Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-03 / 76. szám

1990. július 3. NÉPÚJSÁG 5 Az akció véget ért, felejtsük el? Miközben beiktatták tisztségébe az új belügyminisztert és az orszá­gos rendőrfőkapitányt, városi szin­ten zajlik tovább a hétköznapi élet A zsiványok nincsenek tekintettel a belügy átszervezésére, nem teszik meg azt a szívességet, hogy ideigle­nesen szüneteltessék működésüket. Tovább folytatják kétes üzelmeiket, szaporodnak a vagyon elleni bűn- cselekmények, sőt időnként a kábító­szer is megjelenik, ezenkívül vésze­sen növekednek a közlekedési bal­esetek. A bűnüldöző szervek keveset tehetnek a mélyben rejlő okok, mun­kanélküliség, az egzisztenciális za­varok ellen, de a megelőzésnek lehet némi szerepe. Mindezt figyelembe véve egy országos forgalombizton­sági akció bőségesen ad munkát a rend őreinek. Polgárpukkasztás két keréken Kiss János rendőr főhadnagy, a Szek- szárd Városi Rendőrkapitányság köz- rendvédelmi és közlekedési osztálya közlekedési alosztályának vezetője indít­ja a gépkocsit, ellenőrzésre készül. Az el­ső állomás a 6-os út Sió-híd utáni szaka­sza, ahol a traffipax dolgozik. Ha már itt vagyunk, vétek lenne egy tol­nai látogatást elmulasztani. Nyáreste van, itt az iskolai szünet, hamarosan elkezdődik az egész városban „népsze­rű” „szelíd motorosok” száguldozása. Nyugati filmekből jól ismertek a „pokol angyalai”, akik félelemben tartják a la­kosságot, arat a halál, amerre járnak. Va­lamivel szerényebb kivitelben, de közép- kelet-európai követőik Tolnán is felbuk­kantak. Nagy részük jogosítvány nélkül rohangál, sokan járgányuk nyergében érzik csak rettenthetetlennek magukat, gyakran még a rendőri intézkedésre sem állnak meg. Elsuhanni egy autó mellett és az oldalát végigkarcolni egy kiélesített pénzdarabbal, mindez egy pillanat müve. Mi ilyenkor a teendő? Motorra pattannak az egyenruhások is, bármikor készen egy kiadós üldözőjelenetre. Ottjártunk- kor jókora csoportosulás fogadott a Szentháromság téren, a járőrök éppen igazoltatták őket, amit azok kedélyesen vettek tudomásul. Csínytevéseik gyakran feljelentéssel végződnek, jegyzőkönyv születik, majd a szabálysértési előadó figyelmezteti a renitenskedőt. Az eljárás A traffipax könyörtelen Ez bizony lejárt után pedig már alig várja a vadmotoros, hogy újra nyeregbe pattanjon. Közben útba ejtjük az egyik mellékut­cát, az úttesten egy kislány biciklizik, ba­rátnője a csomagtartón artistákat meg­szégyenítő ügyességgel egyensúlyoz. Jót mulatnak a különös attrakción, de ha egy rossz mozdulat miatt az autósokat kétségbeesett fékezésre késztetik, bi­zony arcukra fagy a mosoly. Szerencsé­re most nem ez történik, megússzák egy kis figyelmeztetéssel. Továbbhajtunk és a Perczel Mór utcai in­cidensnél meggyőződhetünk róla, hogyan reagál az állampolgár az egyenruha puszta látványára. Kezdődik azzal, hogy a férfi kis­sé kacskaringósan kerékpározik. A rend őre felkéri, hogy járművét tolja maga mel­lett A közlekedésében megzavart biciklis képtelen megemészteni az „inzultust” és fi­gyelmezteti a hivatalos személyt, hogy „az a rendszer már elmúlt” és barátságosan vállon veregeti. Személyi igazolvány nincs nála, közben egy kis fenyegetés sem ma­rad el, állítólagos magas beosztású isme­rősre hivatkozik. A főhadnagy értesíti a kö­zelben portyázó kollégáját, előkerül a szonda, a többi már a járőr dolga. Nyáresti őrjárat Újabb vargabetű, s már a Bonyhád és Nagymányok közötti útszakaszon va­gyunk. A néhány perces szú/ópróbasze- rű ellenőrzés „termése”: egy lejárt forgal­mi engedélyű jármű, tulajdonosát figyel­meztetésben részesítik. Ezenkívül felfi­gyeltek egy Wartburgra, amely kopott gumijai miatt alkalmatlan a közlekedésre - végül levették a rendszámtábláját. To­vábbá fennakad a szűrőn egy túlzsúfolt mikrobusz. Irány Bátaszék, ahol bekukkantunk a moziban kialakított diszkóbárbá. Gyüle­keznek már a szépfiúk, kiéhezett szem­mel mustrálgatva a díszbe öltözött höl­gyeket. Az egyik alkalmazott rendőri se­gítséget kér, perpatvar van kialakulóban. Néhány tüzesvérű vendég keveredett szóváltásba, ami cseppet sem elhanya­golható, hiszen az incidens nemegyszer ütésváltásba torkollik. Rádióhívás érkezik, Szekszárdon a Barátság üteában egy asszony sorsfor­dító döntésre szánta el magát és otthagy­ja alkoholista férjét. Az elköltözéskor nem árt, ha a rendőr is kéznél van. Este 10 óra, vége az akciónak, a szol­gálatot teljesítők megvitatják a tapaszta­latokat. Korábban a meghibásodott rá­diók révén erre kevésbé nyílt lehetősé­gük, bizony gyakran megirigylik a taxisok kiváló összeköttetését. Vajon mi lesz, ha életveszélyes helyzetben kell majd intéz­kedni?- kesjár ­„ Fotó: Kispál Lekoptatott gumik - bevonják a rendszámtáblát Viták, vélemények - a földről Tévedés? Torzítás? Manipuláció? Válasz a földtörvény ellenzőinek STOP! Sikeres helytállás a fiatalok országos közlekedésbiztonság i versenyén Szombathelyen került sor az országos XV. ifjúsági közlekedésbiztonsági (segédmo­toros) kupa, valamint a XXVIII. kerékpáros iskola kupa vetélkedőire. Tolna megye általános és középiskolás tanulói a két verseny nem könnyű feladatai­nak sikeres megoldásával bebizonyították, hogy a közlekedésrendészeti előírásokat ismerik, s tudnak is szabályosan közlekedni. Ezt bizonyítja, hogy tanulóink csapatver­senyben 20 közül a 8-ik helyen végeztek. A legszebb eredményt azonban a kerékpáros iskolakupa egyéni, leánykategóriájá­ban Kárpáti Barbara, az őcsényi általános iskola tanulója érte el, aki 40 versenyző kö­zül az előkelő II. helyre küzdötte fel magát, s így lehetősége nyílt a július 2-a és 6-a kö­zött Debrecenben megrendezendő nemzetközi versenyen való részvételre. Kiváló teljesítményéhez szívből gratulálunk, további sikereket kívánunk neki csak­úgy, mint minden becsületesen helytállt Tolna megyei fiatalnak. MKBT Rádióriportok, újságcikkek jelennek meg, melyek ellenzik a Független Kis­gazdapárt földtörvénytervezetét, mindezt olyan köntösbe burkolva, hogy „féltik” a magyar parasztság jövőjét. Mi lesz a tsz-nyugdíjasokkal, nem is kell a föld a falusi embereknek, nem lesz kenyér, mi köze van a volt földtulajdonosoknak a földjükhöz, hiszen ezt valamikor elhagy­ták, már nem is értenek a földműveléshez stb. Ilyen és ehhez hasonló demagóg meg­nyilvánulásokat hallottunk már a válasz­tások előtt is, a régi rendszert visszasíró, hatalmukat és busás jövedelmüket fél­tőktől, vezetőktől, azokat még most is tá­mogató szövetségtől. így van ez annak ellenére, hogy a FKgP már részletes nyi­latkozatokban tisztázta a földprogramjá­val kapcsolatos félreértéseket. Mikor ébrednek már rá az ellenzők, hogy a kisemmizett, meghurcolt és a tsz- ekbe, gyárakba, az iparba kényszerített, jelenleg is alacsony nyugdíjas emberek várják, hogy történjen valami. Ezek az emberek még emlékeznek arra, hogy az a tsz-szervezés nem is volt olyan önkén­tes, és az évtizedeken keresztül hallott propaganda a biztos nyugdíjról és a sa­játból visszaadott háztáji nem tudja feled­tetni a sok megalázást és a vezetőktől ka­pott lebecsülést. Politikai ellenfeleink azt hirdetik, hogy az 1947-es tulajdoni állapotból való kiin­dulás irreálisan régre tekint vissza. Eköz­ben szándékosan elfeledkeztek arról, hogy a földek döntő többségének az el­vétele csak 22 évvel ezelőtt kezdődött el. Ugyanis 1968-ban még az 1947-es tulaj­donosok nevén szerepelt a földek több mint 70 százaléka! Ki és milyen jogala­pon, milyen erkölcsi alapállásból akadá­lyozhatná meg a történelmi elégtételt? A valódi tulajdonosok szövetkezési jogát természetesen senki nem vonhatja két­ségbe. A FKgP célja éppen az, hogy a tu­lajdonviszonyok tisztázása után elősegít­se a leggazdaságosabb művelési formák kialakulását. Tudjuk jól, hogy programunk leghan­gosabb ellenzői között vannak a tsz-ad- minisztráció felesleges alkalmazott dol­gozói és főleg a vezetői. Ők féltik előjo­gaikat, ők rémisztgetnek élelmiszer- hiánnyal és a nyugdíjak megvonásával, így torzulnak el a reális, lépcsőzetes, a mindenkori gazdasági lehetőségekhez igazodó elképzelések. Ennek keretében úgy gondoljuk, hogy mindenekelőtt he­lyeztessen birtokba az a tulajdonos, aki ki kíván lépni a szövetkezetből, akár azért hogy maga gazdálkodjon, akárt azért hogy valóban önkéntes alapon szövet­kezzen. Ezután kapják vissza tulajdonukat azok, akiket a földmegváltás révén sem- miztek ki, s akik helyben lakva gazdál­kodni kívánnak. A következő lépcsőben azok a hely­ben lakó volt tulajdonosok kerülnének rehabilitálásra, akik nem kívánnak, (idős koruk miatt nem is képesek) gazdálkod­ni, hanem bérbe adás, haszonélvezet ré­vén kívánják tulajdonukat hasznosítani. Újabb fokozatot jelent azoknak a volt tu­lajdonosoknak a földhöz juttatása, akik már nem laknak helyben, de ismét gaz­dálkodni óhajtanak. Végül következnének azok akik nem kívánnak mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Őket adók és egyéb közgazda- sági eszközök révén lehetne földjük megfelelő hasznosítására késztetni. Eb­ben a körben részjegyek, kötvények for­májában is sor kerülhetne a rehabilitá­cióra. Az összmezőgazdasági érdekeket a helybéliek, illetve az önkormányzatok elővásárlási jogával lehetne védeni. Az átmenet zavartalansága érdekében a szabad földterületek az önkormányzatok tulajdonába kerülnének, biztosítva a jog­orvoslat és a kártalanítás lehetőségét. Az igénybejelentést a föld művelésének szándékával célszerű időhatárok közé szorítani, s így elejét venni a jogbizonyta­lanságoknak. A kialakuló földpiac, a gaz­dasági szabályzók, a hitelrendszer befo­lyásolhatná a mezőgazdaság helyzetét, a kis birtokok nagyságát és életképessé­gét, az új típusú, szövetkezést. Ismételten leszögezzük: földhöz és va­gyonrészhez kell jutnia a termelőszövet­kezetekben dolgozó, de vagyonrésszel, tulajdonnal nem rendelkezők több száz­ezres táborát is. A vagyonnevesítés azonban nem a pártállam falusi szekér­tolóinak az érdekét, hanem a dolgozó parasztságot kell hogy szolgálja. A neve­sítés során természetesen a tsz-nyugdí- jasként eltöltött éveket is figyelembe kell venni. Ismét kinyilvánítjuk, hogy a földtu­lajdoni rehabilitációnak a kistulajdono­sok rehabilitációjához kell kapcsolódnia. Vissza kell állítani az értékteremtő munka becsületét, az egyéni érdekeltség biztonságát és az emberek elvesztett hi­tét. Ebben bízunk, ezért munkálkodunk teljes meggyőződéssel. FARKAS SÁNDOR Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Tolna Megyei Szervezete ügyvezető alelnök Fertőzés az AIDS- laboratóriumban Az amerikai egészségügyi hatóságok felülvizsgálják az AIDS-vírusokkal dolgo­zó laboratóriumok rendjének biztonsági előírásait. Erre azért kerül sor, mert az egyik nagy biztonságú kísérleti laborató­rium egyik dolgozója AIDS-fertőzést szenvedett. A laboratóriumban az AIDS- vírusok koncentrált oldatának előállítá­sán dolgoztak - ebben az oldatban mil­liószorta koncentráltabban fordulnak elő az AIDS-vírusok, mint a megfertőzöttek vérében. A fertőzésre a vizsgálat szerint úgy került sor, hogy a laboratóriúm egyik dolgozója a veszélyzónában szempillan­tásra lehúzta gumikesztyűjét, mert jegy­zeteket akart készíteni. A gyanú szerint az AIDS-vírusok a sebzett bőrön át beha­toltak a kutató szervezetébe. Meggyógyított macskaszívek Szívbeteg macskákat kezelve amerikai kutatók rábukkantak az emberi kardio- miopátia (a szívizom működési zavara) lehetséges okára. A kaliforniai egyetem állatorvosai megállapították, hogy a meg­betegedett állatok táplálékában nem volt elegendő taurin. Miután a macskák ki­egészítésül megfelelő adagú taurint kap­tak, normalizálódott a szívműködésük. Évente tízezerszámra pusztulnak el macskák az Egyesült Államokban ebben a betegségben, amelynek okát eddig nem ismerték. A felfedezés magyarázatot adhat az emberi szívizom hasonló elvál­tozásának okára is. Az emberi szervezet maga is létrehoz taurint - a macskáknak kiegészítésül kell a táplálékukba adagol­ni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents