeszéléseink során állás­pontunkat ismertettük Illés Zoltán környe­zetvédelmi minisztériumi államtitkár-he­lyettessel, akinek véleménye egyezett a miénkkel az ügy súlyosságát és kezelését illetően. Zöld Akció Egyesület Magyarországi Zöld Párt Miskolci Csoportja Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Az eltérített gép- visszatért Visszatért a Szovjetunióba az a TU- 154-es szovjet repülőgép, amelyet fe- gyencek vasárnap Szibériából Pakisz­tánba kényszerítettek. A visszatérő gép hétfőn este Taskent- ben ért földet, az utasterében tartózkodó 29 személy sértetlenül hagyta el a repü­lőgépet. A tizenegy légikalóz megadta magát a pakisztáni hatóságoknak, de egyelőre nem tudni, hogy a géprablóknak megad­ják-e a kért politikai menedékjogot Pa­kisztánban, ahol egyébként a légikalóz­kodás főbenjáró bűn. Érvényben: 1990. augusztus 22-től 27-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 11532,02 12 245,34 ausztrál dollár 4899,14 5202,18 belga frank 187,25 198,83 dán korona 1004,14 1066,26 finn márka 1633,32 1734,34 francia frank 1146,05 1216,93 görög drachma a/b 39,08 41,50 holland forint 3419,14 3630,64 ír font 10336,40 10975,76 japán yen (1000) 411,77 437,25 kanadai dollár 5289,47 5616,65 norvég korona 994,26 1055,76 NSZK márka 3851,36 4089,58 olasz lira (1000) 52,08 55,30 osztrák schilling 547,42 581,28 portugál escudo 43,57 46,27 spanyol peseta 62,25 66,11 svájci frank 4649,19 4936,77 svéd korona 1046,80 1111,56 USA dollár 6041,63 6415,33 ECU (közös piac) 7986,28 8480,28 a) vásárolható legmagasabb bankjegycimlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkal­mazható árfolyam: görög drachma 40,25 40,33

Next

/
Thumbnails
Contents