Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-31 / 100. szám
Közszolgálati tájékoztatás, önkormányzat Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Némi késéssel, néhány perccel 10 óra után hétfőn folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy Antall József miniszterelnök a kormány nevében benyújtotta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, s egy, a képviselők között kiosztott, levélben kérte ennek sürgős megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalással, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodással és 289 igenlő vokssal értett egyet a parlament. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kialakított menetrendtől eltérően, hétfőn a Kulturális, valamint az Alkotmányügyi Bizottság ülést tartott, megtárgyalva a törvényjavaslatot, hogy az még délután a plenáris ülés elé kerüljön. Már ennek tudatában fogadták el 291 igenlő, egy nem, valamint négy tartózkodó szavazattal az ülés tárgysorozatát, mely szerint megvitatják a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, és folytatják az alkotmány módosításáról, a helyi önkormányzatokról, illetve az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. Délután, 2 óra után néhány perccel személyesen Antall József terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott. Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembevételével - a köztársasági elnök dönt. A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal, elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megkezdődött az önkormányzati törvényjavaslatok feletti általános vita, majd egy ügyrendi javaslat nyomán már kora délután, negyed 4 után néhány perccel befejeződött az Ország- gyűlés rendkívüli ülésszakának hétfői munkanapja. Az átdolgozott önkormányzati törvény- javaslatokhoz a pártcsoportok képviselői megelégedéssel jórészt egyetértőén szóltak hozzá. Áder János (Fidesz) javasolta, az általános vitát a frakciók véleményének meghallgatása után függesz- szék fel, időt adva a képviselőknek, hogy felkészüljenek, tanulmányozhassák a délelőtt kézhez kapott új változatokat és a bizottsági üléseket követően folytatódjék az általános, illetve a részletes vita. Ezzel az indítvánnyal 180 képviselő értett egyet, így a plenáris ülés augusztus 2-án, csütörtökön délután 2 órakor folytatódik. Mielőtt lezárták volna a hétfői tanácskozást, ismételten szót kért Antall József miniszterelnök. Nehezményezte: felelős szervezetek külföldi szakértőket kértek fel annak vizsgálatára, hogy Magyarországon valóban érvényesül-e a sajtószabadság. Mint mondta: jelenleg talán Magyarországon érvényesül legteljesebben a sajtószabadság és emiatt az ilyen kérések az ország tekintélyét rombolják. A kormány elkötelezett híve a demokráciának, a szabad sajtónak. Kérte, hogy fejeződjön be az Országgyűlés és a sajtó, valamint a kormány és a sajtó közötti civó- dás. Országos Érdekegyeztető Tanács Tárgyalási minimum: a minimálbér A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeményezésére szerdán ösz- szeül az Országos Érdekegyeztető Tanács. Miről is lesz szó ezen a mostani tanácskozáson? Ismeretes, a kormány korábban már megvitatta és mintegy „megajánlotta” az 5100 forintos minimálbért. A szakszervezetek felmérve az infláció mértékét, s a megélhetési költségeket - egymásközt megállapodásra jutottak, hogy a tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér. Meglehetősen nagy a távolság a két összeg között, s ha egy kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg között nagy a különbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között is. Dr. Antall József miniszterelnök több ízben kijelentette már, hogy nem kíván a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni, nincs szükség „csúcstalálkozókra”, az érdekvédelmi konfliktusok feloldása és megoldása nem a kormány és a szakszervezetek, hanem a munka- vállalók és a munkáltatók feladata, s ebben az érdekegyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezeteknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Előzetes népszavazási eredmény Az Országos Választási Bizottságtól kapott nem hivatalos előzetes adatok szerint az összes jegyzőkönyv alapján a több mint 7 millió 815 ezer választásra jogosult állampolgár közül 1 078342, vagyis 13,8 százalék adott le érvényes szavazatot. Az érvényesen szavazók 85,9 százaléka - 926 355 személy - arra voksolt, hogy a nép válasszon köztársasági elnököt, 14,1 százalék - 151 987 személy - pedig arra, hogy az Országgyűlés válasszon államfőt. A szavazás tehát érvénytelen, így az Országgyűlés választ köztársasági elnököt. A Tolna megyei névjegyzékben szereplő szavazópolgárok száma 193 ezer 518 fő, ám közülük csak 22 ezer 804 személy voksolt vasárnap. Ez derült ki a megyei választási bizottság összesítéséből, amely azt is közölte, hogy a részvételi arány 11,8 százalék. Az érvényes szavazatok döntő többsége, 86,4 százaléka az igen válasz mellett kötelezte el magát. A19 ezer 699 darab igen szavazat természetesen nem változtat a lényegen, a népszavazás érvénytelenségén. Nyilvános vita a földtörvénytervezetről A Tolna Megyei Földhivatal 1990. augusztus 1-jén 16 órai kezdettel Szekszárdon, a megyeháza nagytermében (Szekszárd, Béla tér) a parlament elé kerülő földtörvénytervezetről nyilvános vitát tart, melyre minden érdeklődőt vár. A törvénytervezetről tartandó vita célja a törvényalkotás demokratizmusának gyakorlati megvalósítása, másrészt az érintettek, érdekeltek véleményének a szabályozás során történő figyelembevétele. (A Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott tervezet szövegét lapunk 5. oldalán közöljük.) Nem csalás, de ámítás Társasjáték gazdasági vezetőknek |§|jf§ A játék sokszemélyes, de nem mindenkinek van dobása. Aki hozzájut a kockához, többnyire az is egyest, kettest, legföljebb, ha hármast dob. A hatos csak keveseknek adatik meg, a körülmények kedvező alakulása, azaz ritka szerencse kell hozzá. Ráadásul a dobókocka állása még nem garancia semmire, hiszen a lépés általában akadályba ütközik. (Folytatás a 3. oldalon.) A baltikumi védelmi rendszer marad? A szovjet védelmi rendszer megmarad a Baltikumban, még akkor is, ha a három balti köztársaság kiválik a Szovjetunióból - jelentette ki szombaton Vitalij Ivanov tengernagy, a balti flotta főparancsnoka. A Reuter brit hírügynökség a TASZSZ jelentésére hivatkozó beszámolója szerint a magas rangú katonatiszt szombaton Kalinyingrád- ban a szovjet flotta napjának alkalmából megrendezett sajtókonferencián kijelentette, hogy az ország védelmi rendszerét megőrzik, bármilyen legyen is a politikai helyzet. Ivanov közölte: a balti államok kiválása esetén a védelmi rendszert szerződéses alapon fogják működtetni, annak érdekében, hogy ezen a stratégiailag igen fontos területen megőrizzék a Szovjetunió és a NATO erőinek egyensúlyát. Ivanov kijelentései eltérnek a szovjet katonai vezetésnek a balti függetlenségi törekvéseket elítélő nyilatkozataitól. Májusban Dmitrij Jazov védelmi miniszter szélsőségeseknek minősítette azokat a baltiakat, akik szerint Moszkva annak idején elfoglalta a második világháború előtt önálló államként létező három köztársaságot. Sárvízi nyáj A kánikulában nem csoda, hogy az állatok is inkább a vízben nézik magukat * Nyúl István a Sárvíz kölesdi szakaszán 300 birkára ügyel Fotó: GOTTVALD KAROLY
