Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-25 / 95. szám
6 NÉPÚJSÁG 1990. július 25. Újabb román játékost szerződtetett a Rába ETO Vezeti az európai ranglistát Mozgalmas volt a hétvége és az új hét eleje is a Rába ETO labdarúgóinak, szakvezetőinek. Előbb a győriek tárgyaltak Brassóban újabb román játékos szerződtetéséről; a kiszemelt Voldeán Nistor 28 éves, csatár, hatszoros válogatott játékos. Az események folytatásaként az első osztályú brassói labdarúgó- klub vezetői keresték fel a Rába- parti várost, és végül is keddre megszületett a megállapodás. A brassói futballista két évre szerződött Győrbe. Szániel János elnök az MTI munkatársának elmondta, hogy Hétfőn az első forduló mérkőzéseit bonyolították le a 28. Federa- tion-kupa női tenisz csapattorna küzdelemsorozatán Atlantában. A legjobb 16 közé jutásért megrendezett párharcok a kiemeltek biztos sikerét hozták, az Egyesült Államok, Ausztria, Olaszország, továbbá a Cseh és Szlovák SZK gárdája egyformán játszmaveszteség nélkül jutott tovább. (A szervezők megváltoztatták a kiemelési sorrendet, miután a csehszlovák Hekülönösebb vita nem volt, a részletek, az anyagiakkal kapcsolatos kérdések megbeszélése azonban nagyon sok időt vett igénybe a romániai pénzügyi átutalások nehézségei miatt. Az újonnan szerződtetett játékos is Győrött edz már. Vele együtt négy román labdarúgót szerződtetett az ETO. A Rábánál bíznak abban, hogy még a bajnoki rajt előtt megérkezik a román labdarúgó-szövetség játékengedélye is. A hírek szerint a korábban igazolt három játékos engedélye már útban van Magyar- országra. lena Sukova sérülés miatt visszalépett, s igy az Egyesült Államok és Spanyolország mögött Ausztria lett a harmadik, a Cseh és Szlovák SZK pedig hátrább csúszott a hetedik helyre.) A magyarok, akik a hongkongiak ellen kezdenek, csak kedden játsszák első találkozójukat. Ha továbbjutnak, akkor a változtatás miatt a Szovjetunió-Brazília párharc nyertesével kerülnek ösz- sze. Mai sportműsor Labdarúgás: Szekszárdi Dózsa-Pécsi MSC II. Szek- szárdon a Dózsa-pályán 16.30 órakor. Események - eredmények A Paksi SE NB lll-as labdarúgócsapata négy játékost igazolt a Szekszárdi Dózsától: Almási Attila, Szabó I. László, Tornai Tamás és Szabó II. László már a Duna- parti együttesben készül az őszi idényre. * Edzőváltás történt a Dombóvári VMSE megyebajnokságban szereplő labdarúgócsapatánál: Újvári Kálmánnal közös megegyezéssel felbontották a szerződést, az új edző Iván József, aki korábban már játszott a vasutasok színeiben. * Az Atomerőmű SE cselgáncsozója, Bán Zsuzsa az esztergomi IBV-n a 66 kg- osok mezőnyében állt rajthoz. A paksi versenyző az első mérkőzésén alulmaradt a kubai Veranezzel szemben, majd a román Pratu ellen ipponnal győzött. Ezt követően leszorítással vereséget szenvedett a lengyel Szwatkiewicztől. Végül ipponnal diadalmaskodott a jugoszláv La- cobria ellen és így az 5. helyen végzett. * A labdarúgó Medosz-kupa első fordulójának eredményei: Kocsola-Attala 4-2, Dalmand-Gyönk 1-1. * A Kisdorogi Medosz SE labdarúgó- csapata is új játékosokat igazolt: Lörincz a Nagymányoktól, Vecsei a Dombóvári Vasastól, Szajkó pedig Szajczról került az NB III. újoncához. Labdarúgás Előkészületi mérkőzés Szekszárdi Dózsa-Kisdoro- gi Medosz SE 4-1 (2-1). Szek- szárd, 50 néző. V.: Ódor. Szekszárdi Blazsó - Fodor, Kalmár, Varga F., Nagyfalusi - Máté (Lubastyik), Dienes, Mészáros, Horváth Cs. - Pilisi (Kvanduk), Jelusics. Edző: Teszler Vendel. Kisdorog: Kiss - Vecsei, Páli, Horváth, Berning (Beke Z.) - András (Palkó), Acsádi, Szajkó, Papp - Klein, Szabó (Lőrincz). Edző: Kovács István. A 8. percben Pilisi átadását Jelusics a hosszú sarokba emelte. 1-0. A 16. percben Kalmár kiugratta Horváth Csabát, aki jobbal perdített a hálóba. 2-0. A 30. percben Szajkó keresztbeívelésével Klein iramodott meg, s a kapust megelőzve szépített. 2-1. A 68. percben egy legurított szabadrúgásból Dienes talált a kapuba. 3-1. A 75. percben Jelusics 18 méteres ballábas lövéssel állította be a végeredményt. 4- 1. Síkos talajú pályán jó iramú, küzdelmes mérkőzés, sok technikai hibával. Jók: Fodor, Mészáros, Jelusics, illetve Klein, Szajkó és Páli. Weisz Lászlót nem kell bemutatni a rádióamatőrök többezres táborának, hiszen a harminckét éves, villamos-üzemmérnök végzettségű szekszárdi fiatalember jól ismert a körükben. Igen népes családról van szó, melynek tagjai a föld legtávolabbi pontján is fellelhetők. Rendszeresen kommunikálnak egymással, a rádióamatőrnek ismerni kell a forgalmazási technikát, a hullámsávok terjedési viszonyait, és nem árt, ha angolul és németül is meg tud szólalni. Felmerül a kérdés, hogy ez mennyiben tekinthető sportnak. Kétségtelen, hogy egymással való vetélkedésük kevésbé látványos, hiszen itt nincs lehetőség közönségcsalogató versenyek rendezésére. A foglalatosság nem kis koncentrálókészséget, szellemi álló- képességet is igényel, rádiós berkekben legszebb erény a türelem. De mégis verseny ez a javából, hiszen a rádiósok teljesítményét is ösz- sze lehet hasonlítani egy ponttáblázat alapján és jegyzik a legjobb eredményeket. A World Rádión c. amerikai rádiós újság minden esztendőben meghirdeti az egyéves maratoni versenyt: minél több ország rádiósával kell felvenni a kapcsolatot a világ bármely pontjáról. Esténként Weisz László is felveszi a fülhallgatót és az adó-vevő készülék mellett kalandozni kezd az éter hullámain. De nem kizárt, hogy hajnalban hódol szenvedélyének, a terjedési viszonyoktól függően. EgyWeisz László szer azonban kissé szokatlan küldemény érkezett a címére: egy emlékplakett a World Radiontól, melyet Weisz László 260 ponttal az egyéves maratoni vetélkedő európai első helyezettjeként érdemelt ki. Világviszonylatban „csak” 3. lett, két lényegesen kedvezőbb technikai feltételek között dolgozó japán társa ért el nála jobb teljesítményt.- Ugyanolyan szenvedély ez, mint például a horgászás. Sokszor órákig kell a készülék mellett ülni, míg létrejön egy jó összeköttetés. Kissé költséges hobbi a miénk, hiszen a technikai felszerelés, a villany nem kis összegeket emészt fel - mondta az európai ranglistavezető. Weisz László a Szekszárdi Rádióklub tagja. Szerény körülmények között dolgoznak, de az eredményeikről ez a legkevésbé sem mondható el, hiszen tavaly már egy kétszeres Európa-bajnokot is adtak a sportágnak. -kmBiztos amerikai siker - A magyarok még nem kezdtek Újabb magyar vereség A Spanyolországban zajló női ifjúsági kosárlabda Európa-bajnok- ságon a csoportmérkőzések harmadik fordulója után is nyeretlen a magyar válogatott, ezúttal a házigazdáktól szenvedett vereséget. - Eredmények: B-csoport: Spanyolország-Magyarország 78:67 A csoport állása: 1. Spanyolország 6 pont 2. Cseh és Szlovák SZK 6 3. Svédország 5 ... 5. Magyarország 3 Bravúros győzelem a Szovjetunió ellen A magyar vízilabda-válogatott szerdán Olaszország ellen kezdi meg szereplésé) Seattle-ben, a 2. Jóakarat Játékokon. A torna rajtja előtt a magyarok immár negyedik előkészületi mérkőzésüket játszották a tengerentúlon, s ezúttal San Franciscóban bravúros, ötgólos győzelmet arattak a Szovjetunió ellen. Magyarország-Szovjetunió 9:4 (4:1, 2:0, 1:2, 2:1) Befejeződtek a csapatversenyek Az ausztriai Hollabrunnban kedden befejeződtek a 33. ifjúsági és serdülő asztalitenisz Európa-bajnokság csapatversenyei. A magyar serdülő leány együttes már hétfőn kivívta a döntős szereplés jogát, és gondoskodott arról, hogy az esti programban is legyen otthoni résztvevő. Erre nagy esélye volt az ifjúsági leány válogatottnak is, miután bejutott az elődöntőbe, ahol a románokkal került szembe. Sajnos, az Európa- bajnoki címet védő magyar válogatott (igaz, nem a tavalyi teljes összeállításban) nagy lehetőséget szalasztott el. Csalódást keltett Ellő Vivien játéka, mindkét egyéni mérkőzését elveszítette, noha nemegyszer hat-nyolc ponttal is vezetett. Ellenfele egy-egy jó akciója viszont megzavarta, ilyenkor el- bátortalanodott, nem mert kezdeményezni. így az ifjúsági leány csapatnak csak a harmadik hely megszerzésére nyílt lehetősége, mégpedig a délutáni programban az NSZK ellen. Az ifjúsági fiú válogatott a vártnál könnyebben győzte le az osztrákokat, akik az előző napi, franciáktól elszenvedett drámai vereség után igen szárnyszegetten játszottak. A magyarok már rég befejezték találkozójukat, amikor a szomszédos asztalnál a sokat fejlődött izraeliek (a magyar Volper László edzősködik Tel-Aviv- ban) hatalmas csatára kényszerítették a svédeket, s mindvégig nyílt volt az összecsapás. Ezt a magyarok azért figyelték nagy érdeklődéssel, mert a győztessel kellett játszaniuk az ötödik helyért. A serdülő fiúk a franciáktól vereséget szenvedtek, s így a tavalyi magyar aranyérmes számban csak a 13.-14. helyért mérkőzhettek a görögökkel. Egy már-már feledett bajnok emlékére íme a példa, amely országosan is példaképül szolgálhatna A Tolna megye „fővárosából” déli - Bátaszék - irányban kivezető országút mellett, ahol homlokzati kőfal húzódik, és amely előtt a nemzetközileg is számon tartott hagyományos kerékpáros Ge- menci Nagydij mezőnye is minden évben elhalad, van az alsóvárosi köztemető. Ebben a temetőben létezik egy különleges figyelmet érdemlő sírhely. (Elgondolkodtató, hogy a fenti verseny rendező- megbizottainak nem volna-e érdemes évenként tisztelegniük - egy szál virággal, csokorral eme sír előtt.) A hantokat takaró síremlék alatt fekszik feleségével együtt Glykais Gyula Szekszárd város egykori főszámvevője. De ki volt ő, hogy vezető köztisztviselői mivoltán túlmenően a helyi sportolók tiszteletét is elvárhatná? Sportoló is volt, és ráadásul nem is akármilyen. Bennszülött volt, vagy bevándorló? Honnan jött? Nézzünk egy kicsit utána, hogy mint sportember, mivel érdemelhette ki hírnevét ez a magyar fülnek szokatlanul különös nevű sportember, köztisztviselő. Glykais Gyula ősei révén görög származású volt. Szülei a görögöket befogadó - nem is görög vonatkozású emlékekkel zsúfolt Szentendrén éltek. Gyermekük érdekes módon mégis a szomszédos, ugyancsak bevándoroltak lakta Pomázon született 1893. április 9-én. Szülei iskoláztatták és a századforduló körüli időben izmos, erőteljes iskolai sportélet terelhette a versenysport felé. Vívó lett. A forrásmunkákból tudott, hogy Glykais Gyula kirándult az evezőssport területére is. Mint Duna melletti „vizes város" lakosának, sportolói érdeklődése vonatkozásában ez talán nem is meglepő. Az, hogy miként lett a kardozás híve és későbbi kiválósága, nehezen derül ki. Talán az a korban jelen levő, de nehezen magyarázható erkölcsi szokás, hogy egy társadalmi osztályhoz tartozónak kötelessége volt vélt vagy valós sérelméért párbajozással elégtételt venni? Lehet ez is magyarázat, de tárgyi igazolása nincs. Valószínűbb, hogy az egyetemi hallgató társainál divatos sporttevékenység irányította őt a vivósport felé. Ebbe talán görög őseinek mitológiai történeteire visszavezető erkölcsi felfogása is „belejátszhatott”. Lényegében a vívás mesterségbeli tudására 1912. december 2-án figyelhettek fel, amikor mint egyetemi hallgató Bécsben megnyerte a kardvívás főiskolai bajnokságát. Az első világháború, mint sok más sportembernél, nála is majdnem álljt parancsolt a várható fényes sportkarriernek. Olasz fogsága megpróbáltatásaival fűszerezett háborúvég, az új gondok letetették vele a kardot. Csak hosszas unszolásra, barátai, jóakarói rábeszélésére vette fel újra. Közrejátszhatott ebben a vesztett háborút követő létbizonytalanság, a nincste- lenség, a munkanélküliség. A nehéz helyzet elérte Glykais Gyulát is. Állást kellett keresni neki is. Az álláskeresés közben talán eszébe jutott első mesterének, a kiváló oktató Gerentsér László dr-nak a „ráfordított vívó alaptudományi” munkássága, biztatása, amivel már műegyetemi „gólya" korában megnyerte a József nádor kard emlékversenyt és letette a névjegyét a kardozók asztalára. Számba vehette az állásszerzésnél valószínűsíthetően előnyt jelentő eme tudományát is. így került Szolnokra. Eredeti egyesületét a BEAC-ot felcserélte a szolnoki Tisza István Vívó Clubbal. Emellett tagja lett a szolnoki TI Evezős Egyletnek, a Szolnoki Csolnakázó Egyletnek, sőt a Hitelbank Evezős Egyletnek is. A hóna alá nyúló club elnöke, Alexander Imre még egy olasz vívómestert is szerződtetett részére, de Glykais Gyula érdekes módon a kor és a sporttörténelem által is legkiemelkedőbb képességű oktatóhoz, a népszerű olasz-magyar Santelli Italóhoz járt Budapestre gyakorolni. Syposs Zoltán a vívástörténet közelmúltban elhunyt kiválósága egyik visszaemlékezésében megemlíti, hogy a nagy „maestro” igen jó véleménnyel volt a tanítványairól, de nem hívta soha másként, mint „A gereg" azaz a görög. Különös, hogy egykori honfitársai, akárcsak a szintén görög származású, spanyollá vált festőóriásról, El Grecóról, a magyarrá lett Gly- kaisról sem vettek tudomást. Nem harcoltak érte származási gyökerei jussán. Valószínűleg az ő számukra már nem voltak igazi hella- sziak. Mindez persze nem gátolta meg Glykais Gyulát abban, hogy vívástudománya tovább csiszolódjék és eljusson a legmagasabbra, az olimpiai aranyéremig. Az elsőt 1928-ban Amszterdamban szerezte, ahol a döntőben csapat- bajnokságon az olasz válogatottat győzték le. Előzményként helyt állt 1927-ben Vichy-ben (Franciaország) az Európa-bajnokságon, ahol egyéni bronzérem birtokába jutott. 1929-ben pedig Nápolyban (Olaszország), 1930-ban Liege- ben (Belgium) előtt egyéni Európa- bajnoki aranyérmet, majd ezt az évet követően csapatbajnoki aranyat szerzett. 1931-ben Bécsben az EB-n ismételtek csapattársaival és újabb csapataranyéremhez jutottak. A kiemelkedő eredményekre a koronát Glykais Gyula 1932- ben a Los Angelesben rendezett olimpiai játékokon tette fel, amikor legidősebb csapattagként 39 évesen újabb aranyérem birtokosa lett. Ekkor a magyar legénység 9:2 arányban diadalmaskodott az örök rivális olasz együttes felett. Tulajdonképpen Glykais Gyula nevezetes sportpályafutása itt véget is ért. Ez időtől kezdve a vívás melletti másik két szenvedélyének élt. A sétabotgyűjtésnek és a mérhetetlen dohányzásnak. Glykais Gyulának kitérőkkel teli kacskaringós útja vezetett végül is Szekszárdra. Itt nyerte el a haláláig végleges beosztását, a város számvevőségi vezetője tisztét. A káros dohányzási szenvedélye miatt vagy más betegség miatt halt meg „idő” előtt? Ki tudja? Erre talán csak a városi kórház iratai tudnak magyarázatot adni. Elhunyt - 11 évi házasság után - 1948. június 12-én és nyugszik feleségével együtt a Szekszárd alsóvárosi köztemető „F parcellája XX. sorának 24-es sz. sírhelyén. Felvetődhet, miért különlegesen fontos a sok ittlevő sír között a sírhely. A felelet roppant egyszerű. Amikor Pálinkás István, a Tolna Megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke, a „Spartacus” Sportkör elnöke és Petrits József, a sportkör ügyvezető elnöke értesült róla, hogy rend- bentartók hiányában a sírhely kissé elhanyagolt, azonnal vállalták egyesületi tagokkal annak rendszeres gondozását. Ez a gesztus és végrehajtása olyan cselekedet, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Élő sportolók ilyen megnyilvánulása, megemlékezése a múltbeli, városbeli elődről csak dicséretes lehet. BORBÉLY TIBOR
