Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-09 / 81. szám

1990. július 9. NÉPÚJSÁG 3 Ha fordul a kocka Hogyan hozhatjuk helyzetbe önmagunkat? Figyelmesen nézem egyik politiku­sunk mozdulatait, arckifejezését, annál is inkább, mert még mielőtt magas pozí­cióba került, feltűnt: soha nem néz a sze­mébe annak, akivel beszél, s ha ül bár­sonyszékében, állát állandóan a kézfejé­re támasztja. Nosza hát elövettem Allen Pease: Testbeszéd cimü kötetét, amely magyarázatot ad testtartásunkra, em­berismeretre tanít, arra, hogyan olvas­sunk a testtartás, a gesztus bonyolult közlésrendszeréből. Nos hát: a könyv szerint ha valaki nem néz a beszélgető- partnere szemébe, az bizalmatlanságot fejez ki, idegességet és félelmet. Az arcra helyezett kéz, az arc oldalán felfelé irá­nyított mutatóujjal, miközben egy másik ujj a szájat takarja, a hüvelykujj pedig az állat alátámasztja a kritikusan figyelő ember sajátságos mozdulata. Miután kibogoztam végre, hogy miféle ember lehet ez a politikus, képzeletbeli pelyhet kezdtem szedegetni a ruhámról, miközben a padlót néztem. Ez meg a nemtetszés legbiztosabb jéle. Szóval: figyelni kell magunkra, arra, hogyan viselkedünk, mert másnak is van szeme, amivel lát is. Különösen fontos ez, ha például állást keresünk, állást vál­toztatunk. Mertmindgyakrabban hallani: a szakmai tudás önmagában semmi, az embernek tudnia kell eladni, vagyis hely­zetbe hozni önmagát. Nem mindegy tud­niillik, milyen külsővel, milyen öltözékben jelenünk meg leendő főnökünk előtt, nem mindegy hogyan ülünk, és nézünk. Az ember legyen határozott, de visszafo­gott és szerény - hangzik a leggyakoribb jó tanács. Az öltözködéshez a szaklapok divattanáccsal is szolgálnak, egy ilyen­ből tudom: a menedzser ha városnézés­re indul üzleti partnerével, viselhet fekete farmert élénk színű, feliratos pólópuló­verrel, de nagyon vigyázzon mi van rá kiírva. Tényleg: hogyan festene egy úriem­ber, ha laza programján, miközben rója a kisváros utcáit, izmos mellén a követke­ző felirat éktelenkednék: I love you... íz­léstelen és pocsék viselet. Az utóbbi időben mind több vállalko­zás alakult ahol meglehetősen borsos áron megtanítanak bennünket például arra: hogyan kell önéletrajzot írni, tár­gyalni, felvételi beszélgetésen viselked­ni, képviselni saját érdekeinket, vagyis eladni magunkat a munkaerőpiacon. Mert hát a karrierépítés nem csak abból áll, hogy kijárjuk az iskoláinkat, hanem el kell sajátítanunk a pszichológiai fogáso­kat is. Ezek a vállalkozások segítenek abban, hogy egyáltalán el tudjuk dönte­ni: alkalmasak vagyunk-e, vagy sem a pályázatban leírt munkakör betöltésé­hez, az állás megfelel-e emberi, és szak­mai igényeinknek. Hát, a fene se tudja: ha valaki nem képes önmaga eldönteni, hogy alkalmas-e vagy sem egy adott szakterület ellátására, vagy irányítására, jobb is ha ilyen szervezethez fordul. Hisz ki ne találkozna még ma is olyan harma­dik-negyedik vonalba tartozó szakem­berrel, aki szentül meg van győződve ar­ról, hogy ő, és csakis ő lehet az első számú ember és vezető. Nem kevés az olyan ambiciózus, ala­postudással rendelkező kollektívák szá­ma, amelyeknek a gazdasági eredmé­nyessége mégis elmarad az elvárható szinthez képest. Nem találják a helyüket, nem értenek szót a kollégáikkal, veze­tőikkel, egyszóval nem érzikjól magukat. Hányán, de hányán követelnek fizetés- emelést, elismerést, dicséretet a gyen­gébb teljesítményű és képességű em­berek közül, egyszerűen azért, mert nem tudják hol ^íelyük, nem ismerik saját ér­téküket, va^ értéktelenségüket, s mert nem értik, hogy a jobb fizetést, az elisme­rést nem kicsikarni kell, hanem kiérde­melni, ilyenkor viszont minden kérés nél­kül is adni szokás. A helyes viselkedés módját, kultúráját meg lehet tanulni, nem nagy ördöngös­ség: jó megfigyelőképesség, ízlés, és legalább alapfokú műveltség szükségel­tetik ehhez. Ha tehát fordul a kocka, s új munkahely után kell néznünk, nem árt, ha tudjuk: természetesen, kulturáltan és intelligensen kell viselkednünk. Álarcot felvenni nem érdemes, hiszelőbb-utóbb minden kiderül, mert önmagát az ember megtagadni úgysem képes. S lehetőleg ne próbálkozzunk olyan munkahellyel, amely jóval meghaladja a szakmai és emberi képességeinket Ha ezt tesszük netán pallérozatlan, faragatlan fráternek tartanak bennünket, s a felvételi beszél­getésen a szemüvege fölött kezd ben­nünket kémlelni az, aki meghallgat min­ket. Ennek is van jelentése, mégpedig a következő: kritikusan ítélkeznek fölöt­tünk... D. VARGA MÁRTA Vasbolt a strandon Az ötletdús bátaszéki vállalkozó (Folytatás az 1. oldalról.) A panaszkodók „az ennyiért nem lehet csinálni, nem éri meg” között vannak a közfürdőket, strandokat üzemeltető cégek is. A gunarasi gyógyfürdő fedett részén nemrég leszakadt a mennyezet, a megyei strandok üzemeltetése ráfizetéses, nincs pénz a rekonstrukciókra, mondja az üze­meltető, a Tolna Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat. A megyei tanács éppen leg­utóbbi ülésén szavazott meg pár millió fo­rintot a megyei strandok veszteségeinek fi­nanszírozására. Szóval, kész csőd a fürdők üzemeltetése, az illetékesek szerint. És akkor tessék. Bátaszéken egy kisipa­ros kibérli a községi strandfürdőt. Mond­hatnánk, hogy úgy kell neki, majd tönkre­megy, mit akar ez a Dózsa Pál János egy rossz strandfürdővel, víz-, gáz- és közpon­tifűtés-szerelő létére. Strand árukapcsolással- Nem akartam én a strandot - tiltakozik a bátaszéki vállalkozó -, „árukapcsolás­ként” jutottam hozzá. A strand területén lé­vő, 15 éve nem használt kádfürdő épületét akartam kibérelni vas-műszaki üzletnek, de nem adta a vízmű, csak a stranddal együtt. A romos, omladozó épület állami tulaj­don, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében van, a strandfürdővel együtt, de a helyi tanács felügyelete alá tar­tozik. Dózsa Pál Jánosnak határozott el­képzelése volt az épülettel kapcsolatban, a vízmű vállalatnak nem. Húzták, halasztották a dolgot, nekik nem volt sürgős a bérbe adás, a két fiával együtt dolgozó kisiparos­nak annál inkább.- Olvastam a kisiparos újságban, hogy lehetőség van az ipar mellett üzlet nyitására is ugyanabban a szakmában - mondja Dó­zsa úr. - Mivel eddig is be kellett szereznem az anyagokat, ha dolgozni akartam, a fele munkaidőm ezzel telt el, hát gondoltam, nyitok egy üzletet, így közvetlenül a gyártó cégtől rendelhetem az árut, olcsóbb le­szek, mint a konkurencia. Dózsa Pál realista, a tárgyalások során látta, hogy vagy „viszi” a strandot, vagy nem lesz az üzletből semmi sem.- Gondoltam, meg lehet oldani valahogy, nem igaz, hogy ennek a strandnak ráfizeté­sesnek kell lennie - magyarázza. - Kibérel­tem az egész komplexumot három évre. Abban ugyan nehezen akartam beletörőd­ni, hogy a bérleti díj fejében csak üres úszómedencét kapok, a vízért meg fizethe­tek hetenként plusz hatezer forintot, ha fel­töltöm, de nem volt mit tenni, vagy így kaptam meg, vagy sehogy. Ki támogatja a kisvállalkozókat? Nem volt elég a sok huzavona, tetejébe még a felesége is begurult.- Nem volt eddig semmi bajunk - mond­ta az asszony -, most erre a romhalmazra költöd a nehezen megtakarított pénzünket. Dózsáné tévedett, az épület felújítására nemcsak a félrerakott pénz ment rá, hanem még rövid lejáratú hitelt is fel kellett venni.- Elhittem, hogy támogatják a kisvállal­kozókat - mondja a bátaszéki „Petrenkó” -, ezért megpályáztam egy alapítványt, más­fél millió forint kedvezményes kamatozású kölcsönt szerettem volna kapni a felújítás­hoz, mivel lakossági szolgáltatást végzek. Elutasítottak. Eddig 600 ezer forintot költöt­tem már a helyreállítási munkákra. Ráadá­sul, hogy az üzletben megfelelő árukészlet legyen, ahhoz még kell pár százezer forint. Az egykori kádfürdő falai hófehérre fest­ve, az ajtók, ablakok frissen mázolva, a ko­pott betonon piros műanyagboritás. A pol­cokon egységcsomagok, gáz-, vízszere­léshez, az üzlet másik felében villany-, gáz­kályhák, fürdőszoba-berendezések, radiá­torok. A falon egy bajai kisiparos hűtőládá­kat hirdet.- Fölajánlottam az ismerős kisvállalko­zóknak, tegyenek ki ide plakátokat, hirdes­sék az árujukat - mondja Dózsa Pál, majd hozzáteszi, hogy aki nála 5 ezer forinton fe­lül vásárol, annak tíz kilométeres körzetben ingyen házhoz szállítja az árut. Persze csak zárás után, mert hogy a tulaj maga végzi ezt a szolgáltatást, erre külön alkalmazottja nincs. Önmagán és nyugdíjas feleségén kívül négy embert foglalkoztat, ennyien lát­ják el az üzlet és a strand kiszolgálását és a strand felügyeletét. Az utóbbira szigorú Kö­jál-előírások vonatkoznak, az egy pénztá­roson kívül kötelező alkalmazni egy me­denceőrt és egy vizsgázott fürdőmestert is. Ötletek minden mennyiségben A strandfürdő területén szépen nyírt gyep, tíz méterenként szemeteskosár, min­den rendezett. Az öltöző, WC patyolattiszta, frissen felújított. A medencében kristály- tiszta a víz.- Van a Köjálnak egy találmánya a hideg víz algásodásának a megakadályozására- mondja a bérlő. - Szerződést kötünk a napokban, itt fogják kipróbálni a berende­zést. Dózsa úr kifogyhatatlan az ötleteiből. A vas-műszaki üzletben ingyenes tanácso­kat kaphat az építkező, de ha szüksége van, kaphat megbízható szervezőt, kivitele­zőt is. A strand területén lévő büfét kiadta a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat­nak. Egy kikötés volt mindössze, széles áruválaszték legyen és alacsony árak. A büfé az utcára is árul, aki csak egy hideg sört akar, annak nem kell ezért strandbelé­pőt váltania. Bent most alakítják ki a kert­helyiséget, a székek már megérkeztek. A kőpavilont, ahol régen volt a büfé, egy hely­béli csemegekukoricát termelő polgárnak adta ki Dózsa Pál, azzal a feltétellel, hogy az általa magántermelőktől szerzett dinnyét is itt értékesítse a bérlő. Jövőre lesz fagyizó is, már folynak a tárgyalások ez ügyben. Asz­talitenisz-asztalt már állítottak, a tekepálya tervben van. A gyerekpancsolóhoz a mű­anyag csúszdát már megrendelték. De vet­tek játékokat, sporteszközöket is, amiket a pénztárnál lehet kibérelni. A fürdőmeden­ce melletti szabadtéri színpadon a művelő­dési házzal kötött megállapodás értelmé­ben programokat szerveznek. Volt már ze­nés vidám vízijáték, lesz kabarémüsor és nosztalgiaest. Meg persze minden hét vé­gén diszkó. Felléphetnek itt mindazok, akik vállalják, hogy nem fix fellépési dijat kap­nak, hanem a bevétel egyharmadát. Lehet­ne még a szomszédos senki földjén kem­pinget is kialakítani - mondja Dózsa úr.- Hogy mindez kell a helybélieknek azt bizonyítja, hogy a múlt szombaton 423 strandbelépőt adtak el. Persze a nyitva tartás alkalmazkodik az igényekhez. Az ed­digi délelőtti-délutáni nyitva tartás helyett csak délben nyitnak ki, de ezzel szemben este fél tízig üzemelnek. A hétvégékre a ze­nés programok miatt szeretnének éjfélig tartó nyitva tartási engedélyt szerezni. Itt van Amerika?- Ha annyi pénzt megkeresek, mint ed­dig, ráadásul a fiaimat is ellátom anyaggal, akik maradtak továbbra is víz-, gáz- és köz­pontifűtés-szerelő kisiparosok, akkor már megérte csinálnom - halljuk az összeg­zést - Meg aztán úgy gondolom, a vevő ak­kor lesz megelégedett, ha megkapta amit akart, mert olyan kiszolgálást tudok nyújta­ni, amit én kisiparosként mindig is szeret­tem volna, de soha nem kaptam meg. F. Kováts Éva Fotó: Gottvald Károly Megkérdeztük Miért változtaQák meg a gázcseretelepek üzemeltetésének rendjét? Majd minden kistelepülés határában van egy körülkerített pb-gázpalackcse- re-telep, ahol a lakosság kiürült gázpa­lackját meghatározott időpontokban cserélheti. Megyénkben ezeket a telepe­ket a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Válla­lat üzemelteti oly módon, hogy egy sze­mélyt alkalmaz fő- vagy mellékállásban, havi fix bérért, aki a cseréket elvégzi. A napokban megkeresett bennünket Fehér Kálmán, a regölyi tanács elnöke és elpanaszolta, hogy ezt a bevált módszert akarja a Ddgáz oly módon megváltoztat­ni, hogy július elsejével felmond az alkal­mazottainak és ezután bizománybán, pa­lackonként 3 forintért fogják a cserét le­bonyolítani. A nyitva tartási időt az eddigi napi 4 óráról félórára akarják csökkente­ni. A falu lakossága fel van háborodva, a tanácselnök szintén.- Az új önkormányzati törvénytervezet­ben is szerepel a szolgáltatások színvo­nalának a fenntartása, ezt számon is ké­rik tőlünk. Csakhogy itt anarchia van, senki nem tud semmit tenni -, mondja Fehér Kálmán. - A gázszolgáltató vállalat képviselője, Kamarás Miklós egyszerűen bejelentette ezt mint tényt, mi meg tehe­tetlenek vagyunk. Monopolhelyzetben vannak, saját hasznukon kívül mással nem törődnek. Nincs itt piaci helyzet, más nem fog nekünk pb-gázt szállítani. Ez szolgáltatási visszaesést jelent, ahe­lyett, hogy javulna a falun élő emberek helyzete, inkább romlik. A megyei tanács illetékeseinek már jeleztük a problémát, de nincs intézkedési jogkörük, tehetetle­Az üggyel kapcsolatban megkerestük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, véleményüket kérve.- A gázcseretelepek nyitva tartási ide­jébe nekünk semmi beleszólásunk nincs- mondta Mayer Jánosné csoportvezető.- Ezt a helyi tanáccsal kell egyeztetnie a gázszolgáltató vállalatnak. Én bejelentés szintjén tudok a dologról, mivel több helyi tanácstól megkerestek már ezzel a prob­lémával. Kamarás Miklós úgy tájékozta­tott, hogy ezt a kérdést július 15-ig min­den érintett település vezetőivel egyez­tetni fogja. Hogy a lakossági ellátásban feszültségek lesznek emiatt, az biztos. Mi semmit nem tudunk tenni, a helyi tanácsi vezetőkön múlik, mennyire tudják érvé­nyesíteni a lokális érdekeket. *- Vállalatunknak ráfizetéses tevékeny­sége volt főállásban foglalkoztatni a cse­retelep-kezelőket, csak vitték a pénzt - nyilatkozta Kamarás Miklós a Dél-du­nántúli Gázszolgáltató Vállalat Tolna Me­gyei Üzemigazgatóságának dolgozója. Nem bocsátjuk el ezeket az embereket, hanem az eddigi fix fizetés helyett bizo­mányi szerződési rendszerben alkal­mazzuk őket, minden eladott palack után három forintot fognak kapni. Nyolc kiste­lepülésen, Fácánkert, Bogyiszló, Regöly, Szakály, Tevel, Mözs, Báta és Felsőnyé­ken fogjuk július 16-tól így értékesíteni a pb-palackokat.- Ki fogja így vállalni a pb-gázpalackok cseréjének intézését, hiszen ezek kiste­lepülések, van ahol naponta mindössze egy-két gázpalackot cserélnek. Tíz-húsz forintért kinek éri meg ezt elvállalni?- Főállásban bizonyára nem éri meg, de másodállásként igen. Tevelen például az eddigi cseretelep-kezelő a postánál helyezkedett el, az ottani munkája mellett fogja továbbra is a palackok cseréjét in­tézni.- A nagyobb településeken, mint pél­dául Tamásiban ma is főállású cserete­lep-kezelők vannak. Mi ennek az oka?- Az ő munkaidejük ki van töltve, ezen­kívül tervbe vettük, hogy Tamásiban, Pakson és Bonyhádon tranzittelepet ho­zunk létre. A jövőben konténeres szállí­tás lesz, a kijelölt lerakodó telepekről fogják tovább szállítani a gázpalackokat, ezeken a helyeken azért nem változtatjuk meg az eddigi rendet. Egyébként a me­gyében 112 faluban foglalkoztatunk cse­retelep-kezelőket, és mindegyiket bizo­mányosi rendszerben. Szerintem ez nem hátrányos az ott lakóknak. Az igaz, hogy a mi feladatunk a kistelepülések zavarta­lan ellátása pb-gázzal, de ez nem jelenti azt, hogy mindezt ráfizetéssel kell végez­nünk. - f. k. é. ­A világ legnagyobb szárnyashajója Cherbourg, Franciaország. Vízre bocsátották 1990. július 2-án az „Agnes 200” nevű szárnyashajót az északnyugat-franciaországi hajógyár dokkjában. A katamarán ha­jó óránkénti 40 csomós sebességgel képes haladni a viharos tengeren.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents