Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-09 / 81. szám

I. évfolyam, 81. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. július 9., HÉTFŐ Elkezdődött a X. Duna Menti Folklórfesztivál Sárköz ünneplőben Decsen, a templomkertben „ Tapadj hazádhoz és egész szíveddel Ragadd meg, el ne engedd drága földed Itt él erőd erős gyökzete." (Schiller) Tizedik alkalommal kerül megrende­zésre hazánkban a Duna mentén élők folklórfesztiválja, melynek rendezvé­nyein a Kárpát-medencében élő népek fiai bemutatják lassan feledésbe menő népviseletüket, dalaikat, táncaikat, szo­kásaikat. Megyénk később kapcsolódott a ren­dezők közé - ötödik alkalommal lesz Szekszárd fesztiválváros - de a megye- székhely és a sárközi falvakban megren­dezett programjaival máris jelentős he­lyet vívott ki magának. Vasárnap, mintegy a fesztivál nyitá­nyaként ünnepi istentiszteletek voltak a falvak református templomaiban. Azért ott, mert mint Garay Jánosi 833-ban Sár­közről írt tanulmányában feljegyezte: „A Sárköziek kizárólag magyarok s Kálvin vallását követők”. A térség egyedülállóan gazdag nép­rajzi anyagát kiállításokon mutatják be. Szekszárdon, a Babits Mihály művelődé­si központ kamaratermében magántulaj­donban lévő paraszti szőttesekből nyílt kiállítás vasárnap délelőtt. A különböző tájegységek szőtteseinek bemutatója reprezentálja, hogy milyen gazdag ha­gyományokkal rendelkezik Tolna ezen a téren is. (Folytatás az 1. oldalról.) Megemlékezések Jugoszláviában Jugoszláviában vasárnap több helyütt megemlékeztek a II. világháború alatt és után kivégzett áldozatokról. Szlovéniában megbékélési ünnepet tartottak Kocevje helységben az egyik tö­megsimái. Az ünnepségen - amelyen mintegy húszezren vettek részt - gyász­misét és jelképes temetést tartottak azok emlékére, akik a világháború utáni vé­rengzésekben vesztették életüket. A megbékélési szertartáson részt vett Aloj- zi Sustar ljubljanai érsek és Milan Kucan szlovén elnök is. Megemlékezés színhelye volt vasár­nap a horvátországi Sosice falu is, ahol a II. világháború után tömegesen temették el a törvénytelen bosszúakciók áldoza­tait - sorkatonákat, az usztasa ifjúsági szervezet kiskorú tagjait és apácákat. A sosicei megemlékezést az emberi jogok védelmére alakult horvát szervezet kez­deményezte. A sosicei tömegsírt a na­pokban tárta fel a Vjesnik című zágrábi lap kutatócsoportja, s hosszú cikket kö­zölt a világháború utáni sötét esemé­nyekről. A zágrábi törvényhozás vizsgálóbizott­ságot hozott létre, hogy tisztázza: milyen körülmények között vesztették életüket a bevonuló partizánosztagok áldozatai. Az újvidéki Magyar Szó vasárnap Gor- dos Jenő svájci emigráns levelét közli a Vajdaságban a II. világháború után elkö­vetett tömegmészárlásokról. A levélben azt hangsúlyozza, hogy a Vajdaságban elmaradt a világháború utáni események dokumentálása. Utal arra, hogy az újvi­déki vérengzésért felelős katonai vezető­ket kivégezték, de a másik oldal tömeg­gyilkosairól keveset tudni. A levél szerint a Vajdaságban 1944 őszén minden bíró­sági eljárás nélkül húszezer magyart vé­geztek ki, többnyire bestiálisán, s tömeg­sírjuk helyét is sokan ismerik, Zentán és Péterrévén is, ahol az ötvenes években a tiszai partszakaszon beomlott egy tö­megsír és a felszínre kerültek a csontok. Szerbiában szombaton a népfelkelés napjára emlékeztek, s a központi ünnep­ségen, a Krupanj melletti Béla Crkván több ezren vettek részt. Balatonöszödön ülésezett a kormány Kétnapos munkaülést tartott a kormány a hét végén Balatonöszödön - tájékoztatta az MTI-t szombaton László Balázs kormányszóvivő. A Minisztertanács üdülőjében ezúttal először gyűlt össze valamennyi miniszter, politikai és közigazgatási államtitkár. A találkozón Antall József miniszterelnök elnökletével megvitatták a kormány szer­vezetével, munkastílusával összefüggő kérdéseket, véleményt cseréltek a koalíciós kormány politikája összehangolásának, a tárcák közti együttműködés, a parlamenttel való kapcsolattartás hatékonyabbá tételének módszereiről. Szó esett a kormánypoliti­ka több időszerű kérdéséről, a miniszterek beszámoltak tárcájuk belső átalakításának menetéről. Megvitatták a gazdasági kabinet munkájának jobb összehangolását. MONDIALE ’90 Világbajnok: 11-es góllal az NSZK NSZK-Argentína 1-0 (O-O) Vasárnap este a római Olimpiai sta­dionban 73 ezer néző előtt lejátszották az 1990. évi világbajnoki döntőt. A két csa­pat a következő összeállításban lépett pályára: Argentína: Goycochea - Simon - Ser- rizuela, Ruggeri - Sensini, Basualdo, Burruchaga, Troglio, Lorenzo - Marado­na, Dezotti. NSZK: lllgner - Augenthaler - Buch- wald, Kohler - Berthold, Hássler, Litt- barski, Matthäus, Brehme - Völler, Klins­mann. Játékvezető: Edgaro Codesal Mendez (mexikói). A Mondiale utolsó összecsapása nagy csatát hozott, s egyik csapat sem mert igazán kockáztatni. A 3. percben Völler egy belőtt labda útjába vetette magát, de nem talált a hálóba. Nem sokkal később Littbarskival szemben követtek el sza­bálytalanságot 18 méterre Goycochea kapujától. A sértett Brehme elé gurította a labdát, aki viszont a sorfalba lőtt. A 12. percben újra Littbarski következett, ezút­tal 22 méterről bombázott a kapu fölé. Mezőnyfölényben játszottak a nyugat­németek, de a jól védekező argentinok­kal szemben nem tudtak mit kezdeni. Elöl Völlernek volt legtöbb lehetősége a gól­szerzésre, de ő sem került igazán nagy helyzetbe. A 19. percben a tizenhatoson belül kapott jó labdát, de a lövés helyett a cselt választotta, így viszont nem lehetett eredményes. A 23. percben újra az AS Róma csatára következett, ekkor előre­vetődve, 8 méterről fejelt fölé. Továbbra is az argentin térfélen járat­ták a labdát, a dél-amerikaiak szívósan védekeztek, de úgy tűnt, nem is tehettek mást, mivel a két sárga lap miatt eltiltott Caniggia nélkül csatársoruk igencsak meggyengült. A 38. percben Maradona jutott szabadrúgáshoz, 17 méterről azonban fölé lőtt. A félidő hátralévő per­ceiben egyik csapat sem vezetett veszé­lyes akciót. Szünet után a 49. percben Berthold közelről a léc fölé fejelte a szabadrúgás­ból beívelt labdát, majd Völler hibázott nagy helyzetben. Támadott, szinte egy- kapuzott az NSZK csapata. Augenthaller már a kapus mellett is elhúzta a labdát, de végül a csereként beállt Monzon a gólvonalról mentett. Egy óra elteltével egyre keményedett a játék, ennek követ­keztében Monzont kiállította a bíró. A 85. percben Matthäus indította Völlert, akit a 16-oson belül buktattak, 11 -es. A bünte­tőt Brehme értékesítette. 1 -0. A véghajrá pillanataiban Dezottit is kiállította a bíró. Gerbovits Jenő nyilatkozata a gabonaárakról Megkezdődött a gabona aratása, de a fel- vásárlási árak vonatkozásában, pontosan afe­lől: lesz-e áremelés, a termelők még mindig bi­zonytalanságban vannak. A kérdésről Gerbo­vits Jenő tárca nélküli miniszter nyilatkozott az MTI-nek. Elmondotta: felső szintű egyezteté­sek folynak. Az eddigiek szerint a felvásárlási ár emelésére számítani nem lehet, viszont újabb fejlemény, hogy plusz-mínusz 10 száza­lékos áreltérést lehet alkalmazni, és ez föltét­lenül kedvező a termelők szempontjából, mi­vel a minőséget ily módon jobban lehet ellen­tételezni. Amennyiben az alapárra a 10 száza­lékot „ráteszik”, akkor a gabonatermelők kö­vetelése lényegében teljesül, ám végső dön­tés az ügyben még nincs. Az exporttámogatás is vitatott kérdés, ennek mértékéről a miniszter elmondotta, hogy az 130 százalék. Erre feltét­lenül szükség van, mivel a hazai gabonafor­galmazásban és a termelőszövetkezeti gaz­dálkodásban egyaránt bukás következne be akkor, ha a keleti exportot, amely államközi szerződések alapján zajlik, nem segítené a preferencia. A felvásárlásoknál használt váltóról is foly­nak további tárgyalások. Gerbovits Jenő azt erősítette meg: igyekeznek elérni, hogy ez a pénzügyi tranzakció ne csak a mezőgazda­ságban honosodjék meg, terjesszék ki más te­rületekre is, és osszák el arányosan használa­tát, mivel az agrárágazatban joggal nehezmé­nyezik, hogy a váltó aránya túlágosan nagy a készpénzfizetésekkel szemben. Az eddigi „váltó”-tárgyalások egyebek között a Pénz­ügyminisztériummal, várhatóan sikeresek lesznek, ami a gabonatermelők és a gabona­ipar szempontjából egyaránt jobb helyzetet jelent. W Vasbolt a strandon Az ötletdús bátaszéki ■■■■■»■■■HB vállalkozó Hogy a privatizáció szükséges, az sen­ki előtt nem lehet kétséges. Elég, ha csak azokra a csőd szélén tántorgó vendéglá­tóegységekre gondolunk, melyek mi­helyt szerződéses üzletté lépnek elő, má­ris nyereségessé válnak, de folytathat­nánk a sort szembeállítva az állami épí­tőipart a kisiparos kőművesekkel. (Folytatás a 3. oldalon.) „A kádfürdőben” mutatós bolt, a medencében tiszta víz

Next

/
Thumbnails
Contents