Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-18 / 116. szám

8 - TOLNATAJ 1990. augusztus 18 Köszönet Mellékletünk szerkesztője, mun­katársai, szerkesztőségünk kollektí­vája köszönetét mond mindazok­nak, akik munkánkat írásaikkal, nyi­latkozataikkal, információikkal és más módon segítették, valamint azoknak is, akik elolvassák írásain­kat. Köszönjük! Hallotta? Simontomya jó ideig (1724-84 között) Tolna megye székhelye is volt. Innen költözött Szek- szárdra a megyei tisztikar, m.ert a süppedékes, nedves talajra épített megyeháza egészségtelen és alkalmatlan volt a megnövekedett közigazga­tás számára. * A régebben megyeszerte elismert borokat termeltek Pincehelyen, és már a XVII. század vé­gén híresek voltak a pincehelyi kádárok, akik a hegyháti tölgyerdökböl kitermelt fából kiváló bo­roshordókat készítettek. * A „Tolnai és Külső Somogyi Egyházi vidékek buzgó Elöljárói 1812-ben Gyönkön Gymnaziu- mot fundáttak” - írja az alapító oklevél. Először Nagyszékelyben kezdtek tanítani már 1806-ban 11 tanulóval, majd Gyönkön kapott új otthont az evangélikus algimnázium. Itt volt tanár 1813-17 között Wimmer Theophil Ágoston, aki 1849-ben Kossuth teljhatalmú megbízottja volt Poroszor­szágban, Berlinben. Itt járt iskolába Tolnai (Hagy- mássy) Lajos a Györkönyben született neves író. * Szakály közelében volt Csemyéd község, ahol a középkorban a megyegyűléseket tartot­ták. Amikor a nádor vagy országbíró - néha a ki­rály is-Tolna megye rendjeivel bírói széket vagy megyegyülést tartott, a helyszűke miatt a szaká- lyi mezön táboroztak. * A Kapos-Koppány mente termékei közül a veszprémi piacon híresek és keresettek voltak a nagy sikértartalmú, nagy szemű, piros búzák, amelyet Tengőd, Ireg, Szokoly, Felsőnyék hatá­rában termeltek. Nemkevésbé híresek voltak a táj urasági ménesei (Alsó- és Felső-lnám, Nosz- tálypuszta, Ozora, Ireg). Az egyéni gazdák a leg­újabb korban is tenyésztettek jóvérű lovakat Ireg, Szokoly, Szakcs, Felsőnyék, Regöly köz­ségekben. * Értény barokk temploma 1749-ben épült. Vagy kétszáz évvel ezelőtt e kis településen al­gimnázium működött; Tolnában a középkori protestáns iskolák után ez volt az első magasabb fokú intézmény. * Koppányszántó a török időkben a koppányi szandzsákhoz, majd a dombói (dombóvári) ná- hiéhez tartozott, és az adókönyvek szerint hatá­rában nagy halastavak voltak, amelyek „ö felsé­ge, a világvédö Padisah” khászát, azaz hübérét képezték. * Gyulaion tavasszal nagy területen virágzik a magyar föld ritka virága, a vadsáfrány, amely va­lószínűleg a török uralom idején került ide. (Csa- pody Vera híres botanikusról Csapody-sáfrány- nak hivják, Crocus hauffeliannus v. Csapodyae). A különleges vadvirág ibolyalila színű szőnyege­ket alkot a gölösi vadászlak környékén. * Ozorán lett Petőfi Sándor első ízben színész. Mint pápai diák, gyalogszerrel igyekezett hazafe­lé Szabadszállásra. Amikor Ozorára ért, az ozo­rai kocsmában leszerződött Sepsy Károly szín- igazgató hattagú gárdájához. * Fürgédén született és gyakomokoskodott Vas Gereben (Radákovics József, 1824-68), a múlt század Jókai után legolvasottabb írója. * Az idén harmincegyedszer Nemzetközi lovasnapok Ha augusztus 20. - másképpen Szent István -, akkor nemzetközi meghívásos lovasnapok, mondhatnánk szlogenként megállapításunkat. És valóban így is lesz (van): az idén is ehhez a nyári ünnephez kapcsolódva rendezik meg Tamásiban augusztus 19-én és 20-án, immár har­mincegyedik alkalommal a nemzetközi meghívásos lovasnapokat és a kettesfo- gat-hajtó versenyt. E szép és látványos sport kedvelői augusztus 19-én 9 órától a kettesfogat-hajtó verseny keretében akadályhajtást láthatnak, ezt követi dél­után 2 órakor a verseny ünnepélyes meg­nyitója, majd fél 3-tól az 1. versenyszám: nemzetközi megnyitóverseny 1.110 cm, 2 fázisos pályán. E verseny 2. része dél­után 5 órakor kezdődik 120 cm-es ma­gasságú, szabadon választott pályán. Augusztus 20-án 9 órakor a kettesfo- gat-hajtók mérik össze erejüket, ügyes­ségüket akadályhajtásban. Ez lesz a dél­előtt lovasprogramja, ám a délutáni kez­désig sem unatkozhatnak az érdeklődők, hiszen az NSZK-ból érkezett lautersteini, valamint a tamási fúvószenekar szóra­koztatja 12-től 13 óráig a közönséget. A délutáni program fél kettőkor kezdődik a 3. versenyszámmal, a szimultán ugra­tással (120 cm), majd folytatódik 3 órá­tól a korlátugratással, fél 5-től pedig a Tamási Nagydíj (Dávid Gyula-emlékver­seny 130-140 cm 2 fordulóval) követke­zik, s ezután lesz fél 7-kor a kétnapos verseny ünnepélyes zárása. Az egyes versenyszámok közti szüne­tekben bemutatószámok - csikósbemu­tató, voltizsáló csoport, pusztaötös - szó­rakoztatják a közönséget. Néma békák A koppányszántói és Somogy megyei törökkoppányi idős embe­rek körében még ismert - a fiatal ge­nerációk körében azonban nem -, hogy a két község határában van Sötétkerék, amihez különös legen­dát kapcsolt az utókor. Szent István nagy sereggel jött a lázadó Koppány ellen és amikor a sötétkeréki folyóhoz (árokhoz) ért, elhallgattak az addig brekegő bé­kák. így Koppányék meghallották a lódobogást, megtudták, közeleg az ellenség és elmenekültek. Az ütkö­zetből nem lett semmi. Szent István ekkor mérgében megátkozta a bé­kákat, s azóta nem brekegnek eb­ben a folyóban. Lovas lexikon Felsőnyékre menekült a világosi fegyverleté­tel után Deák Ferenc. Vas Gereben hozta ide, s a plébánosnál rejtőzködött, miután Ozoráról az ot­tani plébános tanácsára eljött. Zsíros parasztka­lappal a fején, gatyában, subában, szalmával fé­lig megrakott szekérrel érkezett Felsőnyékre és itt a plébánoson kívül a református lelkész viselte gondját. (Forrás: dr. Pataki Jözsef: Tolna megyei ka­lauz.) Pusztaötös (Koch-ötös): 1897-ben Koch nevű osztrák festő álomképet fes­tett, mikor a pusztában az 5 vágtató ló hátán áll egy csikós, és egy ostorral pattogtat. Ez az álomkép 1954-ig várt a megvalósításra, még Lénárd Béla, az ak­kori Mezőgazdasági Kiállításra valóra váltotta. Akkor ehhez a produkcióhoz a Kiskunsági Állami Gazdaság biztosította a szükséges lovakat. Azóta ez a produk­ció országszerte elterjedt, sőt nem hiva­talos világrekord is született. A produk­ciót 10 lóval mutatja be a volt kiskunsági hajtó, Szegedi Gábor. A mutatvány nagy ügyességet, hozzáértést, bátorságot és nem utolsósorban sok munkát és gya­korlást igényel. A mostani produkciót szintén egy fiatal hajtó, a 17 éves Nagy Gábor mutatja be, a Kiskunsági Állami Gazdaság által tenyésztett Furiosó törzs­kancákkal. Csikósbemutató: a csikósnak a mé­nes körüli munkálatoknál egyetlen mun­katársa a lova, egyetlen munkaeszköze pedig a csikósostor, amellyel minden munkálatot el kell hogy végezzen. Ezért a csikós számára lovának idomítottsága első számú feladat, az ostor kezelését pedig szintén művészi szinten kell végez­nie. A Kiskunságban a csikóstudomány apáról-fiúra száll, már kis korban elkez­dik a lóidomitást tanulni, hogy mire felnő­nek, apáik méltó utódai lehessenek. A kiskunsági pusztában a csikósok az ün­nepek és vásárok alkalmával különböző lovasjátékokkal mérték össze erejüket. Például kendölopásban, pohárvágtában, köcsögverésben. Lovasfutball: bár a lovasfutball nem magyar eredetű lovasjáték - először a nyugat-németországi Warendorfban ját­szották -, de jelen pillanatban egyedül a világon Magyarországon a Kiskunság­ban játsszák. A labda 60 kg súlyú, másfél méter átmérőjű, a lovak valamivel ügye­sebbek és nagyobb odaadással rúgják a futballt, mint a humán változatban. Voltizsálás: latin, illetve olasz eredetű szó. A volitare, olaszul volbeggieare (röp­ködni) a lovon végzett gimnasztikát és tornát jelöli. A voltizsálásra utaló legré­gibb tárgyi emlékek a görög olimpiai játé­kok idejéből származnak. Guten Appetit! Jó étvágyat! A régi sváb ételek közül sokat ma is elkészítenek még Páriban és környékén. Az alábbiakat idős Pelcz Mihálynétól hallottuk: Flutát magam is Sós vízben megfőzték a burgonyát, összetörték, egy marék gyakran csinálok lisztet dobtak a forró törtburgonyára. Nagy fej vöröshagymát zsí­ron zsömleszínűre pirítottak. Egy edényt kizsíroztak, belekenték a tört burgonyát, sütő­be tették. A hagymához 4-5 db zöldpaprikát szeltek. Ezt a kicsit megpirult flutára ön­tötték. - Ha volt - kacsa-, libatöpörtyűt is tettek rá. Vacsorára fogyasztották. Krumbira sterc (Krumpli sterc) 1 /4 kg búzaliszt, 1 /4 kg burgonya, 5 dkg zsír, csipet só, aludttej. A krumplit sós vízben főzték, összenyomták, majd liszttel jól kidolgozták. Ezt a masz- szát megpirították, majd jól összekeverték. A megpirított tésztát forró zsírral meglo­csolták, majd lassú tűzön sütötték. Cukorral vagy aludttejjel tálalták. Orier Kuchen (Lábatlan) 1 /2 kg liszt, 2 tojás, 3 dkg élesztő, só, tej (amennyit a tészta felvesz), 15 dkg cukor, 5 dkg zsír. Kelt tészta készítése: az élesztőt langyos, cukros tejben felfuttatták, majd a liszttel jól összedolgozták, forró zsírral, tojással és cukorral is külön-külön megkever­ték - kizsírozott tepsiben sütötték. 1 /2 óráig kelni hagyták. 10 dkg cukorból, 10 dkg lisztből, 5 dkg zsírból mázt készítettek, amit rászórtak a tészta tetejére. Pirosra sütötték. Cukorruba Zuspeiz (Cukorrépa főzelék) Hideg sós vízbe tették fel a lereszelt cukorrépát, a kockákra vágott burgonyát, a friss húst. Ezt puhára főzték. Sűrű barna rántást készítettek bele. Csete lekvár (Orvosság) A esetét a száráról levágták, majd összenyomkodták. Lepréselték, hogy a leve ki­folyjon. Ezt 4-5 órán át főzték, míg egészen sűrű nem lett. A habot a tetejéről leszedték, nehogy zavaros legyen, kenyérrel mártogatták. A házipatika fontos kelléke volt. Köhö­gés, fulladás esetén fogyasztották. Figyelmébe ajánljuk Tamási Galéria: Teszler Ella fazekas kerámiái, Horváth Ágnes szőttesei látha­tók. Tamási művelődési központ: Huy Ist­ván bátaszéki fazekas népi kerámiáit te­kinthetik meg az érdeklődők és vásárol­hatnak is belőlük. A tamási művelődési központban lép fel augusztus 18-án este nyolc órakor a szekszárdi Bartina Táncegyüttes. Simontornyai Vármúzeum: több kiállí­tás - időszaki és állandó - látható. így megtekinthetik az Illyés Gyula irodalmi munkásságát bemutató kiállítás mellett a vártörténetit, az ozorai várkastély feltárá­sával kapcsolatos eredményeket és Plei- dell János festőművész akvarellképeit is. Tájházak Szakályi tájház: a Kapos-Koppány mente tárgyi emlékeit mutatja be. * Gyönki tájház: német gyűjtemény. Helytörténeti gyűjteményeket Páriban, Magyarkesziben, Miszlán és Nagyszé­kelyben láthatnak. Az ozorai várkastély régészeti feltárá­sa és helyreállítása folyik. Nagykónyi művelődési ház: Sárdy Já- nos-emlékkiállitás. Ragozás A tanító néni megkérdezi a 3. osz­tályos Misikét:- Mondd, kisfiam, hogyan ragoz­zuk a szokik igét? A gyerek szeme felcsillan, majd magabiztosan nekikezd:- Én szokok, te Szokol, ő Ireg... Szakályi tájház Koppány menti népviselet Fotó: KISPAL MARIA Táblák a púpos falunak- Szó se lehet róla. A nevemet azt ne ír­ja meg. Sőt, egyáltalán ne írjon rólam. Csináltattam két táblát. Mi van abban? Szegény ez a szerencsétlen tanács, hát segíteni kell rajta. Jön a lovasnapokra az a sok vendég, de mit kezdünk olyan táblával, amelyik kék, a betűk meg piro­sak rajta? Ha elsuhannak mellette kocsi­val, el se tudják olvasni. Én most olyant rendeltem, ami fehér, a felirata meg feke­te. Társadalmi munkában, vagy hogy mondják. Szóval ingyért.- Ezt nem értem pontosan...- Hát, bementem az áfész-hoz és meg­mondtam, hogy ilyen kell. De nem pén­zért ám! Nem is tiltakoztak. Különben is, tag vagyok magam is. Hát minek fizetem a díjat? Úgyhogy két nagy tábla lesz majd a város két végén, ilyen nagyok, ni. Hadd lássa az idegen, merre van a lovaspálya ebben a púpos faluban. Mert az Tamási, nem? Hisz dombra épült? No, a viszont­látásra. Itt lesznek a lovasbemutatón? Akkor találkozunk a bográcsoknál. Ott, ahol a birkát főzik. Ha főzik...-csi­[~AT \h A Tolnai Népújság Tolnatáj melléklete a tamási hagyományőrző illetve a XXXI. nemzetközi meghívásos lovasnapokhoz kapcsolódóan készült. Felelős szerkesztő: Ékes László. Munkatársak: Árki Attila, Cser Ildi­kó, Decsi Kiss János, Domokos Eszter, Gottvald Károly és Ötös Réka. Felkért szerzők: Dr. Balipap Ferenc, Békefi Stefánia, dr. Benkő András és dr. Erdős Tiborné. Tervezőszerkesztő: Bakó Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents