Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-17 / 115. szám

1990. augusztus 17. Tízezer fiatal találkozója Happening zenével, mozival, politikai fórummal - Baján A Cirkusz tér színpadán: az Edda együttes (Folytatás az 1. oldalról.) A festői szépségű Petőfi-szigeten, amelyet különben az ifjúság szigetének is hívnak, ahol a programok zajlanak, s ahol sátraikat felverték, szerdán este szinte lépni sem lehetett, s még mindig jöttek: biciklivel, stoppal, autóval, vonat­tal és gyalogosan a fiatalok. A megnyitót szerdán este a Cirkusz té­ren tartották, s rögtön utána az Edda együttes adott koncertet. A három nap során még igen sok banda zenél, de lesz többek között mozielőadás, ökumenikus istentisztelet, éjszakai akadályverseny, tájékozódási futás, sőt iszapbirkózás is. Tegnap pódiumbeszélgetést tartottak a felsőoktatásról, ma pedig a pályakez­désről lesz hasonló program. A politikai rendezvényeken találkozhatnak a fiata­lok a Demisz, a Fidesz, valamint az Or­szágos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség képviselőivel, ahol többek kö­zött arról beszélgetnek, hogy mit ér a dip­loma az európai piacon, s hogy milyen változások várhatók ősztől a felsőoktatá­si intézményekben. Minthogy idén az EFOTT-ot megyénk- hez közel, Baján, a Duna partján tartják, igen sok tolnai fiatal részvételére számi­Sátorváros a Duna partján tanak. Mindenesetre aki a bajai találko­zóra készül, ne vágjon útnak üres zseb­bel, hisz csupán a belépő négy-, illetve ötszáz forintba kerül. dvm Fotó: kpm NÉPÚJSÁG 3 Parttalan vita az ifjúsági alapítványról A cserkészeket nem sikerült meggyőzni (Folytatás az 1. oldalról.) Németh Zsolt, a Fidesz megyei képvi­selője úgy vélekedett, hogy bár az alapító okirat nem teljesen kidolgozott, a végső céllal - a megyében élő gyermek- és ifjú­sági korosztály szabadidős, üdülési le­hetőségeinek biztosításával - a fiatal de­mokraták is egyetértenek. Az eszmecse­re ezt követően néhány részletkérdés körül forgott, majd Nyéki István, a Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében kért szót s kifejtette, hogy amíg a kerekasztal mellett tart a parttalan vita, addig az alapítvány vagyonát képzendő dombori ifjúsági tábor kétségbeejtően rossz állapotban van. Éppen ezért a to­vábblépés lehetőségén kellene gondol­kodni. Schüller Károly továbbra is a fenntartásait hangoztatta, mire Néber Ti­bor, a Paksi Atomerőmű Vállalat üzem­mérnöke visszautalt a korábbi megbe­szélésekre, ahol szerinte akkor sem si­került Schüller Károlyt meggyőzni arról a nyilvánvaló megoldásról, hogy az infor­mációkat a létrejövő kuratóriumnak kell összegyűjteni, mivel az ellenkező eset­ben „a szekér megelőzi a lovat”. Dr. Far­kas László, a megyei tanács megbízott vb-titkára arra mutatott rá, hogy az alapít­vány kifogásolt szervezeti-működési szabályzata módosítható, s talán nem ár­tana erről alkotó vitát folytatni. Takács László, a Megyei Diáksport Tanács kép­viselője azonnal fel is kérte Schüller Károlyt, hogy a működtetési javaslatot il­letően tegyen konkrét javaslatokat Az érintett erre felsorolta aggályait, neveze­tesen, hogy a Szekszárd, Béla király tér 6. szám alatt működő információs iroda miért kívánja olyan kulturális informá­ciókkal ellátni a fiatalokat amelyeket azok bármelyik műsorfüzetben megtalál­nak? Továbbá azt sem érti, hogy az alapí­tó milyen lehetőségeket lát az önfenntar­tásra, s ha létezik ilyen lehetőség, akkor miért kell azt titokban tartani? Dr. Farkas László megjegyezte, hogy nem titokról van szó, hanem egy kényszerpályáról, melyen a tanács kénytelen végigmenni, mert kötelező érvényűek a miniszterta­nácsi rendeletek. Biczó Ernő, a szek­szárdi I. Számú Általános Iskola igazga­tója a kuratórium létrehozásának fontos­ságát emelte ki, mivel ennek anyagi von­zata is van. Schüller Károly aláhúzta, hogy a cserkész szövetség távol tartja magát mindenféle anyagi vállalkozástól, ám ha az alapítvány erkölcsi vállalkozás, úgy számíthat a cserkészek támogatásá­ra. A cserkésztábor fillérekből tartja fenn magát - tájékoztatta a jelenlevőket Schüller Károly, mire Biczó Ernő mind­ehhez hozzátette, hogy anyagi háttér nél­kül nem képzelhető el üdültetés, tanítta­tás, pénz nélkül még egy sátrat sem lehet beszerezni. Schüller Károly még az esz­mecsere befejezése előtt elhagyta a ta­nácstermet mivel várta őt a cserkésztá­bor, ám nézetein nem változtatott, s a ku­ratóriumi tagságra sem tartott igényt. így az a felemás helyzet alakult ki, hogy a cserkészek - bár az alapítványhoz elvi­leg csatlakoztak - a dolgok jelenlegi állá­sa szerint a kuratóriumi munkát nem vál­lalják. A résztvevők mindenesetre megál­lapodtak abban, hogy a legközelebbi - immár kuratóriumi - ülésen a most fel­merülő, a Tomiszsz-t érintő gazdasági kérdésekre a szövetség megadja az in­formációkat, illetve a megyei tanács fel­értékeli az érintett ingatlanokat -szá­Konferencia beruházások ösztönzésére Dombóvári A dombóvári művelődési központ ad otthont annak az egyhetes tábornak, melyben a helyi lapok szerkesztőit, új­ságíróit készítik fel a szakmai munkára. A közösségfejlesztők egyesülete szerve­zésében idén nyáron két alkalommal is neves szakemberekkel, budapesti és vi­déki lapok főszerkesztőivel, közismert té­vés, rádiós személyiségekkel konzultál­hattak a jelentkezők, a kisebb falvak-vá­rosok helyi újságainak munkatársai. A ti- szakécskei táborban az alföldi érdeklő­dők ismerkedtek a lapszerkesztés, új­ságírás fortélyaival, az egyhetes dombó­vári kurzuson a Dunántúl helyi lapjainak szerkesztői teszik ugyanezt - A tábort két szponzor: a Kurír és az Eszterlánc Részvénytársaság segítette. A kurzus augusztus 20-án zárul - tájé­koztatott Péterfi Ferenc, az Országos Közművelődési Központ főmunkatársa a tábort létrehozó egyesület nevében.-cs­A Pénzügyminisztérium eljuttatta az MTI-hez azoknak a magyar és külföldi vállalatoknak a végleges listáját amelyek részt vesznek a Világbank egyik fiókszer­vezete, a MIGA (Multilateral Investment Guarantee Agency) nemzetközi beruhá­zásbiztosítási ügynökség által szeptem­ber 10. és 12. között rendezendő beru­házásösztönző konferencián. Néhány napja külföldi hírügynökségek a MIGA New York-i bejelentésére hivatkozva azt közölték, hogy elkészült Magyarorszá­gon egy 33 vállalat nevét tartalmazó pri­vatizációs lista, s a felsorolt vállalatokat a magyar kormány külföldi tőke bevoná­sával kívánja privatizálni. A hírt azóta a Pénzügyminisztérium már többször cáfolta, magyarázatként hozzáfűzve, hogy a felsorolt vállalatok nem egy privatizációs kormánylista sze­replői, hanem azok a magyar cégek, amelyek részt vesznek a nemzetközi be­ruházási konferencián. Egyébként a vállalatokat valóban kivá­lasztották, mégpedig a Földművelésügyi Minisztérium, továbbá az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium szakértőinek aján­lása alapján a Pénzügyminisztérium és a MIGA szakemberei. A részvétel azonban önkéntes, s olyanok is jelentkeztek, akik a Heti Világgazdaságban közzétett felhí­vást olvasták, sőt, megtalálhatók a részt­vevők között magánvállalkozók is. A kö­zös a konferencia magyar résztvevői kö­zött az, hogy valamennyien érdekeltek a privatizálásban, a külföldi tőke bevoná­sában. A konferencia célja az, hogy a részt­vevők - főleg a külföldiek - megismer­kedjenek a kormány privatizációs elkép­zeléseivel, a külföldiek magyarországi befektetéseit érintő politikájával. A magyar cégek közül 13 az elektroni­kai ágazatban tevékenykedik, négy nagy bortermelő, 16 pedig mezőgazdasági termékek feldolgozásában érdekelt. Az első félév mérlege: van-e okunk örülni? I. Kedvező a külgazdasági egyenleg, de... Közzétették az első félév gazdasági eredményeinek statisztikai adatait. Pozi­tívan alakult a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg, vagyis az ex­port-import egyenleg; és évek óta elő­ször pozitív a fizetési mérleg egyenlege is. (A fizetési mérleg több a külkereske­delmi mérlegnél, amelyen kívül tartal­mazza a turizmus bevételeit és kiadásait, a szolgáltatások egyenlegét, mint pél­dául a nemzetközi árufuvarozás, a nyúj­tott hitelek befolyó kamatait, illetve a föl­vett hitelek kifizetett kamatait stb.) A kb. kétszázmillió dolláros fizetési mérleg ak­tívum kedvező jelnek tűnik. A kérdés azonban az, hogy mi ered­ményezte ezt az aktívumot. A külkereske­delmi mérleg javulása dollár viszonylat­ban jelentős mértékben a rubelexport dollárexporttá való áttereléséből szár­mazott. Egyrészt a kormányzat hozott drasztikus kényszerintézkedést a Szov­jetunióba történő kivitel visszafogására, másrészt az NDK radikálisan csökken­tette tőlünk való importját, illetve a többi egykori „szocialista” országba is csök­kent a kivitelünk különböző okokból. A kedvező nemzetközi konjunktúra ugyan­akkor lehetővé tette, hogy a felszabaduló árufeleslegeket nyugati piacokon érté­kesítsük. A kérdés csak az, hogy meny­nyiért. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis Nyugat felé minden áru eladha­tó, a kérdés csak az, hogy milyen áron. Az USA szupermarketjei tele vannak fillé­res tajvani és hongkongi bóvlival, mert erre is van kereslet ha eléggé olcsó. Fé­lő, sajnos, hogy pozitív külkereskedelmi mérlegünk mögött a magyar munka, a hazai nemzeti jövedelem elkótyavetyélé­se áll, legalábbis részben. Ezt persze el­takarja a forint leértékeltsége, amely le­hetővé teszi, hogy bármilyen alacsony dollárár mellett nyereség képződjön fo­rintban a hazai termelő számára. Mondhatná bárki, hogy ne keressünk a kákán csomót! Azonban voltunk már hasonló helyzetben, nem is olyan régen... 1982-84 között a maihoz hasonlóan pozitív volt a külkereskedelmi egyenle­günk, lett is ebből hurráoptimizmus. Az MSZMP 1985. évi kongresszusán volun­tarista határozat született a gazdasági növekedés élénkítéséről. Ez vezetett azután a mostani teljes gazdasági csőd­höz. Ugyanis az akkori külkereskedelmi ak­tívum nem a pozitív elmozdulásból követ­kezett, hanem a társadalomé rövid távon mozgósítható tartalékainak mozgósítá­sából, vagyis az adminisztratív importvisz- szafogásból, az életszínvonal drasztikus csökkentéséből. A szivacsból sikerült kipréselni az utolsó cseppeket is... A gaz­daságszerkezet érintetlenül maractt, így a gazdaságból kisajtolt többlet nem az egészséges változásokat hanem csu­pán az elavult struktúra további felszínen tartását szolgálta. Amikor kimerültek a rövid távon mozgósított tartalékok, akkor bekövetkezett a krizis, amely csak azért nem vezetett a magyar gazdaság ösz- szeomlásához, mert a Grósz-féle vezetés újra a mértéktelen külföldi eladósodás útjára lépett, és két és fél év alatt meg­duplázta az ország adósságállományát / II. Az inflációindikátor veszélyt jelez! 1989 első félévében 15% volt az inflá­ció, 1990 ugyanezen időszakában vi­szont már 33%. Holott az új kormány in­flációellenes harcot hirdetett Szavak­ban... A pénzhígulás felgyorsulása jelzi, hogy a kedvező külgazdasági mérlegalakulás mögött nincs valós eredmény a reálgaz­daságban. A struktúraváltás terén semmi sem történt, a gazdaság szekerét húzó öszvért sikerült gyorsabb ügetésre nó­gatni, de a gyorsvonatra történő átszállás még nem kezdődött meg. Tudom, hogy az Antall-kormánynak grandiózus történelmi feladatokat kell megoldania, hogy a rendszerváltás, mint formációváltás nagy türelmet kíván. Csu­pán jó lenne, ha közgazdászaink jelezné­nek, nyomnák a vészcsengőt az „érted haragszom, nem ellened” elve szellemé­ben; nehogy a felszínen megjelenő ked­vező folyamatot megint azonosítsák vala­kik a mélyrétegek meghatározó áramlá­saival. Márpedig a mélyrétegekben még mindig meghatározóak a kedvezőtlen tendenciák. Nagy veszélyt jelentene, ha most újra megjelenne a hurráoptimizmus és figyelmen kívül hagynánk az inflá­cióindikátor jelzéseit! A rendszerváltás menetéről, a tulaj­donviszonyok átalakításáról folyó viták, bár nagyon fontosak, elterelik a legfonto­sabb közgazdasági alapproblémáról a fi­gyelmet: nevezetesen, hogy elkerülhe­tetlen a radikális makrostruktúra-váltás; az elavult energia- és nyersanyagigé­nyes ipar brain-igényes iparrá, a „gyár- kéményes ipar” „fehér köpenyes” iparrá való átalakítása. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter már rámutatott arra, hogy a nyugati országokban a reprivatizálást megelőzte az ipar rendbetétele. Ez a rendbetétel pedig egyet jelentett az el­avult makrostruktúra átalakításával. Nálunk is - attól függetlenül, hogy a tu­lajdonreform tovább folyhat - kormány­zati kézivezériéssel kell nagyon rövid időn belül (maximum 2-3 év, több idő nincs!) az ágazati szintű szerkezetváltás grandiózus feladatát véghez vinni. Tovább ketyeg az adósságbomba! Maradjunk tehát annyiban, hogy az el­ső félév külgazdasági mérlegének ked­vező alakulása lélegzetvételhez juttatott bennünket kedvezőbb lehetőséget te­remtve számunkra, de nem jelentette a fényt az alagút végén. Az újabb hitelek fölvételének gátat kellene vetni. További eladósodás helyett végre valóban komo­lyan kellene venni a külföldi működő töke becsalogatását, és meg kellene vizsgálni az ezt akadályozó tényezőket, egyben radikálisan megváltoztatva azokat. Még mindig nem vesszük komolyan az adós­ságbombát! Meg akarjuk várni, amíg fel­robban? Újabb és újabb hiteleket fölven­ni azért, hogy a régebbiek kamatait fizetni tudjuk megállíthatatlan spirált eredmé­nyez. A 24. órábanVagyunk, hogy ennek gátat szabjunk. GAZDAG LÁSZLÓ Képviselőink így látják A felelősség súlya alatt A miniszterelnök által kért száz nap még nem telt le, ám a határidő vészesen kö­zeleg. A nyári szünet idején a szabadságukat töltő megyei országgyűlési képvise­lőket egy rövid, az elmúlt időszakot átfogó értékelésre kértük.- Szivünk szerint szerettük volna, ha minden sokkal gyorsabban és jobban megy, ám ha a helyzetet reálisan értékeljük, akkor azt kell mondani, hogy az alap­vető kérdésekben megfelelő döntések születtek - összegzi a parlament eddigi te­vékenységét Nyerges Tibor, aki az MDF Tolna megyei listájáról került a honatyák közé. - Hpsszadalmas előkészítő munka előzte meg a törvénykezést, így azt is, ami a végére maradt, tehát a helyhatósági választásokkal kapcsolatos törvényt. Eközben ügyelni kellett arra, hogy az ország, a gazdaság, a pénzügyi élet műkö­dőképes maradjon, s a közbiztonság is stabil legyen.- Az állampolgárok eredményeket várnak, ám eredményekre csak a törvény­kezési feladatok végrehajtása után lehet számítani. A hétköznapokban pedig várhatóan a következő költségvetési év hoz változásokat. Több fűszerüzlet, több pékség, több szolgáltatást végző kisiparos lesz, s ez versenyhelyzetet fog terem­teni. A kormányzat azok támogatására hajlandó, akik nem a gyors meggazdago­dás, hanem a tisztes megélhetés reményében vágnak bele a vállalkozásokba. A jól működő piacgazdaságokban mindenütt ez a természetes. Ugyancsak fontos kérdés a forint konvertibilitásának a megteremtése, aminek jelenleg csak az egyik oldalát érezzük az áremelések alkalmával. A folyamat következő lépéseként a kormányzat béremelésekkel kívánja szintbe hozni az ár- és bérviszonyokat.- A felelősségünk óriási, s úgy fogalmaznék, hogy ezt a helyzetet nem egy maroknyi emberre szabták, szélsőséges viszonyok közepette vagyunk kényte­lenek dolgozni. Mi, Tolna megyei képviselők a parlamenti üléseken kívül a bizottsági munka után is találkozunk egymással, nemcsak mint kormánypárti vagy ellenzéki képvi­selők, hanem mint ennek a régiónak a képviselői. A kérdések egy részében a pártállás is háttérbe szorul, mert vannak olyan fontos célok, amelyeknek jogosult­ságát még az ellenzék sem vitatja. Ez esetben szerencsésen ötvöződik a szakmai tudás és a józan emberi, politikai érték.- Jómagam, mint a kulturális bizottság tagja tevékenykedem, s talán ezért is já­rok gyakran iskolákba, kulturális intézményekbe, ám természetesen igyekszem minden meghívásnak eleget tenni. A képviselőség persze addig a legkényelme- . sebb, amíg csak egy kiállítást kell megnyitni. Mentségünkre szolgáljon, hogy egy ' új fejezetet kezdtünk el a magyar Országgyűlés történetében, s a támpontok kere­sésekor csak a szakmai-emberi tisztességünkre támaszkodhattunk. A közeljövő­ben egy újabb kihívásnak kell megfelelnünk, ugyanis az a célunk, hogy a parla­menti munka mellett a területi, politikai életben is gyakrabban legyünk választóink között, akiknek türelmét és áldozatvállalását ezúton is meg kell köszönnünk. ■ - szá -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents