Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-18 / 116. szám
8 - TOLNATAJ 1990. augusztus 18 Köszönet Mellékletünk szerkesztője, munkatársai, szerkesztőségünk kollektívája köszönetét mond mindazoknak, akik munkánkat írásaikkal, nyilatkozataikkal, információikkal és más módon segítették, valamint azoknak is, akik elolvassák írásainkat. Köszönjük! Hallotta? Simontomya jó ideig (1724-84 között) Tolna megye székhelye is volt. Innen költözött Szek- szárdra a megyei tisztikar, m.ert a süppedékes, nedves talajra épített megyeháza egészségtelen és alkalmatlan volt a megnövekedett közigazgatás számára. * A régebben megyeszerte elismert borokat termeltek Pincehelyen, és már a XVII. század végén híresek voltak a pincehelyi kádárok, akik a hegyháti tölgyerdökböl kitermelt fából kiváló boroshordókat készítettek. * A „Tolnai és Külső Somogyi Egyházi vidékek buzgó Elöljárói 1812-ben Gyönkön Gymnaziu- mot fundáttak” - írja az alapító oklevél. Először Nagyszékelyben kezdtek tanítani már 1806-ban 11 tanulóval, majd Gyönkön kapott új otthont az evangélikus algimnázium. Itt volt tanár 1813-17 között Wimmer Theophil Ágoston, aki 1849-ben Kossuth teljhatalmú megbízottja volt Poroszországban, Berlinben. Itt járt iskolába Tolnai (Hagy- mássy) Lajos a Györkönyben született neves író. * Szakály közelében volt Csemyéd község, ahol a középkorban a megyegyűléseket tartották. Amikor a nádor vagy országbíró - néha a király is-Tolna megye rendjeivel bírói széket vagy megyegyülést tartott, a helyszűke miatt a szaká- lyi mezön táboroztak. * A Kapos-Koppány mente termékei közül a veszprémi piacon híresek és keresettek voltak a nagy sikértartalmú, nagy szemű, piros búzák, amelyet Tengőd, Ireg, Szokoly, Felsőnyék határában termeltek. Nemkevésbé híresek voltak a táj urasági ménesei (Alsó- és Felső-lnám, Nosz- tálypuszta, Ozora, Ireg). Az egyéni gazdák a legújabb korban is tenyésztettek jóvérű lovakat Ireg, Szokoly, Szakcs, Felsőnyék, Regöly községekben. * Értény barokk temploma 1749-ben épült. Vagy kétszáz évvel ezelőtt e kis településen algimnázium működött; Tolnában a középkori protestáns iskolák után ez volt az első magasabb fokú intézmény. * Koppányszántó a török időkben a koppányi szandzsákhoz, majd a dombói (dombóvári) ná- hiéhez tartozott, és az adókönyvek szerint határában nagy halastavak voltak, amelyek „ö felsége, a világvédö Padisah” khászát, azaz hübérét képezték. * Gyulaion tavasszal nagy területen virágzik a magyar föld ritka virága, a vadsáfrány, amely valószínűleg a török uralom idején került ide. (Csa- pody Vera híres botanikusról Csapody-sáfrány- nak hivják, Crocus hauffeliannus v. Csapodyae). A különleges vadvirág ibolyalila színű szőnyegeket alkot a gölösi vadászlak környékén. * Ozorán lett Petőfi Sándor első ízben színész. Mint pápai diák, gyalogszerrel igyekezett hazafelé Szabadszállásra. Amikor Ozorára ért, az ozorai kocsmában leszerződött Sepsy Károly szín- igazgató hattagú gárdájához. * Fürgédén született és gyakomokoskodott Vas Gereben (Radákovics József, 1824-68), a múlt század Jókai után legolvasottabb írója. * Az idén harmincegyedszer Nemzetközi lovasnapok Ha augusztus 20. - másképpen Szent István -, akkor nemzetközi meghívásos lovasnapok, mondhatnánk szlogenként megállapításunkat. És valóban így is lesz (van): az idén is ehhez a nyári ünnephez kapcsolódva rendezik meg Tamásiban augusztus 19-én és 20-án, immár harmincegyedik alkalommal a nemzetközi meghívásos lovasnapokat és a kettesfo- gat-hajtó versenyt. E szép és látványos sport kedvelői augusztus 19-én 9 órától a kettesfogat-hajtó verseny keretében akadályhajtást láthatnak, ezt követi délután 2 órakor a verseny ünnepélyes megnyitója, majd fél 3-tól az 1. versenyszám: nemzetközi megnyitóverseny 1.110 cm, 2 fázisos pályán. E verseny 2. része délután 5 órakor kezdődik 120 cm-es magasságú, szabadon választott pályán. Augusztus 20-án 9 órakor a kettesfo- gat-hajtók mérik össze erejüket, ügyességüket akadályhajtásban. Ez lesz a délelőtt lovasprogramja, ám a délutáni kezdésig sem unatkozhatnak az érdeklődők, hiszen az NSZK-ból érkezett lautersteini, valamint a tamási fúvószenekar szórakoztatja 12-től 13 óráig a közönséget. A délutáni program fél kettőkor kezdődik a 3. versenyszámmal, a szimultán ugratással (120 cm), majd folytatódik 3 órától a korlátugratással, fél 5-től pedig a Tamási Nagydíj (Dávid Gyula-emlékverseny 130-140 cm 2 fordulóval) következik, s ezután lesz fél 7-kor a kétnapos verseny ünnepélyes zárása. Az egyes versenyszámok közti szünetekben bemutatószámok - csikósbemutató, voltizsáló csoport, pusztaötös - szórakoztatják a közönséget. Néma békák A koppányszántói és Somogy megyei törökkoppányi idős emberek körében még ismert - a fiatal generációk körében azonban nem -, hogy a két község határában van Sötétkerék, amihez különös legendát kapcsolt az utókor. Szent István nagy sereggel jött a lázadó Koppány ellen és amikor a sötétkeréki folyóhoz (árokhoz) ért, elhallgattak az addig brekegő békák. így Koppányék meghallották a lódobogást, megtudták, közeleg az ellenség és elmenekültek. Az ütközetből nem lett semmi. Szent István ekkor mérgében megátkozta a békákat, s azóta nem brekegnek ebben a folyóban. Lovas lexikon Felsőnyékre menekült a világosi fegyverletétel után Deák Ferenc. Vas Gereben hozta ide, s a plébánosnál rejtőzködött, miután Ozoráról az ottani plébános tanácsára eljött. Zsíros parasztkalappal a fején, gatyában, subában, szalmával félig megrakott szekérrel érkezett Felsőnyékre és itt a plébánoson kívül a református lelkész viselte gondját. (Forrás: dr. Pataki Jözsef: Tolna megyei kalauz.) Pusztaötös (Koch-ötös): 1897-ben Koch nevű osztrák festő álomképet festett, mikor a pusztában az 5 vágtató ló hátán áll egy csikós, és egy ostorral pattogtat. Ez az álomkép 1954-ig várt a megvalósításra, még Lénárd Béla, az akkori Mezőgazdasági Kiállításra valóra váltotta. Akkor ehhez a produkcióhoz a Kiskunsági Állami Gazdaság biztosította a szükséges lovakat. Azóta ez a produkció országszerte elterjedt, sőt nem hivatalos világrekord is született. A produkciót 10 lóval mutatja be a volt kiskunsági hajtó, Szegedi Gábor. A mutatvány nagy ügyességet, hozzáértést, bátorságot és nem utolsósorban sok munkát és gyakorlást igényel. A mostani produkciót szintén egy fiatal hajtó, a 17 éves Nagy Gábor mutatja be, a Kiskunsági Állami Gazdaság által tenyésztett Furiosó törzskancákkal. Csikósbemutató: a csikósnak a ménes körüli munkálatoknál egyetlen munkatársa a lova, egyetlen munkaeszköze pedig a csikósostor, amellyel minden munkálatot el kell hogy végezzen. Ezért a csikós számára lovának idomítottsága első számú feladat, az ostor kezelését pedig szintén művészi szinten kell végeznie. A Kiskunságban a csikóstudomány apáról-fiúra száll, már kis korban elkezdik a lóidomitást tanulni, hogy mire felnőnek, apáik méltó utódai lehessenek. A kiskunsági pusztában a csikósok az ünnepek és vásárok alkalmával különböző lovasjátékokkal mérték össze erejüket. Például kendölopásban, pohárvágtában, köcsögverésben. Lovasfutball: bár a lovasfutball nem magyar eredetű lovasjáték - először a nyugat-németországi Warendorfban játszották -, de jelen pillanatban egyedül a világon Magyarországon a Kiskunságban játsszák. A labda 60 kg súlyú, másfél méter átmérőjű, a lovak valamivel ügyesebbek és nagyobb odaadással rúgják a futballt, mint a humán változatban. Voltizsálás: latin, illetve olasz eredetű szó. A volitare, olaszul volbeggieare (röpködni) a lovon végzett gimnasztikát és tornát jelöli. A voltizsálásra utaló legrégibb tárgyi emlékek a görög olimpiai játékok idejéből származnak. Guten Appetit! Jó étvágyat! A régi sváb ételek közül sokat ma is elkészítenek még Páriban és környékén. Az alábbiakat idős Pelcz Mihálynétól hallottuk: Flutát magam is Sós vízben megfőzték a burgonyát, összetörték, egy marék gyakran csinálok lisztet dobtak a forró törtburgonyára. Nagy fej vöröshagymát zsíron zsömleszínűre pirítottak. Egy edényt kizsíroztak, belekenték a tört burgonyát, sütőbe tették. A hagymához 4-5 db zöldpaprikát szeltek. Ezt a kicsit megpirult flutára öntötték. - Ha volt - kacsa-, libatöpörtyűt is tettek rá. Vacsorára fogyasztották. Krumbira sterc (Krumpli sterc) 1 /4 kg búzaliszt, 1 /4 kg burgonya, 5 dkg zsír, csipet só, aludttej. A krumplit sós vízben főzték, összenyomták, majd liszttel jól kidolgozták. Ezt a masz- szát megpirították, majd jól összekeverték. A megpirított tésztát forró zsírral meglocsolták, majd lassú tűzön sütötték. Cukorral vagy aludttejjel tálalták. Orier Kuchen (Lábatlan) 1 /2 kg liszt, 2 tojás, 3 dkg élesztő, só, tej (amennyit a tészta felvesz), 15 dkg cukor, 5 dkg zsír. Kelt tészta készítése: az élesztőt langyos, cukros tejben felfuttatták, majd a liszttel jól összedolgozták, forró zsírral, tojással és cukorral is külön-külön megkeverték - kizsírozott tepsiben sütötték. 1 /2 óráig kelni hagyták. 10 dkg cukorból, 10 dkg lisztből, 5 dkg zsírból mázt készítettek, amit rászórtak a tészta tetejére. Pirosra sütötték. Cukorruba Zuspeiz (Cukorrépa főzelék) Hideg sós vízbe tették fel a lereszelt cukorrépát, a kockákra vágott burgonyát, a friss húst. Ezt puhára főzték. Sűrű barna rántást készítettek bele. Csete lekvár (Orvosság) A esetét a száráról levágták, majd összenyomkodták. Lepréselték, hogy a leve kifolyjon. Ezt 4-5 órán át főzték, míg egészen sűrű nem lett. A habot a tetejéről leszedték, nehogy zavaros legyen, kenyérrel mártogatták. A házipatika fontos kelléke volt. Köhögés, fulladás esetén fogyasztották. Figyelmébe ajánljuk Tamási Galéria: Teszler Ella fazekas kerámiái, Horváth Ágnes szőttesei láthatók. Tamási művelődési központ: Huy István bátaszéki fazekas népi kerámiáit tekinthetik meg az érdeklődők és vásárolhatnak is belőlük. A tamási művelődési központban lép fel augusztus 18-án este nyolc órakor a szekszárdi Bartina Táncegyüttes. Simontornyai Vármúzeum: több kiállítás - időszaki és állandó - látható. így megtekinthetik az Illyés Gyula irodalmi munkásságát bemutató kiállítás mellett a vártörténetit, az ozorai várkastély feltárásával kapcsolatos eredményeket és Plei- dell János festőművész akvarellképeit is. Tájházak Szakályi tájház: a Kapos-Koppány mente tárgyi emlékeit mutatja be. * Gyönki tájház: német gyűjtemény. Helytörténeti gyűjteményeket Páriban, Magyarkesziben, Miszlán és Nagyszékelyben láthatnak. Az ozorai várkastély régészeti feltárása és helyreállítása folyik. Nagykónyi művelődési ház: Sárdy Já- nos-emlékkiállitás. Ragozás A tanító néni megkérdezi a 3. osztályos Misikét:- Mondd, kisfiam, hogyan ragozzuk a szokik igét? A gyerek szeme felcsillan, majd magabiztosan nekikezd:- Én szokok, te Szokol, ő Ireg... Szakályi tájház Koppány menti népviselet Fotó: KISPAL MARIA Táblák a púpos falunak- Szó se lehet róla. A nevemet azt ne írja meg. Sőt, egyáltalán ne írjon rólam. Csináltattam két táblát. Mi van abban? Szegény ez a szerencsétlen tanács, hát segíteni kell rajta. Jön a lovasnapokra az a sok vendég, de mit kezdünk olyan táblával, amelyik kék, a betűk meg pirosak rajta? Ha elsuhannak mellette kocsival, el se tudják olvasni. Én most olyant rendeltem, ami fehér, a felirata meg fekete. Társadalmi munkában, vagy hogy mondják. Szóval ingyért.- Ezt nem értem pontosan...- Hát, bementem az áfész-hoz és megmondtam, hogy ilyen kell. De nem pénzért ám! Nem is tiltakoztak. Különben is, tag vagyok magam is. Hát minek fizetem a díjat? Úgyhogy két nagy tábla lesz majd a város két végén, ilyen nagyok, ni. Hadd lássa az idegen, merre van a lovaspálya ebben a púpos faluban. Mert az Tamási, nem? Hisz dombra épült? No, a viszontlátásra. Itt lesznek a lovasbemutatón? Akkor találkozunk a bográcsoknál. Ott, ahol a birkát főzik. Ha főzik...-csi[~AT \h A Tolnai Népújság Tolnatáj melléklete a tamási hagyományőrző illetve a XXXI. nemzetközi meghívásos lovasnapokhoz kapcsolódóan készült. Felelős szerkesztő: Ékes László. Munkatársak: Árki Attila, Cser Ildikó, Decsi Kiss János, Domokos Eszter, Gottvald Károly és Ötös Réka. Felkért szerzők: Dr. Balipap Ferenc, Békefi Stefánia, dr. Benkő András és dr. Erdős Tiborné. Tervezőszerkesztő: Bakó Jenő.
