Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-31 / 100. szám

1990. július 31.

Képújság 5

A termőföldtulajdon rendezésének

egyes kérdéseiről

(Tervezet!)

1. §

A törvény hatálya kiterjed arra a termőföldre, amely:

a) állami és szövetkezeti tulajdonban van,'

b) 1978. március 1. napját követően mezőgazdasági nagyüzem vagyoni hozzájárulásaként gazdasági társaság - kivéve a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokat - tulajdonába került.

2. §

E törvény alapján kérelemre termőföld-tulajdont szerezhet az a belföldi természetes személy vagy szervezet, aki (amely):

a) mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíjasa (a továbbiakban együtt: igénylő);

b) akinek termőföldtulajdonát 1947. december 31. napját követően- földfelajánlás, vagy- földrendezés, vagy- földmegváltás címén, kivéve az 1967. évi IV. törvény alapján kisajátítási áron megváltott területet, vagy- az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény illetve az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény hatálya alá tartoznak, amennyiben termőföldtulajdonukat a semmissé nyilvánított büntető ítélettel, vagy- kártalanítás nélkül, vagy aránytalanul alacsony ellenérték fejében állam- igazgatási intézkedéssel, ide nem értve a kisajátítást, és a közút céljára történő igénybevételt

vonták le. (A továbbiakban együtt: eredeti tulajdonos)

c) a b) pontban megjelölt tulajdonos örököse (a továbbiakban: örökös)

d) azok a mezőgazdasági tevékenység folytatására vagy elősegítésére létrejött szervezetek (legeltetési bizottságok, erdöbirtokosságok, tejszövetkezetek stb.), amelyek termőföldtulajdonát 1947. december 31 -et követően jogtalanul vonták el. (A továbbiakban együtt: megszűnt szervezetek.)

3. §

(1) Az igénylő (2. § a) pont) az alábbi feltételek megléte esetén - a (2) bekezdésben meghatározott térítés ellenében - szerezhet egy hektár ötezer négyzet- méter tulajdont:

a) tagsági viszonya illetőleg munkaviszonya 1987. decembe 31. napján már fennállt, vagy ezt követően létesítette első tagsági vagy munkaviszonyát, feltéve, ha a tagsági viszony létesítését megelőzően sem állt munkaviszonyban és,

b) termőföldtulajdonnal nem rendelkezik, illetőleg tulajdona az említett mértéket nem éri el és,

c) munkáját túlnyomórészt a mezőgazdasági nagyüzem mezőgazdasági alap- tevékenységében végzi, vagy

d) munkáját nem, vagy túlnyomórészt nem a mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenységében végzi, de a mezőgazda- sági nagyüzem gazdálkodási területével érintett településen lakik, és kötelezettséget vállal az igényelt termőföld megművelésére.

(2) A térítés mértéke a termőföld kataszteri tiszta jövedelem (a továbbiakban: AK érték) 1000-2500 szorzatának megfelelő forint összege.

(3) A (2) bekezdés szerinti térítést a Földművelésügyi Minisztérium által kezelt Földvédelmi Alapba kell befizetni.

4. §

(1) Az eredeti tulajdonos (2. § b) pont) tulajdonjogát legfeljebb 100 ha termőföld mértékéig térítés és költségmentesen kell visszaállítani.

(2) Az eredeti tulajdonostól igénybe vett erdők tulajdonjoga - az erdöbirto- kossági erdők kivételével - nem állítható vissza. Ilyen esetben az igénybe vett erdő AK-értéke kétszeresének megfelelő szántó vagy gyep művelési ágú termőföldet kell az eredeti tulajdonosnak biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott mértékig.

5. §

(1) Az örökös (2. § c) pont) örökrésze erejéig, de legfeljebb 100 ha mértékig a következő feltételekkel szerezhet termőföldtulajdont:

a) mezőgazdasági termelést folytat, vagy kíván folytatni, és

b) vállalja az e törvény alapján tulajdonába kerülő termőföld hasznosítását, és

c) vállalja az öröklési illeték megfizetését.

(2) Erdőre vonatkozó igény esetében a

4. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételt a mezőgazdasági termelés helye szerinti önkormányzat igazolja.

6. §

Megszűnt szervezet (2. § d) pont) csak újjáalakulás esetén kaphatja vissza korábbi, illetve annak megfelelő AK-értékű termőföldtulajdonát.

7.§

(1) Az e törvény alapján benyújtott termőföld iránti igényeket a következő sorrend szerint kell kielégíteni:

a) a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozó igénylő;

b) az eredeti tulajdonos;

c) az örökös;

d) a mezőgazdasági alaptevékenységben nem dolgozó igénylő;

e) megszűnt szervezet;

(2) Az (1) bekezdésben foglalt igények kielégítése után fennmaradó termőföld- területből az igénylők ((1) bek. a) és d) pont) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott mértéken felül is szerezhetnek tulajdont a 3. § (2) bekezdésében meghatározott térítés ellenében.

(3) Az igények kielégítése után fennmaradó termőföldek közül

a) a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában levők továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak;

b) az állami tulajdonban levők pedig a termőföld fekvése szerint illetékes ön- kormányzat tulajdonába kerülnek.

8. §

„A” változat

(a 13. § „A” változatának elfogadása esetén)

Földtulajdon rendezésére első fokon eljáró hatóságként minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani.

„B” változat

(a 13. § „B” változatának elfogadása esetén)

Földtulajdon rendezésére minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani.

9. §

(1) A Bizottság két tagját az igénylők közül, két tagját a helyi önkormányzat tagjai közül a helyi önkormányzat testületé választja meg.

A Bizottság tagja ezenfelül a helyben legtöbb szavazatot kapott három parlamenti párt által kijelölt egy-egy személy, továbbá a település területén működő legeltetési társulat elnöke, valamint a tulajdonrendezéssel érintett mezőgazdasági nagyüzem képviselője.

A Bizottság tagját a választó illetve kijelölő szerv visszahívhatja.

(2) A Bizottság titkári teendőit községekben az önkormányzat - igazgatási szervének vezetője, városokban, fővárosi kerületekben az önkormányzat mező- gazdasági igazgatási feladatokat ellátó igazgatási szervének vezetője látja el.

(3) A Bizottság elnökét tagjai közül választja meg.

(4) A Bizottság ülésén az érintett körzeti földhivatal képviselője tanácskozási joggal vesz részt..

10. §

A termőföld iránti kérelmet - a 2. §-ban előírt feltételek igazolására alkalmas okirat (okiratok) egyidejű csatolásával - a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatalnál e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül lehet előterjesztenL 11. §

A Földhivatal a beérkezett kérelmeket a 10. §-ban megjelölt határidő lejártát követő 90 napon belül művelési ág és a jelenlegi tulajdonosok (használók) szerint csoportosítva átadja az igényelt termőföldek fekvése szerinti Bizottságnak. A kérelmek átadásával egyidejűleg közli a termőföld helyrajziszámát, a fekvésének beazonosítására alkalmas egyéb adatot, a művelési ágát, a kataszteri tiszta jövedelmét (a továbbiakban a termőföldre vonatkozó adatokat) valamint azt is, hogy a tulajdoni részként azt melyik gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, vagy társadalmi szervezet területéhez csatolták, illetőleg a termőföldet jelenleg ténylegesen ki, milyen jogcímen használja.

12. §

(1) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet vezet, és a hatáskörébe tartozó ügyekben többségi szavazással dönt.

(2) A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább a tagok kétharmada részt vesz.

(3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A Bizottság - az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas módon - határozattal dönt a visszajuttatott termőföldről, a kérelmező tulajdonhoz való jogosultságáról, a termőföld kiméréséről és ennek költségviseléséről, az esetleges beruházásokból és a kataszteri tiszta jövedelem változásából adódó értékkülönbség megállapításáról, illetőleg megtérítéséről, a birtokba adás időpontjáról valamint megállapítja a termőföldért fizetendő térítést és dönt a kedvezmények„A” változat

A bizottság eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visz- szaállltásával kapcsolatos egyéb kérdésekben a Bizottság határozatától számított 30 napon belül a megyei (fővárosi) Földrendező Bizottsághoz címzett fellebbezéssel lehet élni.

A megyei (fővárosi) Földrendező Bizottság határozatától számított 30 napon belül a termőföld fekvése szerint illetékes Bírósághoz keresettel lehet élni.

„B” változat

A Bizottság.eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visz- szaállitásával kapcsolatos egyéb vitás ügyekben a termőföld fekvése szerint illetékes bírósághoz keresettel lehet élni.

14. §

A beérkezett igényeket az e törvény hatálya alá tartozó termőföldekből kell kielégíteni. A birtokba adás időpontjának meghatározásakor valamint a kijelölés során figyelemmel kell lenni a helyi viszonyokra, a kijelölt termőföld művelésének gazdaságosságára továbbá, hogy a kérelmező tulajdonjoga művelési áganként lehetőleg egy tagban kerüljön kimérésre.

15. §

Az e törvény alapján szerzett termőföldet a tulajdonszerzéstől számított öt évig a föld fekvése szerinti önkormányzat kártalanítás nélkül önkormányzati tulajdonba veheti, amennyiben a tulajdonos - tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos - művelési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.

16. §

A bizottsági eljárások befejezéséig az e törvény hatálya alá tartozó termőföldet elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

17. §

Az e törvény alapján rendezett termőföldeket természetben kell kimérni.

18. §

(1) A visszajuttatott termőföldet tehermentesen kell az eredeti tulajdonosnak visszajuttatni. A terhek rendezése az addigi tulajdonos vagy kezelő feladata.

(2) Az eredeti tulajdonos a visszajuttatott termőföldre kötött haszonbérleti szerződést - a visszajuttatástól számított egy éven belül - hat hónapos felmondással a gazdasági év végére felmondhatja, ha a termőföld megművelésére maga kíván vállalkozni. Egyébként a haszonbérleti szerződés az eredeti megállapodásnak megfelelően érvényben marad.

19. §

(1) Felhatalmazást kap a bizottság arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben- nyugdíjas igénylő esetén az e törvényben írtaknál kedvezőbb tulajdon- szerzési feltételeket állapítson meg;- 2. § hatálya alá nem tartozó személyek e törvény alapján történő tulajdon- szerzési jogosultságát is megállapítsa;- legfeljebb ötéves időtartamra részletfizetést engedélyezzen.

(2) A visszajuttatott termőföld és az eredeti tulajdonostól elvont termőföld között jelentkező értékkülönbözetet a bizottság - szakértők bevonásával - állapítja meg. Ennek összegét a másik félnek az köteles megtéríteni, aki az értékkülönbözettel gazdagodott. Az értékkülönbözet tárgyában keletkezett vitában a bíróság dönt.

(3) Ha az eredeti tulajdonos részére igénylése alapján termőföldet juttattak vissza, amennyiben a jogtalan tulajdon- elvonás során kapta a csereföldet, azt az önkormányzat részére kell átadni, a pénzbeli megváltást pedig a kifizető szervnek, vagy jogutódjának vissza kell fizetni.

20. §

Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítsa azoknak a különleges célú (környezetvédelmi, kutatási-fejlesztési, oktatási stb.) állami tulajdonú termőföldeknek és a hozzá tartozó vagyonnak a körét, amelyek tekintetében továbbra is indokolt az állami tulajdon fenntartása, és az érintett miniszterekkel egyetértésben kijelölje e termőföld és egyéb vagyon kezelőjét.

21. §

(1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. A törvénynek a földhivatalok közreműködésével és az ingatlannyilvántartás vezetésével kapcsolatos végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a földrendező bizottságok, (a megyei, fővárosi földrendező bizottságok) szervezésével és működésével összefüggő feladatok végrehajtásáról a földművelés- ügyi miniszter a belügyminiszterrel együttesen gondoskodik.

(2) Az e törvény végrehajtásából adódó valamennyi költséget a központi költségvetésből kell biztosítani.

(3) Az e törvény alkalmazásában használt fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

Aki sokat markol, keveset fog ^

Ördögi kör

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

„Biohumusz-giliszta eladó” olvashatjuk többször a Népújság apróhirdetése rovatában. Elterjedt szóbeszéd, hogy rövid idő alatt a gilisztákkal százezreket lehet keresni. Utánanéztem, mennyire igaz.

Hogy mik a feltételek? „Feketén” 10 fillér darabja. A másik lehetőség, eladásra- vásárlásra szerződést kell kötni az illetékes szövetkezettel. Az ügyfél az OTP „támogatását” is igénybe vehette ez év márciusáig. Szerződést pedig úgy érdemes kötni, ha tudom előre, ki fogja 2-3 hónap után megvásárolni tőlem a gilisztaállomány egy részét. Vagyis a szerződő fél talál egy Palit, vagy Pálnét, aki szintén aláír 200 ezer forint helyett 369 ezer forintot, mert kamattal együtt ennyi a visz- szafizetendő összeg. Abban az esetben, ha nincs újabb szerződő fél, akkor az eladó telepít egy újabb prizmát és vár, hátha szerencséje lesz. Van még egy lehetősége: a megszaporodott gilisztákat 10 fillérért darabját próbálja eladni, vagy felkínálja horgász barátjának. Ez az egyik bevételi lehetőség. Végtermékként marad a humusz. Tisztított állapotban nagy a kereslet iránta, 12-20 Ft/kg. Nem munkaigényes a termelése, de ilyen feltételek mellett ráfizetéses is lehet. A szerződés pedig nagyon egyoldalú, csak az egyik félnek származik jókora haszna belőle és az nem a termelő.

Befejezésül: személyesen is jártam Kalocsán, a Flóra Fauna Szövetkezetnél. Érdeklődtem a feltételekről. Van egy tájékoztató füzet, amit elkértem, ugyanis szerződéskötés előtt tudni szerettem volna, hogy tudom-e biztosítani a feltételeket. A szövetkezet illetékes előadója közölte velem, hogy a tájékoztató füzet kizárólag szerződéskötés után adható.

így aztán nem kötöttem szerződést, kölcsönkértem a füzetet, melyből megtudtam, hogy ahol háziállatot tartanak, ott általában alkalmas a hely a termelésre. Csak egy a baj, a termelőnek a szerződéskötés után csak az adóssága marad, ha nem biztosított a giliszta eladása. Több termelő szerint jelenleg a termelt giliszta és humusz értékesítésből a majd 18 hónap után esedékes OTP-törlesztést nem tudják megkezdeni. Jó tanácsként csak annyit: mielőtt a vállalkozási kedvét teljesítené az olvasó, nézze meg mit ír a horoszkóp. - stier A lopás igen, az italozás nem jellemző

Ifjúságvédelmi akció

Az Országos Rendőr-főkapitányság az elmúlt hét végén, pénteken éjszakára ifjúságvédelmi akciót rendelt el az egész ország területére.

Az akció célja: a fiatalkorúak ellenőrzése, nyilvános helyeken, közutakon, valamint a körözés alatt álló fiatalok tartózkodási helyének felderítése.

Az akcióban a közlekedési, közrend- védelmi és bűnügyi alosztály dolgozói közösen vettek részt. Szekszárd városban és környékén hat rendőrségi kocsival 22 rendőr végezte az ellenőrzést.

Az akciócsoport tennivalóit Zsók Imre őrnagy ismertette, kiemelve - pénteki nap lévén - a diszkók, valamint egyéb szórakozóhelyek ellenőrzését.

A Pilisi Gábor főhadnagy által vezetett csoport Tolna, Fadd, Dombori körzetének ellenőrzését kapta feladatul. A nyárj szezon leglátogatottabb üdülő- és hét végi pihenőhelye Dombori, a lehető legnyugodtabb arcát mutatta meg. Az évi vagy csak a heti fáradságot kipihenni vágyók nyugalmát semmi sem zavarta. A szórakozóhelyeken beszélgető társaságok - fiatalok, idősebbek vegyesen - várták a kellemsnek ígérkező hétvégét. A pecások ki kisebb, ki nagyobb szerencsével hazafelé tartanak, a szerencsésebbek már főzik a halat. Egész Dombori halászlétől illatozik.

Szekszárdon tíz óra után „indul az élet”. Fiatalok hadával találkozunk, mindannyian az Aréna diszkó felé tartanak, csoportokba verődve beszélgetnek, viccelődnek, sétálgatnak, várják a vendéget, Szikora Róbertét.

Az akció végén a csoportok vezetői néhány szabálytalan parkírozóról, szabálytalan közlekedőről számolnak be. Az intézkedő rendőr jóindulatú figyelmeztetését a fiatalok udvariasan vették tudomásul, az ilyen jellegű intézkedéseknél a

Elvesztett

kedvenceink

Mostanában ha valaki megunja kutyáját, macskáját, beülteti az autóba és valahol kiteszi és sorsára hagyja. így történhetett azzal a kis anyakutyával is, amit a napokban vitt haza Kiss József nagymá- nyoki olvasónk. De megtartani nem tudja, mivel meglévő kutyája támadja, bántalmazza.

A kistermetű kutya hűsége, ragaszkodása, szeretetéhsége megindító. Ezen tulajdonságainál fogva házőrzésre nem való, kizárólag kisgyermek játszótársának, vagy idős személy magányát tudná enyhíteni.

Aki szívesen befogadná a kedves kis állatot, kérjük, keresse meg Kiss Józsefet Nagymányokon, a Petőfi u. 20. szám alatt személyesen vagy levélben.

kioktatás helyett a segítő, nevelő szándék volt a jellemző.

Zsók Imre őrnagy az alábbiak szerint foglalta össze a mintegy nyolcórás ellenőrzés tapasztalatait.

„Szekszárdon és környékén az elrendelt ifjúságvédelmi akció ideje alatt kirívó szabálytalanság nem történt. Az évenként ismétlődő akciót a növekvő fiatalkorú bűnözők száma teszi indokolttá. Ami ennél is aggasztóbb, az utóbbi időben növekedett a gyermekkorú bűnözők száma is. Ezek a bűnesetek többnyire lopások, betörések. A közintézmények kárára elkövetett lopásoknál az azonnali pénzszerzés motiválja tettüket. A járművekkel kapcsolatos bűncselekményeknél kirívóan magas az alkatrészek leszerelése és az autók rongálása, valamint a gépkocsik eltulajdonítása. Ezeknél a lopásoknál sok esetben előfordul, hogy csak egy időre - lemennek vele a Balatonra - tulajdonítják el, aztán céljukhoz érve elhagyják a járművet.

A társadalmi feszültség a fiataloknál éppúgy jelentkezik mint a felnőtt lakosságnál. Munkatársaink ezt figyelembe véve igyekeznek a fiatalokat toieráns intézkedésekkel, inkább nevelő mint büntető eljárásokkal átsegíteni ezeken a feszültségeken.”

Növekedik a fiatalkorú bűnözők száma! Ezt a tényt a pénteki jó eredményként elkönyvelhető ellenőrző akció sem feledtetheti el.

Szülőknek, pedagógusoknak, a felnőtt társadalomnak minden nehézségek ellenére is nagyobb odafigyeléssel, türelemmel, segíteni akarással kell szembenéznie ezzel a fenyegető jelenséggel.

Róluk van szó. Az utánunk következő nemzedékről. Senkinek sem lehet közömbös, mi lesz velük.

SAS ERZSÉBET

Az úttest nem versenypálya

Nagydorogon, a Táncsics utcában sokévi várakozás után nem kevés lakossági hozzájárulással - 6000 forint - végre elkészült a szilárd burkolatú út. Molnár Lajosné nagydorogi olvasónk nemcsak örömének adott hangot levelében, amiben ezt tudtunkra adta, hanem aggodalmának is.

Aggódik ugyanis azokért a gyerekekért, akik a nyári szünidő alatt az utcán játszanak, kerékpároznak. Az út elkészülte óta az itt lakók nyugalma nem zavartalan, az utcabeliek megbecsülik, ám mások versenypályának tekintik azt.

Az úton való rodeózás gyermekáldozatot még nein szedett, de jó lenne azt megelőzni óvatosabb, körültekintőbb közlekedéssel.