Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-16 / 114. szám
Művelődési dolgozók kitüntetése Póia Károly tartott megnyitóbeszédet Hogyan kormányoz az önkormányzat? A szeptember 30-i választások nyomán megkezdődik a helyi önkormányzati rendszer hatalomgyakorlása. Az önszerveződő, demokratikus közakaratból létrejövő testületek olyan új minőséget jelentenek, amit joggal nevez a nemrég elfogadott önkormányzatokról szóló törvény a jogállamiság egyik tartópillérének. A túlközpontosított tanácsrendszernek az önkormányzati modellel történő felváltása technikailag is, személyi feltételeit tekintve is hatalmas feladat. A magyar állam- és közigazgatás szervezetét alapvetően érintő változásokról a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályán dr. Szabó Lajos főosztályvezetőtől kértünk tájékoztatást. (Folytatás a 2. oldalon.) Mi lesz a magyar-NDK szerződések sorsa? A magyar kormány sürgősen kialakítja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a sorsa hazánk és az NDK között jelenleg érvényben lévő 95 állam-, kormány-, illetve tárcaközi szerződésnek. Ezt a Külügyminisztérium illetékese közölte az MTI kérdésére, azzal kapcsolatban, hogy az NDK Külügyminisztériuma átadta a szerződések jövőjére vonatkozó javaslatait. Sárközi Péter, a nemzetközi jogi osztály munkatársa hangsúlyozta: a kétoldalú nemzetközi szerződések sorsának rendezéséta magyar fél már többször is sürgette, tekintettel a két német állam közelgő egyesülésére. Az NDK javaslata szerint a 95 egyezmény közül 68-at jegyzékváltás útján határidő előtt kellene megszüntetni, illetve az év végén automatikusan hatályon kívül helyezni. Ehhez tartozik például a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés, illetve számos gazdasági jellegű megállapodás is. Ez utóbbiak egy része minden bizonnyal államközi szintről átkerül a piaci szférába, a vállalatok hatáskörébe. Más egyezmények további érvényességét később vizsgálnák felül, ilyenek például a kettős állampolgárságról vagy a nagykövetségi épületek létesítésére szolgáló ingatlanok kérdéséről kötött szerződések. Ugyanakkor továbbra is fenntartanák a főiskolák közötti cserére, valamint a budapesti és a berlini kulturális központok tevékenységére vonatkozó megállapodásokat. A Külügyminisztérium illetékese azt is elmondta: a legutóbbi tárgyaláson a magyar fél kifejezte reményét, hogy a két német állam egyesülésével a magyarnémet szerződéses kapcsolatok nem szenvednek csorbát, s a magyar felet nem éri hátrány. Az államalapítás és az új kenyér ünnepének egyik hagyományos rendezvényén megyénkben évről évre megemlékeznek a kulturális élet azon dolgozóiról, akik kiemelkedő népművelői, valamint honismereti-helytörténeti tevékenységükkel hívják fel magukra a figyelmet. A szekszárdi régi megyeháza dísztermében tegnap egy ilyen eseménynek lehettek részesei a meghívottak. Póla Károly, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte a közművelődés kitüntetettjeit, akiknek Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke adta át az elismeréseket. A művelődési miniszter miniszteri dicséretben részesítette Bárdos Lászlónét, Szakály Község Tanácsának vb-titkárát, Györkiné Benke Margitot, A kis ország nagy napja Az ENSZ legújabb, 160. tagországa, Jechtenstein egy tekintetben sokáig rekorder lesz majd: a 28500 lakosú, 158 négyzetkilométer területű hercegség a eg parányibb a tagállamok közül. A felvé- el a tagok sorába ünnepi ajándéknak is :ekinthető: II. János Ádám, Liechtenstein jj hercege éppen az eskütételi ünnepség előtt kapott értesítést New Yorkból irról, hogy a Biztonsági Tanács egyhangúlag támogatta a kérelmet A szeptember közepén történő közgyűlési jóváhagyás már csak formalitás. II. János Ádám tehát máris erkölcsi győzelmet tudhat magáénak. Uralkodása nem a mostani beiktatási ceremóniával kezdődik: már a múlt év decemberében, apja, II. Ferenc József halála után trónra lépett - mellesleg már 1983 óta övé a végrehajtó hatalom. Ö kezdeményezte és szorgalmazta a hercegség felvételét (Folytatás a 2. oldalon.) Fúrnak az Alföldön, fúrnak a Dunántúlon A pálcás ember nyomában vizet találtak a monstrum géppel A pálcás embert egyenesen Tótvázsonyból hozták Szekszárdra, a Baranya-völgy- te, hogy vizet keressen. Szívesen jött: egyetlen kikötéssel: újságírót és fotóriportert itni sem akar, már szerepelt a tévében, és volt belőle éppen elég baja... (Folytatás a 3. oldalon.) A Grősz-iratokat is visszaadták a fácánkerti iskola tagozatvezetőjét, a szekszárdi Holló együttest, Marsai Józsefet, a zomba-szentgálszőlőhegyi fiók- könyvtár vezetőjét, Minárik Lajost, a ma- gyarkeszi téesz agronómusát, Nagy Attilát, a harci szabadidős társaság titkárát, Németh Lajosnét, a sárszentlőrinci könyvtár vezetőjét, Német Lászlót, a ma- (Folytatás a 2. oldalon.) Mit fogadott el Húszéin? A szerződés, amit Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán elfogadott, s aminek révén lehetővé vált, hogy Irak és Irán nyolc évi háború és két évig tartó „se nem béke se nem háború” állapota után rendezze kapcsolatait, eredetileg 1975-ben Bumedien, akkori algíriai elnök közvetítésével jött létre a két ország között. Sőt mi több, egyik aláírója Szaddám Húszéin, Irak akkori alelnöke volt, míg Irán részéről Mohamed Reza Pahlavi, az azóta elűzött és elhunyt iráni uralkodó látta el kézjegyével. Igaz, Szaddám Húszéin volt az is, aki öt évvel később felmondta a szerződést. Az eredeti megállapodás az 1913-as konstantinápolyi (Isztambul) jegyzőkönyv és a két ország határmegállapító bizottságainak 1914-es szóbeli megállapodása alapján határozta meg „megváltoztathatatlanul és véglegesen" az Irak és Irán közötti szárazföldi határt. A folyami határt a megállapodás a Satt-el-Arab víziút fő, hajózható medrének sodrásában jelölte ki. Szaddám Húszéin 1980. szeptember 17-én, az elnöki hatalom megszerzése (Folytatás a 2. oldalon.) A Legfőbb Ügyészség visszaszolgáltatta a Kalocsai Érseki Hivatal ötvenes években lefoglalt iratait. Grősz József egykori kalocsai érsek ellen 1951-ben büntetőeljárást folytattak, s egy házkutatás során a nyomozó szervek nagy mennyiségű iratot foglaltak le. Az akkor született ítéletet az 1990. évi XXVI. törvény megsemmisítette, s Dankó A magyar gazdaságban először kerül sor állami gazdaságok felszámolására, vagyonuk nyilvános értékesítésére - erről tájékoztatta az MTI-t Patai Tamás, a Szanáló Szervezet munkatársa. A Nyírlugosi Állami Gazdaság és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Nemrégiben egy egészen fiatal, 31 éves politikust neveztek ki az Észak-Ciprusi Török Köztársaság belügy-, idegen- forgalmi és mezőgazdasági miniszterévé. A fiatalembert „egészen véletlenül” Sertar Denktasnak hívják. A névegybeesés egyáltalán nem a véletlen műve: Sertar, Rauf Denktasnak, az egyedül Ankara által elismert ciprusi török állam elnökének a fia. Sokan - és valószínűleg nemcsak a rosszindulatú ellenfelek - azt állítják, hogy a Denktas-fiú azonkívül, hogy jó László jelenlegi kalocsai érsek kérte az elvitt egyházi iratok visszaadását. A Kalocsára visszakerült dokumentumok között hivatalos iratok, Grősz József levelei és naplója egyaránt megtalálhatók. Az iratok jó része az augusztus végéig nyitva tartó Grősz-emlékkiállitáson is megtekinthető. Bácsszőlősi Állami Gazdaság leányvállalatának pénzügyi helyzete az utóbbi időben oly mértékben romlott, hogy a rendezés immár csak felszámolással oldható meg. A nyírlugosi gazdaság felkínált induló eladási ára 761 millió forint + áfa, (Folytatás a 2. oldalon.) családba született, nem sokat tud letenni az asztalra. Maga Sertar is meglepetéssel értesült kinevezéséről, s kijelentette: „Én a sportminiszteri posztot céloztam meg, s azt is csak 1995-től”. Az utódláselőkészítő gépezet azonban beindult, s az ifjabb Denktast a hatalmon levő Nemzeti Egység Pártja ez évben sorra kerülő tanácskozásán már a szervezet főtitkári posztjára is javasolni fogják. Sertar pedig csak néhány éve - bátyja halála után - fordult a politika felé. Ko- (Folytatás a 2. oldalon.) Állami gazdaságok felszámolása Születőben a Denktas-dinasztia Kiutasították a Pravda tudósítóját Lvovból A Ivovi városi tanács vezetői - a szovjet sajtó történetében valószínűleg példátlan döntéssel - kiutasították a városból a szovjet központi pártlap, a Pravda helyi tudósítóját. Mint a Pravda szerdai számából kitűnik, a nem kommunista többségű Ivovi tanács vezetői úgy vélik: a lap munkatársa, Viktor Drozd, folyamatosan félretájékoztatja a helyi olvasókat. A nyugat-ukrajnai város tanácsa a kiutasitási döntéssel egyidejűleg javasolta az ügyészségnek, hogy indítson eljárást Drozd ellen nemzetiségi gyűlölet szítása és rémhír- terjesztés miatt. A Pravda szerint az ügy hátterében az áll, hogy a központi pártlap, illetőleg a helyi tanács lapja nem ugyanazon nézőpontból tudósított Va- gyim Bakatyin szovjet belügyminiszter néhány héttel ezelőtti Ivovi látogatásáról. A Szovjetunió helyettes főügyésze a tudósító kiutasítását diktatórikus megnyilvánulásnak minősítette és azt hangoztatta, hogy az ellentétben áll az ország új sajtótörvényével. Elmondotta ugyanakkor, hogy az eset kapcsán a főügyészségnek tiltakozást benyújtani nem áll módjában. A döntést csak egy magasabb szintű ukrán államhatalmi szerv bírálhatja felül. Az ukrán parlament elnöke az ügyet szintén antidemokratikus intézkedésnek nevezte, kijelentve, hogy „néhány Ivovi vezetőt elragadtak az érzelmei”. A Pravda szerint a többségében az ukrajnai nem kommunista, demokratikus szervezeteket, valamint az Ukrajnai Nemzeti Mozgalom (RUH) tagjait tömörítő Ivovi városi tanács lapja Bakatyin Ivovi kijelentéseinek csak azokat az elemeit rögzítette, amelyek az ukrán függetlenség eszméjét támogatják. A szovjet pártlap munkatársa ugyanerről a témáról küldött tudósításában viszont azt emelte ki, hogy a belügyminiszter a Szovjetunió egysége mellett foglalt állást és elítélte azt, hogy Nyugat-Ukrajna egyes városaiban elmozdították a köztéri Lenin-szobrokat.
