Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-24 / 94. szám

mmi • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP I. évfolyam, 94. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. július 24., KEDD Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Tegnap az Országgyűlés módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánás­módok elleni nemzetközi egyezmény ki­hirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvény­erejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusá­nak minden formáját fogadjuk el. Balsai István igazságügy-miniszter a javaslat indoklásaként emlékeztetett: a Magyar Népköztársaság 1987. április 15-én letétbe helyezte a nemzetközi egyezményt megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál. Ugyanakkor az egyez­mény 20. cikkére vonatkozóan fenntartá­si nyilatkozatot tett: nem fogadta el az egyezmény által létrehozott Kínzás Elleni Bizottság illetékességét valamely részes állam ellen benyújtott olyan panasz ese­tén, amely szerint abban az államban so­rozatos kínzást alkalmaznak. Nem ismer­te el a bizottság illetékességét valamely részes államnak egy másik részes állam, illetve az állampolgároknak valamely ré­szes állam ellen az egyezmény rendelke­zéseinek megsértése miatt tett panasza esetére sem. Az egyezmény megerősíté­sekor a Magyar Népköztársaság nem fo­gadta el azt a rendelkezést sem, amely előírja: az értelmezés, illetve a végrehaj­tás során keletkezett vitákat, a vitában ér­dekelt bármelyik fél egyoldalú kérésére választott bíróság, illetve a nemzetközi bíróság elé kell terjeszteni. A törvényjavaslat vitájában Ternák Gá­bor (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy a kínzásoknál esetenként orvosok is részt vettek. A magyar egészségügy szégyen­foltjának eltüntetésére indítványozta, hogy ezek az esetek kapjanak nyilvános­ságot, s hazánk csatlakozzék ahhoz a to­kiói, illetve madridi egyezményhez, amely kimondja: orvos közvetlen vagy közvetett módon nem vehet részt olyan „eseményben”, amely az ember meg­aláztatásával jár. A képviselők jogállása, tiszteletdíja Az Országgyűlés az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizott­ság javaslatának megfelelő formában, módosítások nélkül elfogadta a képvise­lők jogállásáról, illetve tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslato­kat. A képviselők jogállásáról szóló, módo­sító indítvány nélkül elfogadott törvény a többi között kimondja: a képviselő - és a volt képviselő - bíróság vagy más ható­ság előtt nem vonható felelősségre le­adott szavazata, továbbá a megbízatásá­nak gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem vonatkozik a rágalma­zásra, illetve a becsületsértésre, amiért- mentelmi jogának felfüggesztése után- természetesen a képviselőnek is felel­nie kell. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána a bíróság ter­jeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés a mentelmi ügyekben vita nélkül határoz, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata alapján. Az esetleges hivatali összeférhetetlen­ség kizárása érdekében a törvény a többi között kimondja, hogy a képviselő nem lehet alkalmazottja az Országgyűlés, a (Folytatás a 2. oldalon.) Szíjgyártó dinasztia Tamásiban Huth Márton a díszes sallangok készítője (Riportunk a 3. oldalon.) Kezdd újra - később Minden rosszról, ami történik ve­lünk a választások óta, arról kisebb- nagyobb tétovázás után kiderül, hogy az előző rendszer, sőt, egyene­sen az előző kormány működésének terméke. Az efféle rosszakat hossza­san lehetne sorolni. A legutóbbi az újrakezdési kölcsön sorsa. A tanácstalanság és a gazdasági­társadalmi folyamatok kellő előre nem látása szülte az újrakezdési köl­csön életre hívását. Az előző kor­mány ezzel óhajtotta orvosolni egy­szerre a növekvő munkanélküliség­gel jelentkező foglalkoztatási gondo­kat, és egyben elősegíteni a vállalko­zások élénkítését. Nem a kezdeményezés hibás, ha­nem a jogszabály, amely visszaélé­sekre adott módot. A munkahelyi leépítések miatt munkanélkülivé vál- (Folytatás a 2. oldalon.) Rose Kennedy száz éve Bulgária- drámai fordulatra várva? Szovjet gépeltérítési kísérlet Újabb gépeltérítést hiúsítottak meg hétfőn a Szovjetunióban - jelentette a TASZSZ hírügynökség, a polgári repü­lésügyi minisztérium illetékesére hivat­kozva. A Rigából Murmanszkba tartó Aerof- lot-járat TU-134-esét, 74 utassal a fedél­zetén hétfőn délelőtt az egyik utas meg­próbálta Stockholmba kényszeríteni. Az ismeretlen azzal fenyegetőzött, hogy fel­robbantja a gépet. A legénység a földi biztonsági szolgálattal folytatott konzul­tációt követően azonban úgy döntött, hogy a finn határ közelében, de a szovjet Petrozavodszk repülőtéren száll le. A gép sértetlenül ért földet, s a biztonsági szol­gálat rohamosztaga két, a géprablási kísérletben részt vett, 22 illetve 27 éves fiatalembert vett őrizetbe. Az elmúlt néhány hétben ez már a 12. géprablási kísérlet, s a tucatnyi terrorak­cióból négy sikerrel végződött (igaz, az egyik, Finnországba térített gép elrabló­ját már ki is adták a szovjet hatóságok­nak). A szovjet sajtó az effajta „utazási láz” kapcsán az utóbbi napokban sokat ír a gépeltérítések témájáról, egyrészt szorgalmazva a biztonsági ellenőrzés megszigorítását, másrészt pedig sürget­ve a parlamentet, hogy minél előbb fo­gadja el a ki- és beutazásokat szabályo­zó új törvényt, amely a remények szerint teljesen értelmetlenné teszi az emigráció ilyen formáit. Gyönki elnök a KKDSZ élén Mire elég a tizenöt hónap? Amint arról lapunkban beszámoltunk, tavaly áprilisban megalakulta Közgyűjte­ményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. A tizenhatezer-nyolc- százharm inchat tagot szám láló szervezet idén július 1-től új elnököt választott, a Tolna megyei Gyönkön élő és a műve­lődési ház igazgatójaként dolgozó Lön- hard Ferenc személyében. Mandátuma tizenöt hónapra szól. (Folytatás a 4. oldalon.) Az a száz esztendő, amit Rose Kennedy maga mögött tud, olyan volt, akár irói fantázia műve is lehet­ne. Persze a diadalok és tragédiák valóságosak voltak. Ezt tükrözi a századik születésnap: a vasárnapi ünnepségen a Massachusetts ál­lambeli Hyannisportban a törékeny egészségű, tolókocsijához láncolt öreg hölgy körül kilenc gyermekéből csak négy lehetett jelen. A legidősebb, Joseph bombázó­gépének lezuhanásakor halt meg, 1944-ben. Négy évvel később az Ukrajna, Urál, Kaspi-mélyföld, Szibéria - a fiatalabbak számára mindezek csak földrajzi tájegységek, ám azon idősebb hadifoglyok számára, akik megjárták ezeket a vidékeket, életük egy darabja. Kétségkívül nem a kellemes emlékek jel­lemzik az itt töltött hosszú éveket, nem­egyszer egy évtizedet, s az is tény, hogy egyik leány, Kathleen repülőgépsze­rencsétlenségben vesztette életét. Ismét egy fiún volt a sor 1963-ban: John Fitzgerald életét gyilkos golyó oltotta ki. Az ő elnökké válásában édesanyja nagyon nagy szerepet játszott. Öt évvel később megismét­lődött a merénylet: most Robert, a harmadik fiú, a demokrata szenátor és potenciális elnökjelölt volt az ál­dozat. Az ötödik hiányzó - élő halott: Rosemary 1941 óta zárt intézetben él. sokáig nem jelentett jó ajánlólevelet fel­emlegetni a múlt eme feledésre ítéltetett részét. Napjainkban azonban már törvé­nyes keretek között fejthetik ki érdekvé­delmi tevékenységüket azon egykori ma­gyar katonák, polgári elhurcoltak, akik a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségében tömörülve adnak egymásnak rendszeres „Haladéktalan intézkedéseket" helye­zett kilátásba „az ország közrendjének és nyugalmának helyreállítására” a bol­gár minisztertanács. Az erről szóló határozatot hétfő reggel óta többször is beolvasták a szófiai rá­dióban. Ezek szerint a főváros, a városok és a körzetek népi tanácsai végrehajtó bizott­ságainak és a rendfenntartó szerveknek élniük kell a rájuk ruházott hatalommal a törvények szigorú betartása érdekében. A kormány felszólítja a politikai erőket, az állampolgárokat és az egész társadal­mat, legyenek az állami szervek segítsé­gére a feladataik teljesítésében. találkozókat. A VHBSZ Tolna Megyei Szervezete immár ez évi negyedik össze­jövetelét tartotta meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ színházter­mében, s a helyiség is jól jelzi a résztve­vők magas számát. A megye számos településéről érke­zett volt hadifoglyok elsősorban a kár­pótlás, kártérítés felől tájékozódtak, mivel a rendezés kérdése már hosszú ideje húzódik. Huba János, a megyei szervezet elnö­ke türelemre intette a felszólalókat, a nyugdíjkiegészítéssel kapcsolatos tenni­valókat a legjobb Igyekezetük szerint in­tézik az illetékesek, ám a kérelmek óriási mennyiségére való tekintettel elkerülhe­tetlen bizonyos várakozási idő. - Ugyan­akkor azt is tudjuk, hogy az átélt szenve­déseket pénzzel nem lehet meg nem tör­téntté tenni - mondta az elnök, aki egy új kezdeményezésről is tájékoztatta lapun­kat. Ennek értelmében szándékukban áll a hadifogolymúlt lehetőség szerinti feltárá­sa, a tárgyi emlékek - fotók, naplók, használati eszközök - összegyűjtése. A tervek szerint mindez kiegészülne egy hangarchívummal, s így a relikviák a.ké- sőbbiekben az érdeklődők rendelkezé­sére állnának.-szá-kpm­A szófiai rádió déli híradása szerint a belügyminisztérium még nem részletez­te, miről van szó pontosan. A kormányzó Bolgár Szocialista Párt főtanácsa és a Bolgár Földműves Népi Szövetség veze­tősége ülésezik. Szófia utcáin nem látha­tó a megszokottnál több rendőr, minde­nütt nyugalom van. A Szófia központjában tüntetők már Dzsurov nemzetvédelmi minisztertől, Lu- kanov miniszterelnöktől és a többi vezető szocialista politikustól is szeretnének „megszabadulni”. Ezt erősen megnehe­zíti a BSZP meggyőző választási győzel­me és abszolút többsége a nagy nemzet- gyűlésben. Viszonylagos nyugalom Jerevánban Viszonylagos nyugalomban telt a hét vége Jerevánban és Örményországban - közölte hétfőn délelőtt az MTI moszkvai irodájával az Armenpress hírügynökség. A jereváni tájékoztatás szerint az ör­mény parlament a hét végén elfogadta azt a határozatot, amely megtiltja a szov­jet fegyveres erőknek, hogy Örményor­szág területén bármiféle hadműveletet indítsanak a köztársasági törvényhozás engedélye nélkül. A döntés előzménye: a katonák szerint Jereván közelében ter­roristák támadtak egy határőregységre fegyverszerzés céljával, ezért ők meg­kezdték az előkészületeket a válaszlépés megtételére. Az örmény parlament azon­nal vizsgálóbizottságot küldött a hely­színre, amely kiderítette, hogy nem tör­tént incidens, viszont a katonai alakula­tok felvonultak Artasat városa ellen, amelyről azt tartják, hogy a fegyveres ör­mény csapatok fő bázisa. Az Armenpress közlése szerint to­vábbra is igen feszült az örmény-azer­bajdzsán viszony, különösen azután, hogy a múlt héten a karabahi örmények kitelepítéséről szóló híresztelések kap­tak lábra. Az Oroszországi Föderáció parla­mentje jereváni tájékoztatás szerint tény­feltáró küldöttséget küldött Karabaív hegyvidékre, egyebek között a deportá­lásról szóló híresztelések kiderítésé­re. Elképzelhető, hogy ennek alapján az oroszországi törvényhozás megpróbál közvetíteni az élesen szembenálló ör­mény és azerbajdzsán vezetés között. Az egykori hadifoglyok, akik között szép számmal voltak nők is (Folytatás a 2. oldalon.) Múltfeltárás tárgyi emlékekkel A volt hadifoglyok is sürgetik a kártérítést

Next

/
Thumbnails
Contents