Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-01 / 101. szám

Kalugin feljelentette Gorbacsovot Oleg Kalugin, a KGB lefokozott és ki­tüntetéseitől megfosztott tábornoka - aki a közelmúltban számos leleplező sajtó- nyilatkozatot tett a szervezet kulisszatit­kairól - a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gorbacsov ál­lamfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke ellen. A Komszomolszkaja Pravda keddi szá­mának jelentése szerint az ex vezérőr­nagy beadványában törvénytelennek íté­li azt az elnöki rendeletet, amely meg­fosztotta rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. Véleménye szerint ez az „ukáz” alkotmányellenes, sérti az Orosz- országi Föderáció BTK-jának több pa­ragrafusát. A kereset beadásával párhuzamosan egy szovjet népképviselő hasonló okok­ból levelet intézett az Alkotmányfelügyelő Bizottsághoz, kérve a törvénytelenségek kivizsgálását és a testület állásfoglalását. Az utóbbi időben a Szovjetunióban megszaporodtak a hasonló perek, ami talán jelzi, hogy lassanként kialakul a jogállam, hiszen korábban még csak el­képzelni is nehéz lett volna a párt- és ál­lami vezetőkkel való pereskedést. így például a moszkvai pártfőiskolának az SZKP-ból kilépett rektora a fővárosi párt- bizottság neki felmondó határozatát tá­madta meg peres úton, míg Anatolij Szobcsak népképviselő, Leningrád re­former tanácselnöke egy altengernagyot perelt be becsületsértésért és hitelrontá­sért. Ajogász népképviselő meg is nyerte a pert, a magáról megfeledkezett magas rangú tengerésztisztet nyilvános bocsá­natkérésre kötelezte a bíróság. Tolnán tovább maradnak? ,»Közbenső” beszélgetés a csapatkivonásról- Én irányítom a honvédség azon mun­katársait, akik a szovjet ingatlanok kiürí­tésével, átvételével, illetve a mieink lakás- gazdálkodásával, valamint környezetvé­delmi és energetikai kérdésekkel foglal­koznak - mondta Halász Csaba ezredes, a Magyar Honvédség építési és elhelye­zési főnökhelyettese, aki tegnap Tolnán járt. Az ezredes azért jött a városba, hogy találkozzon Szilák Mihály tanácselnökkel és tisztázzák: mi a szándéka a tárcának és mi a szándéka a városnak az itteni - kiürítés előtt álló - laktanyával. A beszél­getéshez később csatlakozott Toronyi István vb-titkár és Kárpáti András, a kis­gazdapárt helyi titkára is. (Folytatás a 2. oldalon.) Berlin - kicsit másként Változnak az idők, és az idővel mi is változunk. Az ókori bölcs mondás igencsak illik napjaink Berlinére, amely az utóbbi fél esztendőben olyan változásokon ment keresz­tül, hogy a tavaly itt járt látogató egyik ámulatból a másikba esik. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy törvénytervezet nyomában Kényszerprivatizáció Csak a bizonytalanság biztos Sok szó esett az utóbbi napokban a tö­megkommunikációban a kis létszámú kereskedelmi és vendéglátóegységekre vonatkozó privatizációs törvénytervezet­ről, hiszen a régóta vajúdó kérdés most került a kormány elé, majd parlamenti vi­ta következik. Kényszerprivatizációról van szó, hi­szen a törvénytervezet kötelezően előírja a kereskedelmi vállalatok számára, hogy a 10 főnél nem nagyobb dolgozói létszá­mú üzleteiket nyilvános versenytárgyalá­son eladásra kínálják fel. (Folytatás a 3. oldalon.) Ideiglenes határátkelőhelyek A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságától kapott tájékoztatás sze­rint az idegenforgalom és a turizmus előse­gítése érdekében a magyar és az osztrák vámigazgatás vezetői - kifejezetten ma­gyar kérésre - megállapodtak abban, hogy augusztus 1-jével megnyitják a Fertőd- Pamhagen, valamint a Fertőrákos-Mör- bisch ideiglenes határátkelőhelyet. A két átkelő lehetővé teszi, hogy gyalogosok és kerékpárosok körüljárhassák a Fertő tavat. Az ideiglenes átkelőket csak azok az állam­polgárok használhatják, akik mindkét or­szágba vízummentesen utazhatnak be. A megállapodások alapján lehetőség nyílt arra is, hogy magyar illetve osztrák te­rületről egyaránt megközelíthessék a turis­ták az írottkői kilátót. Az ideiglenes átkelők október 15-ig használhatók naponta 8 és 20 óra között. A magyar és az osztrák partnerek továb­bi tárgyalásokat folytatnak újabb határállo­mások létesítéséről a közös határszaka­szon. Kutya meleg van Ezt a hőséget - tegnap délben Szekszárdon 35 fokot mutatott a hőmérő higanyszála - még a hűséges négylábú sem bírja. Ott keres enyhülést, ahol talál, s ha másutt nem, a Prométheusz park szökőkút­jának a medencéjében. A legkisebbek is előszeretettel vesznek egy- egy lábfürdőt ugyanitt, s talán közben eszükbe sem jut az időszerű szállóige: vízparton vagy attól távol, egyaránt nyakig benne vagyunk a vízben. Kevesebb kenyérgabonát vettek át eddig Javában tart a kalászos gabona beta­karítása; a gabonaipar eddig a szoká­sosnál kevesebb búzát vett át a terme­lőktől. Nem arról van szó, hogy akadozik az átvétel - a szállítmányokat a legtöbb helyen folyamatosan fogadják a gabo­naipari szakemberek más okokkal ma­gyarázzák, hogy a termelők részéről né­mi visszatartási tendencia érződik. A termelők továbbra is bizonytalan­ságban vannak afelől, hogy milyen lesz az idei termés exportszubvenciója, a ke­retszámok ugyan hozzávetőleg ismere­tesek, azonban a részletekről nincsen tu­domásuk a gazdaságok vezetőinek. Márpedig addig, amíg a kérdést végérvé­nyesen rendező ismeretek birtokába nem jutnak, addig a végső döntéseket, értelemszerűen, csak vonakodva és megkésve hozzák meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Bolgár-jugoszláv incidens Ajugoszlávok diplomata útlevéllel sem engedték be az országba azt a bolgár delegációt, amely a nyolcvanhét évvel ezelőtti preobrazsnszki felkelés évfordu­lója alkalmából Skopjéban meg akarta koszorúzni Goce Delcsevnek, a felkelés hősének síremlékét. A delegációt Ginju Ganev parlamenti elnökhelyettes vezet­te, tagja volt Petar Dertliev képviselő, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsé­gének elnökjelöltje és Petar Konsztanti- nov író. A bolgár külügyminisztérium tiltakozott a „precedens nélkül álló lépés miatt, amely nem segíti elő a két ország kap­csolatainak fejlődését”. A Duma szocialista lap keddi számá­ban Petar Dertliev szociáldemokrata ve­zető, a tervezett küldöttség tagja azt írta:- Macedóniai bolgárok leszármazottja­ként nem fogadhatom el, hogy ne láto­gassam meg azt a helyet, ahol nagy­apáim születtek, és hogy ne tiszteleghes­sek egy bolgár nemzeti hős előtt... Szerinte ez az emberi jogok chartájá­nak megsértése olyan körülmények kö­zött, amikor a két ország polgárainak még vízum sem kell a kölcsönös utazás­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents