Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-16 / 114. szám

Művelődési dolgozók kitüntetése Póia Károly tartott megnyitóbeszédet Hogyan kormányoz az önkormányzat? A szeptember 30-i választások nyo­mán megkezdődik a helyi önkormányzati rendszer hatalomgyakorlása. Az önszer­veződő, demokratikus közakaratból lét­rejövő testületek olyan új minőséget je­lentenek, amit joggal nevez a nemrég el­fogadott önkormányzatokról szóló tör­vény a jogállamiság egyik tartópilléré­nek. A túlközpontosított tanácsrendszer­nek az önkormányzati modellel történő felváltása technikailag is, személyi felté­teleit tekintve is hatalmas feladat. A ma­gyar állam- és közigazgatás szervezetét alapvetően érintő változásokról a Bel­ügyminisztérium önkormányzati főosztá­lyán dr. Szabó Lajos főosztályvezetőtől kértünk tájékoztatást. (Folytatás a 2. oldalon.) Mi lesz a magyar-NDK szerződések sorsa? A magyar kormány sürgősen kialakítja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a sorsa hazánk és az NDK között jelenleg érvényben lévő 95 állam-, kor­mány-, illetve tárcaközi szerződésnek. Ezt a Külügyminisztérium illetékese kö­zölte az MTI kérdésére, azzal kapcsolat­ban, hogy az NDK Külügyminisztériuma átadta a szerződések jövőjére vonatkozó javaslatait. Sárközi Péter, a nemzetközi jogi osztály munkatársa hangsúlyozta: a kétoldalú nemzetközi szerződések sor­sának rendezéséta magyar fél már több­ször is sürgette, tekintettel a két német ál­lam közelgő egyesülésére. Az NDK javaslata szerint a 95 egyez­mény közül 68-at jegyzékváltás útján ha­táridő előtt kellene megszüntetni, illetve az év végén automatikusan hatályon kí­vül helyezni. Ehhez tartozik például a Ba­rátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés, illetve szá­mos gazdasági jellegű megállapodás is. Ez utóbbiak egy része minden bizonnyal államközi szintről átkerül a piaci szférá­ba, a vállalatok hatáskörébe. Más egyez­mények további érvényességét később vizsgálnák felül, ilyenek például a kettős állampolgárságról vagy a nagykövetségi épületek létesítésére szolgáló ingatlanok kérdéséről kötött szerződések. Ugyan­akkor továbbra is fenntartanák a főisko­lák közötti cserére, valamint a budapesti és a berlini kulturális központok tevé­kenységére vonatkozó megállapodáso­kat. A Külügyminisztérium illetékese azt is elmondta: a legutóbbi tárgyaláson a magyar fél kifejezte reményét, hogy a két német állam egyesülésével a magyar­német szerződéses kapcsolatok nem szenvednek csorbát, s a magyar felet nem éri hátrány. Az államalapítás és az új kenyér ünne­pének egyik hagyományos rendezvé­nyén megyénkben évről évre megemlé­keznek a kulturális élet azon dolgozóiról, akik kiemelkedő népművelői, valamint honismereti-helytörténeti tevékenysé­gükkel hívják fel magukra a figyelmet. A szekszárdi régi megyeháza dísztermé­ben tegnap egy ilyen eseménynek lehet­tek részesei a meghívottak. Póla Károly, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztá­lyának vezetője köszöntötte a közműve­lődés kitüntetettjeit, akiknek Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke adta át az elismeréseket. A művelődési miniszter miniszteri dicséretben részesítette Bár­dos Lászlónét, Szakály Község Tanácsá­nak vb-titkárát, Györkiné Benke Margitot, A kis ország nagy napja Az ENSZ legújabb, 160. tagországa, Jechtenstein egy tekintetben sokáig re­korder lesz majd: a 28500 lakosú, 158 négyzetkilométer területű hercegség a eg parányibb a tagállamok közül. A felvé- el a tagok sorába ünnepi ajándéknak is :ekinthető: II. János Ádám, Liechtenstein jj hercege éppen az eskütételi ünnep­ség előtt kapott értesítést New Yorkból irról, hogy a Biztonsági Tanács egyhan­gúlag támogatta a kérelmet A szeptem­ber közepén történő közgyűlési jóváha­gyás már csak formalitás. II. János Ádám tehát máris erkölcsi győzelmet tudhat magáénak. Uralkodása nem a mostani beiktatási ceremóniával kezdődik: már a múlt év decemberében, apja, II. Ferenc József halála után trónra lépett - mellesleg már 1983 óta övé a végrehajtó hatalom. Ö kezdeményezte és szorgalmazta a hercegség felvételét (Folytatás a 2. oldalon.) Fúrnak az Alföldön, fúrnak a Dunántúlon A pálcás ember nyomában vizet találtak a monstrum géppel A pálcás embert egyenesen Tótvázsonyból hozták Szekszárdra, a Baranya-völgy- te, hogy vizet keressen. Szívesen jött: egyetlen kikötéssel: újságírót és fotóriportert itni sem akar, már szerepelt a tévében, és volt belőle éppen elég baja... (Folytatás a 3. oldalon.) A Grősz-iratokat is visszaadták a fácánkerti iskola tagozatvezetőjét, a szekszárdi Holló együttest, Marsai Jó­zsefet, a zomba-szentgálszőlőhegyi fiók- könyvtár vezetőjét, Minárik Lajost, a ma- gyarkeszi téesz agronómusát, Nagy Atti­lát, a harci szabadidős társaság titkárát, Németh Lajosnét, a sárszentlőrinci könyvtár vezetőjét, Német Lászlót, a ma- (Folytatás a 2. oldalon.) Mit fogadott el Húszéin? A szerződés, amit Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán elfogadott, s aminek révén lehetővé vált, hogy Irak és Irán nyolc évi háború és két évig tartó „se nem béke se nem háború” állapota után ren­dezze kapcsolatait, eredetileg 1975-ben Bumedien, akkori algíriai elnök közvetí­tésével jött létre a két ország között. Sőt mi több, egyik aláírója Szaddám Húszéin, Irak akkori alelnöke volt, míg Irán részé­ről Mohamed Reza Pahlavi, az azóta el­űzött és elhunyt iráni uralkodó látta el kézjegyével. Igaz, Szaddám Húszéin volt az is, aki öt évvel később felmondta a szerződést. Az eredeti megállapodás az 1913-as konstantinápolyi (Isztambul) jegyző­könyv és a két ország határmegállapító bizottságainak 1914-es szóbeli megálla­podása alapján határozta meg „megvál­toztathatatlanul és véglegesen" az Irak és Irán közötti szárazföldi határt. A folyami határt a megállapodás a Satt-el-Arab víziút fő, hajózható medré­nek sodrásában jelölte ki. Szaddám Húszéin 1980. szeptember 17-én, az elnöki hatalom megszerzése (Folytatás a 2. oldalon.) A Legfőbb Ügyészség visszaszolgál­tatta a Kalocsai Érseki Hivatal ötvenes években lefoglalt iratait. Grősz József egykori kalocsai érsek ellen 1951-ben büntetőeljárást folytat­tak, s egy házkutatás során a nyomozó szervek nagy mennyiségű iratot foglaltak le. Az akkor született ítéletet az 1990. évi XXVI. törvény megsemmisítette, s Dankó A magyar gazdaságban először kerül sor állami gazdaságok felszámolására, vagyonuk nyilvános értékesítésére - er­ről tájékoztatta az MTI-t Patai Tamás, a Szanáló Szervezet munkatársa. A Nyírlugosi Állami Gazdaság és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Nemrégiben egy egészen fiatal, 31 éves politikust neveztek ki az Észak-Cip­rusi Török Köztársaság belügy-, idegen- forgalmi és mezőgazdasági miniszteré­vé. A fiatalembert „egészen véletlenül” Sertar Denktasnak hívják. A névegybe­esés egyáltalán nem a véletlen műve: Sertar, Rauf Denktasnak, az egyedül An­kara által elismert ciprusi török állam el­nökének a fia. Sokan - és valószínűleg nemcsak a rosszindulatú ellenfelek - azt állítják, hogy a Denktas-fiú azonkívül, hogy jó László jelenlegi kalocsai érsek kérte az elvitt egyházi iratok visszaadását. A Kalocsára visszakerült dokumentu­mok között hivatalos iratok, Grősz József levelei és naplója egyaránt megtalálha­tók. Az iratok jó része az augusztus vé­géig nyitva tartó Grősz-emlékkiállitáson is megtekinthető. Bácsszőlősi Állami Gazdaság leányválla­latának pénzügyi helyzete az utóbbi idő­ben oly mértékben romlott, hogy a ren­dezés immár csak felszámolással oldha­tó meg. A nyírlugosi gazdaság felkínált induló eladási ára 761 millió forint + áfa, (Folytatás a 2. oldalon.) családba született, nem sokat tud letenni az asztalra. Maga Sertar is meglepetés­sel értesült kinevezéséről, s kijelentette: „Én a sportminiszteri posztot céloztam meg, s azt is csak 1995-től”. Az utódlás­előkészítő gépezet azonban beindult, s az ifjabb Denktast a hatalmon levő Nem­zeti Egység Pártja ez évben sorra kerülő tanácskozásán már a szervezet főtitkári posztjára is javasolni fogják. Sertar pedig csak néhány éve - bátyja halála után - fordult a politika felé. Ko- (Folytatás a 2. oldalon.) Állami gazdaságok felszámolása Születőben a Denktas-dinasztia Kiutasították a Pravda tudósítóját Lvovból A Ivovi városi tanács vezetői - a szovjet sajtó történetében valószínűleg példát­lan döntéssel - kiutasították a városból a szovjet központi pártlap, a Pravda helyi tudósítóját. Mint a Pravda szerdai számából kitű­nik, a nem kommunista többségű Ivovi tanács vezetői úgy vélik: a lap munkatár­sa, Viktor Drozd, folyamatosan félretájé­koztatja a helyi olvasókat. A nyugat-uk­rajnai város tanácsa a kiutasitási döntés­sel egyidejűleg javasolta az ügyészség­nek, hogy indítson eljárást Drozd ellen nemzetiségi gyűlölet szítása és rémhír- terjesztés miatt. A Pravda szerint az ügy hátterében az áll, hogy a központi párt­lap, illetőleg a helyi tanács lapja nem ugyanazon nézőpontból tudósított Va- gyim Bakatyin szovjet belügyminiszter néhány héttel ezelőtti Ivovi látogatásáról. A Szovjetunió helyettes főügyésze a tudósító kiutasítását diktatórikus meg­nyilvánulásnak minősítette és azt han­goztatta, hogy az ellentétben áll az or­szág új sajtótörvényével. Elmondotta ugyanakkor, hogy az eset kapcsán a fő­ügyészségnek tiltakozást benyújtani nem áll módjában. A döntést csak egy magasabb szintű ukrán államhatalmi szerv bírálhatja felül. Az ukrán parlament elnöke az ügyet szintén antidemokratikus intézkedésnek nevezte, kijelentve, hogy „néhány Ivovi vezetőt elragadtak az érzelmei”. A Pravda szerint a többségében az uk­rajnai nem kommunista, demokratikus szervezeteket, valamint az Ukrajnai Nem­zeti Mozgalom (RUH) tagjait tömörítő Ivo­vi városi tanács lapja Bakatyin Ivovi kije­lentéseinek csak azokat az elemeit rögzí­tette, amelyek az ukrán függetlenség eszméjét támogatják. A szovjet pártlap munkatársa ugyanerről a témáról küldött tudósításában viszont azt emelte ki, hogy a belügyminiszter a Szovjetunió egysége mellett foglalt állást és elítélte azt, hogy Nyugat-Ukrajna egyes városaiban el­mozdították a köztéri Lenin-szobrokat.

Next

/
Thumbnails
Contents